Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)

1950-09-24 / 142. szám

J BÁCSKISKUNMEGYE! Leleplezték az élelmiszerrej- tegető kecskeméti nagykeres­kedőt. — A pénzügyminiszté­rium felhívása a tervkölcsön- kötvény tulajdonosokhoz. — A dolgozók támogatása nél­kül nem lehet eredményes a Népfront Bizottságok mun­kája. V. évfolyam, 142. szám Ara SO fillér 1950 szeptember 24, vasárnap A tanácsválasztás erősíti a békéért folytatott harcunkat Újabb nagy győzelemre ké­szül fel az egész ország, me­gyénk dolgozó népe. A helyi tanácsok megválasztásától mind­össze egy hónap választ el ben­nünket és ez idő alatt egy egész sor. rendkívüli jelentőségű fel­adat elvégzésével kell biztosíta­nunk, hogy október 22-ike fé­nyes győzelmi dátumként sora­kozzék fel az eddigiek mögé. A tanácsyálasztás és a vele megszülető tanácsrendszer, mely munkásosztályunk vezetésével, népünk halalmának szilárd, megdönthetetlen bázisa, hatal­mas erőforrása lesz a szocializ­mus további, az eddigi ered­ményeket messze túlszárnyaló építésének. A szocializmus épí­tése olyan ütemű, annyira len­dületes, amennyire kipenderül­nek a gépezetből építésünk fo­gaskerekei közé homokot szóró elemek, amennyire fokozódik ezek ellen a harc, amennyire erősödik a munkásosztály hatal­ma. A tanácsok megválasztása nagymértékben fogja erősíteni dalnozó népünk hatalmi állásait azzal, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság, kis- és középparasztok, haladó értelmi­ségiek, nők, fiatalok legjobb, legharcosabb elemeit foglalja magában azzal, hogy népünk ügyeinek intézése az ő kezükbe van adva, amiért valamennyien és egyenként is felelősek. A köz- igazgatás, az államhatalom he­lyi szerkezetét. tartalmában, jellegében, feladataiban a taná­csokba megválasztott legjobbak­nak, az egész dolgozó nép érde­keinek megfelelően kell megvál- toztatmiok, úgy, hogy a töme­gekkel való szoros viszony ál­landó erőtartaléka legyen annak a harcnak, mely a szocializmus építéséért folyik. Ha a tanácsok megválasztása a szocializmus építését szolgál­ja, sietteti, — már pedig ez kétségteln törvény — akkor a tanácsok megválasztása közvet­lenül szolgálja a béke megvédé­sének nagy ügyét. Sokan elgon­dolkodtak már azon. hogy a ta­nácsválasztások és a béke meg­védése között ugyan mi is lehet az összefüggés. Sokan, akik a tanácsválasztásit csak „egysze­rűen“ választásnak tekintik, nem értik, nem látják tisztán a széttéphetetlen összefüggést a béke ügye és a tanácsok megvá­lasztása között, Pártunk arra tanít bennünket, hogy a béke ügyét akkor szol­gáljuk legjobban, ha munkahe­lyünkön a legjobb eredménye­ket érjük el, ha a munkaver- scnnyel, a dolgozók széles tö­megeinek mozgósításával < túl­szárnyaljuk az előirányzatokat, fáradhatatlan tudatosító mun­kát végzünk a tömegek között, ha szilárdítjuk, erősítjük a munkásosztály hatalmát, ha megnöveljük a dolgozó tömegek bizalmát a Párt és Rákosi elv- társ iránt, ha elmélyítjük né­pünk szeretetét a béke legfőbb őre: a rtágg Szovjetunió iránt. A tanácsválasztások győzelme érdekében nem-e ezekkel a ta­nításokkal indulunk csatába, nem-e arról van szó. hogy a ta­nácsok megválasztásával a mun­kásosztály, a dolgozók hatalmát erősítjük, nem-e arról van szó, hogy harcolni kell az aljasul támadó ellenséggel szemben, aki az imperialisták egyenes utasítására eregeti ránk ful­lánkját. A tanácsválasztások si­kere érdekeben nem tűztük-e harci lobogónkra, hogy „meg- védjük a békét!