Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-29 / 172. szám

Jó kultúrmunkával is készítsük elő a Magyar Békekongresszust Kultúrcsoportjaink a választási •KUltúragitáció során bebizonyítot­ták, hogy munkájukkal nagy mér­tékben hozzá tudnak járulni a po­litikai célkitűzéseink megvalósítá­sához. — Komoly eredményeket értünk el azon a területen, hogy dolgozóinkban elmélyítettük azt a gondolatot, hogy a békekölcsön- jegyzés során minden fillérjük többszörösen visszatérül, azzal, hogy életszínvonaluk emelkedik, hogy hozzájárulnak a békés építő- munka biztosításához. — Jelenet­ben, dalban, versben tudatosítottuk^ hogy mit jelent a dolgozók részére az új államforma, a tanácsok, hol azok veszik kézbe a dolgozók ügyeinek intézését, kik maguk is közülük, a legjobbjaik közül valók. Konkrét eredményről számolt be pl. Szánk község, ahol az okt, 7-i kisgyülés után még pótlólag töb­ben jegyeztek magasabb összegű Békekölcsönt — Mátételkén, Csát- alján a legtöbbet jegyzett dolgozó­kat daliad, verssel köszöntötték a kultúrbrigádak, Kiskunmajsin, Kiskőrösön a táncosbrigád és a Uultúrbrigád többi tagjai va­sárnapokon járták a községe* és több helyen igRn nagy tet­szés mellett az utca forgalma­sabb részein műsorokat adtak, Kiskunmajsán a társas táncba a nézőket is belekapcsolták, s így igen jó hangiratot teremtettek, felvilágosító munkát végeztek a tanácsválasztások sikere erdőiké­ben, Ezenkívül többi községeink, ben is különösen az aktuális csasz- tuskák éneklésével sikerült jó eredményeket elérnünk, a hallga­tóság mindenütt többször megis­mételtette és jól mulatott a dol­gozó nép ellenségeinek kigúnyolá­sán, — egyben megutálta és gyű­lő etesse vált előtte a harmadik világháborút előkészíteni akaró imperialista bérencek tevékeny­sége. Az ügyvezetők felelőssége Igen jó munkát végeztek út­törő csoportjaink, akik nemcsak a kuítúrmunkából vették ki részüket, hanem pi. Kunszálláson aktívan bekapcsolódva a béke megvédésé, ért vívott harcba, nemcsak a kul- túragitációs munka területén dol­goztak szép eredménnyel, hanem saját pénzükből 150 Ft Békeköl­csönt jegyeztek. Eredményeink mellett azonban igen komoly hiá­nyosságok is mutatkoztak. A műsorok megszervezésénél népművelési ügyvezetőink és kultúrfcKlőseink is a könnyeb­bik oldalt választva, sok helyen kizárólag az úttörőket vonták be rendezvényekhez. Ok valóban eredményesen, fáradt- hatatlanul végezték munkájukat. A hiba azonban nemcsak a felelő­sök, de a szervezetek részéről is felmerült, DISz-szervezelcink, kik­nek élen kellett volna járni a kul- túragitációs munkában — egyes helyeken igen, de általánosságban — nem vették ki úgy részüket a munkából, mintahogyan ezt tőlük elvártuk, sem a brigádmumkábói, s«m az egységes kultúrcsoport munkájából. Dicséretet érdemelnek az MNDSz alapszervezetei, A legjobb munkát végezték- kul­túr vonalon a megye területén. Többi tönregszervezeteinknek az elkövetkező munkák foyarnán még igen sok javítani Valójuk van, komolyabban 'kell értékelniük a ' kultúrának jmin.t_.az osztályharc egyik fontos fegyverének, jelenió'- ségét. A legjobb kultúragitációs mun­kát— a tervszerű iég, mozgó­sítás és ellenőrzés szempont­jait figyelembevéve — a bács­almási, kalocsai és kiskunha­lasi járások és Kiskunfélegy­háza város végezték. Feladatunk azonban az, hogy a kultúrvona! mozgósítása ne legyen kampányszerű, hanem tovább fej­lesszük eddigi eredményeinket, felkaroljuk és továbbvigyük a jó példákat, jó 'kezdeményezéseket. Feladatok a kongresszus előkészítésében A közeli napokban újabb nagy feladat vár kullúrcsopor*jain-kra. A II. Magyar Bckekongresszusra készül az egész ország. Már né­hány napja a bákegyülések ezrein fogadják meg dolgozóink, hogy erősítik harcukat a béke megvé­désére. Ebből a harcból kultúrbri- gádjainknak is ki kef) venni a részét, A vasárnapi napokon a kül- döttválaszló kis gyűléseket, nov. 2-án járási székhelyeken a küldöttek búcsúztatását tegyék kultűrbrigádjaink ün­nepélyesebbé, harcos békeaka­ratot tükröző', lelkesítő', opti­mista ének-, tánc- és vers­számaikkal. Majd november 4-én kivétel nélkül minden községben, tanyaközpont­ban szervezzünk békeműsorcíkat, s ezeken ki kel! hogy domborod­jon az a nagy ajándék, amit a Nagy Oluóberj Szocialista Forra­dalomnak, a Szovjetuniónak kö­szönhetünk, lipgy viszonylag 'béké­sen építhetjük, népi demokrácián­kat. Kell, hogy kultúrműsorainkkal tudatosítsuk a béketábor növeke- dését, a dolgozók hatalmas béke­vágyát és védelméért folytatott harcát. Meg kell világítani előt­tük, jeleneteken, verseken kérész, tül, hogy termelési eredményeink növelésével, a mélyszántás, az ősz; betakarítás időbeli etlvégzésével is jelentékenyen hozzájárulnak a békés építőmunkárík biztosításá­hoz. Utána küldötteink beszámolókat tar­tanak városokban és községek­ben, s ezeket az alkalmakat is tegyük emlékezetessé, ünne­pélyessé néhány jó, aktuális műsorszám előadásával, Kuítúrcsoportjaink előtt ezúttal azonban ktkozoPan ál! az a követelmény, hogy feladataikat nemcsak mennyiségileg végezzék el, hogy minél több jelenet, dal^ vers legyen előadva, hanem fordít­sunk gondot a színdarabok, versek_ énekszámok betanulásánál a mű­vészi színvonal emelésére. S most már csak. mint egészen elemi kö­vetelményt említjük fel, hogy nem fordulhatnak elő o’yan esetek, hogy a szereplők nem (anulják be szerepeiket, vagy elhadarják, annak tartalmát figyelembe sem véve. Községi népművelési ügyveze­tőinknek ezen a téren be kell vonni a munkába a község­ben, vagy városban lévő vala­mennyi olyan dolgozót, akik tapasztalatokkal, hozzáértéssel rendf1kezu-ek és tanácsokkal tudják ellátni a kultúrcsopor- tokat. Fen*i szempontok figye’embevé- lelével reméljük, hogy kultúrcso- portjaink még jobb eredményeket fognak elérni az elkövetkezendő ■feladatok végrehajtásában. A csátaljai gépállomás csatlakozott a kecskeméti gépállomás verseny ki hívásához dolgozói magukévá A csátaljai gépállomás dolgo­zói lelkeshangú értekezleten fog­lalkoztak a kecskeméti gépállo­más versenykihívásával, A gép­állomás dolgozói a versenykihí­vást elfogadták. Dana János traktoros a versenykihívás elfo­gadásával kapcsolatosan javasol­ta: 2 százalékkal teljesítsük túl a versenykihívást, — amelyet a gépállomás tettek. A kecskeméti gépállomás ver­senykihívásával egyidejűleg a csátaljai gépállomás dolgozói csatlakoztak a fehüszászbereki gépállomás versenykihívásához is, az üzemanyag-csökkentés további fokozására, a gépek karbantartá­sára és tisztasági versenyére. Szeretnie október 22-re nett tudta teljesíteni vállalását. A búzának 90 százalékát vetettél el. Azóta ls gyengén megy i munka. Alig 2—3 százalékát vé gézt ék el a fennmaradt munká­nak. A felvilágosító munka nem tudta kellően érvényre juttatni a dolgozó parasztság soraiban azt, — hogy az eredményt, melyet a nyári mezőgazdasági munkálatok és a gabonabegyüjtés során győ­zelmesen elértek, azt az őszi mun­kálatok során is érvényesíteni keü. így aztán lassan és vonta­tottan megy a munka, a mély­szántás, ha meg is indult, nem azzal a lendülettel folyik, mely az őszi munkálatok végrehajtá­sában megmutatná, hogy az el­múlt esztendő jó tapasztalataival az idén újabb győzelmes harcba indulnak. A Béke-termelőcsoport földjein most szedik a cukorrépát A cso­port tagjai büszke örömmel te­kintenek jól