Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-07 / 127. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG attlu guta V. évfolyam, 127. szám Ara 50 fillér Szeptember 10-éii, vasarnap kiosztják a termánybegTiijtési Terseay jntalmait Több mint cser köbméter rasbetonosnst végesnek majd éránként a knjhisevi erőmű épít késé Keinél 1950 szeptember 7, csütörtök AZ ŐSZI MUNKÁK SIKERÉÉRT! Döntő feladatként áll előt­tünk az őszi munkáik elvégzése. Soron következnek a tenniva­lók. Iioítv ideiében, jól. gyorsan végezzük el az őszi mezőgazdasági munkákat és ezzel teljesítsük a miniszterta­nács határozatát, ötéves teír- v tinik előírását. Az őszi mezőgazdasági mun­káik között mindeneikelőt't gon­dosan, gyorsan, időben kedl be­takarítanunk a kapásokat és az olajosmagvakat. De már ezzel párhuzamosan neki kell lát­nunk az őszi vetési munkák előkészítésének, a vetőmagtisz­tításnak Ls. Hogy mennyire fontos feladat ez. láthatjuk ez- évi terméseredményeinket. — Azok az egyénileg dolgozó pa­rasztok — és többségében így volt — akik megfogadták a Párt tanítását, a miniszterta­nács határozatát és gondosan tisztított vetőmagot vetettek, sokkal többet is arattak. De nem utolsósorban volt azért na gyobb t ermelőcso p or t ja ink terméseredménye is — persze a sok egyéb tényező és előny mellett —, mert termelőcso­portjaink gondosan készítették elő a vetőmagot. Minden egyes dolgozó parasztnak látni kell: csakis akkor számíthat jó ter­mésre, ha már most az első lé­pésnél, a vetőmag előkészítésé­nél, csávázásinál gondosan jár el. A vetőmag gondos csávázá- sa, jó előkészítése a terménybe­takarításkor teli zsákokban je­lentkezik. A nyári betakarításnál az volt a dolgozó parasztok jel­szava: harc minden szem gabo­náért. Ezt a jelszót most is, az őszi betakarításnál is alkal­mazni kell. Minden cukorrépa, vagy cső kukorica, amely kár­ba vész, sok kárt okoz dolgozó parasztságunknak, ezen túl pe­dig az egész országinak. Minden dolgozó parasztnak egyaránt érdeke, hogy a már beérett ku­korica minél előbb a góréba kerüljön. Érdeke, hogy kihasz­nálja a szállítási szerződések nyújtotta előnyöket, de érdeke az is, hogy a kukorica szára gyorsan letakarítsa a földről. A kukoricaszárből csakis akkor •lesz jő takarmány, ha gyorsan lés gondosan letakarítjuk, meri csakis ezzel óvhattuk meg az időjárás és a mezei pusztítók kártevésétől. Minden nap, mely- lyel tovább van kint a kukori caszár a fö'dön, sokat levon az értékéből, önmagát csapja be a dolgozó paraszt, ha a kukori­catörés után nem kezd hozzá nyomban a szár-vágáshoz. Az a kukoricaszór, amelyik gyorsan, jól betakarítva a szériával egyenlő, ha kint hagyjuk a föl­dön, kitéve az esőzésnek, már csak szalmát ér. De az is érdeke a dolgozó parasztnak, hogv gyorsan fel­szedje a cukorrépái. Az ülem- terv gondos betartása a cukor­gyárak munkáját és a v-asúíí szállítást ‘ teszi könnyebbé, gyorsabbá. Az pedig minden dolgozó parasztnak érdeke, hegy a cukorgyárak, a vasúti szállítás munkájában semmi­féle fennakadás ne álljon be. Az őszi betakarítás munkájá­val párhuzamosan már el kell kezdeni az őszi vetéshez való hozzák'észülést. A jó termésnek egyik feltétele az, hogy gondos, jó magtisztítást végezzünk, — ahol csak lehet szelektorral. Arra kell venni az irányt, hogy az őszi velőmag túlnyomórészél ezzel tisztítsuk meg. Az őszi munkák gyors és sikeres elvégzésében fontos és nagy szerep vár gépállomá­sainkra, Az előkészületek egyik legfontosabb része az, hogy a mun ká t sz erződés s el b íz to sí t- suk. Csakis úgy lehet csökken­teni az üres járatot, felvenni a harcot az üzemanyag pocséko- lás ellen, ha a szerződés alap­ján átgondolt, pontos munka­terv alapján folyik a munka. Eddig már számos gépállomá­sunk felismerte a szerződéskö­tés jelentőségét és a pártszerve­zetek irányításával, a tömeg­szervezetek mozgósításával jó munkát végeztek. így például a madarast gépállomás is, amely túlhaladta előirányzatát. De nem egy gépállomásunkon elbi­zakodottság uralkodik. Mint pl. a kisszáilási gépállomáson, ahol az előirányzott földterü­letnek csak 27 százalékára kö­töttek talajmüoelési szerződést. Őszi munkánk sikerének döntő feltétele a jó politikai felvilágosító munka. Pártszer­vezeteink, tömegszervezeteink, gépállomásainkak az a felada­ta. hogv mozgósítsa dolgozó pa­rasztságunkat az őszi munkák időben való elvégzésére, hogy ezzel megvessük az ideinél is jobb termés alapját. Ez a mun­ka is harci feladat. Még pedig oiyan harci feladat, amelynek elvégzésénél a kulákság, dolgo­zó népünk ellensége eddigi si­kereink láttán még elkeseredet­tebben. dühödtebben támad. Pár t sz érv ez e t einfon ek. tő meg- szervezeteinknek fel kell vilá­gosítani minden egyes dolgozó parasztot, hogy a kulák szeret­né megakadályozni a betakarí­tást, a vetés időben való el­végzését. Hamis szaktanácsai­val és rémhíreivel meg akarja akadályozni azt, hogy jövőre még nagyobb, jobb termésünk legyen. Késleltetni igyekszik a munkát, félre akarja vezetni dolgozó parasztságunkat. Párt szervez e t eánk, t ömegsze.r- vezeleink feladata, hogy tuda­tosítsák dolgozó parasztságunk között: az őszi munkák sikeres elvégzése hozzá tartó zik a bé­kéért'. folyta lőtt harchoz, a jó, becsületes munka, az őszi beta- iarítás erősíti a munkás-pa­raszt szövetséget, csapás a béke ellenségeire, a kulákokra. Felvi- á gosí tó- munkánkon, a kulák ■elleni harc következetességén múlik a jövőévi kenyerünk. m Számo'juk fel az önelégültséget! Egyes helyeken máris meg­mutatkozik ez a veszély. Egyes pártszervezeteinknél elhatalmaso­dott az indokolatlan önelégültség hangulata, ami aztán tovább ter­jed a termelőcsoportokra is. A géderlaki úttörő termelő­csoport tagjai például leálltak a felvilágosító munkákkal, pedig valamennyi csoporttag- nak fontos érdeke volna, hogy tovább fejlődjék, erősödjék a csoport. Elbizakodottság és indokolatlan megelégedettség mutatkozik kü­lönösen a dunavecsei, kiskőrösi és kalocsai járásban. Ez arra vezet, hogy dolgosó parasztságunk szá­mos kérdésire nem kap feleletet, így aztán érdeklődése, amely a I termelőcsoport felé viszi, nem nyer kielégítést. Leplezzük le a kulákot! Az indokolatlan megelégedettsé­get kihasználja az ellenség. A kulák, amely nem jó szemmel nézi a termelőcsoportok fejlődését, erő­södését, arról beszél, hogy meg­szűnt a felvétel 2'J-e után a ter­melőcsoportokba. Pártszervezeteink nem egy he­lyen nem látják, hogy a kulák mit akar ezzel elérni. Nemcsak mi tudjuk, hanem a kulák is tudja, hogy a termelőcsoportok erősö­dése, fejlődése újabb csapás rá, újabb vereség. Tudja, hogy a termelőcsoportok erő­södése, fejlődése ismét gyen­gíti. Ezért agitál arról, hogy nincs tovább felvétel a terme­lőcsoportokba. Pártszervezeteinknek, tömeg- szervezeteinknek éppen ez a fel­adata, hogy leleplezzék a kulákot, aki a gyújtogatáson, a fenyegeté­sen túl ilyen eszközzel is megpró­bálja távoltartani a dolgozó pa­rasztokat a termelőcsoportoktól. Tudatosítani kell a dolgozó pa- rasztokkal, hogy a kuláknak ez a hazugsága arra megy, hogy őket elzárja, távoltartsa Saját boldog jövőjük építésétől. Javítsuk a felvilágosító munkát a középparasztok felé Felvilágosító munkánk hiányos­sága, hogy túlnyomórészt csak vasárnapra korlátozódik. Már pe­dig minden alkalmat fel kell hasz­nálni népnevelőinknek, termelőcso­portjaink tagjainak, hogy minél több dolgozó parasztot vonjanak be a termelőszövetkezeti mozgalom­ba. A felvilágosító munka gyen­gesége az is, hogy nem megy elég­gé erőteljesen a földdel rendel­kező kis- és középparasztok felé. Arra kell vennünk az irányt, hogy gyorsan kiküszöböljük lei- világosító munkánknak ezeket a hiányosságait, és minél több földdel rendel­kező kis- és középparaszt ;t is megnyerjünk a szövetkeze‘1 mozgalom számára. A felvilágosító munkába párt- szervezeteink még nagyabb súly- lyal vonják be a fiatalságot és a dolgozó parasztassznnyokat. Le-' gyének rajta, hogy még több kis- és középparaszttal erősödiék a ter­melőszövetkezeti mozgalom. Használjuk fel küldötteink tapasztalatait Pártszervezeteink, járási bizott­ságaink mind nagyobb mértékben használják fel a Szovjetunió ha­talmas segítségét, azt a tényt, hogy megyénkből is többen reszt­vettek a parasztküldöttség tanul- mányútján. Az eddigi tapasztala­tokból világosan kiderül, hogy dolgozó parasztságunk inennvire érdeklődik a parasztküldöttek él­ményei, tapasztalatai iránt. Nem közömbös ez és nem Is csodálatos, hiszen dolgozó parasztságunk a kolhozparasztok gondtalan, bol­dog életében saját boldog jövőjét látja. De a tapasztalatok azt is mutat­ják, hogy a dolgozó parasztok érdeklődésével nem arányos még mindig a felvilágosító munka. Pártszervezeteink fordítsanak több gondot a kül­döttek beszámolóira, mert hi­szen minél több dolgozó pa­raszt ismeri meg ezáltal a vi­lág legfejlettebb mezőgazdasá­gát, annál több lép a boldogu­lás útjára. Legyenek rajta pártszervezeteink, hogy a beszámoló gondosabb meg­szervezésével megválaszolásra ta­láljon az a számtalan kérdés, ami dolgozó parasztságunkban fel­vetődik. * ­Fokozzuk felvilágosító munkánk harcos jellegét. Leplezzék le nép­nevelőink, pártszervezeteink a ku­lákot. aki azt hangoztatja, hogy nincs belépés a termclőcsoporiba, aki rémhíreivel, gyújtogatással, fenyegeiéssel meg akarja akadá­lyozni, hogy még több dolgozó pa­raszt lépjen a boldogulás útjára. A fokozott felvilágosító munkával érjük el, hogy azokban a közsé­gekben, ahol tagosítás «,an, sok kis- és középparaszt jelentkezzen előjegyzésre, azokban a községek­ben, ahol tagosítás nincs, változat­lanul follyék a felvétel a csopor­tokba. Bmlapestre érkezeti Gábriel d’Arboussic*r, a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának alelnöke és Jorge A inad o, a világhírű brazil író Kedden dé’utám háromnegyed 5-kor érkezeit meg a ferihegyi repülőtérre Gábriel d'ArboiUSSier, a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának alelnöke, az Afrikai Demokratikus Tömö­rülés főtitkára, valamint Jorge Amado, a világhírű brazil író, az ismert bekehs.rcos, . Fogadásukra megije'ent Mester Erzsébet elv- társmö, a „Megvédjük a békét“* mozgalom Országos Tanácsának t'rtlkára, MÜhiJvtfi Ernő, a Kullúr- kapcso'alok 'Intézetének elnöke. Pesla László, a Fővárosi Tanács eCnükhelyettese, Dezsáry Lá.szlö evangélikus püspök, Horváth Ridhiird, a Katolikus Papok Or­szágos BékebizoUságának titká­ra, va'amint a SzOT és a Buda­pesti Békeiroda képviselői. Mesler Erzsébet elvtársnő üd­vözölte a vendégeket. Gábriel d'Arboussier válaszában tolmá­csolta a Béke Hívéi Világkon­gresszusa • Állandó Bizottságának testvéri üdvözletét, megköszöni* a me’eg baráti' fogadtatást és hangsúlyozta: nagy öröm számá­ra, hogy néhány napot Budapes­ten tölthet. A külföldi vendlégek a varsói ibékekongresszusről érkeztek Ma­gyarországra. Innen Bukarestbe utaznak ahol a romániai béke- kongresszuson vesznek részt, Számoljuk fel az önelégültséget, fokozzuk tovább a felvilágosító munkát, leplezzük le a kulá kokat Erősítsük tovább sok kis- és középparaszttal termelőcsoportjainkat Ma 7-e van. Megyénk szinte valamennyi községéből tovább ér­keznek azok a jelentések, amelyek dolgozó parasztságunk további áramlását mutatják a termelőcsoportok felé. A felvilágosító munka nyomán egyre több dolgozó paraszt határozza el, hogy belép a ter- melöcsoportba. A Szovjetunióban járt parasztküldöttek beszámolói, a kolhozparasztok boldog élete egyre több dolgozó parasztot győz meg. Egyszóval mind több és több dolgozó paraszt érdeklődése, fi­gyelme fordul a szövetkezeti mozgalom felé. Falusi és termelöcso- portbeli pártszervezeteink, tetmelőszövelkezeteink tagságának felvi­lágosító munkáján múlik az, hogy a a dolgozó parasztoknak ezt az érdeklődését a termelőcsoport fejlődésnek további lendttöjévé te­szik-e, vagy pedig megpihennek a babérokon és megelégszenek az ed­dig elért eredményekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom