Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-05 / 125. szám

A munka verseny rugója a jó politikai felvilágosító munka Csak így szárnyalhatok túl az új normák a félegyházi Gyárépítő ÍV. V.-nél is Pártszervezeteinknek a termelés Vonalán egyik legfontosabb fel­adata a szocialista munkaverseny kiszélesítése, az üzem dolgozóinak bevonása, ezen keresztül a dolgo­zók legszélesebb rétegének moz­gósítása. A munkaverseny kiszé­lesítésében ezidáig értünk el ered­ményeket és a dolgozók nap mint náp munkájukon keresztül bizo­nyítják be harcos kiállásukat a békéért. A Párt politikai felvilágosító munkájának eredményeképpen nap. fól-napra szélesedik a mi: i ka verseny Vannak olyan pártszervezeteink, mélyek az eddig szerzett tapasztala­taikat jól felhasználják, de vannak az egyes helyeikén o yanok is, hogy a kellő gyakorlat hiányában nem tudnak minden eszközt moz­gósítani a termelékenység fakozá. sára, a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. A Gyárépítő NV kiskunfélegy­házi kirendeltségének párt- szervezete igyekezik végrehaj­tani a párthatározatokat, ki­szélesíteni a szocialista mun­kaversenyt. A termelésben elért eredményeket hetenként egy grafikonon tüntetik fej, amelyen minden brigád lát­hatja, hogy a heti teljesítménye .hány százalék, melyik maradt le, vagy melyik ugrott ki ezen a hé­ten. Ezzel a módszerrel a dolgozók arra kapnak buzdítást, hogy mun­kájukba új lendületet vigyenek. Az új norma teljesítését is ezzel a módszerreJ és a műszaki vezetés jó megszervezésével igyekeztek elérni. Munkájuknak mutatkozik eredménye, mert a dolgozók leg­jobbjai túlteljesítették az új nor­májukat és ezzel példát mutatnak a többi dolgozónak. A „koreai héten" szerzett ta­pasztalatok felhasználásával olyan eredményeket tudtak el­érni. hogy az utána kővetkező héten a termelés átlaga 4 százalékkal nőtt. Egyes munkavállalók a pártszer­vezet és a vállalatvezetőség kö­zötti jó kapcsolat következtében többszörösen túltelJ esitették a normájukat Oláh elvtárs sztahánovista 277 százalékot ért el a vasbetonszere­lésen, a Petrlk brigád pedig 187 százalékot. Mindezek a kiemelke­dő eredmények új lendületet adtak a többi dolgozónak és egymásután bizonyítják be, hogy nemcsak el lehet érni, de túl is lehet szár­nyalni az új normát. Csányi Béla brigádja 133 százalékot ért el és ígéretet Is tett rá, hogy ezt tar­tani, sőt emelni fogja a munka jó megszervezésének segítségével. Az elért eredmények azonban csak egyes kommunisták példamatatásának köszönhetők, mert a pártszervezet bizonyos fokig inkább a gazdasági munka jelentőségét látta és ez mellett elhanyagolta a politikai nevelő munkát, pedig a gazdasági vonal helyes e őrevitelének motorja a jó politikai felvilágosító munka. A hiányos népnevelő munkának „köszönhető", hogy a munkafe­gyelem az utóbbi időben megla­zult. A műszaki vezetők a műsza­kokat nem adják át rendesen, hiá­nyoznak, késve jönnek be, — mint kával, ezeket az eredményeket még jobban emelni lehet. A termelés vonalán elért ered­ményeket állandóan ismertetni kell a dolgozókkal, politikailag alá kell azt támasztani, hogy a dolgozók etőtt az egész munkaverseny mint egy térkép álljon. A pártszervezetnek el kell azt érni, hogy a brigád és brigádok közötti verseny mellett az egyéni munkaverseny is