Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-13 / 132. szám
A mátéliázi állami gazdaságban 500 holdon már elvetették az őszi árpát A megye déli részén nagy lendülettel folynak az őszi talajmunkák Baján a termelőszövetkezeti csoportok földjei és tagsága a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő új tagokkal jelentősen megnövekedett. A Vörös Fény termelőszövetkezet ma már 1033 kát. hold földön, melyhez még 10 hold szőlő és 5 hold rét tartozik, folytatja a munkát. Tagsága 170 főre növekedett. A most alakult Mi- csurin-csoport földje 262 hold, tagsága 79 fő. De még egyre vannak új jelentkezők. A kulákok minden mesterkedést megpróbálnak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni akarókat félrevezessék, befolyásukkal eltérítsék szándékuktól. Gugán Márk kulák-kupec például a kis- és középparasztság soraiban azzal agitált: Ne lépjetek be egyik csoportba se. Most alakítok én egy csoportot, velem tartsatok. Persze, a kulákhazugságot az éberség rögtön lefülelte és a felvilágosítás rávilágított a kulák-kupec igazi szándékaira. Eltéríteni a belépni szándékozókat a jelentkezéstől. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével párhuzamosan megindultak a határban az őszi szántási-vetési munkálatok is. Állami gazdaságaink mutatnak ebben irányt és utat. Példájukat egyénileg dolgozó parasztságunk is követi. A mátéházi állami gazdaságban már 500 hold őszi árpát elvetették, míg az egyéni gazdaságok földjeim nagy lendülettel folynak a vetőszántási munkálatok. A kulákok hazug hírveréssel igyekeznek zavarni a munkát. Piukovics Antal (Baja, Tanya 137. sz. alatt lakó) 90 holdas ku- lák nagy hangom hirdeti: — Nem lehet még elkezdeni a munkát, száraz a föld hozzá. — így akar, így szeretné a munka lendületét fékezni. Hazugságára dolgozó parasztságunknak egy a felelete. Még nagyobb lendülettel folytatja az őszi előkészítő munkálatokat. A solti pártszervezet nem foglalkozik az őszi fejlesztési tervvel, nem végez felvilágosító munkát, ezért nem fejlődik a „Dózsa” termelőcsoport Hlromszáztizenkét holdon 10 családdal kezdett gazdálkodni a múlt esztendőben a solti Dózsa lenmelftcsoport. Sok nehézséggel (küzdöttek, sokfelé, szétszórtan volt a földjük is, igy bizony nehezen ment a munka. Ezen felül bekerültek a csoportba olyanok is, akik inkább kárára voltak a csoportnak, mint hasznára. Ilyenek voltak Váltó Ferenc, Szu- róczki Lajos, Morvái István, Gar- bmc József és Konkoly Sándor, akik kölcsönöket vettek fel, adós ságiba verték a csoportot és rossz hírbe hozták. Csak később változott meg a helyzet, amikor a csojort tagjai kizárták azokat, akik akadályozták boldogulásukat. Azóta megtörtént a szétszórt parcellák táblásítása és megalakították az üzemi pártszervezetet a termelftcsoportban. A termelő- csoport a begyűjtés során csatlakozott a nagyszénási Dózsa ter- ímeiőcsoport felhívásához és az üzemi pártszervezet megszervezte a felvilágosító munkát. A fe'vilá- ‘ gosltó munkában résztvett valamennyi csoporttag, de munkájuknak kevés eredménye lett. ‘Mindössze három család lépett he a csoportba, összesen nyolc taggal. így a termelőcsoportnak a mai napon 45 tagja van. A ter- meiőosoport pártszervezete nem kielégítően szervezte meg a felvilágosító munkát. A termékcsoportot körülfogó kulák-tanyákból kiinduló ellenséges hírverés, továbbá a solti pártszervezet elbizakodottsága és közömbössége is hátráltatta a mozgalom kiszélesítését. A felvilágosító munkában csak a solti gépállomás dolgozói siettek a termeiőosoport segítségére. A solti pártszervezet úgyszólván semmi felvilágosító munkát nem végzett a termelőcsoport fejlesztésének erdőkében, de nem vett részt ebben a munkában a DÉFOSz sem. így azután nem csoda, ba a termelőcsoport nem ért el eredményeket a fejlesztés terén, pedig a termelésben igen komoly eredményeik vannak. Bizonyltja ezt a csoport tagjai- j nak jővedelemrészesedése is. 1 Narozsnik János péidául félévi í előzetes elszámolásikor négyezer I forintot, felesége, akinek kevesebb munkaegysége volt, ezer forintot kapott. Dobra József ló- ápoló például 4500 forintot, Kői- ler István pedig 3500 forintot kapott. Sa lai Mihály 2600, felesége pedig 1800 forintot. A kifizetett pénzösszeg mellett mindenkinek biztosítva van az egész évi fejadagja is. — Ennyi pénz soha nem volt a kezemben, pedig dolgoztam vi- láigéietemben. Ezt csakis a közös gazdálkodás adhatja meg nekünk, — mondja Dobrai József. — De megelégedéssel beszél a hatvanöt- esztendős SalÁi Mihály és felesége is. — Soha nem gondoltam, hogy öregember létemre ennyi pénzt kereshetek. Háilás vagyok a Párt. nak, amiért ezt az életet megteremtette számunkra — mondja Sallai Mihály. A solti Dózsa termelőcsoport- ban már hozzáfogtak az őszi munkákhoz és a gépállomás Irak torai már szántják a csoport föld jeit, de megkezdték a vetést is, Negyvenöt holdon vetnek rozsot ezen az őszön. De nagy lendülettel folyik a burgonyaszedés is, a dohány leszedését pedig már be is fejezték. A solti Dózsa termelőcsoport tagijai három munkacsapatban végzik a munkát, egymással versenyben. Mindent elkövetnek, hogy terméseredményeikkel bebizonyítsák az egyé nileg gazdálkodni doigozó parasztságnak a közös gazdálkodás fölé nyét az egyénivel szemben. Vá' láttáik a felvilágosító munka fokozását is, de ez egymagában nem elég. Ehhez a solti pártszervezet segítsége ts kell. A solti pártszer. vezetnek is be kell végre kapcsolódnia a felvilágosító munkáiba a termelöcsoport fejlesztésének érdekében. A termelöcsoport fejlesztésének kérdése nem csupán a termelöcsoport pártszervezetének ü-gve, hanem a solti pártszervezetnek és ezen túlmenőleg Solt dolgozó parasztságának is. Ezért kell a községi pártszervezetnek imég inkább bekapcsolódnia a felvilágosító -munkáiba és győzelemre vezetni a dolgozó paraszts közös gazdálkodását. Verseny felajánlással az Erdőmunkás Kongresszus elé A bajai erdőgazdaság dolgozói nagy érdeklődéssel tekintenek az Erdőmunkás Kongresszus elé. Valamennyien megfogadták, hogy munkájuk fokozásával készülnek a kongresszus napjára. A dolgozók ugyancsak munkafelajánlásaikkal igyekeznek a kongresszus jelentőségét emelni. Tóth Aranka csemeteültető brigádja vállalta, hogy úgy mennyiségi, mint minőségi teljesítésben eddigi eredményeiket túlteljesítik. Páncsics Gyula fakitermelő brigádja pedig felajánláséban ígéretet tett az eddig teljesített brigáderedmények 10 százalékos fokozására. Gilián Sándor ás versenyfelajánlást tett. Jó munkával, erős akaratlal előre az erdős Magyarországért! Gruber György a bajai erdőgazdaság dolgozója. A hercegszántói DÉFOSz- szervezetben még ma is a mull- rossz szelleme kísért Szeretettel fogadják a termelőcsoportba belépő délszláv anyanyelvű dolgozókat — Látja ott délre azt az erdőcs- két? Az már a jugoszláv határ. — Jula Galisily, a Felszanadulás ter- melőszövetkezti csoport mezőgazdásza beszélget velünk. Herceg- szántó halárában serényen folyiik a munka- — Holdanként 35 mázsa kukoricáról számolunk. Az egyénileg gazdálkodók 20—25 mázsát várnáik. Azután Jula Galisity elmeséli, hogy amióta a dolgozók maguk néznek a kulákok ujjaira, azóta már nem forr, sustorog, mint a boszorkányüst Hercegszántó. Volt bizony idő és nem is olyan régen, amikor a kulákok bicskákkal rontottak a dolgozókra. Ez különösen még akkor volt, amikor a ketlős- birtokcnsok át-át jártak Magyarországra. Ezek megbámulták, hogy a magyar oldalon a boltosok szabadon árusíthatják a ruhafélét, kinek mennyi tetszik, szabadon mérik a bon a kocsmákban, a lámpákban nem ócska zsír sistereg. Titóéknál bezzeg nem, ott a beszolgáltatást is úgy állapították meg, hogy azt is csak a zsíros gazdák bírják. A dolgozó kis- és középparasztok tengődnek az adóterhek nagy súlya alatt. Titóéknál ezért már vérszemet kaptak a kulákok és felbujtatták az itteni szövetségeseiket. így történt meg, hogy az egyik bálon meg- bicskázták Janotka Imrét. Kulákok bicskázláik meg, Sírok György és Kiss Szabó Ferenc. Ebben az időben a DÉFOSz nem tudta korlátok közé szorítani a kuiákokat. Akkor a DÉFOSz a füvel-fával való megbékélés szerve volt. Bán- hidl Ernő, az akkori titkár, állomásfőnöknek volt a fia. Óvakodott véleményt nyilvánítani, mint mikor a macska óvakodik a forró kásától. — Kulákok? — Tulajdonképpen Hercegszántón nincsen — igy vélekedett Bánhidi Ernő. — A Vő-tes<véreinek van ugyan egy kis földjük, — mnidegyiknek 50— 80 hold közöttt — az egyiknek pláne ruhásboltja is van, de ők nem „igazi“ kulákok. Maguk művelik a földjüket. Ez a szellem még ma is kísért a hercegszántói DÉFOSz szervezetben. Ezért mert Sirok György 38 holdas kulák nyáron szabotálni. Zölden pusztította el a tengerit. Most pedig Pekovics Pál 28 holdas kulák zölden szedte le 10 holdról a kukoricatermést. Németh' József 29 holdas kulák pedig a mai napig nem szántotta fel tarlójának egy részét. De más módon is „dolgoznak" a hercegszántói kulákok. Szembe próbálják állítani a délszláv és magyar anyanyelvű dolgozókat. Ebben a munkában Nagy János járt az élen. öt még Rajk csempészte ebbe a határmenti községbe. De becsempészte a Pártba is, hogy ott könnyebben folytathassa kártevő munkáját. A termelőszövetkezeti csoportba is beférkő- zött. A Felszabadulás termelőcsoportban Nagy János széthúzást szított, ellentéteiket korbácsolt és éket vert a délszláv és a magyar anyanyelvű dolgozók békés, együttes termelő munkájába. így emlékezik vissza Mánditv Markó Nagy Jánosra, a csoport volt elnökére: — Nagy János azon mesterkedett, hogy gátolja a csoport békés munkáját. Nekünk, délszláv dolgozóknak azt mondogatta: — nem itt vám a fi helyetek! Ilyenkor sokatjelentőem a határontúlra pislogott. Az új elnök. Arany Pál, megváltoztatta a helyzetet. Szeretettel fogadta az újonnan belépő délszláv anyanyelvű dolgozókat. Munkájának az lett az eredménye, hogy még a csoport régi tagságában 5 délszláv anyanyelvű volt, addig ma a 21 új taggal növekedett tagság közül 22 a délszláv anyanyelvű. A délszláv anyanyei- vűek 47, a magyar anyanyelvűek pedig 40 hold földet hozlak a csoportba. Ezzel a Felszabadulás csoport földjén 522 holdra, tagiságá pedig lg4 tagra emelkedett. Készüljünk fel a silózáshoz Minden gazda tudja, hogy legnehezebb gond az állatok téli tartása, különösen aszályos esztendőben. Ezt a gondot kívánja államunk enyhíteni ée megosztani dolgozó parasztságunkkal akikor, amikor a gépállomásokat megfelelő számú, nagyteljesítményű silótöltő szecskavágóval látja el. Az olcsó téli takarmányozásunk alapja a silótakarmány. SUózáshoz felhasználhatjuk a korán lekerülő kuikoricaszárat, a leveles cukorrépafejet, nedves cukorgyári répaszeletet és a napraforgótányért. Mindezeket keverve is besílózhat- juk és így a száraz takarmány nedvessel keveredve, megfelelő nedvességű lesz. De egyedül is be- sílózhatjuk a korán lekerülő kukoricaszárat és a késői csalamádét is. Minden gazda arra törekedjen, hogy számos állatonként legalább 7—10 köbméter űrtartalmú silója legyen. Ezt ároksfló formájában maga is megáshatja. Ha földárok- silóját megásta és a kukoricaszár is levágásra került, elmegy a gépállomáshoz és kéri a silótöltőgép kiküldését. Ezek nagyteljesítményű szecskavágók, melyek óránként 15 q. kukoricaszárat, vagy 60 mázsa zöldtakarmányt tudnak fel- szeoskázni, üzemóránkénti díja pedig mindössze 17 forint, tehát 3 óra leforgása alatt 45—50 mázsát vág le és ez egv tehénnek egész téli takarmányozását biztosítja 51 forintért. Ne késlekedjünk tehát a silótöltőgépeket igénybevenni, hogy állattartásunk téli gondjait levegyük nyakunkról. HOGYM LEHET libahizlalásra szerződni? A dolgozó parasztokkal kötendő tojás és hízott liba tenyésztési szerződések tartalma a tojásszállítási szerződések megkötését, valamint hizlalt libák tenyésztését képezi. A tojás-bázis megteremtéséhez kétféle prémiumot állapítottak meg. Június 15-e és január 31-e között, amikor kevesebb mennyiségben kerül a tojás piacra 8, február 1-e és június 14-e közötti időszakokban pedig 3 fillér a megállapított áron felüli szállítási prémium; A libák hizlalásához is megteremti államunk a kedvező feltételeket. A tömött libákért a 7, forintos megá^apított kilónkénti ár mellett 20 százalékos jutalmat biz-; tosít a szerződőknek, akik így egy kilógram súlyért 8 forint 40 fillért kapnak. Minden szerződésileg megkötött liba hizlalásához 15 forintos előlegben is részesülhet a dolgozó, továbbá minden meghízlak élősúly liba után l kgr kukoricát kapnak.
