Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)

1950-10-24 / 167. szám

Felajánlásokkal, újításokkal készülnek a Hajai Xö vény olajipari Vállalat tlolsrwzói november 7 tiszteletére olajta-rt-almát 10 száiZ'a&élkról 9 | százalékra csökkentik. Ez csupán ■ az uto-só érme gyedben 163 mézisa oúaj megtaikairjilását fogja ered­ményezni, A istajtoló üzemrész' dolgozói .mindezeken f-eiűl vállal-1 '.á.k, hogy az önikölteégcs'ölkkeallés . tovább folk'OZ'áiSáira, a légszállítás b-e-r-en-die zésének áitalaik'í'táaávial az • .'Iramaimegtalkiarílásban, a napi 120 kilowatt órát napi 90 kilowatt, órára mérsékli. A kazámház dolgozói Is meg­tették felaijánláiSaiikiaiS, hogy ver- seny’.-emdüleiliülk tovább fokozásá­ra.! maguk is részeseivé váljaoalk az ötéves terv id&éUSüti sikeres befejezésének. Megfog ad! ák, hogy a kazánok raplonálisaibb kábasz- ■nálűsávalz az évnegyed hátTafevő idején a napi 16 mázsás szénszük- M'glelet 8 má/sága csökken­tik, ami egymagában, csak ebben az évnegyedben 3600 forintos megtakarítást ered­ményez. A raikitári munkások fcsa-tlia-'kozása a versenyben való részvéteihez, biztosijant; fogja a kocsiállások teljes kiküszöbölését. Kunpeszér teljesítette amit vállalt Elvégezték a vetést, most a mélyszántásért folyik a küzdelem Hosszan, elnyújtva sivíf a gőz- szliréna. Kezdőduk a munka. A munka termekben megcs.kordá­mat . a kor-ekeik, a lendítő szíjak megifesziivnek és p'-ilam-atok a La bt egyenletes zaj töl'iii be a gyárud­vart. A 41. bárhét eredni én ye-in-ek {'Okozásával! a dolgozók mesdön- iemi igyekeznek az előző bérhét üzemi átlagának eredményeit. A darab-béren doigozók 105, az üzem többi do gozó; pedig az új normák 115 százalékos túlteljesí­tésé; érték eL. De a verseny is lendít; a műnk ab a root. Az üze.m dolgozó: éjfoga-dfák a Péti Nit­rogén-művek, a Ganz Hajógyár 1 és, a Rákospalotai Növényo-aj- i,pa.rj Vállalat versenykihívásai! •— Nemcsak végrehajtjuk, amit váJatiunk. de túl Is fogju-k teljesíteni, — mondják a dolgozók. A foko­zódó munkaién dűlőt igére-íe az eddig elért egész sor eredmény. Becker Ferenc újítása Az üzemben az újítások egész sora segíti a dolgozókat vállald" saik teljesítésében. Az alulró. jövő kezdeményezés meggyorsította a mu nkafo yamatot, m-egköanyí;et- áe a munkát és az üzemanyag megtakarítás teréu is jelentős eredményekéit ért el. Itt vám m ndjár-t Becker Ferenc sajtoló újítása. A sajtóiéban eddig a vas- •hántolón levő lőréiét egy ki-s szállító csiga juthatta el a gépek­hez -a hán'.olöból. Sok töret hul­lott a földire, meiyet aztá.n lapát- tó kellett visszadobaltti a ros­tára. Becker Ferenc újítása ezt a* állandó elhullást küszöbölte ki azzal, hogy a csigát, mely a tőreid a rostára viszi, ösz- sze-kölöltc a tttrelszáliító rostá­val, ami állandó mozgásban tavija a töretét és így az el­hullást kiküszöböli. Ezzel az újítással a kezelőnek több idő jut gépének kezelésére is. • Sóhajda József főgépész két újításával szintén anra töreike-debt hogy a imunikameinieteik eddiigi hibáit, melyek időáKd-s;, munk-a. időkiesést