kialakuljon és a versenyeredmények mindenkori áf'Jását tisztán, érthetően, úgy a faliújságon, grafikonon, eredmény­táblán, mint az egyéb politikai fel- világosító munkán keresztül a dől. gozók elé tárják. Ez ösztönzi a dolgozókat arra, hogy utolérjék a legjobbakat és ne maradjanak le azok mögött, akik a termelésűén jobb eredményt érteik el. A ver­sennyel azonban nemcsak a párt- szervezetnek kell foglalkoznia ha­nem az üzem vezetősége, a szak. szervezet bevonásával kell széle­síteni. A pártszervezet és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítésévé!', megerősítésével mozgósítanunk le­het a dolgozókat arra, hogy a munkaverssnnyel minél hamarább felépíthessük magunknak a szocia­lista Magyarországot. A jugoszláv szakszervezeti vezetők a kapitalizmus szolgálatában A »Bolsevik“ gyár dolgozói között sokan vannak, akik szívesen foglalkoznak képzőművészettel. Néhányan egészen kiváló tehetsé­get árulnak el a festészetben, vagy a szobrászaiban. Ezeknek a dolgozóknak a művészi továbbképzéséről gondoskodik a gyári kultúrotthon, ahol a legkiválóbb kievi mesterek vezetése mellett rendszeres tanfolyamokat tartanak A bácsbokodi építkezésen megtisztult a levegő A dolgozók kiebrudalták Kassai Sándort, aki féktelenül uszított és szabotált eat a tipikusan fasiszta Intéz­kedést úgy állítja be most, mluit a szocializmus felé ve­zető lépést. A jugfosziáviai szakszervezete Is központi tanácsának tizenkette­dik teljes ülése szolgai módon | jóváhagyta a Ti tó kormány ú. , törvényeit és hozzálátott a szak­szervezetek újjászervezéséhez az állami vállalatok igazgatásában beáiló változások kád kapcsolat­ban. A jugoszláv szakszervezetek teljes ülése az „újjászervezés" olyan programját állapította meg a szakszervezetek tevékenységé­re vonatkozóan, melynek végre­hajtásával a lökések engedelmes szolgáivá váinak. A teljes ülés határozatának megfelelően meg- I változik a szakszervezetek tévé­kéin yvégének a jelilege. Vezető szarveik kötelessége lesz megelőzni a vállalatoktól tör­ténő „önkényes eltávozáso­kat“ és résztveunt a dolgo­zók erőszakos toborzásában úgynevezett „önkéntes mun­kára“. Tiltó törvénye, amely 0 kapita­lizmus teljes hely-reál'Kására irá­nyúit, hatalmas felháborodást kel­tett a jugoszláv dolgozók köré­ben, akik egyre világosabban felismerik a TÜ6—Rankovics-féle fasiszta banda áruit politikáját. Elkészült az ötéves lervkölcsön nyereménysorsolása t hirdető plakát Az Offset Nyomda dolgozói el­készítették az ötéves Tervkölasön nyereménysorsolását hirdető pla­kátokat. A plakáton munkás, pa­raszt és értelmiségi dolgozó olvas­sa az első nyereménysorsolás idő­pontját tartalmazó hirdetményt. Feltünteti a plakát a soreoíás he­lyét, a Zeneművészeti Főiskola nagytermét és közli azt is, hogy a dolgozók megjelenhetnek a sorso­láson. A szürke- és pirosnyomású plakátokat kedden ragasztják ki az ország minden városában és köz­ségében. Öléves tervünk sikeres befeje­zése érdekében döntő feladat há­rul az építőiparra. Gyárak, üze­mek tömegei, munkáslakátsok szá­zai várnak felépítésre. Építőipari dolgozóink látják ezt és tudják, hogy munkájuk sikerre is viszi és befejezi az építőipar feladatait. Azonban súlyos hibákkal is talál­kozunk. Egyes munkavezetők nem végzik kellő felelősséggel és pon­tossággal munkájukat és ez ko­moly károkat okoz népgazdasá­gunknak. Példa erre a Bajai Ma­gasépítést NV bácsbokodi épírke. zésének vult építésvezető helyet­tese. Kassai Sándor, aki Kuüsics Jó­zsef épílésvezető helyettese volt, a munkások között közmegvetésnek „örvendeit". Ugyanis adminisztrá­tor hiányában Kulisics elvtársnak kellett elvégeznie a fontos számí­tásokat éc egyéb adminisztrációs munkákat is és nem tudott kellő­képpen résztvenni az építés irá­nyításában. így Kassai vezette az építkezést és .súlyos károkat oko­zott. A munkások észrevették többször is, hogy nem jól megy a munka, de nem mertek szólni, mert Kassai durván ordított ve­lük, ledorongolta őket. így aztán, amit felépítettek jórészét, Ismét le kellett bon­tani. Egyik esetben például kiadta Pa- tocskai János kőművesnek egy fal felhúzását. Patocsikai segédmun­kásával el is kezdte a fafazást. Mikor már egy méteren felül vol­tak. akikor rohan oda Kassai, hogy gyorsan lebontani az egészet és tíz centiméterrel beljebb kezdjék az építést. A munkások között Ku­lisics József építésvezető és Ga. ramvölgyi anyagkezeíő ellen lází- tott. „Az egyiknek adnak 1200, a másiknak 600 forintot és nem csi­náljak semmit. Józsi bácsi jó szakember, de nem ért a rajzhoz úgy mint én — mondotta. — Itt ülnek csak a nyakamon és nem tudok tőlük dolgozni.“ A brigádokat összekeverte, hogy zavarja a munkamenetet. Kulisics szaktárs ellen aláírá­sokat gyűjtött. Az aláírást a maga vS’eménye mellett szervezte úgy, hogy oda­ment a munkásokhoz, hogy írják alá, ki kivel dolgozik. Mesterke­dését természetesen leleplezték. A munkásokkal nem törődött sem­mit. A cement az ebédlőben és az ' öltözőben volt raktározva. Csak a teljesítményt nézte, a minőséggel, a minőségi munka teljesítésével mitisem törődött. Reggel úgv állí­totta munkába a munkásokat, hogy gúnyosan mondta nekik: „Hat óra ! Aki alkar munkába állhat." Ezeket a gazemberségeket tetézte a be. tonpillér alapok rossz elhelyezése. Tizenegy ilyen betonalapot húsz centiméterrel arrébb tétetett, mint kellett volna. Mikor a hibát észre­vették már késő volt.' Kulisicsnak köszönhető, hogy negyven méíer- mázsa cement nem veszett kárba. Ugyanis először elkezdték feltö- j retná a betonalapokat, de Kulisics közbelépése ezt megakadályozta és sikerült az alapokat emelők se­gítségéven eredeti helyükre tenni. Ez a munka harminchat órát j vett igénybe, nem beszélve arról, hogy ha nem veszik észre és úgy építik fel, súlyos következménnyel járt volna. Persze Kassai „szaktársnak“, a dolgozó nép ellenségének ez nem számított. Sőt terveibe illett. Neki minden jó, ami népi demokráci­ánknak és dolgozó népünknek ká­rára van.. A bajai Magasépítő NV Kassait leváltotta és áthelyezte a bajai építkezéseikhez. Persze ez Kassai­nak megint jól jött. Még most is ott van és egész biztos, hogy nem a munkások érdekeit képviseli. Hasson oda a vállalalvezetőeég, hogy a dolgozó nép ellenségétől i teljesen megtisztuljon a vállalat. I Természetesen a bokedi építke­zésnél jó hatást váltott ki Kassai leváltása. Hétfő óta dolgoznak az új norma szerint és vállalták, hogy ha nem lesz anyaghiány, a Kassai hibájából történt 36 óra késést be­hozzák; Máris szép eredményt ér­tek tí, különösen Gracsek Károly téglaválogató brigádja, amely az új norma szerint 185 százalékot ért el. Égi Erzsébet brigádja pedig 118 százalékot. A vaisbetonszerelésnél Gilice Mi­hály segédmunkásával', annak elle­nére, hogy anyaghiánnyal dolgoz- tak, 111 százalékos teljesítményt ért el. A dolgozók remélik, hogy nem kel! állandóan az anyaghiány miatt más munkát végezni és akkor gyor­sabban tudják a szerelést befejez­ni, hogy ezáhal is elősegítsék az ötéves terv sikeres befejezését és a szocializmus megvalósítását. Radics művezető. Tapasztalható, hogy a nevelő munka hiánya a kollektív ezeilem rovására ment. A vasbetonszerelők egy- t más között vitatkoznak, sok esetben durva szavakat használ­nak. Ez módot ad az ellenségnek, hogy neférközzön közéjük. Több esetben előfordul, hogy a telep te­rületére illeiéktelen személyek mennek be igazoltatás nélkül. A munkaverseny szervezésénél Is csak klzáróagosan a technikai részre támaszkodnak és nincs kel­lőképpen tudatosítva annak jelen­tősége. Nem tudják a dolgozók, hogy kivel állnak versenyben, mert a pártszervezet elhanyagolta azt velük tudatosítani. Nem tudják, hogy a szegedi épít­kezéssel vannak versenyben, így a dolgozók legszélesebb rétegét nem is tudják bevonni a verseny sikeres végrehajtására. Az építkezésen kétségkívül mu­tatkoznak a műszaki vezetés és a jó munkamegszervezés eredmé­nyei. Ha a feladatokat szorosabban kapcsolják össze a politikai mun­A Jugoszláv Szakszervezetek Központé Tanácsának néthánv héttel ezelőtt megtartott 12. teljes ülése egyetlen nap rendi ponttal fogladkoizotit. Azzá-., hogy mikép­pen kék a szak szerv éreti moz­galmat átszervezni annak az új törvénynek az alapjátn, amely az államosított vállalatokat vissza-1 adja a tőkéseiknek. Az új rendel- kezest, amelynek lényege, hogy az állama vállaltatokat úgyneve­zett „dogozó kollektíváknak“ adják át, a Titó-kí.kk úgy reklá­mozza, miint a szocializmus felé vivő út fontos lépését. Minden épeszű ember tudja azonban, hogy ez a lépés tulajdonképpen a magántőke további megerősíté­sét éj a dolgozók fokozott ki­zsákmányolását jelenti. Ez a lépés újabb fejezete an­nak a hazaáirir á tevékanységnek, amellyel a T.'tó—Ranikovúcs kCikfc lépésről lépésre eladja Jugo­szlávia nemzeti érdekeit, termé­szeti gazdagságát az amerikai és angol monopóliiutnoknak. Azokat a „kölcsönöket", amelyekkel az imperiaiisták Jugoszláviát hatal­mukba kerülik, felhasználják ar­ra bs, hogy visszaállítsák a termelő eszközök magántulajdonát. A szolgálatkész Tl'tó, aki az or-, szágot a gazdaságii romlásba ve- j zetie, készségesen teljesíti gazdái­nak parancsát. A dolgozókkal azonban nem meri nyíltan közölni valóságos szándékait, mert fél a dolgozók egyre növekvő felháborodásától. Ezért aztán a most foáyamaliban lévő aljasságot a „munkás koil- lektivákról“ szóló fecsegéssel lep- . tezii. Ezekben a mnnkás-koilektá- j váltban nincsen sem mii új. Ti tó csak felhasználja elödjén-ék, Mus- so>’'minek „gyakorlati tapasztala­tait“. A fasiszta Olaszországban tudniitJil szintén létezett a Titó- féée dolgozó koWektlivákhoz ha­sonló „dolgozó szövetkezetek*' rendszere. Az oilaszoirszágd fasisz­ták azt erösítgették, hogy a vál­lalatok igazgatása ezeknek a kol­lektíváknak a kezében van. Ez csak leplezése volt az olaszországi fasizmus kapita­lista és hnperiiallista jellegű politikájának. A Titő-kllkk

Next

/
Oldalképek
Tartalom