“ Elsősorban ez a célunk, a béke nagy ügyének megvédése, harc a háborús im­perialisták ellen, harc belső tá­mogatóik, az egyházi reakció, a kulák gazok és a jobboldali szociáldemokraták ellen. A tanácsok megválasztása ép­pen azért, mert egész népünk a maga soraiból való jelöltekre fog szavazni, erősíteni fogja né­pünk hatalmát és ennek ará­nyában szenvedélyesebben lán­gol fel a béke harcos védelme, a háború gyűlölete. A tanácsok megválasztása népi demokráci­ánk megerősödése, semmiképen sem az imperialisták kedvére, hanem éppenséggel ellenére van. íme az összefüggés a békéért folytatott harc és a választási harc között. A tanácsválasztás­ra való készülődés, vele párhu­zamosan egy sor feladat megol­dása tehát nem más, mint kon­krét harc a békéért, az impe­rialisták és ügynökeik ellen, akik Korea után szélesíteni sze­retnék a háború sugarát. A bé­kéért való harc választási mun­kánkban a legfőbb mozgósító erő. A békéért, az ellenséggel szembeni küzdelem, kíméletlen leleplezés létalapja tennivalóink elvégzésének. A kulákok, akik az utóbbi időben sorozatos ve­reséget szenvedtek, összefogva a közellátás szervezetében megta­lálható jobboldali szociáldemo­kratákkal és a városi burzsoá^ elemekkel, szinte összehangolva, támadást indítottak, hogy a dol­gozó tömegekben elégedetlensé­get keltsenek. Felvásárlásaikkal igyekeznek ellátási zavarokat idézni, erősíteni a háborús uszí­tást és rémhíreket, népünk fi­gyelmét el akarják terelni a ter­melés, a tanácsválasztás fő kér­déseiről és a maguk'teremtette hangulat uszályába akarják vonni. Baján, Kalocsán megro­hanták a petróleumot, a sót, a gyufát és a nagymennyiségű felvásárlásaikkal hiányt idéz­nek elő. Sorbanállnak azért, hogy izgassanak, hogy elterjesz- szék a nincs hangulatot. Nem arról van szó, hogy a szocializmus építése nem talál­kozik nehézségekkel, ellenkező­leg, ez jóeiöre látható volt. Az Fokozzuk az őszi munka ütemét, fejlesszük tovább a termelőszövetkezeti mozgalmat, fordítsunk több gondot a begyűjtésre ! A bibartordaiak felhívása hí­ven tükrözi, milyen örömmel, lel­kesedéssel készül a falu dolgozó népe a tanácsok megválasztására. Dolgozó parasztságunk sorra csat­lakozott a kihíváshoz, hogy az őszi munkák sikeres elvégzésével méltóan ünnepelje meg a tanácsok megválasztását. Megyénkben nem­csak községek állanak községgel, hanem járások járásokkal páros­versenyben, hogy az őszi vetést október 22-re, a tanácsválasztások ide­jére befejezzék. A DÉFOSz, sajnos, nem tudja ezeket az alulról jövő kezdemé­nyezéseket jól megszervezni. De nem egy községben a kihíváson kívül eddig semmi sem történt. Az egyik község küldöttei átmen­tek a másik községbe, elfogadták a versenykihívást — és azután minden a régiben maradt. Ez t&­Dolgozó parasztságunk és a községek versenymozgalznához csatlakoztak mind a gépállomá­sok, mind az állami gazdaságok dolgozói is. Az állami gazdaságok megyénkben szeptember 17-én in- dították be az őszi munkaver­senyt. Az állami gazdaságok dol­gozói vállalták hogy 15 nappal korábban fe­jezik be az őszi munkákat, mint azokat a minisztertanács megjelölte. Ezért az állami gazdaságok üzem­egységei párosversenybe léptek egymással. A gazdaságokon be lül pedig brigád brigáddal, mun­kacsapat munkacsapattal lépett versenybe. Bácsalmás kihívta Bácsbokodot, Bácsborsod Hátéházdt, Gara Csdtalját, Nemesnádudvar Csá szártöltést, Sild-puszta líátétel­pasztalható Dunavecsén, Kalo- csán, Kiskőrösön és mög több köz­ségben. Az eredmények mellett ezek a hiányosságok arra figyel­meztetnek bennünket, hogy megyénkben a verseny még korántsem vált tömeg- mozgalommá. Falva inkban csak a dolgozók egy része — sokhelyütt kisebbik ré­sze — áll versenyben. A többiek nem versenyeznek. A DÉFOSz feladata, hogy a versonynek szé­les medret biztosítson. Kibonta­kozó versenymozgalmunknak to­vábbi hiányossága az is, hogy a versenyfelek nem cserélik ki ta­pasztalataikat, eredmény eiket.Sem Kiskőrös nem tudja, hogyan áll Soltvadkert, a kalocsai járás sem tudja, hogyan áll a dunavecsei járás. Sürgősen fel kell számolni ezt a hiányosságot és a verseny- eredményeket a versenytáblán közzétenni. két, Katymár Sükösdöt, Kalocsa Kincse-pusztdt, Fehértó Agasegg■ házát, Tajó Tompát, Kisfái Ti- szakécskét, Bugao Balotát, Solt- szentimre Dunapatajt, Ácsökördi üjbögöt, Helvécia Bácsalmás Vö­rös Erdő szőlőrészlegét. Minden gazdaságban elvetették az őszi árpát. De nem mindenütt tudták teljesíteni a miniszterta­nácsi határozatban előírt időpon­tot. Teljesítette: Bácsbokod, Hild- pusza, Katymár, Kalocsa és Osát- alja. A rozs vetése még folyamat­ban van. Eddig már bevetettek 160 katasztrális holdat. A bács­almási, katymári, bácsborsodi, bácsbokodi, mátéházi és kalocsai gazdaság ezideig már 12 vagon gyapotot takarított be. Megtör­tént a napraforgó letörése is. A törésben az élenjárt: Hild-puszta, Balota, Kalocsa és Mátéháza. A cukorrépa kiszedése még íolya­matban van. Bácsalmáson 120 ka­taszteri holdon szedik a cukorré­pát. Fokozzuk a felvilágosító munkát Termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlesztésének legutolsó heti eredményei azt mutatják, hogy habár dolgozó parasztságunk érdeklődése az őszi munkák meg­indulásával fokozódott a társas- gazdálkodás iránt, pártszervezeteink, termelőcso­portjaink tagjai nem vitték jói a felvilágosító munkát. Ennek tudható be, hogy megyénk­ben a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése kissé megtorpant. A legtöbb helyen pártszerveze­teink elbizakodiak. Ezért nem megy ott a szervezkedés. Több helyen pedig annyian szerveznek, hogy alig lehet áttekintést kapni. Ha most összevetjük az elmúlt tíz nap eredményeit, akkor azt látjuk, hogy a mozgalom fejlődése nem olyan mérvű, mint a dol­gozó parasztok érdeklődése. Alig van változás a kalocsai, du- uavecsei és kiskőrösi járásban. De a kunszentmiklósi sóm sokkal jobb. Ha egyenként vizsgáljuk a termelőcsoportokat, akkor azt látjuk, hogy a gátéri Uj Élet cső. port 39 családról 45 csaiádra sza­porodott fel. A tiszaújfatusi Tisza 128-ról 130-ra, a fülöpszállási Dó­zsa 29-ről 39-re. Az őszi fejlesztés terén még mindezideig az élenjár a félegy­házi járás. A bajai járás a leg­utóbbi időben valamit visszaesett. Jó munkát végzett még a halasi járás. A többi járásokhoz viszo­nyítva kevés fejlődést mutatnak a kiskőrösi és dunavecsei járások, A takarmánygabona begyűjtésé­ben erősen lemaradt a megye. Alig hagytuk el az előirányzottnak a felét. A falun most össze kell kapcsolni a feladatokat, mert kü­lönben nem tudjuk a soronievő feladatokat megoldani. építés és beruházások gyorsu­lása, az ötéves terv iramának a fokozódása, a béke védelme ér­dekében néphadseregünk meg­erősítése nagy követelményekkel lép fel. Ez a nehézség népünk érdekében van, a növekedés ne­hézségei. De azt távolról sem lehet mondani, hogy a szüksé­ges árucikkekben hiány lenne, ellenkezőleg, rendelkezésünkre áll, de nem olyan formában, hogy egyesek ezer métereket és kilogrammokat halmozzanak fel. Ezeknek a nehézségeknek a megoldása a feladatunk úgy, hogy kíméletlen eréllycl sújt­sunk le az ellenségre, az olyan nagykereskedőkre, mini a kecs­keméti Sallai. akinek a lakásán több mázsa lisztet, hetven kiló cukorkát és csokoládét, a vele együttlakó apáca pedig nagyobb mennyiségű cukrot raktározott félkilós csomagokban. De az áruhalmozásnak, a feketézésnek nemcsak ez a vonala van, ha­nem egy másik is: a mezőgaz­dasági terményekkel. Tapasz­talhatjuk, hogy a kötelező ku- koria-, burgonyamennyiséget nem adják be, hanem lecsúsz- tatják a feketepiac csatornáján. Mindezek megszüntetése ér­dekében szükséges, hogy a ter­ménybeadás és a takarmány- begyűjtés ütemét fokozzuk. Ez pártszervezeteink és népneve­lőink egyik igen fontos felada­ta. De ezen túl mozgósítanunk kell a tömegeket a szigorú éberségre, arra, hogy ne hagy­juk elfutni szemünk előtt a fe­ketézőket. akik feketézéssel próbálják az imperialisták há­borús terveibe beleilleszteni a helyenként tapasztalható, há­borús hangulatot. A vásárlási láz az ellenség műve, éppen ezért kíméletlenül fel kell lépni ellene. Ha a dolgozók ehhez ha­sonlókat tapasztalnak, ne átall­ják igénybe1 venni az államvé­delmi és igazságügyi szerveket’ sem, de ezenkívül a széles tö­megeket fel kell világosítani^ hogy az oktalan gyűjtés és fel­vásárlás nem más, mint az el­lenség háborúra való spekulá­ciójának alátámasztása. Harcoljunk a háborús hisz­téria szítói, népgazdaságunk kártevői ellen, gyűlöljük úgy, mint a legádázabb ellenségeit népünknek, most születő ta­nácsrendszerünknek. Ycrsenyeznek a gépállomások, állami gazdaságok is

Next

/
Oldalképek
Tartalom