Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-16 / 135. szám
A bajai Gyapjúszövetgyár üzemi pártszervezete irányt vesz arra, hogy okulva a hibákon, azokat kijavítsa, és minden dolgozót jó munkáján keresztül mozgósítson a békéért vívott további harcokra Ütemünkben, a bajai Gyapjú- szöveigyárban az e.ért eredmények mellett, hibák is mutatkoznak. Döntően azér1, mert az üzemi pártszervezet nem vett irány1 az üzemen Délül meglapuló ellenség leleplezésére é& felfedésére, amivel maga is hozzájárult a terme.és vo- nalán beállott zökkenők visszaesések elősegítésében. Nem elég az. ha az ellenségről csak beszélünk, hogy meglapulva sorainkban bujkál, de cselekedni kel:, hogy leleplezve őket kiseprűzzük sorainkból. Rétit hagytunk us ellenség számára Meg kell mondanunk nyíltan, vajmi keveset tettünk alattomos támadásaik felfedésére. Míg mi nyíltan megmondjuk, hogy a békéért harcolunk, szocializmust építünk éfi ennek alapja a tqbbter- melés, eredményeink állandó növelése, fokozása, — addig az ellenség minden rést kihasznál, hogy támadásával meggátolja azt. Mi pedig elég rést hagytunk a számára. Nem tartottuk következetesen szem előtt Rákosi elvtárs figyelmeztetését, hogy a hinák mögött az ellenség kezét keressük. Az üzem öntudatos dolgozói ál tál feltárt hibáknak nem jártunk minden esetben utána. Amit az üzemi pártszervezet végrehajtott legtöbb esetben későn tette. Magam Is, mint az üzemi pártszervezel titkára, hiányosan ellenőriztem a vezetőségi tagok munkáját. ’A jelentések, beszámolók későn kerültek átvizsgálásra, megbeszélésre. — Így aztán ezekből adódott, hogy munka közben nem lehetett és nem kerülhetett sor a hibák kijavítására, irányítására. De meg kelt mondjam, én sem kaptam munkám elvégzéséhez kellő segítséget, sem ellenőrzést a felsőbb pártszervezettől. Csalk. az utóbbi időben állott be ezen a téren változás, ami a munkát nagyban elősegítette, Tneg- könnyítette. Csak beszéltünk, de nem cselekedtünk Az üzemi pártszervezet időben rájött arra a hibájára is, hogy a népnevelők munkáját, az agitációt nem mélyítette el a dolgozók körében. Elhit'ük és ezzel áztattuk magunkat, elég a gyűlések megtartása, azon úgyis mindenki ott van, hallja, miről van szó. A feladatok ismertetése után azt hlUük, hogy azokat a dolgozók végre is lógják hajtani. Elég, ha az időszerű kérdéseket a gyűléseken elmondjuk és ismertetjük, elég hangoztatása a munkaversenyek- nek, azok jelentőségének és fontosságának, — menni fog minden simán. Hát netji fgy történt. Rájöttünk, hogy a fontos termeésj kérdésekkel keveset foglalkoztunk. Az üzemben a hiányosságok éppen ezért feltornyosuitak. Ez mutatkozott meg a fonoda üzemrészlegében a termelés vonalán. Mindez! pedig a hiányos és rosszul vitt népnevelő munka eredményezte és az egyéni példamutatások hiánya. Az üzemi pártszervezet későn Ismerte fel, hogy ebben az üzemrészben a legkevesebben vettek részt a politikai és szakmai továbbképzésben. Ebben a felfejlődött üzemrészben, melyben legtöbb az iíjúmunkás, nem mélyült el a munkamódszerátadás. Így, azután ez az üzemrészleg második negyedévi tervét csak 68 százalékra tudta teljesíteni. Egyik hibából következik a másik A fonodái üzemrész termelésének visszaesése rányomta bélyegét a kikészítő élüzemünk teljesítésére is. A hibát az üzemi párt- szervezet észrevette, de későn. A hibák kiküszöbö.