Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-30 / 147. szám

BÁ CSKISKUN MEG YEI Elítélték az árurejtegcto Sallait, leleplezték n félegyházi feketéző knlákokat A megyei Békeiroda tagja a kölcsön jegyzésről A kölcsön jegyzés első napja a kecskeméti üzemekben V. évfolyam, 147. szám Ara 50 fillér 1950 szeptember 30, szombat Forró szeretettel üdvözöljük a megyénkbe érkező kolhozparaszt-küldötteket WWW%AA/W\AAAAA/WW\AA/WWW»AAAAA/VWWWW WWWWWWWWVWVWW' rWWWWWWWXAn/VWWMWWWWVWWWVWWNAAAAAAy Az egész megyében az üzemek, a községek, a hivatalok dolgozol hatalmas lelkesedéssel jegyzik a békekölesönt A BÉKE GYŐZELMÉÉRT A kiskőrösi és a kiskunhalasi járás elfogadta a bácsalmásiak versenyfelhívását Makk Ferenc, a bajai Gyapjúszövetgyár dolgozója 500 forintos fizetése mellett 2000 forintot jegyzett A dolgozók lelkesedése határtalan. Tömegesen jegyeznek nagy összegeket a hókéért, népünk boldogulásáért, a szocializmus építéséért. A béke zászlaja alá gyülekezett az egész ország dol­gozó népe. Megyénkben is az üzemek, a földek, a hivatalok dől. gozói, a kisemberek leírhatatlan örömmel írták alá a, jegyzési ivet. Tudják, miért tették. A mi népünk jót megjegyzi az iyéreteket és ha azok megvalósulnak, akkor bízik, nem hitetlenkedik. Pártunk tavaly, a tervkölcsön jegyzésekor o.:l mondotta, hogy ezzel épül az ország, hogy ez szükséges az ötéves terv nagy feladatainak megol­dásához, a szocializmus építéséhez. Ha körülnézünk a megyénk­ben, az ígéret valósággá bontakozik minden dolgozó előtt. A köl­csön megtérült sokszorosan, minden város, minden község életé­ben. Dunahíd Bajánál, OTI-palota Kecskeméten, szerszámgépgyár Kiskunfélegyházán, új gépállomások, új utak és temérdek egyéb beruházás hirdeti, hogy érdemes volt tavaly jegyezni. Ez a mostani békekölcsön-jegyzés nagy lendületének elsősorban! oka. Népünk tudja, hogy kölcsönével önmagát, a nép államát segíti, támogatja. y Elfogadták a bácsalmási járás verseny felhívását A békekölcsön jegyzés első napja dolgozó népünk lelkese­désének újabb diadaláról tesz tanúságot. Az egész megyében munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, kisemberek nagy örömmel jegyeztek, hogy erő­sítsék, szilárdítsák a béke tá­borát. hogy’ segítsék az ötéves terv megvalósítását, hogy job­ban előrelendítsék a szocializ­mus építését. A jó példát mun­kásosztályunk adta. A reggeli kezdés előtt már jóval együtt voltak a dolgozók. Az előző nap esti taggyűlés nagyszerű alapja volt a dolgozók mind­egyike lelkesedésének. A nép­nevelők fáradhatatlan munkája a dolgozók egységes vélemé­nyét alakította ki: békekölcsön- jegyzéssel harcolunk békénkért, jövőnkért. Az üzemek, ahol a szocializmus építéséért való odaadás nagyszerű példái szü­lettek, a kora reggeli órákban már nagy eredményekről adtak számot. A kecskeméti Plailer- gyárban még az éjszaka folya­mán megindult a jegyzés. A kecskeméti Gépgvairban, a fél- egvházi Gépgyárban az első órában látni lehetett, hogy a tavalyit sok tízezer forinttal fö­löző összeget fognak a dolgozók jegyezni. A kormány felhívása igazi visszhangra talált. A kecske­méti Gépgyár egyik - dolgozója, Göbölyös Pál, azt mondotta: „öreg, hatvan éves ember va­gyok, de nekünk is az a fel­mertünk, hogy megvédjük a békét és azért jegyeztem, mert tudom, hogy ezzel is a békés építést szolgálom.“ Székely Ka­talin a Gyümért dolgozója, if­júmunkás, négyszáz forintos havi jövedelme mellett egyezer 'forintot jegyzett. A jegyzések első napján különösen kitűnt a DISz fiatalok nagy lelkesedése. Az egész megyében a jegyzése­ket az jellemzi, hogy ifjúsá­gunk jól megértette feladatát, kinőtt az ifjúsági munka „gyer- mekbe!egségeiből‘‘ és a béke­kölcsön jegyzéssel is, minden erejével az építőmunkát akarja szolgálni. Az ifjúság példamu­tatása kétségtelenü a békeköl­csön jegyzés nagy lendítő ereje. A békekölcsön jegyzésben résztvesznek a dolgozó néppel együttérző katolikus papok is, akik egyetértenek a szocializ­mus építésével, akik erkölcsi kötelességüknek érzik a béke- harc támogatását. Baranyi László plébános 500 forintot jegyzett, azt fűzve a jegyzés­hez, hogy „minden becsületes magyar embernek kötelessége a békét támogatni.“ Kovács Pál ladánybenei plébános szin­tén jegyzett még a reggeli órákban, akkor, amikor a köz­ség dolgozói elindultak újabb győzelmük megvívására. Ko­vács plébános azt mondotta: „nemcsak szavakkal, hanem a békekölcsön jegyzéssel is ki akarom venni a részemet a bé­kéért való harcból.1' A falvak dolgozói, a termelő- szövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok is ett voltak a jegyzők első soraiban. A kecs­keméti Dózsa termelőszövetke­zeti csoport 25 tagja 6950 fo­rintot jegyzett, a helvéciai álla­mi gazdaság 16 dolgozója 8450 forintot, Ágasegyházán az ál­lami gazdaság dolgozói közül élenjárt Makra Sándor 700 fo­rintos jegyzésével. Általánosan megállapíthat­juk, hogy nemcsak az első nap mérete, hanem a kölcsönjegy- zés teljes egésze lényegesen meghaladja a tavalyi mérete­ket. Ennek oka egyrészt az, hogy a tömegek meggyőződtek arról, hogy a kölcsönjegyzés az önönmaguk érdeke, hogy az nem a tőkések, nem a kizsák- mányoiók, a bankok zsebébe vándorol, hanem saját magát, a nép államát gazdagítja. Más­részt, a nagy siker oka az, hogy a dolgozók megértették, hogy a nemzetközi helyzet kiélező­dése közepette a békéért való harcunk elsőrendű kötelezett­ség, hogy a békéért mindent meg kell tennünk. Megérlették, hogy a békeharc fontos érdeke népünknek, a nemzetközi pro- letáriátus nagy családjának, megértették, hogy a békéért való harcban nem szabad saj­nálni az erőt és azt. hogy ha Szöul hős védői az utolsó csepp vérükig védelmezik városukat a gyilkos imperializmussal szemben, akkor a mi kölcsön- jegyzésünk csak egy parányija annak, amit a koreai nép ál­doz. Népünk a békekölcsön jegy­zés sikerével, a választási győ­zelemre készül. Az új helyi ta­nácsok, új rendet jelentenek az államhatalom helyi szervezetei­ben. Ez az új rend jelenti népi demokráciánk további, foko­zottabb megerősödését, jelenti a szocializmus építésének biz­tosabb bázisát, jelenti az osz­tályellenséggel szembeni még kíméletlenebb harcot. Az ellen­ség már a választási harc napi­rendre tűzésekor belefogott al- ,as munkájába. Áruirejtegeiés- sel, feketézéssel, spekulációval akarta felszítani mestes*égesen A kiskőrösi járás Népfrontbi­zottsága, a dolgozók nevében, el­fogadta a bácsalmási járás ver­senykihívását. Az elfogadásban a következőkben jelölték meg a fel­tételeket. Nem marad egyetlen dolgozó sem, aki nem jegyez köl­csönt. Az előirányzott összeget igyekeznek túlteljesíteni. Megfo­gadják, hogy a járás dolgozó pa­rasztsága a legrövidebb idő alatt lejegyez. ,,A dolgozó parasztok a Kis­kőrösi járás területén azzal is köszöntik a békekölcsön kibo- csájtásá*, hogy a lelkes jegy­zés mellett az őszi mezőgaz­dasági munkálatokat, az őszi a dolgozók rossz hangulatát, sorbanállást szervezett, hogy bizonyítsa: nincs élelem, nincs a legszükségesebb. Sallai már megkapta büntetésé!, a kalocsai bitangokat leleplezték. A békekölcsönnel kapcsolat­ban szintén nem észrevétlen az ellenség munkája. Mindenkép­pen passzivitásra akarja a dol­gozókat bírni. Azt akarja eléírni, hogy ne jegyezzenek, hogy a békekölcsön jegyzés sikertelen legyen. A dolgozók erre hatal­mas eredményeikkel kemény választ adtak, azonban a ve­szély még nem múlt el. Az el­lenség nem teszi le a fegyvert, hanem még dühödtebben tá­mad, megpróbálja keresztezni a további eredményeket. Éppen ezért fokozni kell a kulákok leleplezését, pellengérre kell ál­lítani a dolgozó nép előtt, hogy lássák: a kulák nemcsak azzal a béke ellensége, hogy árut rejteget, hanem azzal is, hogy gazemberül harcol a békeköl­csön jegyzés sikere ellen. vetést. betakarítást és az őszi' mélyszántást fokozottabb erő­vel végzik, hogy a Tanácivá­lasztások előtt 5 nappal befe­jezzék.“ A kiskunhalasi járás kommu­nistái és a dolgozók lelkes öröm­mel csatlakoztak a bácsalmási já­rás felhívásához. Az elfogadás^ feltételeiben vállalták, hogy túl­teljesítik az előirányzatot és szí­vós, népnevelő munkával, fognak harcolni azért, „hogy a járás te­rületén minden erp/es hazáját sze­rető, békénket megvédeni akaró dolgozó ember, a békekölcsön- jegyzéssel leszavazzon Pártunk, népi demokratikus rendünk, ötéves A népnevelőink munkájuk­ban fokozottabban foglalkoz­zanak a békeagiíácioval. A dolgozó tömegekben tudatosíta­ni keli, hogy a békeköicsön jegyzés, mely egyértelmű a bé­kénk megvédésével, szoros ösz- szefüggésben van az imperia­lizmus arcátlan, háborús uszí­tásával, azzal a törekvéssel, hogy ki akarja robbantani a harmadik világháborút. A be­ken gi (adónknak meg kell adni a nemzetközi kérdésekkel kap­csolatos vonatkozásait. A dol­gozók számára nem érthetetle­nek ezek a kérdések, csupán türelmesen kell megmagyaráz­nunk. A nemzetközi helyzetbe kell beleilleszteni a békeköl­csönnel is vívott békeharcun­kat. Az első nap tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy az ered­ményeink népszerűsítése terén meglehetősen általánosságokban mozognak a népnevelőink. —- Csak a tényleges nagyobb tel­jesítményekről, építkezésekről tervünk megvalósítása, a taná­csok megválasztása, békénk meg­védése mellett.“ Az üzemek dolgozói az élen A kecskeméti gépgyárban a reg­geli órákban nagy lelkesedéssel jegyeztek a dolgozók. Mészáros Ferenc sztahánovista élmunkás 1200 forintot jegyzett. Azt mon­dotta : ,,Nekem Is érdekem a béke megvédése, érdekem, hogy honvédségünket fejlesszük én is ki akarom a részemet v«nni a szocializmus építéséből.'’ Göbölyös Pál 60 éves munkás 1000 forintot jegyzett. A követ­kezőket mondotta: „Én már öreg vagyok, de nekünk is meg kell védenünk a békét, azért jegyez­tem, mert tudom, hogy ezzel is a békés építést szolgálom.” Lelkes jegyzés a kiskun­félegyházi Toll-üzemben A kecskeméti gépgyárban 502 dolgozó 186.000, a Magasépítő NV-nél 1780 dolgozó 375.000, a Kecskeméti Cipőgyárban 125 dől. gozó, az üzem teljes létszáma 33.900, a Platter-gyárban 130.100, az Épületlakatos'ipari NV-üál 223 dolgozó 91.050, az Útfenntartó NV-nél 61 dolgozó 38.900 forintot, a vasút dolgozói 388-an 224.650 forintot, a fűtő- és osztálymér­nökség dolgozói 184-en 127.100 forintot, a KEVIBOR dolgozói, 150-en, 157,150, a Termény forgat beszélnek és szinte elhallgatják mindazokat az eredményekei, amelyek a dolgozók élete szem­pontjából igen nagy jelentőség­gel bírnak. Nem beszélnek a Párt egyéb helyi viszonylatban elért vívmányairól, a községpo- lilikai vonalon elért, kicsinek látszó, de mégis a község éle­tében nagyjelentőségű kérdé­sekről, nem beszélnek a kultú- rálódás terén elért nagy előre­haladásunkról. A mi három- és öléves tervünknek az eredmé­nyei nemcsak egyes nagy épít­kezésekben vannak meg, hanem a dolgozók életkörülményeinek a megváltozásában, a több ru­hában, cipőben, a kulturális le­hetőségekben. Ezt figyelembe kell venni az agitációs munká­ban. különös tekintettel a vá­lasztási harcra és a békeköl­csön jegyzésre. Az első nap munkáját érté­kelve, lendítsük tovább a béke. kölcsön jegyzés sikerét, vívjuk meg népünk újabb hatalmas győzelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom