Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-03 / 124. szám

A PÁRT GONDOSKODÁSA A KOLHOZOK VEZETÉSÉRŐL laltenyészíő farmok vezetői it. A panUzervezietneik tehát arra kell 'Örekeoale, hogy « brigád* ezelők és a farmvezetők »zakképrésérői, elméleti színvonaluk emeléséről is goodoskodjuniaik. Az elméleti színvonal és szaktképzettség emelésének egyik legfőbb mód­szere « kommunista kolhozpa- rsszlok példámulaitása- A kolho­zok kommunistádnak és élenjáró páirtonkfvüli munkásainak az a törekvésük, hogy emeljék szak- képzettségüket. A pártszervezet feladata, hogy ezen törekvések élére á Íjon én megszervezze meg- ▼atósf'tásiikwl a srodalivta mezőgazdaság további fellen­dítése érdekében. „Minden tévésünkben érezzük a szovjet emberek kedvességét‘ Szabó Zsuzsanna úttörő levele a Szovjefunióból is tünteti a jótanulóká^söt a Ie|- kiválóboakat azzal jutalmazza, hogy nyári táborozásra a szocia­lizmus hazájába, a Szovjetunióba küldi. Boldog és vidám éet vár ott 3 kiutazókra. Erről szól Szabó Zsuzsa öácsbokodi úttörő levele is, aki szintén abban a kitüntetés­ben részesült, hogy sok más tár­sával együtt élvezheti a szovjet nép vendégszeretet. A felszabadult Vietnam öt éve Az általános Oktatást kimond< törvény huszadik évfordulóját ün nepeiték Szovjet Grúziában. A törvény megjelenése óta Grúziá­ban a középiskolák, szaíkiskolák és főiskolák sűrű hálózata épült ki és mostanáig 4240 általános Iskola látott munkához. Az évforduló alkalmából a gTUziai közoktatási múzeum kiállítást rendezett, amely a köztársaságnak a közoktatás te.: rén étiért eredményeit mutatja be.! Vietnam szeptember 2-án ünnepli a demokratikus köz­társaság kikiáltásának ötö­dik évfordulóját. A második vu.ágiháboiná folya­mán a japán imperialisták meg­szállták egész lndo-Kma terüle­tét. Vietnam, Laosz és Kambod­zsa ekkor már csaknem egy év­századon keresztül sínylődött a franc, a impe malis Iáik gyarmati tg ácsiban. Vietnam akkor szabadtuk fel, amidőn a bős Szovjetunió fegy­veres erőn szétzúzták a jiapán mkitairizmus erőit s 1945 augusz­tus 8-án a Szovjetunió csapatai­nak sikerei nyomán Vietnamiban kitört a fegyveres feikelés. A győzelmes harc 1945 szeptember 2-án • Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásához veze­tet L A felszabadító harc élén Ho Si Min, a szabadság iánglelkű har­cosa álttt. 1946 januárjában tartották meg Vietnam legfelső törvényhozó szervének, a nemzetgyü.ásnék demokratikus választásait. A választás a haladó szervezetek koalío ójárnak hatalmas arányú győzelmét hozta. 1946 novemberében a nemzet- gvű és elfogadta Vietnam új al­kotmányát, me.y minden viet­nami polgár számára biztosította az alapvető demokratikus jogo­kat és a törvény erejével szi­lárdította meg a nép hatalmát. Ho Si Miln koraiam várak első feladata volt a földkérdés ren­dezése. A francia földe sut a k és a nemzet áru éinak bírtoka.it a nincstelen és törpebirtokos pa­rasztok kezébe adták. A vetés- terület kibővítése érdekében ha­talmas csatornázásai munkálatok­hoz láttak hozzá, ennek követ­keztében 1946-ra a rizsvetésberü- let másfélszeresére, a burgonya vetésterülete háromszorosára emelkedett az előző évihez ké­pest. Vietnam hősies népe győ­zelmét aratott az él «ínség felett és a súlyos gyarmati háború, az imperialista blokád ellenére is biztosította az ország élelmiszer­ellátását. Ho S Miin kormánya egyidejű­leg megteremtette a köztársaság politikai éis gazdasági független­ségének a'apját, a nemzeti ipart. Az összes honvédelmi szempont­ból jelentős üzemeket államosí­tották és új hadiipari üzemeket létesítettek. A dolgozók között ki­bontakozott hazafias munkaver­seny jelentős mértékben hozzá­járult a hadiipar gyors növeke­déséhez. Gyors iramban növeke­dett Vietnam többi iparága is. A kormány nagy gondot fordí­tót'* a dolgozók szódá'is körül­ményeinek megjavítására. Beve­zették a 48 órás mumkiahetet, be­tiltották a gyermek-munkát, a kiskorúak és nők éjszakai mfl­szakban való alkalma zását. Meg­valósították és törvényben rög­zítették a dolgozók munkához j való jogát, üdüléshez való jogát és hala.más ütemben emelkedett a dolgozók életszányonaJia. A nép kormány megsruiárdlítot- ta a köztársaság pénzügyi hely­zetét, sikerrel vette fel a harcot a spekuláció és fekete-kereske­delem el.en s új, szilárd nemzeti valutát bocsátott ki. A köztársaság kikiáltásával ki­tárultak az ország dolgozói élőit a ku búna kapui. Bevezették a kötelező és ingyenes elemiiskolai oktaiáisl és márts felszámolták az anaítfaibétizmust az ország szá­mos vidékén. Megnyaltak az egyetemiek és főiskolák kapui a dolgozók gyermekei előtt. A Népi Demokratikus Köztár­saság légion osabb politikán szer- vezeie az Egységes Antii imperia­lista Nemzeti Front a Viet-Mra, me.ynei vezető ereje a munkás- osztály. A tömegszervezetek, a szakszervezet, vietnami: nemzeti nőszöivetség, az ifjúságii szerve­zlek és paraszt szövetségek, Ho Si Min kormányának biztos tá­maszán a francia 6s amerikai im­perializmus ellent harc megszer­vezésében. Vietnam fenináH'Iásánaik öt éve •alatt jelentős mértékben megnö­vekedett a köztársaság nemzet- i köz. tekintélye. Különösem az­után, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népi Hörtársaiság és az európai népi demokráciák kormányán c - ismerték a Ho Sú Min kor mányit. Az amerikai és európai impe­rialistákból ádáz gyűlöletet vál­tott ki a független demokratikus vietnami köztársaság kikiáltása . Az amerikai Imperialisták voltak fő szervezői a vietnami nép ellen indított rablóháborúnak. Ők pén­zelték a francia megszállók gyár. roati kalandját, őu látták el ! fegyverrel és hadianyaggal az el­nyomókat, Washington parancsá­ra állították fel Bao Daj áruló bábkormányát, Ho Si Min törvé­nyes kormányával szemben. Vietnam demokratikus köztár­saságnak népe öt év óta egyik csapást a másik után mért a francia gyarmatosítókra. A har­cok folyamán Vietnam fegyver jt erői felszabadították az ország , területének 90 százalékát. A ma I még francia megszállás alatt lévő j városokban sem érzik magúkat biztonságban a gyarmatosító meg­szállók. A partizánok a megszáll! városokban világos nappal tá­madják meg az elnyomókat, ut­cákon és kaszárnyákban. Egymás­után repülnek levegőbe a frain-, cla hadiüzemek és fegyverraktá­rak Saikonban, Hanoeben és a többi partmenti • városban. Traman nemrégiben parancsot adott az Indokínai francia csapa, tok katonai megsegítésének foko­zására. Vietnam kikötőibe sza­kadatlan áradatként érkeznek az amerikai tankok, repülőgépek, tüzérségi és gyalogsági fegyve­rek. A vietnami népből leírhatatlan felháborodást váltott ki az ame. rikai imperialisták újabb beavat­kozása és az az aljas agresszió, amelyet a hős Koreai Népköztá saság ellen Indítónak. Ho Si M j Vietnam köztársasági elnöi I rádiónyilatkozatában kifejezi ,Vietnam népének elszánt akar: I tát, bogy szabadságát és derai I kratikus vívmányait megvéd Vietnam, Laosz és Kambodzsa né peinek közös erőfeszítései lehető vé teszik, hogy a francia gyér matositókat és az amerikai impe. rialistákat kiűzzék országukból. Az amerikai Imperialisták vere­séget szenvedtek Kínában, veresé­get fognak szenvedni Koreában és Vietnamban is. Gumiiiulladékot gyüjts és szolgáltasd be. Fontos nyersanyagja népgazdaságunknak. ÁTVESZI és ellenértékét kifizeti Műszaki Kisgép és Kerékpárnagykereskedelml vállalat Kecskemét, Arany Jínos «. 0 Bnia A felszabadulás lehetővé teitó hogy a dolgozó? nép gyermeké*! előtt is feltárulhattak az iskola kapui. Ezt elsősorban a Szovjet­uniónak és Sztálin elvtársnak, majd Pártunknak és annak veze­tőjének, Rákosi elvtán&nak köszön­hetjük. Hálás is ezért minden fia­tal és jótanulásukkal fejezik ki köszönetüket. De Pártunk még ki Kpjfai+r UJlwt/inn.lr.t Nagyon boldog vagyok, hogy azok közé a magyar úttörők közé tartozom, akiket az a kitüntetés ért, hogy a Szovjetunióban lehet­nek, a mi példaképünk, a szovjet elvtársak, a komszomolcok és pionírok között. Tudom, hogy ezt Pártunknak és a mi forrón sze­reit Rákosi pajtásunknak köszönhetjük. Mi itt a táborban nemcsak nyaralunk, hanem rengeteget tanu­lunk. Sok tapasztalatot gyűjtünk és ezt hazatérve értékesíteni és felhasználni szeretnénk csapatmunkánkban. Voltunk Moszkvában is. Megnéztük a város nevezetességeit. Láttuk a Metrót, az épülő Lenin- egyetemet, a Sztdlin-múzeumot, amelyben a béke nagy harcosának 70. születésnapjára készült ajándékok vannak kiállítva. Ez a kiállítás megmutatja a népek Sztálin elvtárs iránti szerétét. Mi viszont élvez, hétjük Sztálin és a szovjet emberek szeretetét, a népek iránt. Mindannyiunknak az volt élete legboldogabb pillanata, amikor a Lenin-Mauzóleumban megpillantottuk Lenin elvtársat, a világ dolgo­zóinak példaképét. Ekkor önkéntelenül ígéret született mindannyiunk szívében. Megfogadtuk, hogy sohasem leszünk hűtlenek Lenin elvtárs tanításához és mindig híven követjük a Párt zászlaját. Itt, Artekben, a Krim-f él szigeten nagyon jó, szép minden. Min­den lépésünkben érezzük a szovjet emberek kedvességét. Minden jó­val elhalmoznak bennünket. Mindannyian nagyon szeretünk itt. Hogy itt lehetek, azt azzal szeretném megköszönni a Pártnak, hogy hazatérve jó úttörő munkával és tanulással vigyem előbbre a szocializmus és a béke ügyét. Úttörő üdvözletem küldöm Artekből ét jó munkát kívánok! Előre! az 1598. sz. Dobó Katica úttörőcsapat parancsnoka Szabó Zsuzsánna, A közoktatás sikerei Grúziában Gyűlik a fehér arany Hatalmas gyapottáblák mellett vezet az út. Fiúk, lányok, fiata- ok, öregek fürgén hajladozva szedik a „fehér aranyat“. Lesz ruha lővén a dolgozóknak. A gyapottermés szépnek Ígérkezik. Jó idő kell sak rá és akkor várakozáson felül kap a gazdaság. A gazdasdgvezetö és a párttitkár elvtárs már vasárnap végig­nézték a 400 holdas táblát és kiadták a jelszót: „Mindenki a gya- >otföldreT‘ Hétfőn reggel aztán meg is indultak a munkások, nehogy •gy szem is kárbavesszen. Azóta állandóan hordják a gazdaság sze­drei a hófehér, selymes gubákat. A munkások egymással verse­nyezve hajionganak: „Ki szed többet?“ Eddig már körülbelül har- line métermázsát gyűjtöttek össze, három nap alatt. Hét brigád versenyez egymással. Eddig az első helyen a Kossuth-brigád áll. lostás József lelkesíti társait: „Ne hagyjuk magunkat, elvtársak, fost már nem Sáfár Sándor a gazdaságvezető, aki kétszer akarta ■legfizettetni a munkásokkal az ebédet. Jól tudjátok, hogy a Párt mindenben támogat bennünket. Most avattuk fel a kultúrhdzat is. 1rdemes ezért jó munkát végezni!“ Beszéd közben is fürgén mozog­ok az ujjai, de megáll és megtörli verejtékez homlokát. Csillogó zemmel néz végig a hatalmas táblán. Őrömmel látja, hogy a Sza- adság-brigád, amely komoly ellenfél a versenyben, ismét lemaradt. )e máris nekihajol és nekilát a munkának. Mindjárt este lesz és ód­ig még jó darabot el szeretnének végezni. A munkások egy darabig szótlanul dolgosnak, míg az egyik irtelen fölkiált: „Rajta, elvtársak, szorítsuk meg!“’ „Mi ütőit beléd? — kérdik tőle a társai. — Miért kiabálást" „Nézzétek a Táncslcs-brigádot. Ha nem szorítjuk meg, akkor le­záródunk. Már most is nagyobb darabot végeztek el, mint mi.“ A többiek egy pillanatig megrökönyödve néznek a Tdncsics- rigád felé, de azután olyan irammal kezdik újra a munkát, hogy rom nézni. De a másik brigád sem hagyja magát. Ott Fodor Fran- iska bíztatja társait: „Sikerült a tervünk. Rostos elvtdrs nem is ondolt rá, hogy mi mit akarunk. Most biztos fő a feje, hogy elszá­mította magát. Ne hagyjuk magunkat. Talán sikerül ma elsőnek lenni. Társai rákapcsolnak a munkára és hogy gyorsabban menjen, vi­dám dalba kezdenek: „Sződd a selymet, elvtárs, selyemből lobogót...' Zeng a dal vidáman, a mozdulatok fürgébbek lesznek. Es mintha a természet is segítségükre sietne, feltámad egy kis hűvös szellő. Nincs már olyan rekkenő hőség. A szél meglebbenti a lányok köridő­jét, végigsimogatja a munkások verejtékes arcát. A kosarak egymás után telnek meg, a kocsik már alig győzik behordani a raktárba. Vi­dáman dolgozik mindenki. Tudják, hogy munkájukkal a békét, min- i den becsületes dolgozó békéjét védik. A nap lassan-lassan lehanyatlik. A munkások felegyenesednek és befejezik a munkát. Fáradtságot nem éreznek, csak meg elégedetted- J get. Ma is eredményes, jó munkát végeztek. A Tdncsics-brigdd meg- . előzte a Kossuth-brigddot. Most örömmel és jókedvűen .indulnak haza. Az úton Fodor Franciska Rostás Jószef mellé lép: „Remélem, nem haragszol, hogy megelőztünk — mondja. — De tegnap este megbeszéltük a brigádban, hogy ma elsők leszünk.“ „Nem lennék jó hazafi, ha haragudnék — válaszol Rostás. — Hiszen azért vagyunk versenyben, hogy több és jobb munkával épít­sük a szocializmust. Tegnap mi voltunk az elsők, ma ti. Holnap lehet, hogy megint mi leszünk.“ „Azt már nem! — csattan fél Franciska. — Most sikerült első­nek lenni, ne hidd, hogy holnap átengedjük nektek! „Nem bizony — mondja Rajcsdny József is a Szabadság-brigád­ból. — Holnap a mi brigádunk is megmutatja, hogy mit tudd' Ahogy a gazdaság épületeihez közelednek, finom illatot hoz fe­léjük a szél. Otthon már jó vacsora várja őket. Az üzemi konyha szakácsai kitesznek magukért. Finom vacsorával várják fáradt tár­saikat Vacsora közben nem igen beszélnek. Mindenkit elfoglal saját gon­dolata. Vacsora után még egy kicsit beszélgetnek, majd ki erre, ki arra távozik, hogy a jólvégzett munka után megkapja megérdemelt pihenését, mert holnap nagy nap lesz. A Kossuth- és á Szabadság­brigádnak azért, mert elsők akarnak lenni, a Táncsics-brigádnak pe­dig azért, mert meg akarja tartani az első helyet. Tudják azt, hogy nemes versenyükkel segítik a Szocializmus mielőbbi megvalósítását. A ko’bozrendszer győzelme kö­vetkeztében a szovjet mezőgazda­ság a világ legerősebb legfejlet­tebb mezőgazdaságává váll. Ez netm kis mértékben annak kö­szönhető, hogy a Bolsevik Párt és a szovjet állam állandóan gon­dos kőit olt arról, hogy a ko bo­roknak alkalmas vezetői legye­nek. A kolhozterme-és terén a Bolsevik Párt a parasztok körül kitűnő szervezőket emelt ki és nevelt fel. Ilyen bolsevik típusú kollhorvezető az odesszai terület „Bugyonnlj“ kolhozának elnöke, Poszmiitnij elv társ. Posz- mítniij eiytárs, a Szocialista Mun­ka Hőse azért végez jó munkát, mert a Párt és a Komszomol ak­tivára támaszkodik; szoros kap­csolatban van valamennyi kol- tioz'agga és szigorúan betartja a kolhoz aíkormányát. Jó munká­jának következménye a magas terméshozam, az állattenyésztés magasifokiú fejlettsége, és ezzel összefüggésben a kolhozba gok magas élet színvonala. A Bugyonij-kolhozban van klub, kórház, jól felszerelt iskola és a koíhozparaszlok kényelmesen berendezett la­kóháziakban élnek. A novoszábi'rsrkii terület „Gi­gán t “-kolhozának élén Sadrin EgTonomus elivtáirs ált. Az ő kol­hozára különösképpen az jel ér­ié, hogy nagy sikerrel honosítja meg a termelésben a tudományos felfedezéseket és gondoskodik az élenjáró munkamódszerek átvéte­léről. Rossz kolhoz nincs, de lehetnek rossz vezetők, akik nem a lkai- masak arra, hogy a kolhozt a fellendülés útjára vezessék. A párt- és szovjet szervezetek fel­adata az. hogy a koilhozvezelás jó megszervezésével k küszöböljék egyes kolhozok lemaradását. A kolhoz magasfokú gépesített szooialRsta gazdaság. Ilyen gazdaságot lehetetlen alapos s ztak Ismeretek nélkül vezetni. A feladat mindenekelőtt tehát az, hogy a kolhozelnőkök jóképzett- ségfl ko-hozp araszt ok legyenek. Magától értetődik, hogy a kolho­zok vezetőének kiválasztásánál nem lelhet gépiesen eljárni. Nem szabad lebecsülni a jókópességű, de nem eléggé képzelt kolhozpa­rasztokat. Ezek iis lehelnek kol- Ihozelnökök, de a helyi pártszer­vezetnek kötelessége gondoskodni •erét, hogy mielőbb. legatéhbte kö­zépfokú mező gazda* ági kép zettwéghe* jusewiKtk. A kolhoz vezető káderei közé tartoznak a bnigádbezetők, az 61-

Next

/
Oldalképek
Tartalom