Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-14 / 133. szám
Ismerjük meg a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságát A LENIN-KOLHOZ BOLDOG ÉLETE Dolgozó parasztságunk a Szovjetunióban járt parasztküldőttek beszámolói nyomán egyre nagyobb számban jelentkezik a termelő- csoportokban. Vájjon miért indult meg dolgozó parasztságunk ilyen tömegesen a termelőcsoportok, a társasgazdálkodás jelét Azért, mert a Jcolhozparasztok, gazdag, gondtalan életében saját jövőjét látja. Azért, mert egyre többen látják meg a dolgozó parasztok közül: a tár sasgazdálkodás olyan jólétet biztosít a dolgozó parasztnak, amilyenre az egyéni gazdálkodásban gondolni sem leket. Tény, hogy á faluban most mindenki erről beszél. Arról, hogy érdemes belépni a csoportba. Egyszóval, dolgozó parasztságunk érdeklődése a társas-, nagyüzemi gazdálkodás felé fordult. Éppen ezért rengeteg a kérdés, amire válasz várnak a dolgozó parasztok. Népnevelőink, pártmunkásaink feladata, hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket'.) Legyenek rajta, népnevelőink. hogy minél több dolgozó paraszt ismerje meg a Szovjetunió diadalmas mezőgazdaságát. Itondják el parasztküldötteink beszámolóik nyomán, hogyan él a kolhozparaszt, milyen eredményeket érnek el a szovjet kolhozokban. Egyszóval: ne felejtsék el, hogy sok-sok dolgozó paraszt rengeteg kérdésre vár választ és népnevelőink jó munkáján múlik, hogy tovább erősödjék a termelőszövetkezeti mozgalom és a már boldogulás útjára lépett kis- és közép- parasztokat társaik is kövessék. * Nézzük meg például, hogyan dolgoznak és milyen eredményeket értek el az őreit körzetben lévő I-etiin-koihoz parasztjai. A kolhoznak 1700 hektár szántóföldje van. Nagy és bonyolult gazdaság ez. Az 1700 hektár körülbelül 2500 holdnak felel meg, amelyet búzával, rozzsal, kölessel, egyéb gabonával és dohánnyal vetnek be. A kolhoznak hatalmas konyhakertje Is van, ahol káposztát, uborkát, paradicsomot és egyéb zöldségfélét termelnek. Azonkívül ott van még a fejlett állattenyésztő telep is. A Lenin-kolhoz évente legalább ezer métermázsa gabonát, 15—17 ezer liter tejet és sok egyebet szolgáltat be az államnak. Az elvégzendő munka évről-évre Szaporodik. 1940-ban minden egyes kolhozparasztra 15 hektár megmunkálandó vetésterület esett. Ez 1948-ban 35 hektárra, ma pedig több mint 60 hektárra, azaz 90 holdra elmélkedett. 1946-hoz viszonyítva, a szarvasmarha-állomány száma háromszorosára emelkedett, a sertésállomány négyszeresére, a juhok száma két és félszeresére nőtt. A baromfitenyészet pedig az 1946-os évhez viszonyítva hatszorosára szaporodott. Ez az óriási gyarapodás természetesen megnövelte a munka mennyiségét. A kolhoz dolgozói azonban megbirkóznak a feladatokkal. Állandóan újabb és újabb gépeket állítanak be, amelyekkel lényegesen növelik a munka termelékenységét A termelési folyamat gépesítésében döntő szerepe van a gép- és traktorállomásoknak. A Lenin- kolhozban a szántás 90 százalékát, a vetés 25 százalékát, a betakarítás 80 százalékát végzi a gépállomás. A kolhoz vezetősége a pártszervezet tanácsára gyakran tart értekezleteket a traktorvezetőkkel, megvitatja, miképpen lehet a legjobban kihasználni a traktorokat és a gépifelszerelést, hogyan lehet biztosítani a folyamatos géperejű munkát. — Igyekszünk a traktorosbrigád számára olyan körülményeket biztosítani — mondják a I.enin-kolhoz dolgozói, — hogy ne csak teljesítsék, hanem túlteljesítsék a tervet. Természetesen, a kolhoz nem elégszik meg a gép- és traktor- állomás által nyújtott segítséggel. Állandóan folyik a munkaterületek folyamatos gépesítése. így például nem régen fejezték be az öntözőállomás építését. Ennek segítségével öntözik a hatalmas konyhakertészetet, amelynek területe meghaladja a negyven hektárt, vagyis hatvan holdat. A konyhakert brigádvezetje, Mihail Negyelin kiszámította, hogy az öntözőállomásra fordított kiadások a legrövidebb időn belül megtérülnek, mert a gépesített öntözés nemcsak sok munkáskezet szabadít felt, hanem jóval magasabb lesz a terméshozam is. Az öntözés gépesítése módot nyújt majd a brigádnak arra, — mondotta Negyelin, — hogy nagyobb gondot fordítson a minőségi termelésre. A motort pedig, ami az öntözőművet h3jtja, csép- iés idején fel lehet használni a mag tisztításához és osztályozásához. Érdekes újítást vezettek be a dolgozók a trágya szórásai a fász- szel igen sok embert kellett foglalkoztatni azzal, hogy a trágyát a fagyos föld egész felületén elteregessék. Most ezt a munkát két ember is elvégezheti Leszerelték a tehergépkocsi hátsó falát s a rakfelület deszkáit ferdén állították fel és a végére forgó hengert erősítettek. A trágya végigcsúszik a deszkán és a henger sakktáblasze- rűen elhelyezett fogazata összezúzva szórja le a földre. A hengert a hátsó kerékről odavezetett hajtószíj hozza mozgásba. így oldották meg a Lenin-kolhozban a legnehezebb kérdéseket és egészen egyszerű újításokkal hatalmas munkaerő- meglakarftást értek el. A munka egyre több lesz — mondják a Le- nin-kolhoz dolgozói, — de a nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket. Az a hatalmas munka, amelyet a Szovjetunió kolhozparasztsága a Párt vezetésével a munka termelékenységének fokozásáért végez, a Szovjetunió mezőgazdaságát a világ élenjáró mezőgazdaságává emelte. Művészeti kiállítás a Városi Múzeumban Rövid szünet után a Városi Múzeum kapui ismét megnyílnak a dolgozók előtt. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja rendezésében ezúttal a magyar karikatúra-művészet alkotásait mutatja be a dolgozóknak. A kiállítást Szilágyi Jolán Mun- Ikácsy-díjas elvtársnő, a Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének osztályvezetője fogja megnyitni f. hó 17-cn, vasárnap déli 12 órakor. Vaszilij Filipovics Gorbunov esztergályos Vaszilij Filipovics Gorbunov esztergályos volt a Vorosilov-gyárban és első, aki ötéves tervét határidő előtt befejezte. A gyár munkásai, művezetői és technikusai elhalmozták szerencse- ki varrataik kai. Jevgenij Vásziljevics Szinjukov mülielyfő- nök egyre ismételgette: — Nagyon örülök, büszke vagyok rád! Köszönöm, barátom, kitettél magadért... VaszUij Filipovics kissé zavarba iött: — Mi van abban olyan különös, hogy teljesítettem a felajánlásomat.., A jövőben még jobban igyekszem dolgozni. — Odament gépéhez és elmerült munkájában. Minden mozdulata kiszámitottan pontos. Gorbunov a legbonyolultabb alkatrészeket munkálja meg. Minden kész alkatrészre saját bélyegzőjét teszi rá. Ez áll rajta: ,,Kiváló minőségű munkás." Mikor a gyártmányeUenőrzö figyelmesen vizsgálni kezdi az alkatrészeket, az ellenőrző művezető odaszól neki: — Ezen ugyan nem találsz hibát! Hiszen Gorbunov pecsétje van rajta Gépét olyan szeretettel gondozza, hogy ma, hét évi használat után olyan állapotban van. mintha most került volna ki gyárból. — Nem elég gép jó gondozása ahhoz, hogy az ember kiváló minőségű, nagy teljesítményű munkát végezzen — mondja Gorbunov. — Tökéletesíteni kell a műszaki eljárásokat. A technológia nem egyszersmindenkorra megállapított törvény. Régebien arról beszéltek, hogy vannak bizonyos határok... Én a maga.n részéről külön- féle segédeszközöket alkalmazok, melyek sokszorosára emelik a termelékenységet. Egyizben a műhely sürgős megbízást kapóit egy bizonyos, traktorokhoz szükséges fogaskerék gyártására. Gorbunov vállalta, hogy a kitűzött határidő előtt szállítani fogják a fogaskerekeket. A fogaskerék készítéséhez né"-’ műveletet szervezett meg. Az előzetes lenagyolást és bc- esztergálást, a konusz-esztergálást és felületle- munkálást, a nájatmarást és az indikátor szerinti megmunkálási, a komisz ledolgozását a fogazathoz. Gorbunov elérte, hogy ezen a munkán az előírt norma négyszeresét teljesítette. Vaszilij Filipovics Gorbunov alkalmazta először a gyárban a traktor-fogaskerekek megmunkálásánál a gyorsvágást. Állandóan képezi magát és munka- módszerét igen sok munkásnak adta már át. Sztahanovista iskolát szervezett, ahol az újoncokat és lemaradóit munkásokat oktatja. Vaszilij Filipovicsot egyizben megbízták, hogy ellenőrizze egy másik műszak esztergályosainak munkáját. Látta, hogy az esztergályosoknak kiadott rajzban pontatlanságok vannak és a műszaki folyamatot sem dolgozták ki pontosan. Ilymódon a munkások nem tudták, hogy végezzék el a műveletet. Vaszilij Filipovics segített nekik, hogy kiismerjél; magukat a rajzokban és ő maga készítette el az első mintadarabokat. Azután már minden rendben ment. Ezért fordult hát Jevgenij Vásziljevics Szinjukov mühelyfönök ezekkel a szavakkal Gor- bimovhoz: „Köszönöm, barátom, kiteltél magadért''. Va- szilij Filipovics nemcsak saját mayáért tett ki, hanem segített dolgozó társainak is, és számos szaktársát emelte a sztahánovis/ák sorába. A szovjet haza érdekét tartja sze i előtt, amikor erejét megfeszítve dolgozik és amint ígéri, a jövőben még jobban és többet fog dolgozni. A kecskeméti közkórház dolgozói is kiveszik részüket a békeharcból Orvos, egészségügyi dolgozó számára, aki nap mint nap csatát vív a halálthozó kórral, akár a laboratórium csendjében, akár a műtő idegfeszültséggel telt levegőjében, és akinek minden porcikáját áthatja az embereken való segítenivágyás akarata, az egyéni gyógyító munkáján túl nem feledkezhetik meg arról sem, hogy munká jával a dolgozók összességét szolgálja: nincs borzalmasabb tudat, amikor azt látja, hogy tudományának vívmányait a háború, a pusztítás szolgálatába állítják. Az ország népének megdöbbenésével egyidőben állott meg nálunk, a kecskeméti közkórházban is egy pillanatra a munka, amikor június utolsó hetében a phönjangi rádió hivatalos közleményben a délkoreai bábkormány támadáséiról adott hírt: hogy a kórházban az osztályokon, a munkahelyeken tartott röpgyűléseken kifejezést adhassanak a mi dolgozóink is, az egész világot hatalmas hullámként elhangzó jelszónak: „El a kezekkel Koreától!“ Amikor ipedig az Egyesült Államok az ENSz törvénytelen határozatát kiprovokál'va, annak lobogójával takarózva, megindította embertelen támadásait a koreai békés lakosság ellen, elpusztítva és felégetve a békés otthonokat, amelyeket a szovjet hadsereg által kiűzött japán imperialisták kitakarodása után épített fel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya: egyszeriben felvillant bennünk az a borzalmas lehetőség: hogy a mi otthonainkat, a mi óvodáinkat, iskoláinkat, a mi szeretett munkahelyünket, az állandóan fejlődő, csinosodó, korszerűsödő kórházunkat is érheti hasonló sors. akkor, ha nem állunk a vártán és nem harcolunk a magunk frontján a béke megvédéséért. Jól tudtuk, hogy amikor a magyar kormány elhatározta, hogy egy teljesen felszerelt tábori kórházat küld a harcbanállók megsegítésére, a mi munkánk eredményeit védi, a mi gyermekeink jövőjét oltalmazza, a mi betegeink, ápoltjaink sorsáért is harcol. Büszke öröm töltötte el néhány napig a kecskeméti kórház dolgozóinak szivét, mert úgy hírlett, hogy egyik kiváló sebészorvosunk, aki egy ideig a kórházban dolgozott, a Koreába küldendő tábori kórházba nyer beosztást. A hír tévesnek bizonyult, de az a majdnem 1000 forintnyi ösz- szeg, mellyel dolgozóink néhány óra alatt a tábori kórház felszerelésének költségeihez hozzájárultak, ékes bizonyítéka annak, hogy ennek a kis, alig 130 dolgozót fog'.aikozlaló üzgmnek minden egyes tagja átérezte, miről van szó. Július közepén elérkezett a koreai műszak ideje. A termelő üzem dolgozóinak legjobbjai egy héten keresztül nap min! nap túlszárnyalták saját eredményeiket és a termelés frontján újabb és újabb nagyszerű teljesítmények születtek. Élmunkások, sztahánovisták, brigádok versenyeztek és lendületük magukkal ragadta az ország dolgozó parasztságát az aratás és behordás lázas munkájával. Mi, a kecskeméti kórház dolgozói, ekkor határoztuk el, hogy a kórház kicsinosításával és a koreai héthez méltó feldíszítésével vesszük ki részünket az országszerte folyó munkából. Értelmiségi és fizikai dolgozók vállvetve dolgoztak: dekorációk tervezése, térképek rajzolása, a park csinosítása, a kórtermek meszelése, a konyha, a gépház kitakarítása, ablaktisztítás, mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a kór. ház képe egy hét alatt megváltozott: ragyogó kórtermek, virágdíszes folyosók, ízléses dekorációk, felgereblyézett, kigyomlált park fogadták a belépőt. Az osztályos főorvosok osztályértekezleteken ismertették Korea történelmét, földrajzát és a polgárháború igazi indítóokait. A kórház igazgatósága és az üzemi szakszervezet a koreai héten leginkább kitűnt dolgozók számára könyv- jutalmakat adományozott és a kórház az ellenőrzés során legtisztábbnak bizonyult osztályát, a fertőző osztályt vándorzászlóval jutalmazta. Nap-nap után ott állunk a kórházban kifüggesztett koreai térképek előtt és jelezzük a kicsiny zászlócskákkal a Néphadsereg győzelmeinek útját. Figyeljük, mint zsugorodik nap- ról-napra az imperialista hídfő. Hiába zuhannak a bombák a békés lakosokra, Korea népe tudja, miért harcol: harcol a földért, a gyárért, az iskoláért és mi, sokezeír kilométerre tőlük, tudjuk, érezzük, hogy harcunk közös, mert amikor erőfeszítésünk nyomán, a beteg dolgozó ismét visszatér családjához és beáll a munkahelyére, úgy érezzük, mi is csatát nyertünk, csatát a halál, a pusztulás felett, melyet ellenségeink hiába akarnak ránkzúdítani. Dr Benedict János, osztály?. főorvos. közkórházi A dunavecsei földm űvesszövetkezet vendéglőjében nem tudja a jobbkéz, mit csinál a balkéz. Ha valaki Dunaveesén átutazva betér a földművesszövetkezet vendéglőjébe és ebédet kér, a konyhába utasítják, hogy beszélje meg ezt a konyhavezetővcl, Némák Sándornévat. Természetesen a konyhavezető kijelenti, hogy nincs ebéd. Ez így megy már hónapok óta. Az átutazó ebből megtudja, hogy a dunavecsei földmil- vcss:ö vetkezel vendéglője külön van választva a konyhától, még pedig azért, mert a vendéglőveze- tő, Fábián János és a konyhavezető egymással haragos viszonyban vannak. Tekintettel arra, hogy az országban számos olyan cinbe/ I ván, akinek foglalkozásánál fogva vidéken van dolga, nem számíthat arra, hogy a dunavecsei földművcsszövetkezet vendéglőjének konyhavezetője megszánja és ebédet ad neki, így a dunavecsei Járási Tanácsnak kell ezen az állapoton haladéktalanul segíteni. Dunaveesén sok az átutazó, autóbuszmegálló is van. A dolgozók rettegve utaznak keresztül Dunaveesén, mert tudják, Némáimé megint koplal- tatja őket. Mi úgy tudjuk, hogy a konyha része a vendéglőnek és tűrhetetlen az, hogy q konyhqvc- zető szeszélyességén múljon qz étkezni akaró átutazók kiszolgálása. Sürgősen változtassák még ezt a helyzetet az átutazó dolgozók érdekében, intézkedjenek, hogy a vendéglőnek egy felelős vezetője legyen, aki arról is gondoskodik, hogy az étteremben — enni is tehessen.