eredményeztek, meg- j szűntesse, Eiső újításával! m-egol" dalia a kérj meig'b-ajtá.sú oLaij- szivaitityúnafc benzinmotoros meg­hajtását, egy végtelen os iga átté­tele zésével. Míg az olajpré-s kó- nuszainaik beáMó töréseit azzal ikiiiszöbölte ki, hogy egy fecske farokhoz b-asonl-ó kiképzéssel e'x Hál ott aiapgyűrűt illesztett a ká­li úszókhoz. . Jeöemtős még Dávid István ra­kodómunkás újí:á.sia. Dávid Ist­ván hosszú ideig azon törte a fejét, hogyant 1 ehetne meggyorsítan.i az olajtartályok letérőiésdt. Végütes rájött arra, ha a letá-ro-ő giwn' végére e.gy kutyafcjcsapot szerel, snárás megod-otta a letárolás meg- gyorsul-ásóé. Az eddig itt alka­lmazott kél dolgozó is fedesl-egessé vált. Ujltásávaf egy dolgozó is el tudja látni a munkát, amivé! évente 400 munkaórái tudott megta­karítani, ami átlagos 4 forin­tos órabért számítva, pénz­beli értékben 1600 forintot jelent. Ugyan iil ven jelentős Gábeffics Ist­ván fütő újitása. Gábeóios az ckő- meliC’gi'tielt tápvíz kérdését oldotta ane-g, amivel jelan'fls önköltség­csökkentést ért e'-. Az újítás meg­szűnteti az eddiigi rendszert, .amikor az élőm el égi tett tápvíz, közvetlenül a kazánba került, Gábetics István újításával! most a tápvíz a füst csatornába eilihe’.ye- zet't és gyűrűre szeréül két méter hosszú klgyóosőbe kerül. Ezáltal a 150 fokos hő felme-egflii forr- ptrotra a víziéi, melv így kerül a kazánba, ment forróvá vá-t táp­víz. Ezzel az eljárással az üzem évente 3 vágo-n szenet tud majd tne gíiakarüain.'. M nt újítók segít".'ti ók a dolgo­zók -it: G z'nger József, Marácci János és Dávid István. Együttes újításuk a harmadik em eleiről a ■na p raf o rg óm ag leié r o' á s á ho z zisáicsúszdát femzetf. Ez«*] Kunadacsról Kuapeszérre széles, kátyús dűlöút vezet Az úri bill­iók könnyen átgördültek ezeken az utakon, annál többet kínlódtak a királyi uradalom cselédeiből lett újgazdák, akik néhány évvel ez­előtt még a Peszéradacs nevű központba kényszerültek járni minden ügyben. Sorsuk megköny- nyítésére első. lépés volt az önálló község megszervezése azáltal, hogy leszakadtak a szomszédos majorral együtt Peszéradacsról. Do a két testvérközség — Kun- adacs és Kunpeszér — közelsé­güknél fogva ma Is (ártják azért a kapcsolatot. Az őszi munkákat most is egymással párosverseny­ben végezték. A rozoga dűlöút a falu előtt széles, egészen új bekötőútba torkollik, 500 méter bosszúságban. Ez a 3 éves terv ajándéka a falunak a telefonnal felszerelt postával együtt. Az öt. éves terv folyamán továbbépül a község. U.i községházát kap, or- voslakássál együtt, artézi kuta­kat fúrnak, továbbviszik a bekö­tőutat. A házak kertjei beleolvadnak a vetésektől zöídelő szántóföldekbe. Kunpeszér teljesítette, amit vál­lalt; az őszi munkák százszázalé­kos elvégzésével készültek fel a tanácsválasztásra. A falu dicső­ségtáblája öklöm,nyi betűkkel hir­deti a győzelmet és azok neveit, akik példamutatóan dolgoztak. A verseny Kunpesxéren valamennyi dolgozó paraszt szív. Ugye volt. Hiszen mindannyian cselédek, vagy kiuzsorázott bérlők