Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-18 / 110. szám

A hétiffti lapunkban megjelent ,,Akiknek a siker a fejükbe sz-á,!-U‘‘ című kritikai cikkre a Plattef-gyáir vezetősége megvizs­gálta « hibáikat, önkritikát gya­korolt 1 és « következő levelet küldte «z-eékész 1 dsigtinkbe. Kedves Elviár-sakl Köszönjük az elvtársak hoz­zánk Intézett kritikáját. Sztálin elvtárs, Rákosi elvlárs arra tanít bennünket, hogy a kommunista nevelés, előrehaladás pótolhatat­lan eszköze a kritika-önkritika. Ezt ml tudjuk, tudtuk azelőtt is, de nem éltünk vele. Most megvizsgálva az elvtársak állal felvetett szem­pontokat, hiányosságokat, látjuk, hogy hibáink fűforrása a kam­pány-szerűség fenntartása. Ez mulatkoznlt meg a normarende- zésné! ős a koreai hélnél Is. Ha megnézzük munkánkat a mlnisz- lerliatiáos határozaitának ismerte­tésénél, akkor a kővetkezőket latjuk — mi a magúnk részéről megértettük és helyeseltük a nor- ma rendezést és az alapbérek emelését « elhatároztuk, hogy ezt a kérdést népszerűségre visszük az üzem va la ih ennyi dolgozója 'kőg&ti. Ezért július 20»ra előké­szítettük a népnevelőket, a szak­szervezeti bizalmiakat, akik is­mertették is a normarendezést s i nagyrészt kielégítő munkát vé­geztek. A no,nm a rendezés nyil-vá- fttás'ságra hozásának napjáról be* «.zúmo'llunk az elvtársaknak is. Et a nap azt mutatta, hogy üzemünk dolgozói kö­zül .sokan megértik a minisz­tertanács határozatát és mint Szalai Teréz a „szakma •legjobb dolgozóija*', id. Kaszás György és Dezsőm Bertalanná népnevelők, Szalai Ilona brigád- vezető már ezen a napon meg­ígérték, hogy túlteljesítik az úi normáit 11a ezt a munkát így folytatjuk, feltétlen jó ered­ményeket értünk volna el a fel­világosítás során. De igaza vart »' Népújságnak, amikor azt mondja „A siker a fejünkbe szállt...“, mert nem a jó munka elindulását láttuk a július 20-i agitáció eredményében, ‘hanem •a" „győzelem napjának“ tekintet- '!tik, mint ezt helytelenül az elv- là.rsiaknak küldött beszámolóban is írtuk. A „győzelem napja“ után a „vereségek“ napjai kö­vetkeztek, mert mi «bban a hit­ben ültünk babéra ink on, y hogy már mindent elintéz­tünk és népnevelőinket, bi- zalmiáinkat csak esetenként állítottuk be mimikára. Természetesen a népnevelők és biín minik sem Végezlek jó mun­kát, nem mertek kezdeményezni hanem bevárták minden esetben a pártszervezet és az ii. b. kon­krét és határozott utasítását, Ennek ellenére nem állíthatjuk azt, hogy üze­münk dolgozóinak 99 százaléka mii sem tud a norrharendezés fontosságáról, érteimétől. Nem mond'hailjúk azért, mert a J-állius 20-i vá Ha Iá IveZetői beszámolón köze! 400 dolgozó vett részt, to­vábbá pártnapon, taggyűlésen, majd az augusztus 5-i termelési értekezleten foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ezenkívül a Ibizal- miak tizenkilenc röpgyűlést ta,r- tolt.ak, cikkeiket közöltek erről a faliújságban és hal alkatommal ismerteti ük hangos híradón ke­reszt ül is. Tudjuk azonban azt. hogy éppen a legfontosab­bat, a jó egyéni agliációt mulasztottuk el, A koreai héttel ’kapcsolatban szintén egvétéoMlnk az elvtársik­ká', de ízerslbéiik az okot is megmagvarazni. ,.A dolgozók itt is ugyanolyan lelkesedéssel in­dullak neki a koreai bélnek, mint a lobbi’üzemijén“ — írják az elv’ársak. Valóban az augusztus ö-i teirmelési értekezlet jő! sike­rült. A 22 felszólal«) nagyrészt komik rét felajánlásit telt. — A felujáintósok k’LjesítéSe azon­ban több helyen még késik, még­pedig iáiért, mert a koreai hét hal napjából mindössze kiét na­pig folyt üzemünkben teirmelű munka. Anyaghiány miatt megállóit a gyártás üzemünkben. Ilyen munkamenet mellett a 