Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-08 / 154. szám
Andrea Cárity9 Stipán Dujmov, Aladics Istvánná és Mató Gatti valamennyien a garai tanács jelöltjei Gartan három Voosd kanyarodd. be • Múddkro rezető me-lék utcá kba. Az agviik k 009 in Mai A Pekamor twptíwrt iH. — Megunduh a vetés « bet árban, — fetali a kiér- dósre. Azon vagyunk, hogy a minioztertaataos határozatát beosölaiasen v'égreh.aij'tisnk, teljesítaüfc. — Na, meg, hogy Tálalásunk*! október 22-ére, a ianáosráüasztáiok napjára tekje-jiíUüik, egészíti ki a szaraikat a más k kocaunülö. Most azuránil érdeklédnek, hogyaa AH «X áirt munkák teljesít épében V».skót. — Mert versenyben állunk V<uUdal, aztán jó rolna tudni, hogyan éJlunk, mart az «bőséget magánknak szeretnénk biztosi tani. Igv é' a verseny lóza, a muntk* lendülete Gora dolgozóiban. A határban au őszi szán tás ra-veté*re váró 3325 hódiból több, miűt ezer holdon már berégeziék a retbszámtást és közel 850 holdon mar et is Teleltek. A kukorica törést már teljes egészében befejezték, a «zárletakardtásban pedig GO szézaékos telj est t évnél tanának. A napraforgó- szedés és letakarltas már napokkal ezelőtt befejezést nyert. Gara dolgozói délszláv és magyar anyanyelvűek. Együttesen tudatéban vannak annak, hogy jó és eredményes munkájuk nemcsak jöv&évi jobb termésüket 'biztosi;ja, hanem fontos fegyver ez a választási harcban. A jó népnevelő munkának egybe kell kapcsolni az ötéves terv sikeres végrehajtásáért fo-yó hacoot a tanácsok megvájavításának harcával. — Nem kél különálló feladat ez, — mondja Autun Goj'án, — hanem a szocializmus építésének meggyo-sítása. I községben nagy várafeazíssal tekintenek a tanácsvalasztások napja elé. Érzik: a dolgozó nép újabb győzelmes osatanyerése, győzelme lesz ez a nap. A község dolgozóinak legjobbjai, a termelésben élenjáróik vornu nak majd be a kőz- ségtanácsba, hogy a dolgozó nép érdekeit, a dolgozó nép felemelkedését szolgálják. Szélesre tárulnak a hivatalok ajtajai a dogozók előtt, mert soraikból kerülnek ki ügyeik intézői, további eredményeik kovácsolni. A közelgő ta.nácsválasztás jelöltjeinek nevei általános metgeégedést váltottak ki. A reakció újabb veresége, hogy amit heteken ét szajkózott, k— pártonklvüHek és délszláv anvanveivűek nem lesznek a tanácsokban, — ismételten bebizonyosodott, nem voát más, mint • dolgozd nép egysegei «órait megbontaná igyekvő hazugság. Hiszen ott van « jelé tek között Outrogomáe Józsefeié pártnakivüii dolgozó, aki • geraa állami gazdaságban a termelésbe« elért kivétő eredményeiért dolgozó tárán megbecsülését érdemelte ki. Vagy Andrea Gártay, péirtonkivüli közép paraszt, aki ieiikeam követi a Párt úunutatását, a minisztorunk cs na k az őszi munkákra vonatkozó határozatáét, Munkájával, elért eredményeivel, pé.dá! mulatott dolgozó panasz ttáru tnak a mánk a zneny- nyuségi és m oőségi fokozásában. Örfiloek, hnzy blipáa Unjznov neve is a jelöltek közölt szerepel. — Mindig a dolgozó nép érdekeiért küzdött, — mondják. Azon volt, hogy eredményeink növelésével biz tolit hassa boldogulásunkat, Ott a helye neki a bankosban, ahol még sikeiresebbeo folytaiba ja munkáját. Alád-Oá Istvánná nevének emtólésekoir a tekintetek felcsillannak. Köveik ez ebes harcosa a Párt célkitűzéseinek. Fáradhatatlanul küzd. szervez és agitál, miikor a dolgozók érdekeiről van azó. — Aze.őtt az ilyen asszonynak a szavát sem hallgatták meg, — mondják a községben. Pedig már eddig is többet alkotott, többet csinált, mint az elmúlt rendszer kulákkupaikiaaécsamák tapnya.lói évtizedeken keresztül. Haté Gatti jelölése Is osztatlan örömmel találkozott. — Az állami gazdaságban, ahol dogozik, egyike az éenjáiró dolgozóknak. Páron- kívüli ő is, de a termelésben, a termelés eredményeinek fokozásában, a lelkiismeretes munka teljesítésben, a versetiyszeiilem kiszélesítésében nemcsak példát mulatott, de magéval vitt* társad is. A község délszláv és magyar anyanyelvű dolgozói ezért is készülnek örömmel, munkateljesítéseik fokozásával a t'amácsválasztások napjára. Egyetértésben, a diélszáv és magyar anyanyelvű dolgozok legjobbjai kapnak majd helyet a tanácsban, melyre máris feneketlen düh vei néznek a község kulákjai, mert tudják, hogy gazságuk, aljasságuk minden rossz emlékét kiseprik október 22-én a nép fiai, a.k k a község egész dolgozó népének, — délszláv és magyar anyainyelvűeknek — bizalmából kerülnek, mint az áHaimhalalom helyi szervei, a község írányitására, hogy oltalmazzák a dolgozóik jogait, elősegítsék az állaim! rend és közvagyon védelmét és ellenőrizzék végrehajtásét a helyi gazdasági tervnek és költségvetésnek. Akasztó és Csengőd párosversenyben áll egymással — de csak papíron, mert a dolgozók nem tudnak az eredményekről A DÉFOSz rosszul szervezte a párosversenyt a kiskőrösi járásban Akasztó Csengőd községet hívta ki párosversenyre. A verseny mtndezidelg csak papíron van még. A rosszul szervezett verseny következtében a csengőditek es?k most vasárnap, bét héttel a lanáesviiliasztások előtt jönnek át Akaratéira, hogy nytt- tínon gyűlésein elfogadják ■ a versenyt és végleges focin áh* öntsék a versenyfeltételeket. Mindkét községiben a kibontakozó, de rosszul szervezett verseay- mozgalomnak az a legnagyobb hiányossága, hogy nem gondoskodtak • verseny nyilvánosságiról. Akasztón is, Csengődön i* vannak ugyan egynéhányan, akik tudják, hogy vonsenvben állnak, de egyrészt a maá napig neim ismerik a versenyfe'tételekei, másrészt nem tudják, hogyan áll az ellenfél. Seim Akasztón, seim Csengődöm a dolgozó parasztság nem tudja, milyen mértékben hajtották végire a mimwzteirtaináos határozatéit. De « községi elöljáróság i* eléggé tájék ozat.am. Akasztóm azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a 200 hold eíő- .íffányíott árpa.vetésből „már" 22 holdat elvetettek.. Rozsnál az előirányzott 1400 bőidből 861-et, W rámái * 400 holdból 37-et. Akasztón nagyié* Iával verték a menüiket, hogy az őszt munkák verse, nyékem ők haladnak az élen. Azt ártották, hogy a ozemgödiak ívni and leik. Csengőd őc azt a fel viiágoat ást kaptok, hogy «4 árpa és * bdzavetéet 50—60, a rozsvetést pedig 66 százalékban vé- gezték *1. Kinek vao igaz*? Milyen verseny folyik a kiskőrösi járásban ? így áll a párosversemy Akasztó és Csengőd között. De hasonló a helvzet a kiskőrösi járta* többi községeiben is. Ezek pár hétté1 ezelőtt csatlakoztak ugyan Bú- hartorda versen rf eh!vá.sához, de azóta semmi sem történt. A legtöbb községben a DÉFOSz-szervezet neun tudta megszervezni a versenyt. Ezekben) a községekben minden „magától megy". Neun biztosította a DÉFOSz a ve rs en yi nyilvánosságát, de azzal sem törődtek, hogy a versenyvállalást felbontsák minden egyes növényre, mert csak így tudják betartani a legfőbb őszi növények vetési határidejét. Kampányszerű a munka Sem Akasztón, sem Csengődön nem tudták a soronlevö feladatokat egyszerre egymásul isue- kapcsolni. Akasztó «morden erőt a Békekölcsön jegyzésére összpontosított- A Népfromtb zottság és a többi tömegszervezetek mind a békék ölesén jegy zéssel foglalkoztak, eredményit is értek el, mert már a második napon túljegyezték a tavalyi Tervkölcsönt, de a többi munkában lemaradtak. Akasztó pároisversenyiársát, Gsengödöt, számszerűleg túszán- oyállta. Csengőd ellenben egy főre eső állagéval ért el jobb ered naényt. Éa hol a békebizottság ? Akasztóm a békebúottság teljesen elaludt. Leöota József, Martmkov tcs József, Dóesi Pᣠéa Csorba Mária a békeb sottiság vezetősége. Ezek « tőkjjőnjegy- zéa «lőtt még «gyaéházsyaizcr őas- az«jőttek, de a jegyűén Idője Matt