voltak régen, a felszabadulás óta a maguk gazdái. De a falu veze­tői, a kommunisták és most a tanácstagok tettekkel is példát mutattak. Szántai Imié népnevelő például nemcsak hogy elsők között végezte el a saját munkáját; ha­nem jó felvilágosító munkával el­érte, hogy az Erzsébet-ma j or első lett a dűlök versenyében. Állan­dóan kimt tartózkodott a dűlő­ben. a lanácsválasztás előtti be­tekben minden nap. Á tanácsok tudatosítását összekapcsolta az őszi munkákkal. Nekilendült a dűlő, id. Mráz Józsefet, Inoka Pált követte miniden tanya. Inoka Pál kisparaszt például már a ta­vasziak alá is letfágyázott. A kunpeszéri dolgozó parasztok úgy fogadják a tanácsot, mint egy új, nagy ajándékot, amivel népi demokráciánk Ismét köny- nyebbó teszi az életüket. Már a Ez a válaszunk az imperialistáknak és esahos kutyáiknak i>k- Is- ét ri­kétéves tervével összhangban, fejlett agrotechnikai módszerek­kel siet a termelés segítségére, melyek növényeinknél az ötéves terv során nálunk eddig még uesc tapasztalt termésátlagokra eme’ termelésünket. A nagyobb termés átlagok biztosítéka, a szárazság okozta károk leküzdésének eszkö­ze, a műtrágya, minőségi vető­mag. Az állati kártevők kiküszö­bölésének előfeltétele a megfelelő és időben rendelkezésre álló ró dekezőszer. Mindezt kamatmeiő *? hitel keretében kapják a szerző­déses termelők. A szerződéses termelés magasabb életszínvonalat ad A korszerű agrotechnika; eljá rás, melyet a szerződés előír, a 80—400 forintig terjedő műve lési előleg, a magasabb szerződ ' s«s átvételi ár, az egyes r-övé nyéknél megállapított prémium- azonnali ég feltétlen átvétel mindez egy-egy biztosítéka a le­szerződött termelők jobb term 's eredményének, jobb Jövedelmén •> és az azonnali biztos értéked; nek. Jer melócsoportjaink szer­ződéskötésben az élen járruik A megye termelőcsoportjai s szerződéskötések megindítása ntü már az első napokban összeállítot­ták és csoportgyűléseken megvi­tatták az 1951. évi tavaszi vetés, tervüket és a tanácsválasztás napjára már 100 százalékban lekö­tötték a szerződéseket a term* 1- tető vállalatoknál. A termelő­csoportok az elmúlt évek sorár már megismerkedtek a szerződés- nyújtotta előnyökkel és a most záruló gazdasági évben minden híresztelés és a reakció minden mesterkedése ellenére kézzelfog­ható bizonyítékot szolgáltattak a nagyüzemü gazdálkodás előnyei­ről. Példának itt csak a madaras; Dózsa termelőszövetkezeti csoport 150 mázás, vagy a csikériai líj Barázda tszcs. 200 mázsás cukor répa, átlagtermését hozzuk fel, vagy a nemesnádudvari Úttörő termelőszövetkezeti csoport 3- mázsás rostkender átlagtermését említjük. szavazás előtti napokon megindult a mélyszántásért is a verseny a dűlők között. A feltétel, hogy minden kunpeszéri dolgozó minél előbb befejezze az őszi mélyszán­tást. A sort az Erzsébet-major nyitotta meg. amely vállalta, hogy a békekongresszusra befeje­zi a mélyszántást. NAGYMÉRETŰ IRAT­vasszekrényt, vaey Wen beim-kasszát vásáro’ Nemzeti Vatalat — Ajánia ő! a kecskeméti kiadóba kérünk. j re a