Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-28 / 145. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Tapasztalatok a kiskunfélegyházi agitációs tanfolyamokról. — A bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói munkafelajánlásokkal ünnepük a tanácsválasztás napját. — Felső- szentiván dolgozói október 22-re befejezik az őszi vetést V. évfolyam, 145. szám Ara 50 fillér 1950 szeptember 28, csütörtök Szeptember 30-!g fizetik ki a Imi forintos jutalmat a szállítási szerződéssel lekötött gabona után Az őszi munkát szabotálják a kecskeméti kulákok Göböljáráson minden dolgozó nyert Újabb árurejtegető, rémhírterjesztő spekuláns bandákat lepleztek le Példás, kemény ítéletet követelnek a félegyházi, alpári, halasi és majsai árurejtegető spekulánsokra a dolgozók Pár héttel ezelőtt falun és városon egyaránt egyik napról a másikra kifogyott a cukor, s mivel legtöbb dolgozónak nem volt fejhalmozva semmiféle készlet, kénytelen volt sorban állni. Akkor még nem, vagy alig tudták sokan, hogy a nehézségek okozói, akik a közellátási zavarok mögött meghúzódnak, nem mások, mint a volt nagykereskedők, spekulánsok, kupecek és kulákok. Vájjon, kinek lenne érdeke a zavarkeltés, a háborús hangulat megteremtése és az, hogy a dolgozók tömegeit a fennálló rendszerrel, a népi demokráciával szembeállítsák. Ha végigolvassuk azoknak a névsorát, akiket lelepleztek. akkor azt látjuk, hogy az elmúlt rendszer, az úri Magyarország minden söpredéke ott találhat ebben a társaságban. Az éleujárnak a nagykereskedők, az infláció konjunktúralovagjai és a sötét, sunyiképü falusi kulákok. így van ez Kiskunfélegyházán is, ahol a napokban leplezték le .vitéz“ Tóth István árurejtege- tőt „Vitéz" Tóth Istvánnak Kiskunfélegyházán két sarokháza van. Vagyonát 3 tehergépkocsijával szerezte. A MATEOSz-nak volt a tagja. A háború erősen tönkretette országunk közlekedési hálózatát. Míg a dolgozók éjjel- nappal verték az új hidakat, fektették le a vasúti síneket, addig „vitéz“ Tóth István kihasználva a konjunktúrát, éjjel-nappal fuvarozott. De nemcsak a fuvarozási keresletet használta ki. hanem bőségesen feketézett is. Mivel kocsijai nap mint nap futottak a Duna-Tisza között, ösz- ezevásárolt mindenféle élelmiszert és azt a városokba, főleg Budapestre csempészte fel. „Vitéz" Tőth István az infláció idején nagyon megkedvelte a fekete- üzleteket. Még titkos szeszfőzdére1 is rendelkezett. Amikor Kiskunfélegyházán a Magyar-Szovjet Társaság székházát bővítették, akkor elfalazott helyiségre bukkantak. Az elfalazott helyiség bejárata a disznóólba torkolt. Itt találták meg „vitéz“ Tőth István titkos szeszfőzdéjét. De napvilágra kerüjt a volt MATEOSz- fuvaros egész titkos élelmiszerkészlete is. Találtak olt közel 100 kilogramm cukrot, 300 kilogramm nullásliszte4, (a féreg már nagy pusztítást végzett benne), több mint félmám séf, rengeteg húst és egyébb közszükségleti cikkeket. A házkutatás során kiderült, hogy ,,vitéz" Tóth István. a jugoszláv titóistákkal áll kapcsolatban. Kiderült a levelekből az is, hogy sógora állandóan átjár Jugoszláviába és oda lovakat is csempészett és hírszerző szolgálatot tart fenn. „Vitéz“ Tóth István a fel- szabadulás után lépett be a Szociáldemokrata Pártba is a jobbszárnynak egyik leghangosabb híve volt, Felesége és leánya, annak ellenére, hogy rengeteg élelmiszert halmoztak fel, az utóbbi hetekben állandóan sorban álltak. Különösen a cukorra feküdtek rá, ugyanakkor, amikor egy mázsa cukrot falaztak el. „Vitéz" Tóth Istváu volt a félegyházi fuvarosok „császára“. Annyira megszedte magát, hogy gőgjében már nem tudott, hogy mit csináljon. — Ha repülDj tudna, a félegyházi nagytemplom tornyára rakna fészket — így jellemezték „vitéz" Tóthot a félegyházi dolgozók. Árurejtegető még Muraközi József kiskunfélegyházi járási állatorvos is. Az állatorvos a felszabadulás után került Kiskunfélegyházára. Rengeteg pénzt keresett, családja nagylábon élt. Az árurejtegető járási állat- •rves lakásán 50 kilogramm kockacukrot, nagymennyiségben amerikai eredetű kávét és kakaót, továbbá gyapjúszövetet halmozott fel. A járási állatorvos úgy hálálta a népi demokráciának a havi 5—6000 forintos jövedelmet, hogy elvonta a dolgozók elől a közszükségleti cikkeket. Példáját Bencsik Sándomé is követte. Ben- csikné ugyanaban a házban lakik, ahol Muraközt József. Bencsikné lakásán is közel félmázsa kockacukrot találtak. De nemcsak Félegyházán, hanem a környéken is találunk olyan díszvirágokat, akik mint a nép ellenségei „díszelegnek“. Ilyen Kiskunmajsán Tábis Lajos szűcsmester és fia. A két szűcs állandóan bőrrel feketézett. Csak az juthatott bőrhöz, aki megfizette magas, fekete árát. Tabi- séknál 100 darab kikészített bőrt. továbbá 20 darab nyersbőrt ta láltak. A szűcsök a környékbeli ku- tikoktól összevásárolták a nyersbőröket és azokat kikészítették és a feketepiacon értékesítették. Alpáron őrizetbe vették Füleki Istvánt. Ez a kulák nagymennyiségű lisztet, sőt, cukrot, kakaót, kávét, aranyat és textilárut rejtett el. A leltározó bizottság megállapította, hogy ez a kulák 20 évig élhetett volna anélkül, hogy a legkisebb munkát végezte volna el. Azért halmozta fel a tartalékokat. hogy esetleges háború esetén megélhetését biztosítsa, illetve a feleslegeket busás haszonnal értékesíthesse. Kiskunhalason az utóbbi időben különsen a hússal feketéztek. A rendőrség rájött arra, hogy a hentesek a tanyavilágban a ku- lákoktól vásárolják az állatokat. A tanyákon feketén levágott állatokat pedig Halason értékesítik. Ilyenek voltak Pataki László és Huszár Ambrus kupechentesek. Ezek mészárszékükben állandóan a feketevágásból eredő borjú- és disznóhúst mértek. Pataki László lakásán rágóhelyiséget is állított fel. Ez a népnyúzó kupec elsősorban a nagyságákat" szolgálta ki is ezeknek juttatta a húst. A másod- és harmadrendű húsokat a proletároknak adta el, A dolgozók példás, kemény ítéletet követelnek az árurejtege- tökre. Zolnai Piroska Félegybá- zán így nyilatkozott: — Ezek a bitangok miatt kell a dolgozó népnek sorban áUni. Az árurejtege- tök miatt nem jut sokszor elegendő cukor, flanel nekünk. Ezek a gyalázatosak egg kanál vízbe fojtanának bennünket■ El kell venni a kedvüket a halmozástól, hogy soha többé ne jusson eszébe ilyesmi egy kuliknak, egy spekulánsnak sem. Nagy Ilona Alpáriéi a következőket írja: Kemény, szigorú ítéletet követetünk, olyant, hogy minden kulák, minden áruüzér megemlegesse és amelytől visszariad, minden ellenségünk. Míg a dolgozók az eke szarvánál, az esztergapadoknál, a hivatali asztalok mellett megfeszített idegekkel dolgoznak, addig ezek az dntrej- tegetők feketéznek, zsírosodnak és bomlasztanak. A munkások és dolgozó parasztok elvetemült ellenségére példás ítéletet követetünk. Alig több, mint egy hete, hogy lezárult a tervkölcsön első sorsolása és alig több néhány napjánál, hogy a boldog nyerők átvették nyereményiket. A falvakban, városokban, üzemekben még mindig izgalommal beszélnek erről a dolgozók. Arról, hogy a kommunisták szavára biztosan lehet építeni, arról, hogy amit a Párt megígért, teljesítette, arról, hogy érdemes volt tervkölcsön^ jegyezni, kölcsönadni az államnak, mert a kölcsön közvetve és közvetlenül is megtérül minden dolgozónak. Nincs olyan terület, város és alig vau olyan falu, ahol ue volna legalább egy szerencsés nyerő. Csak magán Kecskeméten több mint másfélszázezer forintot tesz ki a nyeremények összege és az egész megye területére eső összes nyeremény meghaladja a félmillió forintot is. De a megye minden városában, falujában akadnak olyanok, akiknek kötvényeit most, az első sorsolásán húzták ki. A boldog nyerők népünk valamennyi rétegéből megtalálhatók. Megyénkben egész sor a nyerő parasztok száma. Szabadszálláson például Bognár Pál dolgozó paraszt is a nyerők között van. De el lehelne mondani sorjában, hogy menynyien nyerlek: Túri József, a jakabszállási gépállomás vezetője, Tóth István kunszentmik- lósi dolgozó paraszt, Bernát Gáborné dolgozó iparasztasz- szony, Újvári Sándor kovácsmester, Csankó János bajai iparoslanuló — és ki tudná felsorolni mind — százak és ezrek vették boldogan tudomásul, hogy már az első sorsolásnál szerencse érte őket. De nemcsak erről beszélnek a városokban, falvakban. Az foglalkoztatja a munkásokat, dolgozókat, hogy mennyi vívmány, eredmény van abból a kölcsönből, amellyel ők is segítették az ötéves tervet. Nincs a megyében egyetlen város, falu sem, amely ne kapott volna már eddig is az ötéves terv eredményeiből, amelynek dolgozói ne látnák, hogy az Ötéves terv értük, népünk élet- színvonalának emeléséért van. Tehát nemcsak arról van szó, hogy öt év alatt mindenki legalább névértékben visszakapja a jegyzett összeget, hanem azon túl és elsősorban arról, hogy a tervkölcsön népünk életszínvonalának emelését, pépünk boldog jövőjének építését segíti elő. Nincs a megyében olyan város, olyan falu, ahol ne lehetne konkrét példák sokaságát felsorakoztatni. Az ötéves terv keretében például mintegy hat- ezerháromszáz új lakás épül. Kiskunhalason már meg is kezdték a kislakások építkezését, ami még ebben ez évben befejeződik. De nem mariadnak ki az ötéves terv vívmányaiból a ^tanyai dolgozó parasztok sem. Tizenhét tanyaközpontban kezdődött, vagy kezdődik meg építési hitelakció keretében a kislakásépítkezési Az elmúlt félévben négy helyen —- Göböl- járás, Kömpöc, Lakitelek és Zsanaeresztő tanyaközpontokban — kezdődött meg az építkezés. Ki tudná elmondani mindazt a hatalmas beruházást, amely minden városnak, falunak, tanyaközpontnak biztosítja a fejlődést. Ki tudná felsorolni, hogy mennyi napközi otthon, iskola épült fel vagy újjá megyénkben, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelését hogyan segítette már eddig is az ötéves terv. Dolgozóink látják: a tervkölcsön nemcsak úgy térül meg, hogy .pénzben, közvetlenül visz- szakapják, hanem úgy is, hogy gyárak, gépállomások, lakások, kutak, hidak, utak épülnek belőle, ami mind népünk boldogulását, felemelkedését szolgálja. Ezért volt elsősorban érdemes 'tervkölcsönt jegyezni. Ez az, arai foglalkoztatja városban és falun egyaránt a dolgozókat. A tervkölcsön, a mi tervkölcsö- nünk szocialista építésünk meg- gyorsttását, országunk, békénk, eredményeink védelmét — egyszóval: népünk életszínvonalának emelését szolgálja. A tervkölcsön közvetve és közvetlenül is sokszorosan visszatérni népünknek, mert a mi Pártunk, a kommunisták szavára biztosan lehet építeni. A tervkölcsön sorsolásánál egész népünk nyertes, mert a szocialista építésre fordított kölcsön gyümölcséi egész népünk élven. (Nyertes az egész dolgozó nép