ésére, irányt vettünk és munkánknak meg is lett az eredménye, mély éppen a koreai műszak idején mutatkozott jelentősen, amikor a fonoda 68 százalékos teljesítését 94 százalékra fokozta. Az üzemi pártszervezet munkája azonban nemcsak a fonodában, de a töboi üzemrészlegben is ért el eredményeket. Bár nem mondható teljesnek, mert az üzemi pártszervezet a koreai műszak előkészítésében hiányosan teljesítette feladatát. De ebben a csúcsvezetőség is hibás. Tagjai éppen a műszak sikere érdekében végrehajtandó munkák idején távol voltak az üzemtől, vagy pedig saját kényelmüket tartották előbbre valóknak. Nem mentek ki a dolgozók közé az üzembe, hogy segítséget nyújtsanak számukra, hogy iiá- nyitsák és vezessék őket a teljesítésekben. így nem tudtuk azokat a dolgozókat felkarolni, akik élenjártak a harcnak, akik a termelés fokozásával példát mutattak volna dolgozó társaiknak. Az elbizakodottság vett erőt rajtunk De voltak enné: súlyosabb bi* báink is. Nem vettünk irányt kelig időben a termelés eredményeinek fokozásáért vívott harcunkban a fékezők, a kerékkötők leleplezésére, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikáis reakció beépített ügynökeinek, kártevőinek eltávolítására. A „koreai hé!" eredményeinek láttán elbizakodottság vett erőt rajtunk, megpihentünk babérainkon. — Menni fog a munka — állapítottuk meg. Az új normák bevezetésével is ebben ringatództunk. Az ellenség nem fog támadni, — hittük. Önelégültség lett úrrá rajtunk, azt hittük, hogy a koreai műszak eredményei továbblendítik a termelést. Az új normák bevezetésének első napján ébredtünk tudatára annak, hogy elhíztuk megint magunkat. Az eredmények megmutatták, hogy az ehenség nyi t támadással felelt az új normák bevezetése ellen. Az ellenség nyílt és aljas támadása nem elégedett meg azzal, hogy a kevéssé öntudatos dolgozók soraiban lazítson és izgasson, hanem kártevésével öntudatos dolgozóink soraiba is igyekezett befurakodni. Rémhíreket terjesztett, ocsmányságának és galádságának suttogásával az egy séges sorok megbontására törekedett. Az ellenség nyílt állásfoglalása azt mutatta, nem akar beletörődni abba, hogy számára meg változott a helyzet a bajai Gyapjúszövetgyárban is. Erőnk tudatában fedjük Jel a hibákat Amikor felfedjük az üzemi párt- szervezet hibáit, nem azért íesz- szük, mert gyengék vagyunk, hanem azért, mert tudatában va. gyünk erőnknek. El is fogunk követni mindent, hogy az öntudatos és becsületes dolgozók érdekeit védve, az ellenséggel kíméletlenül leszámoljunk. Már nem egy esetb. n be is bizonyítottuk, kímélet né kül eltávolítjuk őket sorainkból, Tudatában vagyunk annak, hogy üzentünkben csakis eltávolí fásukkal, a velük szembeni kíméletlen harccal tudjuk eredményein két növelni, termelékenységünket fokozni, állandósítani. Le fogjuk őket leplezni, bármilyen mezbe is öltözzenek. Az ellenség támadását, mely nem egy esetben az üzemi pártszervezet, a vállalatvezetőség ellen irányult, kíméletlenül felszámoltuk. Ebben a harcban mellettünk vannak az üzem öntudatos dolgozói, minden Pártját szerető munkása az üzemnek, akik újabb ás újabb eredmények kiharcolása val védiik népünk békéjét, jövő boldogulását, felemelkedését. Dolgozóink az új normák teljesítésével már bebizonyították, hogy megvetik, gyűlölik őket. A lemaradot- tak meg irányt vettek, hogy hátrányukat mielőbb behozzák és felsorakozzanak az élenjárókhoz. Felismerve hibáinkat — az üzemi pártszervezeten beiül — tovább mélyítjük kapcsolatainkat a tömegszervezetekkel, a népnevelők csoportjának átszervezésével pedig azon leszünk, hogy állandó kapcsolatunk az üzem dolgozóival meg ne szakadjon. Minden programút annyit ér, amennyit abból végrehajtanak. Az üzemi pártszervezet munkája a jövőben arra vesz irány1, hogy hibáin okulva, azokat kijavítsa, hogy az üzem valamennyi dolgozóját szoros egységbe fonja a békéért vívott harcunk sikeréért, szocializmust építő munkánk diadaláért. HORVÁTH GYÖRGY a bajai Gyapjúszövetgyár üzemi párttitkára. 1950-ben terven felül 100 tonna öntvény, seíejtcsökkentés A Ganz Hajógyár öntőinek versenyfelhívása az ország öntőihez Mi, a Ganz Hajógyár öntödei dolgozói röpgyűlésen tárgyaltuk meg a koreai eseményeket, az imperialisták aljas támadását. A legnagyobb felháborodással elítéljük, hogy az imperialisták békés városokat bomDáznak és lábbal tiporják a legelemibb emberi jegokat. Mi, magyar dolgozók, az imperialisták aljas provokációjára azzal válaszolunk, hogy emeljük a munka termelékenységét, meggyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését és ezzel járulunk hozzá a nagy Szovjetunió által vezetett béketábor megerősítéséhez. Mi, a Ganz Hajógyár öntödei dolgozói, csatlakozunk a Diósgyőri Művelettervezők országos versenyéhez és egyúttal felhívjuk az ország összes öntödéinek dolgozóit, csatlakozzanak a versenyhez, hogy ez a verseny országos öntödei versennyé fejlődjön ki* 1. Vállaljuk, hogy 1950-ben a terven felül 100 tonna szürkevas- öntvényt adunk a nemzetgazdaság számira. 2. Az átlagos 4.9 százalékos feketesclejlünket a következő négy hónap állagában 4 százalékra csökkentjük. 3. November 30-ra az egyik for- maszáritókeniencét folyamatos üzembe állítjuk át és ezzel havi 30 mázsa szárítókokszot takarítunk meg. 4. A Vorosin-mogalom kiszélesítése érdekében október 31-ig a hibás formaszekrényeket kiselejtezzük, az öntöde területéről eltávolítjuk, a használatban lévőket pedig nagyság szerin* tároljuk, 5. November 30-ig Ifz sztahanovistánk és élmunkásunk harminc főnek úgy adja át munka- módszeréi, hogy azok teljesítménye 15 százalékkal emelkedjék. Meggyőződésünk az, hogy a szocializmus építése, a Szovjetunió állal vezetett béketáoor erősítése érdekében, az ország összes öntődéinek dolgozói csatlakoznak a versenyfelhívásunkhoz. Pappert Adám alapoz. párilitkár, Ruska Károly Hollós! gcla szaksz. titkár, műhelyvezető A földművelésügyi miniszter rendelete a cukorrépa betakarításáról Hercegszántón, a délszláv anya. nyelvű iskolából boldogan éi örömmel indulnak haza a diákok Az első napok az iskolában kipi hent erővel, fogadalommal kezdődtek. — Fogadjuk, hogy fokozott lendülettel, tanulmányi eredményeink megjavításával fogjuk teljesíteni kötelességünket. A délszláv anyanyelvű kisdiákok kezében ott vannak már az új tankönyvek. Szeretettel ölelik magukhoz, még hazafelé tartva is lapozgatnak benne. Az olvasókönyvben történelmi nagyjaink: Dózsa, Petőfi mellett kipirult arccal,. lelkesedéssel nézik Sztálin és Rákosi elvtársak képéit. Nemcsak a délszláv anyanyelvű j iskola növendékei között nagy a ; lelkesedés, de a DISz-ben is. Az i EPOSz-ban külön tagozata volt a délsz áv anyanyelvű ifjúságnak. — De csak volt, — mondja Vélin j Marin, az elnök, hangsúlyozottan,' — mert már megtörléntek az előkészületek arra, hogy a két ifjúsági szervezet kü önállósága megszűnjön. Együtt akarunk haladni, kéz a kézben, — állapítja meg Bar'.ulov Mária. A község délszláv anyanyelvű iifijnisága a magyar anyanyelvű ifjúsággal összefogva, azt az egységet fogja jelképezni, mely ott él a szivekben Hercegszántón, hogy a lenini nemzetiségi po’iti- ka útját járva, örökre eltemesse a reakció, a Hortby^rendszer szította nemzetiségi gyűlöletet, __ A földművelésügyi miniszter szeptember 6-án kiadott rendelete előírja, hogy a termelő köteles a kiszedett cukorrépát a szántóföldről közvetlenül a kijelölt cukorrépa-átvevő hefyhez szállítani. A cukorrépát más helyre (házhoz, tanyára, stb.) átmenetileg sem szabad