tatjxaea 'Még * járási békebizottsági titkári értekezletre sem tudtak képviselőt küldeni. A békebizottság elszunnyadtjának az lelt a következménye, hogy Akasztón nem kapcsoltáé össze a sorom lévő mezőgazdasági őszi feli adatokat és Igr m&m tudták totteaítoad * versen yfelhíviáislban váDalt kötelezettségüket A DÉFOSz is kétiülre feküdt De Akasztóa elaludt a DÉFOSz is. A DÉFOSz nem viszi következetesen és kem-énven az ősz 1 á J yfawr eot, így fordulhatott elő az, hogy a „Bíbic bácsi“, vagyis B. Szabó József, M holdas kutak az első napon letépte a Békekölcsön plakátját. Korán, hájnalbam osont k<i az otcár* és letépte a plakátot. Amikor fül ön csépi ék, azt hasadta, azárt tépte it. hogy családjának megun u las- •a- A gyerekeknek pedig azt mondta, hogy ilyen plakáttal nem éktelentftii kerítését. Akasztón kb. 25 kutak van. Ezek mag a tartásukkal még ma is döntően befolyásolják a község dolgozóit. A DÉFOSz nem őrzi ellen a kukkokat, kevés gondot fo-rdát, hogv azok az OTI-ba bejelentsék aí- kalmazotitailkat. .Akasztón s DEDÓS z-t cwlk akkoir keres k fel, ha munkaközvetítésire van szűk sé*. Akasztó dolgozó népe a bé- kekölcsönjegyzés**' szavazott bizalmat nagy Pártunknak és népi demokrácia oknak. Pár hét múlva szavazatával szentesik népünk és államunk még nagyobb, még teljesebb őnszeforrásáá. De mindkét szavazás akikor válik népünk szilárd egységének, békéinket védelmező szabad országunk továb" hí «rögyoirapodásáonk forvé sává, ha a dogozó parasztság as ősri azáotáis-vetés tenmelömazskájábaaz vakó derekaa helytállássá, is szavas békéje, bodognága, izoibad, szép hazája mellett. Nagyméretű, használt, jó állapotban levő kályhát vaaaünk. Cím a kecskeméti kiad ban SZEMLE (mtttfmmvttitiiittfHiiiiiiiHiiiiiiiiifiiimitiiiiiiitiiiiiiMniiíiiiimiiiiifniinniiiiiiirDmiriiiiiiiiiinvnminimnm Harminc kiló krumpli — a jugoszláv munkás egyhavi bére Jugoszlávia dolgozóinak élet- és munkafeltételei olyan mélyre süllyedtek, mint még sohasem. Számtalan tény bizonyítja, hogy milyen borzalmas méreteket ölt a jugoszláv muntóso.ztály kizsákmányolása a gyarmati fasiszta Tito-rendszerben. Tito klikkje azért, hogy az imperialista országokat kielégíthess«, a munkásokat arra kényszeríti, hogy naponta 12—15 órát dolgozzanak. Az ilyen kimerítő munkáért a titóisták olyan hihetetlenül kevés bért fizetnek, ami még a létfenntartáshoz sem elég. A munkások havi jövedelme általában három—három és fél ezer dinár. Hogy a jugoszláv munkás élet- színvonala mennyire alacsony, az legjobban az élelmiszerek áraiból látszik, amelyeket a munkásoknak csekély fizetésükből kell megvenniük. Ma Jugoszláviában hivatalos titóista adatok szerint egy kiló liszt 180 dinárba, egy kiló krumpli pedig több mint 100 dinárba kerül, így egy munkás naponta 12—15 órát dolgozik — havi 30 kiló krumpliért. A kegye*len kizsákmányolásnak borzalmasak a következményei. A munkások tíz- és tízezrei tüdővész- ben és más súlyos betegségben szenvednek. A munkások egyre szélesebb tömegcj látják, hogy a Tito-klikk véres rendszere alatt teljesen tönkremennek és ezt csak úgy tudják megakadályozni, ha ellenségüket minél előbb megsemmisítik, A jugoszláv munkásosztály harca a titóista fasiszta-rendszer ellen egyre szélesebb tömegeket ölel fel. Ebben a harcban a jugoszláv munkásosztályé a győzelem. Eisenhower és Clay „korszakalkotó találmányau Elsenhower tábornok és Clay tábornok a bankárok és álomlovagok hőslelkü vitézei korszakalkotó cselekedetre határozták el magú- kát. Nagy bronzharangot ön'enek, amit aztán elküldenek szerte a világon. hogy mindenkié zúgjon és zengjen, harci riadóként — a stockholmi békefelhívás ellen. Az ember azt gondolná, hogy álmodik, amikor Ilyesmit olvas. Mert ugyan ki gondolja józan észszel azt, hogy az emberiség leghatalmasabb megmozdulását ha- rangkongatással meg lehet állítani. De vájjon Elsenhower és Clay tábornokok, akár csak egy percig is gondolják, hogy ezzel a harangoz ássál ellent tudnak állni a népek békeharcának? Szó sincs róla. Arról van csupán szó, hogy • két úr fonkw megbízatást kapott, hogy bármit találjanak ki, amit a világ népeinek békemozgaiinával szembe állíthatnak. Sokáig töprenghetett a két kitűnő hadfi, amíg erre a nagyszerű gondolatra jutott: harangozni fognak, amíg a világ népei tengerek viharié morajával zúgják szerte a világba békeakaratukat. De túl az egyszerű harangozáson, van a dolognak egy másik oldala Is. Nevezetesen az, hogy mindazok, akik csatlakoznak a ha- rang-kongató mozgalomhoz, együttérzésüknek leginkább azzal adhatnak kifejezést-, hogy hozzájárulnak a harangkon gátashoz néminemű összeggel. Persze, ebből az üzletből Elsenhower és Clay urak fcs megkapják a szokásos üzleti jutalékukat. így aztán érthető, hogy két marokra fogják majd a harang nyelvét és jó hangosan cstUngelnek, kongat» nak az új üzlet örömére- Egészen addig, amíg a végén majd nekik harangoznak. „Civilizált? barbárok Nap mint nap olvashatja az ember a koreai néphadsereg főparancsnokságának hadljeterítéseit az amerikai repülőerők állati kegye*- lenségü támadásairól. Észak- és Délkor«« békés faival éa városai ellen. Az amerikaiak különleges módszert dolgoztak ki a levegőből történő embervadászatra. Végigfcom- bázzák a lakott helyiséget, a repülőgépek végül b eltűnnek. A falu lakót, akik a környező barlangokban rejtőzködnek, elindulnak a lángokban álló lakóházaik felé. Siehiek megmenteni a sebesülteket. vagy próbálják kiragadni a tűzvészből apró-cseprő holmijaikat. A környező dombok mögül ekkor hirtelen felbukkannak az amerikai repülők és pillanatok múlva már Ismét zuhannak a bombák, kerepelnek a golyószórók. A támadások célja távolról s«m a hadifotitosságú pontok megtámadása. Vájjon a polgári lakosságot ellátó kórház Genszan városban katonai célpont? A tetőn világosan látszott a vöröskereszt. Mégis leboriibáz'-ák. Nem a repülő hibázott, mert az újabb hullám után a későbbiek egészen addig dobálták bombáikat, míg a kórház földig le nem égett Amikor az orvosok és ápolónők a betegeket hordták az óvóhelyekre, gépfegyvertűzzel árasztották d a védtelen embereket Az amerikai gyilkosok nem egyszerű barbárok, hanem „civilizált" barbárok. Vérben vájkáló kezeikben a gyükoló-eszközők. Gyilkosságaikat pontos számítások alapján, következetesen hajtják végre. Az amerikai repülőgépek száza1! vetik be a békés koreai lakosság ellen. A rettenthetetlen koreai nép azonban bátran dacot a tonnánként lehulló bombákkal. Elszántságát, bátorságát nem töri meg az amerikai vér« hóhérok vsdállati ke- gyetjensége. Munkában Hitler utódai Bradley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyeziteH csoportjának elnöke, nemrégiben — az Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság efien Intézett támadása iriánnapján _ kijelentett*: „Külpolitikánk katonai támogatása legnagyobb mértékben Járulhat hozzá a mindenki által tisztelt vezetőszerepűnk megvalósításához a szabad világ felett« — jelentette ki. Miért kell tisztelnlök a népeknek az amerikai imperialistákat, akik fegyveres erőszakkal akarnak uralkodni mis országok falett? Tulajdonképpen miféle jogosultságuk van ezeknek az imperialistáknak ahhoz, hogy a világra rákényszeríti ék „vezető szerepüket"? Ugyanolyan jogosultságuk, amilyenre annakidején a német fasiszták hivatkoztak. A különbség csak az. hogy Göbbet* a németeket mlníbított» magasabbrendfl fajnak, az Egyesült Államok pedig azt állítják, hogy a „Herrenvolk’’ az amerikai. Maga az isten rendelte el — mondják az amerikai fajvédők, hogy „az Egyesült Államok kormányozzon, a többi «»ép pedig cngcdeiaiaakedjék".
