Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-06 / 152. szám

..1500 forint Békekölcsönt Jegyeztem*' Vajda János levelet írt munkástársai nak a Platter-gyárba iTOLLHEGGYEL Északi János, a bajai Jelki András« úttörőcsapatból Békekölcsönt jegyzett A bajai körponti fiúiskola Jelki András-úttörőcsapata is részt kért a békekölcsönjegyzésből. -i- A béke boldogabb jövőnket, tanu­lásunkat biztosítja — mondották a kis pajtások. Az osztályok versenyre keltek, melyikük jegyez többet. A lelkesedés elfogta a kis pajtásokat. Gyűltek a megtakarított fillérek, forintok. Északi János kis littörő pajtás a III. osztályból megígérte: elhozza 10 forint megtakarított pénzét. — Anyukának gyűjtöttem születésnapjára. De odaadom a Békekölcsönre, ennek anyuba is, örülni fog. A kis János pajtás másnapra megbetegedett. Nem tudta el­hozni a tíz forintot. — Lemarad a III. B) ismételgette Északi János lázas-betegen. Megígértem, hogy elviszem a pénzt, mit szól­nak majd a pajtások. Sírt egész napon át, hogy az osztá'y a hiányzó 10 forinttal talán még a versenyben is lemarad. Másnap azonban megjelent az iskolában Északi János édesanyja és elhozta a 10 forintot. — A János küldi, hogy a versenyt megnyerjék Lett nagy öröm az osztályban, mert a 10 forint valóban azt je­lentette, hogy az osztály került ki győztesen a békekölcsönjegyzés versenyéből. A békeharc edzett kis katonái így nevelkednek az iskolában, öntudatos, áldozatkész fiataljaivá a Szovjetunió-vezette hatalmas béketábornak. Büszkék is arra, hogy az Iskola Jejki András-úttörőcsapata 550 forint Békekölcsön jegyzésével bizonyította be hazaszeretetét é$ kötelességét hazájával szemben. Egyszerre fizenöf köbméter földet mozgatnak meg a hatalmas emelődaruk Levél érkezett a Kecskeméti Platter-konzervgyárba Budapest­ről. A feladó Vajda János, a re- iilőszakképző tiszti iskola növen­déke. A levelet munkatársainak küjdte Vajda János. Konzervgyári munkás volt ő is mindaddig, míg a Párt gondoskodása ki nem emelte munkaköréből. A munkás­Népköztár saSágunk megválto­zott közigazgatási rendszere, a tanácsok felállítása, gyökeresen megváltoztatta iskola- és kul­túrpolitikánkat is. A régi tan­felügyelőségek és a tankerületi igazgatóságok nem tudták meg­felelően ellátni feladatukat, nem tartottak szoros kapcsola­tot a Párttal, munkájuk csupán zöldasztal melletti irodai mun­ka volt élő kapcsolatok -nélkül. A Megyei Tanács felállítása megváltoztatta ezt az állapotot és új, hatalmasabb feladatot rótt az Oktatási Osztályra. Az Ok­tatási Osztály feladatkörébe tar­tozik -az iskolai oktatás és neve­lés ügyeinek intézése, fejleszté­se és irányítása. Eddig a volt főigazgatóságok csak mint köz­beeső szervek működtek, most pedig ezeknek -az ügyeknek in­tézése a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának hatásköré­be tartozik. A feladatokat helyi ismeretek birtokában a szocia­lista igazság legteljesebb mérvű fiúból a néphadsereg katonája, most Pcdig a tiszt képző iskola növendéke lelt. Vajda János tudja, hogy kinek a köréből ke­rtit erre az iskolára és azt is tudja, hogy mivel tartozik osztá­lyának, népének. Erről tanúskodik a Platter-gyárba küldött levél. érvényesítése mellett lehet csak jól és gyorsan elvégezni. A ne­velők kinevezése és munkába- áilítása azelőtt hónapoki# húzó­dott, ma egy-két héten belül el­intézési nyernek ezek -az ügyek is. A Megyei Tanácsok Oktatá­si Osztálya biztosítja a szocia­lista nevelés feli-ételeit, fokoza­tosan felszámolja az eddig még egytanerős iskolákat. Már eddig is több. mint hetven nevelőt ál­lítottak be a nevelői munkába. Biztosítja a munkás- és paraszt- származású tanulók lavábbta- nulásának lehetőségét. Az Okta­tási Osztály munkájában döntő súllyal érvényesül a Szovjet­unió iránti szeretet, a békéért vívott harc, ötéves tervünk meg" valósítása és a szocialista em­bertípus kialakítása. Feladata, hogy felszámolja a múlt iskola­rendszer maradványait, ennek érdekében irányítja a pedagó­gusok szakmai és ideológiai to­vábbképzését. Az új iskolarend­szer így valóban a dolgozó nép éidekeit szolgája. Több rendel­et lakashivataiban ! A lnrck szerint a kecskeméti letkáshivatalban megesik néha, hogy egy lakást többszörösen kiutalnak. Megtörtént például az is, hogy egy szoba boldog la­kója napi munkája ülőn haza­térve, a lakás új bérlőjével ta­lálta magát szemben. Ilyenkor természetesen nem könnyű kér­dés eldönteni, hogy már most ki formál több jogot a jelzett szobára. A régi lakó az egy hó. nappal régebbi kiutalás alapján, vagy az új tulajdonos, illetve bérlőjelölt az egy hónappal frissebb, tegnapi kiutalás alap­ján. Ideje rendet teremteni ezen a fronton is. De nem ártana azt sem megnézni, hogy a kecské­mén lakástulajdonosok, háztu­lajdonosok hogyan üzérkednek a lakásokkal. A hírek szerint van olyan család, aki 2í0 fo­rintot fizet ctz üzérkedő lakás­tulajdonosnak — egy Szobáért. o Kinek van igaza ? Sokan mondják Kecskeméten, hogy miért vágják ki a Szahad- ság-tcren a fákat. Keresik az okot, vájjon mi késztette a Vá­rosi Tanácsot arra, bogy a lát­szólag ép, lombos fákat kivágas­sa és helyükre újakat ültessen. Az ok a következő: A Szabadság-té­ren, alig egy méterre, épületro­mok vannak. Ezek miatt a fák gyökere nem függőlegesen eresz­kedik a talajba, hanem vízszinte­sen no és egy idő uián elrothad. Most, a parkosítási munkálatok­nál megforgatják a földet és ki­szedik a tégla- és egyéb romokat, hogy azok ne akadályozzák a fák növekedését. o Ahol elveszik a tervkötvónyl­Luspai Hilda elvtársnő a Köz­ellátási Hivatalnál dolgozott, ahol tervkölcsönt jegyzett. .4 Megyei Tanács megalakulásá­val álkeriill a Tanács kereske­delmi osztályára, ahol 200 fo­rintos kötvényét elvették tőle azzal, hogy neki nem jár. .1 200 forintos kötvény helyeit „szí­vességből“ 50 forintos kötvényt adtak neki. Vájjon, miért nem jár — a kereskedelmi osztály szerint — Luspai elvtársnőnek a tervkötvényl A volgai, dnveperi vízierőmű­vek és a lurkméniai főcsatorna megépítésénél hatalmas mennyi­ségű földet kell megmozdítani. Erre a óéira nagyszerűen alkal­ma zható lesz az újtipusú, hatal­A •makia .jevk a i L en in-rendes ,,SzovjeIszkij-Lgoi“ bánya dolgo-1 zúi, a nagy Októberi Szocialistái Forradalom 33. évfordulójának I tiszteletére indított szocialista mun k a vers e*n y kezd e mén verői, 'kötelezettséget vállaltak, _ hogy az ünnep tiszteletére az előirány­zott termelési terven felül 65001 A bjelorussz főváros 'üzemei határidő előlit teljesítették az öt. éves terv előirányzatát és szep­tember második felélői kezdve már az előirányzóit terven felül termelnek. A bjelorussz főváros környékén és a hozzátartozó körzetben komoly mezőgazdasá­gi termeiés; sikerekről 's be­számolnak. Az őszi burgonya- szedé-sn-él például 200 önműködő kombájn dolgozik, amelyek mindegyike nyolcvan ember munkáját végzi el. A minszki terület mezőgazdasági munkála­mas, hernyótalpss kotrógép, —- amely 25 tonnás, önműködő emelőd áru val Tan összekapcsol­va. A hatalmas gépezet egyszer­re tizenöt köbméter földet moz­gat meg. tonna szenet termelnek. A Mák'a. jevkai „Szófia“ és „Makajevka- Ugol“ bányák