szállítani. A cukorrépát, mint ahogy azt a termelési szerződés előírja, maradéktalanul át kell adni a gyár átvevőjének, abból visz- szatartani egyetlen darabot sem szabad. A rendedet előírja azt is, hogy ha a cukorgyár ütemterve megkívánja, a cukorrépa-szedés határidejét november 15. napjáig meg kell hosszabbítani. Részletesen meghatározza a rendelet a cukorrépa fejelésének módját, előírva, hogy a répafejet közvetlenül a levélrügyek alatt sírna, egyenes vágással kall levágni. A répából a levélkoronán, vagyis a zöld részen belül semmit sem szabad levágni. A földművelésügyi minisztérium felhívja a dolgozó parasztság figyelmét a rendelet maradéktalan betartására, mert ezzel népgazdaságunk fejlődését, dolgozó népünk ellátását és ötéves tervünk sikerét segíti elő. A népi szervek és a dolgozó parasztok leplezzék le a rendelet megszegőit, jelentsék fed azokat a kulákokat és spekulánsokat, akik e rendelet és a cukorrépatermelési szerződést kijátszva, gondatlanul végzik munkájukat, vagy a cukorrépa más] célokra való felhasználásával akarják cukorellátásunk zavartalanságát meggátolni. Az árpa, zab és kukorica j szállításának szabályozása A belkeretskedelmi miniszter ren- j delete értelmében zabot, árpát, ku-’ korlcát, árpadarát, kukoricadarát és kukoricalisztet csak szállítási iga-' zolvánnyal szabad szállítani. Vasúton, hajón vagy gépjármű-1 vön törlénö szállításra enged© yt. az elszállítás helye szerint illetékes megyei Tanács végrehajlóbizott-! ságának kereskedelmi osztálya ad- j hat. Más módon történő szállítás- , hoz az il'etékes városi vagy köz- j ségi Tanács végrehajtőbizottsága; ad engedélyt. Nem kell igazolvány az árpa, zab' és kukorica szállításához abban az eeeiben, ha a terményt gaDona- lappal az állami terménygyűjtő raktárába vagy feladóállomásra, malomba, vagy cseretelepre szállítják. Daráló vagy hántoló üzembe ugyancsak engedély nélkül szállítható vasúton, hajón, közúti fuvarozó vállalat útján a Termény- forgami Egyesülés, a Növényter- meltetp Egyesülés, a Takarmány- forgalmi Vállalat, vagy a Minőségi Vetőmagellátó Vállalat szárazbélyegzővel ellátott fuvarleveleivel. Postán legfeljebb 10 kiló súlyú magminták küldhetők szállítási igazolvány nélkül a rendeletben niegál'apított címekre. Arpadara, kukoricadara és kukoricaliszt szállítási igazolvány nélkül vasúton, hajón, közúti fuvarozóvállalat útján a Takarmányfor- galmi Válla’at szárazbélyegzőjével ellá'olt fuvarlevéllel szállítható. Tengelyen vagy gépjárművön ugyancsak szál ítási igazolvány nélkül szállítható a Takarmány- forgalmi Vállalat rendelkező-levelével, poétán pedig a Takarniány- forga'mi Vállalat szárazbélyegzőjével ellátott posfai szállítólevéllel. Kézipoggyászként legfeljebb öt kilogramm árpadara, kukoricadara vagy kukoricaliszt számítható. LELEPLEZTÉK A CUKROT FEKETÉZŐ MÉLTKÉTI KIX ÍKOT A kulákok aljas becstelensége minden alkalmat megragad, hogy a dolgozók becsapásával, félrevezetésével és kizsákmányolásával maguknak minél több jogta'an hasznot, keresetet biztosíthassanak. így akarják gondtalan és naplopó életüket továbbfolytatni. Bánóczky Mihály, mélykúti kulák is ezeknek a soraiba tartozik, aki a dolgozók elől elvont és elrejtett cukrot kilónként 8—10 forintos é’-on hozcét forgalomba. Bánóczki közel 80 kilogramm cukrot adotf !gy el, míg az éberség leleplezte. A megyei bíróság a rabló ka. Iákot 2 és félévi börtönre, 3009 forint pénzbüntetésre, 3000 forint vagyoni elégtétel megfizetésére és Mélykút község területéről 3 hónapi kitiltásra ítélte. Hercegszántón a délszláv anyanyelvű ifjúság a DISz hatalmas tábora mögé sorakozik