kitüntetésekben. Titoékná, [ az egész dolgozó nép utolsó falai kenyerét is elrabolják, csakhogy kielégíthessék parancsoljuk ét­vágyát. Mit törődnek ők a néppel amikor arról van szó, hogy hatal­mukat megtarthassák. És mi, dél­szláv anyanyelvű dolgozók. mis magyar testvéreinkkel együtt ott leszünk (i boldogabb és szebb jö­vőnk építésében a tanácsokban is, addig Titóék a nép kizárásával kormányoznak és talpnyalói lesz­nek a kulákságnak és imperialis­táknak, Demokráciánkban a szó és a tett eyybeesik. Odaát vi­szont as elhangzott szó a dolgozó nép félrevezetése, a tett pedig az elnyomás, a dolgozó nép békéje, nek eltörlése. , Ezért mondok .köszönetét a Szovjetuniónak, mely meghozta számunkra a felszabadulást., a Vártnak és Rákosi elvtársnak, akiknek útmutatása és tanítása segítenek bennünket az újabb és úiabb győzelmekhez. Kovacsics Vitályos, Hercegszántó, Munkaversenyben a földművesszövetkezetek A szerződéskötésekre a megye szövetkezetei versenyt» léptek egymással. Versenyben állnak: melyik Szövetkezet fogja a köz­ségi keretet a vállalt ütemterv betartása, vagy annak túlteljesí­tése melleit 100 százalékra le­szerződtetni. A szövetkezetek versenye a Báes-Kiskunmegyei Növénytermeltető Vállalat vándor- zászlajának elnyeréséért folyt, mely zászlót 1949—50. évben az elmúlt év szerződéskötésénél vég. zett jó munkáért a csikériai föld- ra fi vessző vétke zett szerezte meg s őrizte egész éven át. Milyen eredményeket biz­tosított a multévi szerző­déses termelés termelőinknek Hogy a szerződéskötés nagyobb terméseredményt, magasabb élet­színvonalat biztosít a dolgozó pa­rasztságnak, bizonyítják a követ­kező adatok. Tompán Savanya Péter 800 négyszögöl cukorrépa területéről 7290 kg-ot, Tomicskö József 1 kát. holdról 12.450 kg-ot szállított be. Hercegszántón Gor- jonácz István holdanként 8650 kg rostkender átlagtermést éri el. Madarason Tapp Máté cukor­répánál 15.840. Bácsborsodon Bognár Pá] 18.720 kg-os, Sze- remlén Kovács .János 110O kg-os, Tóth János 1400 kg-os. Bükk Pé­ter 1200 kg-os, Burány Imre 1350 kg-os napraforgó átlagtermésről, ugyancsak Burány Imre 1100 s ricinus átlagtermésről szá­molhat be gazdaMrsainak, Kössük meg tékát mielőbb a. termelési szerződéseket g tata ■ • tetésű növéngféteségekre. Az 1949—50, gazdasági év ter- nénycinek begyűjtése a befeje­leshez közeledik és a későn érő lövényeiuk betakarítása is már »efejeződött, vagy napokon be­ül befejeződik. Már folynak az íszi mélyszántások, készül a föld i jövőévi vetések befogadására. Nem közömbös az, hogy a föld­ié milyen növény kerül, tehát uár a jövőévi termés alapjának ;s sikerének lerakásánál tudni teli azt, hogy milyen növény me- yik földbe fog kerülni, hiszen ■sak így végezhető jó munka, jó -alajelőkészítés. El kell tehát tészíteni a jövőévi vetéstervet, iormányzatuak a tavaszi vetésű tövények szerződéskötésére már nost lehetőséget nyújt a dolgozd »arasztságnak és október 7-től lovember 30-ig módja van minden lolgozó parasztnak, hogy vetés- ,érvét összeállítva, szerződést kős­ón .az 1950—51. gazdasági évre. Szerződéssel a nagyobb termésért Miért kössünk szerződést? Mit yujt a dolgozó parasztságnak a i zerződés? A szerződéses termelés , növénytermelés fejle,izt ősének Kössünk szerződést- a tavaszi vetésű növényekre A 1D Kél _ . .!»! 4 i 414 z 1 < •» .. t. .. i ■ könnyebbé és gyorsabbá tették ezt a m u nkaf o-ly a m at ot. | Mindezek az újítások kiszélesí­tették a mun.fcavcrsenyt. A munka •lendülete is jelentősebbé váí.it. Az eddig elért eredmények tovább fokozására a dolgozók újabb vállalásokat tettek. így készülitek október 22-re, » tan ács választ ás-ok napjára és így készülnek novem­ber 7-r-e, a Nagy Októberi Szoc a- li'Stá Forra-daí-iom m-é-tó meigün- nepl-ésáre. Felajánlások november 7-re Az ötéves í-err el«3 terv-évének U'Iio.só évnegyedéire a sajtolok vállalták hogy a Péíii Nitrogén­művek, a Ganz Hajógyár, a Rá- kospaeitat Növényolaj-ipari Válla­lat vers-etnyiíeéhívá-sainiak túltelje- sitiésére az előirányzott 25 száz-a- iékos o-a.jlk'it-einm-elési átlagot 26 ! százalékra telje sí Iáik. Felajánlásukkal 600 mázsa napraforgómaigol tudnak megtakarítani, melyből to­vábbi 156 mázsa olaj állít­ható elő. De vállalták azt is, hogy a takac- mány'hízlaöásra termét pogác.sa Cstkérta község dolgozó népi' örömmel és büszkén jelenti, hogy egy emberként sorakozik fel a Népfront zászlaja alá és szavaza­tukat 100 százak kig 11 óira 40 percre leadták. Mi, akik itt a ha­társzélen, közvetlen szomszédsá­gában élünk Tito piszkos banda­J iának, minden egyes szavazatul kai választ adunk az Imperial Iák csatlós kutyáinak. Ml bél akarunk, országunkat szebbé, rágzóbbá építeni, CSIKÉBIA dolgozó parasztsága Győzelmi Jelentés Katymárról A fcatymári Lenln-tszcs. dél­szláv és magyar dolgozói jelentik, hogy az őszi szántási és vefési tervüket október 21-re befejezték. A tanács választások alkalmából > landolt ;S7iiva7iDitAk<k:d - * tutiknak, 3 Párt és Rákosi elvi ár iránit érzett szerele tűinknek adtu t amijeiét. KATYMARI Lenin-tszcs délszláv és magyar dolgozók Odaát TitoéknáI a dolgozókat kettős elnyomás siijtja JJVÍ AbiuilVÖű t/v U PlvHtO»­tás napjára, hogy szavazatommal eiősitsem a béke frontját, ötéves tervünk mielőbbi sikeres megerő­sítését, szocializmusunk építését. Mi, délszláv anyanyelvű dolgozók, itt a határszélen fokozottabban érezzük annak súlyát, mit jelent számunkra, a szabadság és a függetlenség. Odaát, Titoéknál, a dolgozókat két elnyomás is sújtja. Kirabolják és kifoszt­ják őket Titóék kulákfai­nak és egyéb martalócainak gyiilevész hada és az amerikai imperialisták, akiknek a Tito banda■ eladta a dolgozó nép verej­tékét . Tudjuk mi nagyon jól, ml | van pár kilométerre a határon fúl. Testvéreink börtönökben, vesz­tőhelyeken, ahol a dolgozó nép része a zavar és nélkülözés. Én már az elmúlt évben kijelentet­tem és ezt hangsúlyozom az idén is', hogy boldogok vagyunk mi, délszláv anyanyelvűek, hogy ebben a hazában éghetünk, mely megad­ta az alkotmányban is jogainkat. Mindnyájunkat megbecsülés cr és munkánk elismerése jut kifejezés­

Next

/
Oldalképek
Tartalom