Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. október (5. évfolyam, 148-173. szám)
1950-10-01 / 148. szám
BÁ CSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG Ma Kiskunfélegyházára érkezik a Kolhozparaszt-kül- döttség. — Dolgozók levelei a Békekölcsönről — Képsorozat az ötéves terv eredményeiről. — Évadnyitás a Katona József-színházban V. évfolyam, 148. szám Ára SO fillér 1950 október 1, vasárnap MINDEN BECSÜLETES EMBER ÜGYE Munkásosztályunk, ifj umunkásaink példája nyomán tovább folyik a Békekölcsön-jegyzés Takács Mátyás balotai közzépparaszt 1100 forintot jegyzett A Békekölcsön-jegyzés az égisz országban, megyénkben is nagy lendülettel, a dolgozók nagy lelkesedésével tovább folyik. Vannak már üzemek, ahol teljesen befejezték a jegyzést. így például a kecskeméti cipőgyárban. De mindenütt nagyszerű ütemben halad, mindenütt népünk egyetért azzal, hogy a Békekölcsön a békéért folytatott harc fegyvere. A jegyzésben munkásosztályunk jár az éjen. A jegyzés nagyszerű példáját mutatják. A munkásosztály felelősségérzete ® jegyzés folyamán főjellertivonásként domborodott ki. Ez magával ragadta a tömegeket, és eredménye: a sok-sok millió lejegyzett forint. Az egész országban hatalmas eredmények A választási harc, a békekölcsön jegyzéssel újabb szakaszához érkezett. Bátran állíthatjuk, hogy hatalmas lendületet adott a békéért folytatott harcnak, a helyi tanácsok megválasztásával kapcsolatos előkészítő munkánknak. Két nap telt el 28-ika óta, de ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy mint az ár, úgy hömpölyögjön az egész országon, városokon, üzemeken, falvakon, tanyákon át a felhívás: jegyezz kölcsönt a békéért! Mintha nem is a technika nagyszerű felkészültsége, a rádió, a telefon, a sajtó lett volna a hírnöke a felhívásnak, hanem a szocializmus építését segítő békekölcsön gondolata, a pillanatok szárnyán repült volna el, országunk minden dolgozójának szívéhez, eszéhez. Alig tűnt fel a na<p, már mindenki, minden dolgozó tudta kötelességét ebben az országban. Népünk szíve együtt dobbant az ország szivével. A haza gondja mindany- nyiunk gondja. Az ország épülése, mindannyiunk nagy eredménye. A nehézipar erősödése, a magunk gazdagodása. Kölcsön a nép országának, kölcsön önmagunknak. Békekölcsönnel támogatni, szerelni hazánkat, önmagunk szeretetét jelenti. Kölcsönnel harcolni a békéért any- cyi, mini a, legtöbbet tenni családunk boldogulásáért, jövőjéért. Gyűlölni az imperializmust annyit jelent, hogy a békeszere, tő népek nagy családjába tartozunk, melynek vezetője, fő biztosítéka a dicsőséges Szovjetunió, Megyénk dolgozói izzó szenvedéllyel gyűlölik az imperializmust és harcosai a békének. A közvetlen, népünk húsába vágó érdek az, ami kölcsönt jegyeztetett & dolgozókkal. De milyen kölcsönt? Nem olyant, mint régen, amikor a tőkések érdekeiért kamáslis urak jegyeztettek a bankpult mögül. Ezt gyűlölte néipünk. Mert tudta, hogy az csak a tőkésnek haszon. Horthyéknak és Kállaiéinak volt haszon, hogy a Győri-program és az Erdélyi nyereménykölcsönből gyártott minden egyes fegyver, a ruhát ciháit a le népünkről. A volt kölcsönöknek a dolgozói csak alanyai voltak, nem nyertesként, hanem vesztésiként. Miért jegyeznek ma Kecskeméten, Baján, Félegyházán, Kaskantyún kölcsönt. lAzért/ mert ennek béke az elnevezése. Azért, mert ha itt alany is dolgozó népünk, de nyertes is. A vesztes az osztályellenség, a k .ákok, a fekete reakció, lapuivá nyugatra pislogó jobboldali szociáldemokraták, rongyos ruhába bujt árúrejtegeiő, de sorbanálló burzsoák, akiknek ellenére jegyiünk sokmillió for intőt. Makk Ferenc, a bajai gyap- júszövetgyárból, vájjon miért jegyzett ezer forintot? Faddi Imre fehértói középparaszt, aki egész életében tizenegyedszer is meggondolta, hogy hová teszi pénzét, miért jegyzett szintén ezer forintot? A kalocsai járásban, a jegyzés megkezdésekor miért öltöztek virágdíszbe a falvak? Úttörő pajtasok miért halmozták el gyermekszeretetükkel, virággal, a kiváló jegyzőket? Azért, mert népünk munkája, minden tetj te, gondolata, a békéért való harccal forrt össze. Megtanultunk harcolni a békéért. Milliónyian látjuk az Imperializmus aljaskodását. Tudjuk, hogy min Jen eredményünk a külső és belső ellenség elleni harcban született meg. Tudjuk, hogy a békéért folytatott harcunk egy pillanatra sem torpanhat meg, mer új összeesküvők, új Nagy Ferencek, új Rajkok, új Geigerek dugnák fel fejüket. Tudjuk, hogy a legkisebb megalkuvás, engedékenység, az ujjunk megmutatása, egész testünket rabolná el. Nem kérünk ebből! Mint férgeket, tiporjuk el a háborús uszítókat, akik lelkiismeretfúr- dalás nélkül zúdítanák nyakunkra a modern rabszolgaságot, az USA védjegyezle rabbilincseket. Görögország példája, Korea bizonyítja a halálgyárosok demokráciáját. Ahová az imperializmus, vagy mesz- szenyúló csápja teszi a kezét, ott a sarc, a jogtalanság, az éhhalál, a tömeggyilkosság. De gyűlölni az imperializmust, csak szavakban, kevés. Tenni kell ellene. Keményen, szigorúan, ahogy azt a nép érdeke megkívánja. Kulákolc árut rejtegetnek, izgatnak a békekölcsön ellen. Az egyházi reakció felrúgja az állammal kötött megállapodást. A jobboldali szociáldemokraták uszítanak a munkaverseny és az új normák ellen. Elnézhetjük-e gazemberkedésüket? Elegendő-e a hivatalos intézkedés módja ellenük? Nemi Dolgozó társadalmunk közösítse ki magából, mint a fogvicsotrgató vadat. Népnevelőink mulassák be a dolgozóknak, mint olyant, aki a mi bőrünkre, zsírunkra spekulál. Az ellenség szívja a gyűlölet levegőjét Ütközzön bele lóptenmyomoo dolgozó népűnknek abba a zzflárd álláspontjába: „Harcolunk azok ellen, akik, míg mi a békét építjük, a háborúra spekulálnak“. Mi békés nép vagyunk, mert tudjuk, mi a háború. Ezt bizonyítja békekölcsön jegyzésünk hatalmas sikeré is. Nekünk ilyen fegyvereink vannak. Mi ezekkel a fegyverekkel képzeljük el megharcolni a jövőnket, A mi jőivőnk az épíAz ország fővárosának üzemei nagy eredményekkel, jó példával járnák az élen. A csepeli Martin 1134 forintos átlagot ért el. A Baranya megyei Villányi járás az élre került, mert a népnevelők jó munkát végeznek. A debreceni Elektromosművek átlaga 750 forint. A vasutas do'gozók eddig csaknem 60 milliót jegyeztek. Az igazgatóságok lözöt’i versenyben első Miskolc, második Szeged. Az angyalföldi Acélöntő és csőgyár dolgozói 733 forintos átlagot értek Mi, Kalocsa város dolgozói, örömmel csatlakozunk a bácsalmási járás dolgozóinak versenyfelhívásához, annak minden pontját elfogadjuk és magunkévá tesz- sziik. Megjavítjuk népnevelő munkánkat, a ■ felvilágosító munkát úgy végezzük, hogy szemmel tartjuk őszi feladatainkat is, népszerűsítjük a kölcsönjegyzés eddigi eredményeit, leleplezzük az ellenség hangját. Ugyanakkor versenyre hívjuk ki Dunavecse nagyközséget, hogy ezzel i$ erősítsük szocialista hazánkat, erősítsük a Szovjetunió által vezetett béketábort, segítsük a hős koreai népet szabadságharcában, hogy újabb csapást mérjünk Úgy a hazai, mint az amerikai imperialisták által irányított háborús uszítókra. strucc öncsalása. A mi béke- szeretelünk nem gyávaság, mi nem azt mondjuk: inkább szolgaság, mint halál —- hanem azt mondjuk: élni akarunk, szabadságban és függetlenségben, el. A budapesti postások több mint 8 milliót jegyeztek. A salgótarjányi Acélárugyárban Szánta István népnevelő több mint íoo ezer forint Békekölcsönt jegyeztetett. Néphadseregünk a 30 & féli milliónál, Államvédelmi hatóságunk a 13 j milliónál, Rendőrségünk a 11 millió felett tartanak. Olyan eredmények ezek, amelyek hatalmasan túlszárnyalják az egy évvel ez- eíőttj tervkölcsön jegyzésnek a méreteit. A kalocsai járásban Fajszon Katona Mihály dolgozó paraszt 1500 forintot jegyzett és azt mondotta: ^Tudatában vagyok annak, hogy milyen nagy jelentőségű kérdésről van szó, tudom, hogy a békét, a szocializmus építését erősítjük a kölcsön-jegy- zéssel." Hajóson Ineze Béláné, a tenne. Iőszövetkezeti csoport tagja 400 forintot, M. Kovács Istvánná községi bíró 000 foriniot jegyzett. A Maxim Gorki j-tszcs elnöke, 8 gyermekes családapa szintén 600 forintot jegyzett. Ebben a csoportban 20 esoporttag 6680 forintot jegyzett.. Lendítsük tovább a kölcsönjegyzés hatalmas eredményeit. Népszerűsítsük az eddiginél fokozottabban építésünk vívmányait Ne csak egy-kettőről beszéljünk, hanem tömegéről. A szakmiri gépállomáson Sebők Valéria 700 forintot Jegyzett, Példamutató népnevelők a kecskeméti Gépgyárban A Plotter-gyárban az elmúlt napon komoly lendületet vett * Jegyzés. Röpgyüléseket tartottak és eddig több mint 200 ezer forintot jegyeztek. A Bameválban 322 dolgozó 82.150 forintot jegyzett. A Lakatoaszerelő NV 339 dolgozója 121.900 forintot Jegyzett. A kecskeméti barát-papok 12-en jegyeztek 100—100 forintot. A kecskeméti gépgyárban a népnevelők jó munkát végeztek. A legjobbak közé tartozik Makai János és Pariik Teréz öntótanone, akik 700 forintot jegyeztek. A legjobb üzemrészleg a zománcozó, ahol Farkas Imre és Farkas László 800, illetve 900 forintot jegyeztek, A Platter-gyárbau a legjobb népnevelők: Vlncze Erzsébet és Kőkény Margit. Mindketten Dísz-Ifjúmunkások. Erősíteni keil a felvilágosító, ■ épacTftlő-aia»kát • közép- parasztság felé. Az ellenség támadása a középparasztság jegyzésében lemérhető. A kulákokat, a békekölcsön ellen, ségeit, mint a béke ellenségeit kell leleplezni. Lendületes jegyzés Baján Baja jegyzése már jóval meghaladta a 2 milliót. A Magasépítő NV, a Gyapjúszövetgyár, a Sumár-ipuszbai Gép állomás, aiz Olajgyár, a Bokányi-termelő szövetkezeti csoport, a Mátéházi Altami Gazdaság dolgozói javarészt már az efeó napon lejegyeztek. Különösen lelkesek Toliak a Gyaipjúisaövetgyér fiataljai, aldtk közül Herényi Ferenc, Kuliér Márta, Braus Magda 600 forintot, Nyiláéin Jósok ügye. „ügye ez minden becsületes embernek, aki szereti az életet, a népet, a kultú■* rát, a hazát és akinek az ajkán a humanizmus nem betanult /rázás,*. A kalocsaiak elfogadták a bácsalmási járás Tersenykihívását tés, nem a háború. „Persze, könnyű azoknak, akiknek a háború üzlet és nem vér és könny. Könnyű azoknak, akik a háborút másokkal vívatják, de maguk gazdagodnak“. Mi máir vívtunk másnak háborút. Megelégeltük az elszegődést, a tőkés gazdagodásáért. Voltunk lábbal tiport, hajcsárokkal hajszolt eszköz, de most szabadok vagyunk és * háborús uszításnak, az impesriaüista provokációnak az a sorsa, amit Kapitány Ferencné, a Megyei iBékeiroda vezetője, nyilatkozott. „Kemény dió legyünk annak, aki ránk akar törni!“ A mi „békeszereietünk, nem a bárány butasága, nem is a de ha szabadságunkra és függetlenségünkre törnek, akkor életünkkel is helytállunk érte A békekölcsön-jegyzés sok milliója mutatja: helytállunk azért, hogy békében és szabadságban élhessünk. Munkásosztályunk, a szocializmus építésének forradalmi ereje, élén jár a békéért folytatott harcnak, melynek eszköze most a békekölcsön-jegyzés. Gépipari, textil, építő és élelmiszeripari üzemeink dolgozói, öntudatos példát adtak a jegyzés első két napján. A népnevelők olyan kézzelfogható, látható nagy eredményeket értek el, mint munkájuk során talán még soha. amelyben minden dolgozónak nagy része van. Népnevelőink figyelme forduljon a tanyavilág felé. Keressük fel az ívekkel a dolgozó parasztokat. Mindenki jegyezni akar, ha a kommunisták felvilágosító szava eljut hozzájuk. Keressük fel a termelőszövetkezetek parasztjait, akik népi demokráciánk támogatásával, a féléve* részesedésnél komoly jövedelemhez futottak. Koreában, Szöul védői as életükkel állnak helyt a mi békénkért is. A mi helytállásunk most a békekölcsön-jegyzés diadalrajuttatása. A békekölcsön ügye nemcsak a kommunisták, nemcsak a munká--