végzett munkájuk eredményére. Mert auiii« Perem­ién még nem volt példa, közel 300 mázsás lioldankénti termés less, — Ez a nagyüzemi gazdál­kodás eredménye — állapítják meg a faluban azok, akik a ego. A földmövesszövetkezetek most készítik 3951. évi működési részletterveiket A falu egyik leghatalmasabb tö-1 részletterveiket október hó 24-én megszervezete a földművesszövet- kezdték elkészíteni és november kezet. Olyan tömegszervezet, mely hó 4-ig a megye összes földmű- mozgalmi feladatai mellett ’iontor vesszövetkezeteinek terve elkészül gazdasági tevékenységet is fejt ki. A íö.dművesszövetkezet eddigi működésében mutatkoznak, hiányos­ságok. Hogy ezeket a hiányossá­gokat a föídmüvesszövctkezetek ki tudják küszöbölni, szükséges az, hogy már most reális alapokra fektetve elkészítsék 1951, évi mű­ködési részlettervüket. Az Országos Tervhivatal és a SZÖVOSz meghatározta azokat a főbb célkitűzéseket, melyeket a töld müve szövetkezeteknek a kö­vetkező évben meg ke’i valósítani. Ezeknek a szempontoknak az alap­ján elkészített földművesszövet, kezeti tervek biztosítják a föld­művesszövetkezetek minőségi fej­lődésé* is. A földműves5zövetke- zetek minden egyes üzemágának jövedelmezőnek kell lenni. Csak az ilyen jól elkészített terv alap­ján lehet a földművesszövetkezet működése eredményes és képes el­látni azokat a hatalmas feladato­kat, melyeket el kell végezni. A fö'dművesezövetkezetek működési TI állhat évvel ezelőtt ereit a napon irta a Kecskeméti Közlöny 1984 október 28 Hogyan keres a ptrossapkás hordár és mennyit tizei az ügynök a nagykörűér ci-pelé- séértí Köteteiket fejheti írni a sok Ifcits ember sok igoiiidiű és ikev-és örömii sojisárólí. Szűcs Ferenc bordán tósitóriáija is ereik közül való. Szűcs Fenemc alacsony, íüxge emberke, 38 éves, —- a haja már ősz. Pórots sapkát hord „Hordár 3 frägieir“ felára ttafu SuMyó-ieigjioy korábam végigha>da!kozUa a viliág- háborút és elfáradnám, selbesüfcen jött haza. MetginűsüJit. Atróíta í> gyermeke született a Meségéuek Mént a.z orgomasápolk: Amáí-ft j Irénlkle, Giziibe, Pialiba, Feribe, Sá. milka, Bakiiba, Laciba és Amitólka. Kilenc ijtív — kiiletnc «fees száj. S az apjuk hoirdáir, — Mennyit keres havonta? bé" d-ezilk Szűcs Fcrenotöl. — 20—25 pengői. Nagy néha KO pengőt. — Hoigy tudja Aairtami az: 3 ■sóik. gyerekcli? — Azt miagaim, sem érteni. Elmondja, hogy egy szobában laíknialk .mind a. ■házén-egyen. Két fék • vöfeeiyüfk van. Az apróbb gyermie bek „lábtól“ fetosannefls» a na­gyobbaknak összetolt székeikből csánáDniak feterűbelyieit. Az asszon y p erese ami Hiebet munkába, mert vigyá/inii kcöl a sok. apróságra. — Óriási az én gondom — folytlialja, nem tudom soha. hova ö,s fc/ődib a napom. Mit adok ram a gyenmidkelkin-eb. A két legkisebb au -über. Sokba vámnak 1 Nagyo-ti sóikba! — A hordársáiggal alig lehel ke­resni. Tegnap például egy pcs-li ügynök uliáa cipeltem a 35 kilós koffeinéi és űrániként 20 fii« - adiolit. De vám olyan ügynök, aki enrayiiit seim ad, * * SÜ Gömbös minlsztcrclttötli Varsó bőJ való basaérkczé&c után kihall­gatáson volt Horthy Miklós kor­mányzónál, hogy be.számo'jon tengyelÓTSzáigi úlíjáanak ei-edmé nyélről. Ezáltal kedves ajándék kai ls mertiente. a ko-rm-*-»••7'M a minis®loreluök. A Fugigcn házból ugyanis egy üveg ISO«-bél szar SBiteo tokaji aszül hozott a kor máiayzéöiíáG Az alábbi részletek L. Szévcljev „Roham a téli Pa­lota ellen’“ című művéből valók. 1917 júliusában az Ideiglenes Kormány parancsot adott Lenin letartóztatására. A 'bolsevikok vi­lágosan látták, ha Lenint elfogják, azonnal leszámolnak vele. A Bol­sevik Pártot és a világ dolgozóit megfosztják nagy vezérüktől, fcse­lekedni kei lett Lenin életének megmentéséért! A Párt döntött. Leninnek hala­déktalanul el kel! Utaznia Péter.vár. ról. Július 11-én este Sztálin fel­kereste Lenint és megbeszélték a teendőket. Lenin leborotváltaUa szakallát, úgy, hogy már nehezen lehetett volna Jtí',ismerni és Sztá­linnal együtt elindult a pályaud­varra. A pályaudvar órá; éjfélt mutat­lak, amikor Lenin beszél t a vo­natba. Azután megrándult a sze­relvény, egyre gyorsabban kattog, tak a kerekek és a vonat hamaro­san eltűnt a sötétben. Mintegy három hónapig volt tá­vol Lenin. Közben öfem találkozott Lenin levelei Sztálinnal. Sok kilométer válasz­totta cl őket egymástól és mégis úgy dolgozlak, mintha együtt let. tek volna: Lenin leveleket irt, tit­kon eljuttatta Pétervárra Sztálin­hoz, a Bolsevik Párt Központi Bi­zottságához. Miről írt Lenin? Esősorban a fegyveres felkelésről. Lenin a le­velekben megtárgyalta Sztálinnal a munkások és parasztok felkelé­sének tervét a burzsoázia ellen, az ejienforradalm; Ideig'enes Kor­mány ellen. „Győzelmünk biztos — írta egyik levelében Lenin — mert a nép már egészen közel ál' a két­ségbeeséshez, de mi megmutatjuk a népnek a kivezető utat." Valóban a nép kezdte megérteni, hogy semmi jót nem , várhat az Ideiglenes Kormánytól, a Kot. mányi támogató me-nsevikektöl és esszerektől, mert csak pusz'u'ásba viszik az országot. Az Ideiglenes Kormány semmit sem váltott be Ígéreteiből'. Nem korlátozta a gyá­rosok hatalmát, sőt a gyárosok ét. dekeit képviselte, n«m osztotta szét a földeket, hanem a földes-? urak védelmére kelt, nem szün-: tette be a háború*, mert az a búr- j zsoázia hasznára volt. De minél; tovább tartott a háború, annál sú- j lyosabb lett a munkások és pa­rasztok élete, annál erősebben érezték az összeomlást és az éh­séget. 1917 őszén a munkások, a pa­rasztok és a katonák ezrével lép­teik a Bolsevik Pártba és ha eddig a tanácsokban főleg mensevikek és esszerek ültek, most egyre több lett. a bolsevik küldött, mert a nép már csak bennük bízott. 1917 őszén a parasztok megkezdték a földesúri földek elkobzásé*. A1 munkások tömegesen léptek j sztrájkba és a katonák hátat for- j dítottak a írontnaik, . •Lenin és Sztálin mindezt látta. Eátták, hogy habozás nélkül meg kell indítani a felkelést és hogy a felkelés sikerüljön és meghozza a nép győzelmét, — gcndoean fel kellett kész'ukij rá. Lenin levelei fontos szerepet játszottak a fel­kelés előkészületeiben, az Októberi Forradalom győzelmében. ^ Szeremlén a Béke-csoport földjein átlagos 200 mázsa cukorrépa termett Fokozzuk a népnevelői munkát, hogy behozhassuk az elmaradást porp munkáját szeretettel figye. lik. A kulákok, a gánesoskodó a zaviartkeltők most behúzó ! nyakkai somfordáinak, mert im- . megint bebizouyult, híresztelésük, hogy a csoport cukorrépa jáb ■ nem lesz semmi, mert aggom kapálják1', nem egyéb, mint len- lák-hazugság. A falu öntudatos dolgozói ä csoport lelkes munkáját követve igyekeznek a minisztertanács határozatának pontos végrehaj :v sával a jövőévi jobb és többit r mést biztosítani. Holla János, aki a kenyérgabonabegyűjtés so. rán elért CIO százalékos ei'cdmé- nyével utat és irányt mutatott paraszttársainak, az őszi munka, latok időben való teljesítésével is bebizonyította, hogy minden győzelem a falusi osztáiyharcna». a jól cs időben elvégzett munkán múlik. Akárcsak Raffai Mihály 7 holdas pártonkívüli dolgozó pa­raszt, aki begyűjtési kötelezett­ségét 200 százalékra teljesített“ az őszi munkák időben való el­végzésével megmutatta, hogv aki a Párt útmutatását követi, sajat boldogulását, gyarapodását mun­kálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom