Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-10 / 130. szám

A páhi gépállomás dolgozói felkészülnek az őszi feladatokra

Hasznosítják a Félegyházán szerzett tapasztalatokat

/ Hatalmas sürgés-forgás fogad bennünket g páhi gépállomás ud- ívairám. A traktorosok olajtól ma- • zatos arcából csak vidáman csillogó szemeket 1 ebet látni. Az egyik traktor kóré csoportosulva figyelik Mesiveclki Béla elvtársat, »mint éppen az utolsó simításokat végzi a traktoron. A többi ■már készen él1, sót már munkában is van. Épp az imént ment ki az egyikkel Kutihd István, bngy a tabdi Vörös Csillag ter- melóosoport földjén megkezdje az őszi szántást. Most már csak ez az egy van bent, de rövid idő múlva ez is megindul a kispa- ratsiztok földjeire. A gépál-omás vezetője, Vujnovics elvtárs büszkén néz végig a kis csoporton. Nem mindennapi műnkét végeztek. Hamarosan az utolsó traktor javítási munkálatait is befejezik és akkor teljes erővel munkába álltlatnak. Milyen jó, hogy a Párt uitaisífásait iftvettiiik — gondolja. — Az őszi munkáikat jól »1 végezzük és egy lépéssel isimét közelebb vagyunk a szocializmushoz.

Elindul az utolsó traktor

A tőhbiek vidiámao neve Igéinél k, amikor hirtelen kiegyenesedik Medveczki elvtárs. Halálos tesend keletkezik és ebbe a csendbe ujjong bele a hangja: Kész! Egy szó csak az egész, de ez a 'szó megdobogtatja a sziveket, ki- színestti az arcokat. Az utolsó gép útrakószen áll. Fehér Anna 'inár fut is a kannáért és remegő kézzel tölti az üzemanyagot. 'Hogyne lenne izgatott, amikor 'ezzel a géppel Medveczki elvtárs 'és ö mennek szántani. Miajid most megmutatja, hogy lányoknak is illik a traktorvezetés, hiába nevettek barátnői, mikor traktorosaik jelentkezett.

I Már készen is van. A többiek taosolyogva figyelik izgatottságát. Ok már tudják, mit jelent lelősnör traktorra ülni, hiszen ők lir* voltaik kezdők. Anna közben tindft. Simán megy, neim lesz sémim! baj vele. Biztos kézzel fogja la kormánykereket, miközben büszke öntudat tölti el. Most már 16 is építheti az oly rég megil- taodott szocializmust.

( — Vigyázz, bele ne fordulj az árokba — kiáltanak utána társai 'tréfásan.

I i— Ne féljetek, *—> kiált vissza, i—i Tudok ágy vezetni, mint ti.

I Szavait elnyeli a gép zúgása. Vujnovics elvtár« még egy darabig néz utána majd megfordul és Vldáknan mondja: „Ez is megvan. Nem is hiszik az elvtársak, milyen örömet okoz egy gép megindulása a munkásainknak. De Imenjünk talán aa irodába, ott ■nincs olyam meleg, mint itt.“

Újításokkal, ésszerűsítésekkel könnyítik meg a munkát

Valóban kellemes hűvös van a szobában. Beszélgetésünk soTán elmondja, hogy vasárnap voltak Kiskunfélegyházán tapasztalat- cserén. Büszkén villan a szeme, Imikor észszerűsftéseikre és újításaikra terelődik a szó.

— Legjobb munkáisunk Medveczki, aki most indult ki a traktorral. Neki köszönhetjük négy újításunkat, illetve észsze- rűsítésünket.

Keit cséplőmeglrajtás egy Irak tornait, a homoki szántásnál az ekekerék megszéle- -sitése, hogy könnyebben menjen a traktor és több munkát tudjon végezni, a veitttilláilornáil rugó hogy a szíj ne csússzon meg, a ki- pnfogócsőre szikrafogó.

Ez mind az ö 'munkája.

Megtudjuk, hogy Medveczki a szerződéskötésnél is jó munkát végzett, mert másfél óra alatt 8 egyénileg dolgozó paraszttal kötött szerződést az egyik népnevelő kőrútján. De ebben még s ie- főzte BAnczki János, aki ugyanannyi idő alatt 13 kisparasztlal Ikó'öit szerződést. Jó munkát végéz még László Ferenc, aki most az izsáfci Vörös Csillag termelő- csoport 150 holdját szántja. Sok kisparasztihoz nem is kell menni, mert Ők magúik keresik fel a gépállomást, hogy szerződést kössenek.

Irányt mutat a Párt

Követték a Párt útmutatásait és komolyan felkészültek feladataikra. Munkájuk lendületét fokozza az, hogy

hamarosan megkezdődik az új gépállomás építéssé és kibőv illése,

hogy minél több géppel tudjanak a dolgozó parasztok rendelkezésére álluk

— Arra törekedünk, hogy Jó munkánkkal elősegítsük dolgozó népünk jövő évi kenyerének biztosítását — mondja Vujnovics elvtárs búcsúzóul. Ezt kívánja tőlünk a Párt, ezt kívánja dolgozó népünk. Becsülettel eleget teszünk ennek a kívánságnak, mert tudjuk, hogy azon az úton haladunk, amely mindannyiunik szebb életéhez, a szocializmushoz vezet bennünket,

A szőlőtörköly nagy érték népgazdaságunknak

A felszabadulás előtt a szeszfőzdék olcsó árért nagy mennyiségben vásárolták a szőlő mdlék termékét, a törkölyt, hogy abból pálinkát főzzenek. A kifőzés után hátra maradt törkölyt mindenütt csak tüzelési célra használták fel.

Ma azonban egészen más a helyzet ezen a téren, éppen úgy, mint az ipar minden más ágában. Kiváló szakmabeli újítók és ész- szerűsítők alapjaiban változtatták meg az eddigi előállítási, főzési folyamatot. Következménye ennek, hogy a pálinka, mely eddig fő- nyeredéke volt a törkölynek, melléktermékké vált. Ezen új eljárások a törköly töboi részétől megtisztítva külön válasszák annak magját, mely újabb következetes gyári munkálatoknak alávetve adja a rendkívül értékes tőterméket. Iparunik részére múlt évig ezeket az igen fontos termékeket külföldről kellett hazánkba .szállítani ellenszolgálatatás ellenében. Újítóink éis észszerűsítőinlk szüntelen lelkes munkájának köszönhetjük, hogy az elért eredményeikkel további nagy kiadásoktól mentesíteni tudják országunkat.

Hazánk összes részében, megyénkben, így Kecskeméten is kötelessége most a szüret kezdetekor minden termelőnek, hogy a préselés után, még édes állapotban azonnal átadja a törkölyt a megbízott gyűjtőknek. Nem szabad annak előfordulnia, mint az elmúlt évben, hogy semmivé hagyjunk válni hatalmas mennyiségeket gondtalanul, minden ok nélkül. Tavaly a termelők fgy ezzel az eljárásukká! nemcsak magukat, hanem az államot is súlyosan megkárosították. Küszöböljük ki múlt

évi hibáinkat s maradéktalanul adjunk át minden törkölyt a begyűjtőknek.

A szőlőtörkölyt az egész országban, megyénk területén és Kecskeméten is, a Bor- és Gyümölcsszeszfőzde NV, illetve annaik megbízottjai vásárolják fel, igen előnyös feltételek mellett, azonnali ellenszolgáltatás ellenében.

Dollár szaporító gépezet

Jack London könyveiben számos oldalt szentéit annak idején az amerikai „aranyláznak". Most egy új kór ütötte jel a fejét — az urán-betegség, amely izgalomban tartja az amerikai nyárspolgárokat.

Az amerikai sajtó egyik-másik orgánuma most már rendszeresen foglalkozik azzal, hogy az egyszerű polgár miképpen bukkanhat kellő mennyiségű urániumra, amellyel egyszerűen multimilliomossá válhat. Képes árjegyzékben arról is tudatnak bennünket, hogy az egyik cég már szériában gyártja azokat a zsebben hordozható készülékeket, amelyek segítségével bárki hozzáláthat az urdnéro kutatásához.

„Tartsa ezt a kis gépet órájának világító mutatója felé. A fülhallgató recsegni kezd és a zseblámpa kigyúl. Ugyanez történik, ha urántelep közelébe kerül. Ha a fülhallgató recsegni kezd, ez azt jelenti, hogy ön szerencsés flótás, akinek tízezerdolláros jutalom üti a markát.“

így buzdítja az új készüléket gyártó cég Amerika polgárait, a nagyszerű találmány megvásárlására.

Az ügyesen kihajított reklám-horogra ezer és ezer amerikai akadt fel. A tizezerdolláros jutalomról ábrándozva, sokszor utolsó 65 dollár és 50 centjüket számolták le az áruház pénztárában a csodálatos készülékért.

