Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-14 / 133. szám
és Pártépítés P ári Erősítsük és fejlesszük a népnevelő csoportok munkáját Pátiunk vezetésevei az elmúlt időszakban több sikeres feladatot valósítottunk meg megyénkben. Népnevelőinknek ebben nagy szerepük van, szívós felvilágosító munkájuknak köszönhető, hogy a stockholmi békefelhívást megyénkben több mint 400 ezren aláírták, ugyancsak ezt igazolja a koreai kórházra való gyűjtés sikere, de nem kevésbbé az aratás, csépiéi, begyűjtés munkájának augusztus 20-ra való teljesítése és a 6000-nél több új tszcs-tag az új ,és régi tszcs-ben. Üzemi népnevelőink munkájának fejlődését igazolja az alapbér- és normarendezés jó végrehajtása és a Koreai Hét alatt munkásosztályunk újabb munka- hőstettei. Népnevelő és agitáció* munkánkban még mindig sok a hiányosság. liyen hiányosságok, hogy járási- városi bizottságaink keveset foglalkoznak népneve-ő csoportok kérdéseivel. A járási és városi bizottságaink legtöbbször megtartják a népnevelő értekezletet, de ezenkívül kevés gondot fordítanak a népnevelő munkamódszerek állandó fejlesztésére és azok elméleti színvonalának emelésére. A jó népnevelő munka első feltétele a kiválasztás melleit a népnevelők elméleti színvonalnak szakadatlan emelése. Csak az elméletileg képzelt népnevelő tud megfelelő érvet kidolgozná pártszervezeteinknek, ezért a legfontosabb feladat, bogv népnevelőink bekapcsolódjanak az őszi alapfokú oktatásba. A másik hiányóssúg a népnevelők szervezeti összefogásában található. Ennek következménye, hogy a népnevelők nap, min! nap más területeken dolgoznak és nem tudnak elmerülni egy- egv család vagy terület megismerésében. Akadt olyan elvtárs aki azért nem javasolta, hogy a népnevelők sokáig járjanak egy- egy területre, mert akkor nagyon összemelegednek a dolgozó parasztokkal és így nem (megy majd a felvilágosítás. kell vennünk, hogy a középpa- rasztság a falu lakosainak jelentős részét teszi ki ék nekiin/k nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a mun- •kás-paraisztszövelséget állandóan erősítsük, a középparasztság fokozott megnyerésén keresztül. Sok tapasztalat azt Igazolja, hogy egyes népnevelők, amikor a középparaszt az első beszélgetés után nem mindjárt cselekszik úgy, m:nt ahogy azt a népnevelő szerelné, akkor adminisztratív eszközökhöz nyúlnak, sőt nem egy esetben — ugyanúgy, mint a kulákokat — behívják a községházára és a meggyőzés helyett parancsolgatással akarják a közéipparaszttal végrehajtatni az egyes rendeleteket. Ilyen módszerekkel csak az önelégült, gyengeségükben türelmüket vesztő népnevelők dolgoznak. Hogy ezt mit hoz maga- után, azt Rákosi eivtárs .mondotta meg február 10-i beszédében. „Ahol elharapódzók az önelégültség, elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is, hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott meglazul, majd később elvesz a Párt és a tömegek egészséges kapcsolata.“ Ugyancsak kihangsúlyozta Rákosi elvtárs, hogy: „A Pórt helyes politikája nélkül, melyet a tömegek harcának tapasztalatai támasztanak alá s a munkásosztály bizalma nélkül a Párt igazán nem vezet és nem is vezethet.“ Természetes, hogy a középparasztságért folytatott harc nem jelenthet elvtelen udvarlást, de azt látni keli, hogy a népnevelő munkában, és éppúgy a szocializmus építésének minden területén, csak türelmes, szívós, felvilágosító munkával lehet megnyerni a dolgozó tömegek bizalmát. Pártszervezeteink munkájukban elsősorban a Párt-népnevelőkre támaszkodjanak, mely mindig biztos agitác'ó-bázisa kel! hogy legyen a Pártunknak. A rétegek felé vitt agitációs munka Ugyanakkor nagy gondot kell fordítani, hogy a tömegszervezetek és állami szervek legjobb dolgozóit, a falu élenjáró dolgozóit, a helyi Tanács jelöltjeit bevonjuk a felvilágosító munkába. A népnevelő munka ilyen, formájú szervezésénél azonban m n- dig vigyázni kell, hogy a dolgozó parasztokhoz lehetőleg dolgozó paraszt, vagy ipari munkás menjen, ne pedig, vagy éppen, 'kereskedő. Ugyanakkor a kisiparosok és kiskereskedők felé mozgatni kell a KÍOSz és KI.SOSz 'képzeli tagjait, de ide sem árt beosztani munkásokat, vagy dolgozó parasztokat. A szocializmus építésébe minden dolgozót be kell vonni, ezért az agiláciös munkáról nem szabad megfeledkezni, hogy a Pórt szava a dolgozók minden rétegéhez eljusson. A feladatok Most, az ötéves terv megvalósításán bellii, komolv feladatként áll elöltünk a mezőgazdaság őszi fejlesztése, a helyi Tanácsok választása, az őszi mezőgazdasági munka idő előtti elvégzése. Különösen nagyjelentőségű a helvi Tanácsok választása, ahol a munkásosztály, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségeink legjobbjai fognak bekerülni az állami igazgatás legfejlettebb formájába, a Tanácsokba. Pártszervezeteink előtt az a feladat áll, hogy azonnal lássanak hozzá a népnevelő csoportok szervezeti és politikai megerősítéséhez, hogy azokat a feladatokat, melye! Pártunk eléjük tűzött, melyek szerves részei a Szovjetun ó-vezelle béketábor harcának, győzelmesen végre tudjuk hajtani. Kocsh László, Megyei Ágit. Prop. titkár. A Szovjetunió kijelölte küldöttségét az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ötödik ülésszakára A Szovjetunió minisztertanácsa kijelölte az ENSz közgyűlésének szeptember 19-én New-Yorkban megnyíló ötödik ülésszakára a Szovjetunió következő összetételű küldöttségét: a küldöttség vezetője A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere; a küldöttség tagjai: J. A. Malik, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban; A. Sz. Panyuskin, a Szovjetunió nagykövete az Amerikai Egyesült Államokban; G M. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete Nagy-Britanniában; A. A. Arutjunjan, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja. A küldöttség helyettes tagjai; T, T. Tazsjbajev, a Kazali Szocialista Szovjet Köztársaság külügyminisztere; A. H. Babahodzsajev, az Üz- bég Szocialista Szovjet Köztársaság külügyminisztere, A küldött- ség tanácsadóivá B. F. Podccrobof, Sz. K. Carapklnt, V. M. Hvoszto- vot, P. D. Morozovot, A. A. Ros- csint és V. M. Zonovot nevezték ki. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője szeptember 11-én Moszkvából New-York- ba utazott Semmiféle fenyegetés, semmiféle üldözés nem fog bennünket gátolni abban, hogy folytassuk békeharcunkat — mondotta Thorez elvtárs iMaurice Thorez eivtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára a délfranciaországi Gap- ban beszédet mondott. Rámutatott: a francia 'kormány terve, nogy felemeli a katonai szolgálati időt, valamint újabb ímeg- toriő intézkedéséi a bevándorolt dolgozók ellen, a háború előkészítését szolgálják. Hangoztatta, hogyi a katasztrófa megakadályozására az egész francia nép ösz- szefogására és teljes erőfeszítésére van szükség. Az imperialisták ibűnös mesterkedései következtében az egész világot veszély .fenyegeti, hogy egy harmadik világháborúiba sodródik. Ez ellen harcol rendületlenül a Francia Kommunista Párt. Semunifélc fenyegetés, semmiféle Uildözés nem fog meggátolni bennünket abbaut, hogy folytassuk békebarcun- kal. — mondotta viharos taps közepette Thorez eivtárs. A lyoni katonai bíróság nemrég bozolt Ítélete — amellyel felmentenék a 18 roannei béke- narcost — azt bizonyltja, hogy a háborús nszítokat meghátrálásra ’.ebét kényszeríteni. Elhthez azonban egységre van szükség, a munkások és a parasztok, a kommunista, szocialista és fceíreszténypárti dolgozók között. Pleven miniszterelnök sírás- bourgi beszédében — folytatta Thorez eivtárs — „.múló elégedetlenségeknek“ tulajdonította a Kommunista Párt sikereit. Ezzel szerelte volna megnyugtatni a tőkéseket. Azonban maga is jól tudja, hogy a Kommunista Párt egyre növekvő bei alvásának mélyebb és tartósabb okai vannak. Egyre több francia győződik meg arról, hogy a Párt a szabadságjogok, a nemzeti függetlenség és a béke, a tömegeik követeléseinek igazi védelmezője. Ez az oka annak, hogy minden választás újabb sikereket hoz a Párt számára. „Ha a jövő vasár, naip általános választásokra kerülne sor Franciaországban — mondotta -—, a nemzetgyűlésbe jóval több kommunista képviselő kerülne, mint amennyi jelenleg van.“ Ezért készít elő a francia jobboldal választási csalást az új választási törvénnyel. Közel van azonban az idő, hogy egy jobb világ valósuljon meg, egy igazságos fáirsadialom, amelyben mindenki számára lesz majd kenyér — fejezte be beszédét tomboló lelkesedés közepette Thorez elvtárs. Kapcsolat a tömegekkel Nekünk igen is tartós kapcsolatot kell kiépíteni a dolgozó nép legszélesebb rétegeivel, mert így épül és erősödik a bízatom a Párt és a dolgozók, között. És azt igen helyesnek tartjuk, ha népnevelőinket szeretik, mert az jó munkájukat igazolja. Ezit csak úgy érhetjük el, ha az alapszervezcíek, járási és városi bizottságok segítségével alaposan megszervezik a területi és üzemi agitáció!. Az 1949 májusi választás azt igazolja, hogy ott ériünk el jó eredményt, ahol a falu, vagy város, utcákra, mezőőri körzetekre volt felosztva. Például a kiskunfélegyházi járásban minden utcára, vagy mezőőri körzetre 10—15 népnevelő vo't beosztva. A 10—lő-ös csoportoknak volt egy jól képzett vezetője, akikkel a titkár elvtársak naponta értékelték ki a csoportok ■munkájának eredményét és hiányosságait, valamint a módszertani tapasztalatokat. Feltétlenül helyes iesz, ha a pártszervezeteink hasznosítják ezeket a tapasztalatokat a népnevelő munka megjavításéra. Erősíteni a felvilágosító munkát a középparasztság felé Harmadszor, mint hiányosságot ke l felvetni, hogy az agiláció nincs kidolgozva a dolgozók különböző rétegei felé és igv komoly hiányosság van a középparasztság felé folytatandó agi- íációs munka területén. Már pedig Lenin elvtágs arra tanít bennünket, no'ry a középparasztság nélkül szocializmust építeni nem lehet. Itt még ezt is figyelembe A sztálini békés alkotómunka újabb nagyszabású természetátalakítási terve Ezerkétszázkiloméferes csatorna épül az Amu-Darja és a Kaspi-tenger között Az Ipari üzemek vízzel való ellátásának, főleg gyapottermesztésre szolgáló új földek öntözésének, a legelők rízellátúsúnak és az állattenyésztés takarmány-bázisa további fejlesztésének érdekében a A'ospi-tenger menti síkság déli vidékein Hyugal-Turkmé- piában, az Amu-Darja alsó folyásán és a Ifara-Kum-sivatag nyugati részén, az ipar és mezőgazdaság ellátását szolgáló vizienergia előállítására, a Szovjetunió Minisztertanácsa elrendelte: 1. A turkméniai Amu-Darja- Krasznovodszki jőcsatorna megépítését, 1100 kilométer hosszúságban. A csatorna az Amu-Darja mellett fekvő Tahia-Tasből Indul ki, megkerüli a szariknmisi katlant és a továbbiakban a Kara Kum-pusztán keresztül halad nz Uzboi régi medre mentén, a Kaspi-tenger menti alföld nyu- gat-turkméniai vízszegény vidékeire. A turkraéniai főcsatorna építésével egyidejűleg gátat kell építeni az Amu-Darja-folyőn, Tahia- Tasnál. A főcsatornán két gátat kell felépíteni, nagy víztárolóval. Három vizieröművet kell felépíteni százezer kilowatt összkapaci- (dssal: ezek közül egyet a tahia- j lasi gátnál és kettőt a turkmén főcsatorna gátjain. Hagy vízlevezető, öntöző- és elárasztó csatornákat kell építeni összesen 1200 kilométer hosszúságban, amelyek a turkmén fő-, csatornából és a tahi-tasi gáttól! indulnak ki — a Kaspi-ienger menti alföld nyugatturkméniai déli vidékeinek és az Amu-Darja alsó folyásának földjei öntözé- ' sére. Hatalmas csővezetéket kell lerakni, összesen ezer kilométer hosz- j szúsúgban, amely a turkmén fő- ! csatornából indul ki. A csővezeték | az ipari üzemeket és a lakótelepet látja el vízzel. Az Amu-Dar- jából a turkmén főcsatornába özönlő víz mennyisége másodper- | cenkint 850.000—500.000 köbméter. Ezt a mennyiséget, másodperven- J kint <100.000 köbméterig lehet j emelni, anélkül, hogy a víz bele- ömlene a Kaspi-tengerbe. 2. A tahia-tasi gáttól kiinduló turkmén főcsatorna felhasználása ulapján meg kell valósítani: a) 1,300.000 hektár kiterjedésű áj föld öntözését és mezőgazdasági művelés alá vételét, főleg a gyapot termesztés • céljára, ebből 500.00 hektárt a Kaspi-tenger menti alföld nyugattnrkméniai déli vidékein, S00.000 hektárt az Amu-Darja deltája vidékén és 500.000 hektárt a Kara-Kalpak Autonóm Köztársaságban és a Turkmén Szövetséges Köztársaság északi vidékein, b) A Kara-Kum-sivatag hétmillió hektár kiterjedésű legelőjének vízzel való ellátását a turkmén főcsatorna övezetében. c) Az ipari üzemek, a vasúti szállítás ivó- és ipari célokra szol-, gülú vízzel való teljes eddi ásót, valamint Hjjugat-Turkménia lakii-J telepeinek vízellátását és öntözését. j d) Védő- és homokmegköfö er- . (löket kell ültetni a turkmén fő- I csatorna, a vízlevezető és öntöző- ! csatorna mentén, az újonnan ön- 1 tűzött földek határán, az ipari ’ üzemek és a lakótelepek körül, | összesen körülbelül 500.000 hektár kiterjedésben. 3. A turkmén főcsatorna megépítésének előkészítő munkálataihoz ]951-ben kell hozzálátni és 1957-ben be kelt fejezni a gát megépítését a vizierőművel az |Amu-Darja folyón Tahia-Tasnál, meg kell építeni a turkmén főcsatornát minden felszerelésével, a vízlevezető, elárasztó és öntöző csatornákkal együtt. 4. Minden tervezési és kutató munkálatot, amely a turkmén főcsatorna, az amu-darjai gát, a Vízierőművek, az öntöző, vizel- árasztó és levezető csatornák és a szivattyútelep építésével kapcsolatos, a Cidroprojelct (Zsnk eivtárs) végzi. Az építés megvalósítására „Szredazgidrosztroj“ néven építő szervezetet kell alakítani. Az építkezés vezetője Sz. K. Kalizsnyuk, főmérnöke V. Sz. Je- risztova elvtárs. A Szovjetunió gyapottermesztési, mezőgazdasági és szovhoz- iigyi minisztériumát meg kell bízni: a) a nagy elárasztó öntöző és vízlevezető csatornákkal kapcsolatos, kutató, tervező és építkezési munkálatokkal és az új földek öntözésével kapcsolatos munkálatok végrehajtásával a Kaspii tenger-menti alföld nyugat-turk- méniai déli vidékein, valamint az, Amu-Darja alsó folyásán, b) « Kara-Kum sivatagnak a csatorna övezetében fekvő legelői vízzel történő ellátása tervező, kutatő és építőmunkálataiDak végrehajtásával. Ugyanez vonatkozik a turkmén főcsatorna mentén fekvő földek öntözésével kapcsolatos tervező, kutató és építő munkálatokra is, c) az említett minisztériumok 1951 október elsejéig dolgozzanak ki rendszabályokat az újonnan öntözött földek felhasználásába, túlnyomőlag gyapot termesztésére, valamint az állattenyésztés nagymértékben történő fellendítésére a vízzel ellátott és öntözött területeken. A megfelelő ipari minisztériumokat meg kell bízni az Ipari üzemek és a lakótelepek ellátását szolgáló nagy csővezeték és szivattyútelep megépítésének kutatási, tervezési és építkezési munkálataival. A védő- és homokmegkötő erdők létesítésével kapcsolatos kutató, tervező és végrehajtó munkálatokat a Szovjetunió erdő- gazdasági minisztériuma végzi. A folyami hajózás miuisztériu mát kötelezni kell, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a turkmén főcsatorna hajózásra történő fel- használásával kapcsolalban.
