Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-03 / 124. szám
A kiskunfélegyházi építőmunkások harcolnak az új normák túlteljesítéséért — A normarendezés eszköz a béke védelmére — állapították meg százszor is a minisztertanács határozata óta dolgozóink. Az új normák legyőzése egyben győzelmet jelent a külföldi és a hazai ellenség fölött is. Ezért írták a kiskunfélegyházi építkezés dolgozói is jelmondatul az egyik épülő ház falára: ..Előre az új normák megdöntéséért!“ Mint harcban a katonák — úgy indultak rohamra a Magasépítő A V öntudatos dolgozói lépésről- lépésre a normák ellen, órdról- órára mérték fel az eredményeket Minden előbbrehaladás, minden egyes megdöntött százalék erejüknek, — hatalmas, lelkes munkait ndületüknek bizonyítéka. Már az első nap folyamán is minden óra új és új meglepetéseket tartogatott, új, hatalmas eredményeket hozott. Délelőtt IO óráig A pontosan előkészített, jól megszervezett technikai munikafeltéte. lek is hozzájárultak a kezdeti jó hangulathoz. Jó kedvvel, serényen láttak munkához a dolgozók. Türelmetlenül várták a kiértékelések eredményét. És a lelkesedés gyümölcsei már az első órákban megmutatkoztak. Kü önösen a kőmű vesek értek el szép eredményeket Major József és Danha József kőművesek a délelőtti kiértékelésnél már 200 százalékkal „dicsekedhettek*1. Ez a teljesítmény üjabb erőt ás lelkesedést hozott. Példájukká; egyre többen csatlakoztak a kialakult versenybe. Tóth Imre és Szabcki Bertalan kőművesek, a féltégla vastagságú válaszfal falazásában 140 százalékot értek ei. Ugyancsak követendő példa Csanád János kőműves brigádjának munkája is, amely az 51 cm-es falazásnál 112 százalékot teljesített. A zsaluzok közül délelőtt 10 óráig Pásztor József födémzsaluzó brigádja 111 százalékával, Nagy János brigádja a ki- szaluzásná; 110 százalékkal emelkedett ki a többi brigád közül. Solymosl István kőműves és brigádja 112 százalékra teljesítette a mennyezet vakolásnál új normáját, Nagy Gyula egyéni teljesítménye szintén mennyezet vakolásban 120 százalék. Déli 12 óráig vitte a termelésben élenjáró brigádok és egyének nevét, teljesítményét. Állandóan ellenőrizhették magul és mások munkáját. A lelkesedést fokozta a pártvezetőség és a vá'.lalatvezetőség segítsége. A párttitkár és a telepvezető egész nap a dolgozóik között tartózkodtak. Végigjárták az építkezés minden munkahelyét és ott ahol segítségre volt szükség, segítettek. Azokon a helyeken, ahol a dolgozók nehezen találták meg a helyes módszert, ott maga a párltitkár mutatta be, hogy hogyan lehet észszerű munkával nagyobb eredményt elérni. így verte vissza az ellenség hazug híreszteléseit és bizonyította be a saját munkájával is, hogy túl lehet és túl is kell teljesíteni az új normákat. A délutáni órákban már messze1 túlhatadtálk a kezdeti eredményeket. Majoros József és Danka József kőművesek a délelőtti 200 százalékos teljesítményüket délután 505 százalékra emelték. Ugyancsak magasra ugrott Balog József kőműves brigádjának termelési százaléka is. amely a válaszfal falazással a dé utáni órákban 256, vagy Dóka Balázs kőműves, aki ugyanennél a mimikánál 276 százalékot ért el. Ezek azonban csak a legkiemelkedőbb eredmények. Jó néhányan vannak azok a dolgozók, akik új normájuk megdöntésével — a 100 s' ázalékra előirányzott terme és túlteljesítésével bizonyítják be, hogy még jobb munkával, még keményebben harcolnak ötéves tervünk megvalósításáért, a béke erősítéséért. Serkeníse példáink Jobb népnevelő munkával segítik üzemeinkben a normarendezés végrehajtását a Magasépítő NV valamennyi telepét a munka jó megszervezéséve'., az új normák minél nagyobb mértékű túlteljesítéséért. Ezek az eredmények világosan bizonyítják, hogy a kiskunfélegyházi építkezés dolgozói a pártszervezet segítségével egyre nagyobb öntudattal harcolnak a munka területén. Éberen figyelik a gyanús elemek munkáját és az e leneég leleplezésével és eltávolításával megújult erővel küzdenek a még nagyobb győzelemért. Kiebrudalfák a jobboldali szociáldemokrata Feketét a bácsbokodi Hengermalomból Az első órák lelkesedése rohamosan nőtt az eredmények láttán. Újabb és újabb brigádok, egyéni versenyzők kapcsolódtak be a lelkes küzdelembe. A legjobbak most új harcmodorhoz folyamodtak, — újításokkal, észszerűsítések alkalmazásával; a legjobb eredményt elérő dolgozók munkamódszerének elsajátításával még jobb eredményeket értek ej. Az eddig lemaradt dolgozók is előre törtek. Szász István kőműves a 28-as fal felhúzásánál. 133 százalékot, Szalai József faldörzsölésnél 110 százalékot, Seres József segédmunkás földhordásnál 115 százalékot ért el. A reggeli órák legjobb kőművesei maié harcolták fel magukat az Adám brigád tagjai a porosz- süvegboltozásnál, Solymosi István 3 tagú brigádja az oldal fai vakolásnál és Csapiár János a falazásban elért 141 százalékos kiugró eredményével. Combos Jenő állványozó a délelőtt folyamán 15 százalékkal teljesítette túl normáját. Délután 6 éráig A déli órákban már tetőfokára hágott a versenylendület. A hangszóró valamennyi dolgozóhoz elüzemeink dolgozói kíméletlen harcot folytatnak a befurakodott ellenség, a jobboldali szociáldemokraták ellen. Míg a dolgozók jó munkával, többtermeléssel a békéért harcolnak, addig ezek bomlasztani igyekeznek a munka- fegyelmet, gátolják a termelés za. vartalan menetét. Arra törekednek, hogy befurakodjanak a Pártba, szakszervezeti funkciókba és máris megkezdik aknamunkájukat. Példa erre a bácsbokodi Államosított Hengermalom. A főgépész, Fekete József, már évek óta ott van alkalmazásban. Ott voli akkor is, amikor a malom még Rosenberg Mátyás tulajdona vo.t. Az államosítás után azt gondolta Fekete „szaktárs-1, hogy folytathatja azt a munkát, mellyel a dolgozókat és népgazdaságunkat károsíthatja meg. Aknamunkájára már régebben felfigyelt a vállalat- vezetőség, míg most újabb mesterkedésénél sikerült leleplezni és eltávolítani. Fekete József befurakodott a Pártba Is és megpróbálta ott is bomlasztó tevékenységét kifejteni. Legelőször akkor figyeltek fel tevékenykedésére, mikor a futball- j csapat beolvadt az ifjúsági szer- \ vezetbe. Feketének ez nem tét- j szett. Azt szerette volna, ha a; csapat ÉDOSZ néven szerepelne. Ezt ki is nyilvánította olyan értelemben, hogy amikor a csapat vendégül látta az egyik vidéki j csapatot, a sportpályán nagy hangon agitált a DISZ ellen. Szidta az ifjúságot, hogy miért kell a csapatnak DISz néven szerepelni. Persze, ez nem vágott bele az ő terveibe. „Ha ÉDOSZ lesz a csapat, akkor nekem is lesz beleszólásom, és majd az történik, amit én akarok“ — gondolta. Persze, szerette volna, hogy ő legyen az irányító és akkor bomlasztási terve sikerülne. Érzékenyen érintette, hogy nem úgy történt, ahogyan szerette volna. A malomban, mint szakszervezeti titkár folytatta bomlasztó munkáját. Klikket szervezett és a névtelen levelek egymást érték, melyben a párltitkárt fenyegették. Sőt, arra vetemedtek, hogy egyenesen a Tárlót akarták feljelenteni, mint aüogy írták. Munkájával gátolta a termelést. Fekete bűne volt az is, hogy az üzem egy hétre kiesett » termelésből. | Ugyanis a nyári renoválásnál egy megrepedt csapágyat nem ' cserélt ki és mikor az üzem megindult, hogy a dolgozók kenyérgabonáját megőrölje, eltörött. Fekete azt állította, hogy az friss törés, viszont tisztán látszott, hogy melyik a friss és melyik a régi törés. Ezt a könnyűipari minisztérium kiküldötte is észrevette és természetesen megállapította, hogy Fekete állítása valótlan. Fekete állandóan hangoztatta a kulákok elleni harc fo kozását, közben pedig kulákokkai üit le tarokkozni. Ez nagyon jó alkalom volt ,hogy tervük tovább; részleteit megbeszéljék. Fő segítőtársa volt a felesége, de mellette állott Márkus Pál raktáros is, aki Fekete utasításait követte és nem törődött kötelességével. A malomban dolgozó munkások megkönnyebbülten sóhajtottak fel, amikor megtudták, hogy Fekete főgépészt leváltották és a községtől jó messzire, Izsákra helyezték át. Megvetésüket fejezték ki az ilyen aljasságok láttán és minden igyekezetük arra irányul, hogy az ellenség eltávolítása után még jobb munkát végezzenek. Megkapta büntetését Márkus is, mert a munkások közös elhatározása és összefogása, a Párt segítségével lehetővé tette, hogy egyszer és mindenkorra kfebrudal- ják az üzemből. Pártunk éberségének, köszönhető, hogy a bokodi Államosított Hengermalom megtisztult a ku- lákbarát ellenségtől és a termelőmunka újabb lendületet kapott a dolgozó nép szolgálatában. Az építkezés további gépesítése A dnyepropetrovíziki lakóház és iskolaépítkezéseknél a 2. számú páricsoport kommunistáinak javaslatára különleges gépezetet szereltek fel. Ezek segítségéven szállítják a téglát és a maltert a felső emeletekre. A termelékenység 35 százalékkal emelkedeik Munkamód zerüket ismertették az építkezés többi dolgozóival is, I Az üzemek dolgozói, a munkás- osztály élenjáró, nagy munkát , végzett el a szocializmus eddigi építésében. Minden eredményünk áldozatos, céltudatos, megalkuvás j nélküli munkájuknak köszönhető, I annak, hogy felsorakoztak Pár- | tünk kezdeményezései mögé, hogy | szövetségesüknek nyerték meg a ■ dolgozó parasztság hatalmas j tömbjét. Az elért eredmények és ! a megvalósítás alatt álló felada- | tok értékelésénél, vizsgálatánál i egymásba folyó következetesség- ' gél azt kell megállapítanunk, hogy az elért győzelmekben igen nagy része van a politikai felvilágosító, tudatosító munkának. A tömegek nevelése a békéért, a többtermelésért, a selejtesek ken- tésért, az ellenség elleni harcra, éberségre, a Fért, a Szovjetunió szeretetére döntő Jeltétele annak, hogy a szocializmus építése megjelelő ütemű legyen, hogy ne maradjunk el, hanem ellenkezőleg, előbbre jussunk, túllépjük az előirányzott méreteket. A politikai felvilágosító munka olyan természetű kommunista tevékenység, hogy nemcsak egy bizonyos ideig tart, nyomon követi, vagy utána kullog az eseményeknek, hanem az élen jár, előremutatja a célt és a hozzávezető utat, melyen haladnunk kell. A jelentősége éppen ezért felmérhetetlen és legjobban az a legfőbb tapasztalat bizonyítja fontosságát, hogy ahol jó a politikai munka, jó az egész ■üzem munkája, ahol rossz, ott nagy hibák vannak, ott tevékenykedik az ellenség, ott csökken a termelés, ott a dolgozóknak nem megjelelő a viszonyuk a munkához. A népnevelő munka kérdéseiről azért különösen szükséges most beszélnünk, mert a minisztertanács határozatának a végrehajtása, az alapbéremelés és a normarendezés kérdésének megoldása olyan feladat, mely nem nélkülözheti a jő politikai munkát. A mormarendezés helyes végrehajtása függvénye a politikai felvilágosító munkának. Egyetlen üzem, annak pártszervezete ne gondolja, hogy ez a kérdés magától fog menni, hogy a mi feladatunk itt nem más, mint kívülről figyeljük a megoldás folyamatát. Ez elbizakodottságot jelentene, vétkes könnyelműséget, rést az ellenség munkájához, azt a veszélyt, hogy Pártunk eme nagyszerű, a szocializmus építését továbblendítő kezdeményezése, megtörik. A tapasztalatunk az, hogy azok. bán az üzemekben, ahol a normarendezésre az e hét hétfőjén került sor, az elvtársak, ezt az igen fontos szempontot szem elől tévesztették, nem készültek fel jól, kommunista alapossággal munkájukra. Ez az oka azután annak, hogy néhány üzemben döcög a munka, kedvellenség tapasztalható a dolgozók részéről, mert egynéhány helyen a mi hiányos munkánk rését betömte az ellenség megtévesztő agitációja. Nem erről van-e szó például a bajai Gyapjúszövetgyárban, ahol az első napok eredményei leletszerűen mutatják ki a népnevelő munkában mutatkozó nagy hiányosságokat. Ebben az üzemben az elvtársaknak a sült galambra várás közben azt kellett lapasztalniok, hogy különösen a szövődében az ellenség hangja, a jobboldali szociáldemokraták szólama arról, hogy az új normák nem teljesíthetők, talajra talált. Ennek az üzemrésznek a teljesítménye 80 százalék. A gyenge népnevelő munka, az ellenség látható agitációja mutatója annak, hogy a pártszervezet nem tartotta a nor- marendezést legfőbb feladatának, rosszul viszonyult a Pártunk által kezdeményezett minisztertanácsi határozathoz, mutatja azt, hogy az üzemi bizottság szinte teljesen leállt, a józan ész helyeit elvesztette a fejét- A népnevelők a dolgozókat nem tudták felsorakoztatni az élenjáró dolgozók mögé, akik az új normával is nagyszerű eredményeket értek el. A bajai Gyapjúszövetgyárra [megállapított hibák nagyrészt vonatkoznak mindazokra az Uze- , mekre, amelyek az új normát ezen a héten vezették be. Megállapítható, hogy a népnevelő munka hibái, tunyasága, erőtlensége nemcsak ezen a héten következett be, hanem mint régebbi betegség, ezen az új feladaton így ütött ki. Arról volt szó, hogy ezekben az üzemekben már az előkészítés körül is hibák voltak. A kiskőrösi építkezésen eltelt olyan hét, hogy a népnevelők mégcsak említést sem tettet arról, hogy normarendezés lesz. A dolgozók nem tudtak róla, csak sejtésük volt. S mivel az elmúlt heteket a felvilá" go-siló munka szempontjából kihasználatlanul hagyták, a dolgozók hirtelen találták magukat szembe ezzel a kérdéssel, nem ismerték és éppen ezért nem is tudták, hogy mit kell tenniük. A népnevelő munka ezen az általános hibán kívül még egy sor egyéb hibát is magánvisel. A népnevelő munka általában szervezetlen. Nincsenek még mindig rendszeresítve a népnevelő csoportértekezletek, ahol átvennék egymás tapasztalatait, ahol megkapnák a munkához az újabb szemirantokat. Ez az oka, hogy ahol folyik is valamelyest felvilágosító munka, ott is csak általánosságban, nem átértékelve az üzem életére. Márpedig a normarendezés végrehajtása általános, felszínes agitációvai nem képzelhető el. Gyökereznie kell annak az üzem életében adott viszonyok, bán. Ez az oka azután annak is, hogy az ellenség elleni harc is úgy folyik, hogy „másutt lehet, hogy van, de nálunk nincs*1. Pedig, ha jól körülnézünk, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció ott is próbálkozik, ahol mi nem Is sejtjük, kihasználja a ml politikai munkánk hiányosságait. A normarendezés sikeres megoldását az ellenséggel szembeni kíméletlen harctól nem lehet elválasztani, ellenkezőleg, ezek szorosan összefüggő kérdések. Fokozni kell a harcot a sorokban megbújó ellenséges elemekkel szemben, ez népnevelőink egyik legfontosabb feladata. A mi népnevelőink a munkájukban nem eléggé példamutaíőak, pedig a jól végzett munka a népnevelő számára a sikernek, a szavahihetőségnek felét jelenti. Az üzemekben a pártszervezetek népnevelői nem mozgósítják a tömegszervezetek aktivistáit, nem igyekeznek szélesebb alapot adni politikai munkájukhoz. Mindennek azonban a főoka az, hogy a pártszervezetek vezetőségei nem foglalkoznak eléggé a népnevelőkkel, igyekeznek ezt a munkát áttolni a propagandistára és reszortfeladattá tenni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a népnevelő munka csak ott Jő» ahol közvetlenül a titkár elvtárs foglalkozik vele, ahol a népnevelő munkára úgy tekintenek, hogy^ azt végezni kötelező pártunk minden tagjának. Nyilvánvaló, ha arról van sző, hogy a jó politikai munkán múlik az, hogy a dolgozó tömegeinket egy-egy feladat elvég, zésére hogyan sorakoztatjuk fel, ami végeredményben a szocializmus építésének sikerét jelenti, akkor nem bízhatjuk egy, ■ vagy néhány elvtársra ezt a munkát, hanem minden kommunistának végeznie kell. A népnevelő munka lebecsülése alkalmatlanságunkat jelenti a munka végzésére, a népnevelő munka nagy Jelentőségének a meglátása és ennek a döntő fegyvernek használata pedig biztosítja a további sik reink egyik jelentős feltételét. Pártszervezeteink teremtsenek fordulatot az üzemi népnevelő munkában, vizsgálják felül azt, nézzék meg, mit kell tenniük a normarendezés helyes végrehajtása érdekében, harcoljanak n megbújó, de tevékenyedö ellenséggel szemben. Ez a feladat halaszthatatlan és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy üzemeinkben általánosan megjavuljon a muri j