Az új készülék boldog tulajdonosai most aztán zsebbenhordoz- ható műszerük segítségével kutathatják, mi van mélyebben elrejtve. Az urán-éro-e, vagy a beugrató kapitalisták lelkiismerete.

Megjelentek a mezőgazdasági technikumok első tankönyvei

Á földművelésügyi minisztérium tanácstermében pénteken Erdei Ferenc miniszter sajtóértekezleten ismertette a mezőgazdasági technikumok részére kiadott első tankönyvek jelentőségét és a me- zőgazdasági oktatás kérdéseit.

A mezőgazdasági technikumok

tankönyveit a rendelkezésre álló szovjet Irodalom alapján gyakorlati szakemberek írták. Ez az első kísérlet arra, hogy szocialista fejlődésünknek megfelelő tankönyveket adjunk a mezőgazdasági technikumok tanulóifjúságának kezébe.

VIRÁGZÓ FALVAK A MÚLT RENDSZER TANYÁINAK NYOMORÚSÁGA HELYETT!

Vasárnap nyílik a Tanyaközpont-Kiállítás

A Tanyai Tanács és a földművelésügyi minisztérium rendezésében ma nyílt meg Kecskeméten a Tanyaközpont-kiállítás, hogy dolgozó népünk szeme elé tárja a múlt rendszer kapitalista elmaradottságát népi demokráciánk fejlődésével szemben. A kiállítás híven tükrözi mindezeket. A kiállítás anyagát dolgozó parasztságunk ezrei látogatták meg Nyíregyházán, Debrecenben, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen. A kiállítás most Kecskemétre került, hogy innen továbbfolytatva körútját, az ország legtávolabbi részén Is bemutassa a most épülő Rákosi Községet. Hatalmas eredménye ez népi demokráciánknak és mindezt dolgozó népünk irányítójának, a Pártnak, és annak vezérének, Rákosi elvtársnak köszönhetjük.

Mert nézzünk csak vissza a múltba. Mi volt akkor, amikor még a grófok, földesurak, nagytőkések ültek • dolgozók nyakán. Hogy élt akkor a tanyavliág népe? Tíz, húsz, sőt harminc kilométerre a legközelebbi városhoz, vagy faluhoz.

Orákhoissaat kellett .neki gya- . logoiul, ha valamilyen szükségletét ki akarta egészíteni.

És bizony sokszor kellett neki ezt az útat megtenni, mert any- nyira nem futott a pénzéből, hogy egész évi készletét beszerezze. Jó volt, ha egy hónapra biztosítani tudta a legszükségesebbeket. Újságot nem olvasott, még ha tudott olvasni, akkor sem. Villanynak hírét sem hallotta. Rádió, könyv szóba se jöhetett nála. Gyermekeit nem tudta iskolába járatni a nagy távolság miatt. Esetleg csak az, aki négy-öt kilométerre lakott a községtől. De el lehet képzelni, mennyi szenvedésbe került a gyerekeknek naponta 10—15 kilométert gyalogolni. Nem beszélve arról, hogy ha valaki a családból megbetegedett, mire a városba, vagy a faluba értek, az orvoshoz, meg is halhatott. Nem egy ilyen eset volt, hogy a késői orvosi beavatkozás végzetessé vált.

Ennek megszüntetésére irányúi a Központi Vezetőségnek az a határozata, amely a tanyavilág központosítását tűzte ki. Ezt a célt szolgálja a kiállítás is, ahol világosan láthatjuk a fejlődés folyamatosságát.

FéLkör alakban egy képsorozat,

középen, a gyepen az épülő új falu tervrajza. A képsorozat fo- konkint tárja elénk a fejlődést. Az első kép hatalmas viharfelleg, a múlt rendszer sötétsége. De Kelet felől már világosodik. A fel- szabadulás lehetővé tette, hogy a dolgozó parasztok is tanuljanak, képezzék magukat. Majd a munkás-paraszt szövetséget jelképező építés. Az ötödik a régi egészségtelen gémeskút helyett mélyfúrású kút- Ez az öntözés szempontjából igen fontos mezőgazdaságunkban. Eljut az orvos a legtávolabbi tanyára is. Üdülés, sport, tanulás. Mind biztosítva van a tanyaközpontokban élő dolgozó parasztoknak.

A kiállítás megmutatja, hogy mennyivel szebb élet vár nép! demokráciánk dolgozó l pár áralj a ina, mint »z elmúlt rendszer korhadt»ágában.

Nem kell attól félni, hogy a gyerek beleesik a kútba. Nem kell attól félni, hogy nem tanulhatnak a gyerekeik. Iskolát, napközi ott- hont, kultúrházat, villanyvilágítást és Jő Ivóvizet kapnak a tanyaközpontokba, majd később az áj falvakba tömörült dolgozók.

i

f Keserű Sándor orgoványi úttörő jegyzetei

\ A csillebérci nagytáborból

súgót kötöttünk yelük. A mi altáborun-kban görög pajtások voltak, ök egy olyan országból jöttek, ahol még a fasiszta terror pusztítja a nép legjobbjait. Magyarul Is tudnak beszélni, hisz két év óta Magyarországon járnak iskolába. Én egy kedves kis pajtással barátkoztam, neve: Georges Karol. Elmondta, hogy édesanyját megölték a fasiszták, atyja és bátyja partizán. Küzdenek népük szabadságáért. Várják ők is szabadságuk meghozóját, a Vörös Hadsereget. Volt olyan köztük, aki már partizán is volt. Büszkék is voltunk erre. Az ének Szaval jutnak eszembe:

„rajtás, Sztálin nevével, munkára késsen Indulj előre, hát előre!

Zengje büszkén az ajkunk Sztálin boldog új dalát"

Egyet éreztünk velük és boldogan mentünk végignézni a foglalkozásukat.

Az úttörök' 12. pontja kimondja, hogy az úttörő ismeri és szereti a természetet. Mi igazodtunk is ehhez. Kirándultunk a János- hegyre. Reggeli után indultunk. Miután hátizsákba raktuk a napi élelmet, elindultunk a budai hegyek legmagasabb részére. Egy óra múlva már célhoz értünk. Boldogan néztük a bogarakat milyen szorgalmasan dolgoznak. Sétáltunk az árnyas lombok alatt énekszóval.

„Az úttörő ifjúság egy szebb jövőre néz,

lágy szebb világért harcol és érte meghalni kész.

Illőre, előre, ez a jelszavunk, mi nem hátrálunk.

Mert mi úttörők vagyunk, azok vagyunk, előre hát!"

Játszottunk is. Rugtuk a labdát, táncoltunk és boldogan meri Ilink haza, mert tudtuk azt, hogy mi vagyunk a jövő reménysége. Együtt énekeltük a bolgár pajtásokkal:

,,Fényes napsütötte úton jár az úttörőcsapat, hajrá,

Háta csendül minden ajkon most, az életünk szabad,

•löt tanuljunk, munka vár ránk, harcos népünk karju ár,

Így mutattál hősi példát nagy tanítónk, Dimitrov

5 Július 30-án két boldog úttörővel gördült ki a vonat az orgo- f.ványi állomásról. Boldog vagyok, hogy a két úttörő közül az egyik ién voltam.

t, Kecskemétre, a gyülekezés helyére mentünk. Itt megismerked- ítem három kiskunfélegyházi pajtással, űk is, meg mi is a gyülekező fhelyet megjelölő zászlót kerestük. Úgy 10 óra felé egy úttörő pajtásra lettünk figyelmesek, aki egy örsi zászlót tűzött a homokba, s Nemsokára megérkezett a vezetőpajtás is, s vele jött több táborozó ?pajtás. Kimentünk az állomásra és a 32 pajtást számláló rajunk {beszállt a vonatba. Vidám énekszóval érkeztünk meg Budapestre 'délután 6 órakor,

í Milyen sokat épült, amióta nem láttam! Az állomásról villaroos- rsal mentünk a fogaskerekűig. Innen vasúttal mentünk föl az úttörő- tvasúiig. Itt láttuk azt, hogy úttörő pajtásaink nemcsak szórakoz- 'nak, hanem komoly munkával készülnek a jövő életre. Az Úttörő 'Köztársaság hivatalait felelősséggel és pontosan látják el. Minden p úttörő tudja azt, hogy boldog életét a Pártnak és az úttörők tegna- igyobb barátjának: Sztálin és Rákosi elvtársaiknak köszönheli. Az ^úttörő vasúton daloltunk;

5 „Hegyek, völgyek között zakatol a vonat,

' Csillebérci nagytáborba hoz fiatalokat,

D Egy a jelszónk: a tartós béke,

< Állj közénk és harcolj értet"

j Énekszóval vonultunk be az Úttörő Köztársaság ifjú polgárai ?közé. Az „Ifjú Gárda“ altáborbun tértünk nyugovóra este 10 órakor.

< Mennyi külföldi pajtás van itt a mi Csillebércünkön! Görögök, jbolgárok, csehszlovákok, keletnémetek, osztrákok, lengyelek. Barát-