szintén bekapcso­lódtak 3 munkaversenybe és szeptember hónapban eddig több mint másfélezer tonna szenet termeltek a tervelőirányzaton fölül. ha it az idén már nyolcvan szá­zalékban gépek segítségével vé­gezték. r ——— Uj kínai film A Szovjetunió ipari miniszté­riumában be mű t akták a „Szikra“ című új kina- filmet. A film, amely a kínai nép hatalmas fel­szabadító háborújáról ésafelsza. badult munka örömeiről szói, óri'ásii sikert aratott. Kedves Elvtársakl Másfél éve annak, hogy soraitokból Pártunk hívó szavára a néphadsereg kötelékébe léptem, azért, hogy azokat az eredményeket, melyeket dolgozó népünk eddig elért, meg- védjem és békés életünket továbbra fs biztosítsam. Azóta nagy változás állott be az életemben. Páliunk öntu­datos embert nevelt belőlem és jó munkám eredményeképpen lehe­tővé tette azt, hogy tiszti iskolára kerüljek. Innen kikerülve, mint néphadseregünk tisztje, harcoljak mindannyiónk boldogabb jövőjéért, a békéért. Ezt a határtalan szeretetet és gondoskodást, amit dolgozó né­pünk és nagy Pártunk tanúsított irántam, úgy hálálom meg, hogy ha kell, fegyverrel a kezemben harcolok a békéért. Azonkívül anyagilag is támogatom népi demokráciánk államát azáltal, hogy 15Ö0 forint Békekölcsönt jegyeztem. Mert tudom azt, hogy ezzel elősegítem ötéves tervünk mielőbbi sikeres befejezését és ezen ké­résziül az egész béketdbor erejét növelem. Elvtársak, én ennek a szellemében jegyeztem Békéitől csont. Kívánok Keletek továbbra is jó munkát, hogy mine) hamarabb befejezzük ctz ötéves tervet és megvalósíthassuk hazánkban a szo­cializmust. Elvtársi üdvözlettel: Vajda János növendék A Megyei Tanács több mint 70 nevelőt állitt be oktatási munkába Több mint másfélezer tonna szén — terven felül Határidő előtt teljesítették tervüket a minszki iparvállalatok A BOLDOGSÁG JJTJA I>. iVagry Gergelyéit ablaka még mindig világos. Gergely az asztalnál, pet. róleumlámpa. irigy fénye mellett gyű­rött papírszeleteket tereget ki. Aztán, amikor sorrendben, egymás fölött sora­koznak a papírok, elkezd beszelni. — Nekem ugyan ne mondd. Eleget dol­goztam már. Ágyban van ilyenkor a dol­gos ember helye. Ezt D. Nagy Gergely felesége mondta, alti az ágy körül tesz-vesz. Bontja az ágyat. — Hát azért mégiscsak elmondom. Mert olyan érdekes, amilyenről mi még soha­sem hallottunk. Hallgasd meg. És nem várta, hogy válaszoljon az asszony, ha­nem elkezdett beszélni. Előtte a papír­darabok, onnan olvasta ki, meg aztán emlé­kezett is rá, mert minden szót alaposan az agyába, vésett, — Hát hallottdl-e másfél holdanként nyolcvan mázsa kukoricátf Meg negyven, ötven mázsa krumplit? — Ugyan, ne beszélj bolondokat. Nincs olyan a világon, hacsak nem Amerikában: — kiabált tüzesen az asszony. Gergely aztán ravaszul folytatta. Per­sze, hiszen tudja ő azt jói. hogy Vedres plébános úr apácái Amerikáról beszéltek az asszonyoknak erre a tanyavilágban. Art prédikálták hajualtúi-napestig persze, csak titokban, — hogy Ameriká­ban Szép az élet, hogy Amerikában így meg úgy. Még azt is moudta valamelyik sunyipofájú, hogy „hiába itt minden, úgyis bedöglik a termelőcsoport". Meg, hogy „minek erőllefik annyira a kommu­nisták a szántást-vetcst.' Bzáz évig el­végezte a paraszt, most is elvégzi. És aztán a környéken a tekintélyes gazdák csak tudják, hogy mikor kell s:áu- lani-vetni. Azokra kell hallgatni, nem a kommu n istákra”. — Nem lehet ezt az asszonyból bot­tal kiverni — gondolta Gergely. — Fenét Amerikában. Idefigyelj. Ma bent voltam a városban. Ott, a nagygyű­lésen kárpátukrajnai magyar parasztok beszéltek. Hallottam a tulajdon két fü­lemmel. Kukoricából nyolcvan meg száz mázsa terem nekik másfél boldoD, krump­liból meg száznál is jóval több: És mit gondolsz, miért? Erre már aztán felfigyelt qz asz- szony. Mégse mindegy, hogy húsz mázsa vagy nyolcvan! — Azért — folytatta Gergely, — mert legeisösorban is időben végzik el a mun­kát. Náluk már minden zöld. Tudod, mit mondott Tóth István, a kolhozéinál;? — Azt mondta, hogy „nem akarjátok, hogy gazdagabbak legyetek? Nem akarjá­tok, hogy gazdagabb legyen az ország? — Bolond, aki nem akarja — válaszolt az asszony. Dohát hogyan? Eddig se he­vertünk tétlenül. Eddig is annyit dolgoz­tunk, hogy majd belegebedtiink, mégsem mentünk többre. A saját földünkön is, tneg a másén is. Az ő földjük biztos nem ilyen. — Jí ö földjük agyagos. A mienk ro»S fekete. Olyan fekete, hogy öröm nézni. Azt mondta a kolhozelnök, a Tóth, hogy ezeken a jöldeken még többet lehetne terinelni, mint náluk. — De legalább azt mondta volna meg, hogy csinálják! — ltdt mondia. Elmondta azt is. Itt van leírva a papírra — mutatja Gergely a gyűrött papírlapokat, amelyeket a sze­merkélő eső áztatott össze a nagygyűlé­sen. Esett az eső,, de Gergely ottmaradt. Az első szótól az utolsóig. És a végén úgy kiáltotta a többi tízezerrel; „Éljen Sztálin! Éljen a Párt!" Ott, a gyűlésen határozta el, hogy elmondja az asszony­nak, meg a sógornak is. Mert van elég gondolkoznivaló. Minden szón, amit a kárpát; magyarok mondtak, de legfő­képpen azon, hogy már évek óta kínlód­nak a három hold földön, meg napszá- niosmunkával, mégse mennek sokra. — így tnor.il;a : „A tavaly elvégez- tétek korán a szántást, meg a vetést. Jó termésetek is lett. Az idén, meg jövőre még korábban elvégzitek, rájön az eső, úgy zöldéi a mező, hogy az ember örül a gyönyörűségtől. De oki vár a vetéssel, a szántással, tie várjon jó termést. Meg­ette a fene azt az embert, aki ill csak a fenekén otthon, ha nincs eső, arra vár. mint a béka; ha eső van, azt mondja, hogy ehothad a mag. Amikor itt van az ide je, vetni kell. Vetni, mert mind in kárba• veszett nap jövőre jócskán levon a tér. mhből.” — Dehát az apám is így csinálta! — szól közbe az asszony. — Várj csak! Itt vau a papíron. Mert ezt is mondta a kolbozista elvtárs. „Azt mondjátok, hogy az apátok így csinálta tiz, vagy húsz évig. Igaz, hogy így csinálta, de nem is ment sokra. Mi így csináljuk négy éve és mióta igy csináljuk, amióta kolhozunk van, azóta megyünk előre". — Aztán tudod, mirőt beszélt még? A kolhozokröj. Az olyan, mint nálunk a termelőcsoport. Csak erősebb, fejlettebb. Ott van rádió, villany, a gyerekeknek ovoda-féle, orvoslakás, meg házak. Asz- szony! házak a kolhozparasztoknak' Min­denki, aki megnősül és szorgalmasan dol­gozott, kap a kolhoztól házat. Építenek neki. Az öregeket meg becsülettel, szépen eltartják. Amelyik még bírja, hát végzi a munka könnyebbjét, őrzi a raktárát, meg a kolhozisták vagyonát. Amelyik meg beteg, hát otthon olvas, meg rádió­zik. Azt csinál, ami a kedvét tartja. Már jé Későre jár. A lámpa az asztalon pislogni kezd. D. Nagy Gergely, meg az asszony még mindig ott ülnek az asztal mellett. Arról beszélnek, hogy milyen boldogok odaát Kárpát-ükrajná- ■ ban a magyar kolhozparasztok. A lámpa egyre sűrűbben pislog, D. Nagy Gergely lassan vetkőzni kezd. — Ide flgye'j, Maris. Ilát holnap a. tán nektál'unk, Neklállunk alaposan Aztán majd, ha ráérek a napokban, el• megyek beszélgetni Hatvani Jósló bácsi­hoz, a Dézsa-csoportba, is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom