Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. szeptember (5. évfolyam, 122-147. szám)
1950-09-22 / 140. szám
A kecskeméti Gépgyár igazgatóját elMzakodottá tették az eredmények Ötéves népgazdasági tervünk első évének időelőtti megvalósításáért üzemeink munkásai az eddigi elért eredmények megsokszorozásáért küzdenek. A dolgozók legjobbjai. észszerű munkával, az új normák túlteljesítésével napnap után bizonyítják be, hogy megértették a Párt szavát és mindifl- kábo magukévá teszik a miniszter- tanács határozatát. Harcolnak a termelés emelkedéséért, a selejt és az önköltség csökkentésért. Megyénk üzemeihez hasonlóan, a kecskeméti Gépgyár dolgozói is követték Pártunk útmutatását. Termelésüket egy év alatt megkétszerezték, selejtjüket jelentős mértékben csökkentették. A darabbérezés, majd az ezt követő norma- . rendezés és az alapbérek felem :- lése óta pedig, különösen megnövekedett az egyes dolgozók termelékenysége. A dolgozók eredményeinek állandó »okozásával túlszárnyalták az új normákat. Az újítások számaránya jelentősen megnövekedett és napról-napra több azoknak a száma, akik az észszerű munkájukkal sztahanovista eredmények elérésére képesek. A munkások legjobbjai, mint például; Kocsis József II. gépformázó 152 százalékban, Szentendrei Antal gépformázó SO százalékról 194 százalékra, Kiss Sándor 169 százalékra, Farkas Imre zománcozó 134 százalékban, Rózsa Pál öntó'tanuló 133 sázalékban telesi'teMék túl az új normát. Jó eredmények az új normákkal Hogy a dolgozóknak ez a lelkes és észszerű munkája milyen eredményeket hozott, azt mutatja az üzemi tervnek a teljesítése is. Július hónapban még csak 93 százalékos volt a tervteljesítés, de már az augusztusi tervüket 104 százalékban teljesítették. A szak- szervezet jelentése alapján több, mint ötven munkamódszerátadó segíti a munkát észszerűbbé, eredményesebbé tenni. Kiszélesítették a brigád-mozgalmat. Maga az üzemi statisztika is kimutatja, hogy a versenymozgalom hatalmas arányban növekedett meg. Egy év alatt kétszeresére emelkedett az egyéniig és a brigádban versenyzők száma. A munkások hosszúlejáratú szerződéseket kötnek egymással, és a szerződések teljesítésekor, vagyis a verseny során ki- magasüó eredmények jönnek létre. Mindezek az eredmények a kecskeméti Gépgyárban is azt mutatják, hogy megjavult a munkafegyelem, jó irányban halad a tervteljesítés. Azt mutatják, hogy a munkások mindegyike megértette a Párt szavát, magáévá tette a termelés emelkedését, a selejt és az önköltség csökkentését. A vállalat igazgatója elbizakodott Szabó János elvtárs, az üzem igazgatója is azt hiszi, hogy az utóbbi időkben, a termelésben beállott nagyarányú emelkedés biztosítéka a további jó eredmények elérésének. Azt gondolja, hogy a meglévő eredmények is az 6 jó munkáját igazolják. Elbizakodottá vált és a nagyszerű eredmények mellett meghúzódó, súlyos — a termelés további emelkedését veszélyeztető — hibákat nem látja meg. Elnizakodottságában odáig ment, hogy lebecsülte a Párt vezetőszerepét. Erre példa az, hogy a párt- szervezet titkárát, Beke Sarolta elvtárínőt, akit maga a párttagság választott meg, munkájában nemhogy segítette volna, hanem, akarva, nem akarva, akadályozta. Az elvtársnőt olyan feladatokkal látta el, ami miatt nem volt képes üzemi atapszervezeti munkáját ellátni. Nem fogadta el a pártszerű kritikát és a pártszervezet munkáját befolyásolni igyekezett. Emiatt aztán a párttitkár elvtársnő, munkájában hol ide, hol oda kapkodott és feladatai elvégzését agresszív módon próbálta megoldani. Ennek lett aztán az a következménye, amiben nagymértékben Szabó elvtárs is a hibás, hogy Beke elvtársnő elvesztette a munkások, a párttagság bizalmát. Lebecsüli a politikai munkát De Szabó elvtárs nemcsak Beke elvtársnővel szemben mutatta meg a Párthoz való viszonyát, hanem abban is, hogy még ma sem tartja feladatának a munkaverseny szervezésének ás adminisztrálásának megvalósítását, a munka leellenőrzését. Lebecsüli a politikai munkát, de ezen keresztül .ebecsüli a Pártot is és a gazdasági kérdéseket tolja előtérbe. Ezt mutatja az, hogy a Gépgyárban a mtinkaverseny csak a papíron folyik. A dolgozók tudják, hogy verseny van a gyáron belül, de alig foglalkoznak az elért eredményeik népszerűsítésével, a versenymozgalom tudatosításával. A versenytábla és a faliújság, amely a verseny szervezésében döntő szerepet játszik, ismeretlen fogalom a kecskeméti Gépgyárban. A népnevelő munka, ha ilyenről egyáltalán lehet beszélni, kimerül a kisgyűlések megtaitásá- ban. A népnevelők menjenek a fa alá Habár Szabó elvtárs ludaiáhan van a nevelő, felvilágosító munika jelentőségével a feladatok elvégzésében, nemhogy segítené a népnevelő elvtársak munkáját, hanem akadályozza azt. Most, amikor a Városi Pártbizottság tagjai személyesen is foglalkoznak a népnevelőkkel, Szabó elvtárs akarva, nem akarva, akadályokat gördít e munkának megjavításába. Nemrég történt meg az, hogy, amikor a Városi Pártbizottságból kiküldött elvtárs összehívta a népnevelőket, akkor nem volt helyiség az értekezlet megtartására. Ezt a kérdést pedig Szabó elvtárs úgy akarta elintézni,'hogy kiküldte a népnevelő elvtársakat, hogy az értekezletet — mivel jó idő van — tartsák meg a kertben, a fa alatt. Valóban tény az, hogy a Gépgyárban kevés a helyiség, de mindezekről Szabó elvtárs is tudott. Tudott arról, hogy úgy az MNDSz, mint a DISz és a Szabadságharcos Szövetség munkáját legjobban a helyiségek hiánya akadályozza. Ennek ellenére azonban ahelyett, hogy felszámolta volna ezt a szűk keresztmetszetet, akadályozza a helyiségek problémáinak megoldását azzal, hogy nem fogadta el a Városi Bizottság javaslatát. Szabó elvtársat figyelmeztette a Párt, hogy van lehetőség arra, hogy e kérdést véglegesen megoldja. De Szabó elvtárs nem teszi meg a szükséges lépéseket. A szakemberek imádatába esett és lebecsülte még a kötelező éberséget is. Nemcsak a maga területén mutatkozik meg ébertelen- sége, hanem az tizem más jelentősebb területeit is elhanyagolja. Megtörtént az, hogy amikor a Városi Bizottságtól ellenőrzésre ment ki az egyik elvtárs, Szabó elvtárs íróasztalának fiókját nyitva találta és szigorúan bizalmas iratokat vitt cl magával a fiók! kulcsával együtt. De arról a gyárban nem hallott senki, hogy ezeket Szabó elvtárs egyáltalán is kereste volna. Szabó elvtárs éberteienségére jellemző továbbá az is, hogy az üzemben a darabbérezés és normarendezés, a munkaverseny ellen a befurakodott ellenség nagyarányú bomlasztó munkát végezhet, mert arról a vállalatvezető nem tud. Egyáltalán nem vesz annyi fáradságot, hogy utáábnézzen az üzemben megbúvó ellenségnek. Ezért garázdálkodhat büntetlenül Szakái Lajos vashordó is, ezért uszíthatja az embereket a népi demokrácia ellen, ezért teheti meg Szakái József azt, hogy a heti 150—160 forint keresete mellett elégedetlenséget szítson a normarendezés és az alapbér felemelése ellen. Nem igen lehet hallani a dolgozók egészséges kritikáját. Nem lehet hallani a dolgozóknak Molnár István kőrevízor magatartásával szembeni kritikáját. Nem lehet megtudni azt, hogy Molnár István egyik akadályozója a munkaversenynek, hogy minden erővel meg akarja akadályozni a munkások mun kaverseny mozgalma t, * azzal a felkiáltással: „a mnuka- verseny a minőség rovására megy",' de az irodában nem lehet meg-! tudni azt sem, hogy Molnár úr agresszíven viselkedik «a munkásokkal és minden szavukat szinte belefojtja . a kritikát mondani merő munkásba. És ezt pontosan úgy csinálja, mint ahogy hadap- rodőrmester korában, a Horthy- fasizmus idején megtanulta. Szabó elvtárs nem tanul, nem fejlődik Igen, ezeket a kérdéseket Szabó elvtárs nem látja. És nem igen vesz tudomást róluk, pedig nem egy esetben figyelmeztette őt a Városi Pártbizottság arra, hogy a Gépgyárban sem alszik az eiien- ség, hogy ott támad a reakció, ahol ellanyhul az éberség. Nem, Szabó elvtárs az egyszemélyi’felelősség alól a minisztériumra való hivatkozással, elhárít magáról minden kritikát, minden figyelmeztetést. S ha pedig ezeknek a hibáknak elkövetőjét, Szabó elvtársat vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy az oka Szabó elvtárs képzetlenségében van. Abban, hogy Szabó elvtárs, amióta a Párt az üzem vezetésével bízta meg, nem tanul, nem fejlődött. Lebecsülte az elmélet jelentőségét. Tanulás helyett apróbb gazdasági és statisztikai munkákba temetkezik bele. A másik hibája pedig Szabó elvtársnak, ami az előbbiekből következik, az, hogy lebecsülte a munkásosztályt, elszakadt a vezetésére bízott munkásoktól. Ezért történhettek meg ezek a hibák, amelyekért legdöntőbben Szabó elvtárs felelős. Sürgős feladata... Most, hogy a hibákat felsorakoztattuk Szabó elvtárs elé, tisztán kell látnunk, hogy mi a legközelebbi feladatunk a hibáknak a kijavításában. Látnia kell azt, hogy meg kell javítani a Párthoz, a munkásokhoz való viszonyát. Fel kell számolnia ébertelenségét, a vezetés módszereibe döntő változást kell bevinnie. Végre kell hajtani a helyiség kérdésében fennálló szűk keresztmetszet felszámolását, támogatnia kell a népnevelők munkáját, biztosítania kell a széleskörű versenyt, a verseny nyilvánosságát. Továbbra is szorgalmazni kell az újító-mozgalom kiszélesítését. Ezt annál is inkább végre tudja hajtani Szabó elvtárs most, rnertj a Városi Pártbizottság a kecs-j kéméti Gépgyár üzemi alapszer-1 vezetőnek jelentős segítséget fog| biztosítani. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Míg az imperialista agresszorok új háborút készítenek elő, a Szovjetunió a békés életet építi. Sztálingrád és Kujblsev mellett most kezdenek hozzá a világ legnagyobb vizierőmüveinck építéseihez. Képünk Európa legnagyobb vizierőműve, a Dnyeprogasz részletét mutatja be. A kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek hatalmasabbal lesznek a Dnyeprogasznál. A Szovjetunióban a termelékenységért folyó harc élenjáró katonát a termelési aktívák. A pártszervczök és a termelési aktívák közölt folytatott megbeszélések nagy lépésekkel viszik előre a termelés ügyét. — Képünkön Grigorij Ivanovics Lakijev (jobbról az első), a sztálingrádi traktorgyár pártszervezője, megbeszélést folytat a termelési aktívákkal. Lakijev, aki hősiesen harcolt a sztálingrádi csatában, most a termelés frontján küzd a béke megvédéséért. Vízduzzasztó építési munkálati a voronyezsi kerület kantorniro- voi mezővédő-erdősáv állomásán.