335 felajánlást tévő dolgozó csak részben India vállalását tel­jesíteni. A lecsó készítésénél ts csak szer­dán volt teljes műszak és az itt dolgozó brigád ezen a napon 106 százalékra teljesítette fel­ajánlását. Sokai tanultunk az elvtársak Ikrltiiká'jábói, mert megmutatták nekünk, hogy a munka sikeres megkezdése még nem győzelem. Megtanultuk, hogy a doilgozó nép ügyéért nem csak esetenként kelti dolgozni, hanem állandóain világos érvek­kel, jó felvilágosító munkával, kommunista őszinteséggel. A bí­rálat után világosan látjuk leg­nagyobb mulasztásunkat, íz el­lenség leleplezésének elhanyago­lását. A kritikát magunkévá tesszük és ígérjük Pártunknak, hogy megjavítjuk felvilágo­sító munkánkat és a koreai hét alatti mulasztásainkat Alkotmányunk ünnepére be­pótoljuk. Ezzel egy időben a verseny jobb -m-e gsze r v ezé sé v el, m u okra m ód­szeirá'iadássail megindítjuk a har­cot az új normák teljesítéséért és túlteljesítéséért. Elvtársi üdvözlettel: Kiss Sándor pántlikái'. Ber­ta Pál U. b. titkár, Kárpáti Pál vállalatveze tőheiyetles. Sztrájkmozgaloin Rotterdam­ban és Amszterdamban Rotterdamban hétfőn a kikötő- munkások sztrájkba léplek 10 százalékos bérkövetelésük alátá­masztására. Amszterdamban az építő mun­kások és segédmunkások tovább folytatják sztrájkjukat az ötszá­zalékos béremelésért. A múl! hét Végén Amszterdam­ban összetűzésre került sor a sztrájkoló taxisöffőrök és a sztrájktörőik között, arheivbe a rendőrség is Beává tik üíolt, több sebesülést ok orv; közöli. sztrájkoló* A bolgár parasztság' tízezrei lépitek be a termelőszövetkezetekbe A Tito-klikk újabb lépéseket .tesz a kapitalizmus visszaállítására Ezókhen a napokban a jugo­szláv nemzetgyűlés törvényja­vaslatot fogadott el a vállalatok û!iamdsi|dsûnak megszüntetésé­ről. Eszerint az iparvállalatokat, vasutakat, bányákat az úgyneve­Az eredmények láttán és a felvilágosító munka nyomán KILENC DOLGOZÓ PARASZT LÉP BE a solti „Petőfi“ termcItScsoportba Solt halálában, a-volt gróf! bir­tok egy részén gazdálkodik a „Pe­tőfi“ termelőcsoport. A csoport tagjainak többsége a régi világ­ban a íeleki-grófok cselédje volt, ma szabad emberek. 1949-bén ala­kult meg a csoport, 10 taggal, 6Ö holdon. Az egy esztendő alatt a csoport tagjainak száma 18-ra sza­porodott, földterületük 170 holdra növekedett. I, vábi eredmények sikeréhez, hopy bebizonyítsam dolgozó parasztiár- saiftiriak a közös gafdálkctiás he_ lyességét. Minden erőmmel és tu­dásommal a tedmdÖcsopórt továb­bi fejlődéséért dolgozom, hogy dolgozó parasztságunk még na. gyöbb érdeklődéssel forduljon a lermelőesoporfok felé, — mondja Takács János nagy Islktsedéssel. — Meggyőződtem arról, hogy a termelöcsoportban szabad ember­ként élhetek. A napi munka mellett bőven vari idő arra is, hogy ol­vasson, tanuljon az effibef, — mondja Szabó János dolgozó kis. paraszt, IiHtettrség Táti a künnycltb élethez — Egész életemben estik kín­lódtam, — mondja ZCiler Antal dolgozó kisparaszt, — most Iá. tóm, hogy van lehetőség arra, Itt uru.sko«l luk a „grófok" — Ezerkétszáz holdon Uraskod- tak a Teleki-grófok, mi izzadtuk ki nekik a könnyű életet.'Ma ma günknak dolgozunk, szarod hazán kát erősítjük, — mondja Firko János cscporóag. A „Petőfi** termelőcsoport föld­jén 670 mázsa kenyérgabona ter­mett 55 és fél holdon. Erről az . eredményről sokat beszélnek Sol­ton, hiszen az egyénileg gazda1-1 kódó dolgozó -párosítok köztit ilyen ! termése senkinek nem volt. — Tizenhárom-tizennégy mázsa holdanként a kenyérgabonánk, — mondja Tóth József, a csoport el­nöke. — De az őszi árpánkból még ennél is több termett. Hát holdon százegy és fél mázsa, holdanként 16—17 mázsás átlagtermés, — teszi még hezzá. A termelőcsoport, terméseredmé­nyeinek híre hamar eljutott minden do gozó paraszthoz, akik egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a termelőcsoport felé. —, Két szarvasmarha tenvész- iörzset kaptunk, — mondja Orbán Sándor tehenész, boldog megelé­gedéssé!. — Gyarapodunk szépen, így öröm a munka, —teszi még hozzá, A’épszerílsftik a len»é?credmenyeket A terméseredmények lé-fán és az egész napos vasárnapi felvilá. gosító munka nyomán Ii ligne dol­gozó paraszt jelentkezett a ter- mf.lőcsopoft'ba, hogy a közös gaz­dálkodással erősítse a békét. — Tavasz óta figyelem a tevme- rőcsoport munkáját. Már akkor el­határoztam, hogy belépek a cso­portba, — niondj3 Takács János G holdas kommunista dolgozó pa­raszt, aki már a’á i- irta a belé­pési nyilatkozatot. — Jó mun.' kámmal akarok hozzájárulni a to­hogy könnyebbén éljék. Úgy lá­tom, csak a lermelőcsoportbaft ve. hgtek részt tökéletesen a szocia­lizmus építésében. A solti „Petőfi'* termelőcsoport tagsága nincs megelégedve a fel. világosító munka eddigi eredmé­nyeivel, ezért elhatározták, hogy tevább fokozzák a felvilágosító munkát a termelőcsoport tagságú, nak megszapofhása érdekében. — Eltérünk itt mégegyszer eny- nyíen. Földünk, jószágunk van eég,.— mondja Sudár Károly, á termelőcsoport pértlitkáfa. Nagy .lelkesedéssel készül a fér. melőcsoport az Alkotmány ünnepé­re is. A btgyííjtést és a tarlchán- <ást augusztus lt>re mindenütt be­fejezték. A solti „Petőfi1* lgrmc_ iőcsopórt tudja, hógy mit kapott népköztársaságunk Alkotmányától és ezért még nagyobb lelkesedés­sel végzi további munkáját. Tepmelőesoportjaiuh a legjobb úton vannak a fejlődés felé írják a termelőcsóportokat meglátogató dolgozó parasztok tasltétnak. fíi az igazi élét, ër* a Szovjetuniónak ts PílHiwktluh köszönhetjük’- — írjtt iléus tó Jú- l:o* és felesége Kalocsáról. — „Gyönyörűek a lefmelőesopdrt ál- llltni, a vetéseiken is gyönyörköd* ni kell: Csodálatos, hogy ez a ter- tüelőcsoport ilyen rövid idő alatt milyen szélien fejlődött“, — írja Maudovics Orbán, aki a garai „Fürst Sándor" tei'ine!őc.sopot'löt látogatta meg. t'gVuncsnk a *er- nietöcsopurj szép fejlődéséről ír Deák Sáhdnr dolgozó paraszt is, aki a bácsalmási „Táncsics“ *ei‘- ínelíicsoportbait volt láloglttüsOii, „Ahogy ön hlltain. á csoport Idy- srt.ga 'nem küzd oltian anyagi non* dokkul, mint az egyénileg gasaát- kodók. A csoport tagsága jó mun- hátuk Ovcdrttényeként jóf öltözkö­dik, mindenki elvan látva ruhane­művel'’. — írja figuedt Zsigmoiul kiskunhalasi dolgozó paraszt, aki p bajai „Bokányi Dezső’“ terme iőcsopörtot lá'ognttö meg. Megyénkbe,, még folyik a ter- rne'iőcsoporiok látogatása és fo­lyik a felvilágosító munka ÍS, Dol­gozó parasztságunk az eredménye­ket látva, részese akar tenni a közös, fitfizdálk-odás előnyeinek. Nem akar rabszolgája lenni a földnek, bauem szabadon akar él- ni, dolgozó parasztságunk szabad éle'ét ped'g csak a nagyüzemi, gazdálkodás biztosítja. Pártunk kezdeményezésére me­gyénkben nagy érdeklődéssel in­dult meg az egyéni gazdálkodók termelőcsoport-látogatása. A lá­togatások során dolgozó parasz'-. súgunk személyesen győződhet meg a társa «gazdálkodás életké­pességétől, hatalmas fejlődéséről. „■Az ón Észrevételem áz, hopp a ints kei „Táncsics“ lernieWcso- port jól gazdálkodik és ha tovább is így incgy minden, hanutrosnn in In facsoport lesz. Hókat Veszetlek arról, hogy a termelőcsoport tag­jai között nincs meg az egyetér­tés. Saját szentünkkel láthattuk, hogy ez néni igaz, ez az ellenség hangja. A csoport tagságénak, meglepően jó az egymáshoz való viszonya, a legteljesebb egyetér­tésben dolgoznák. .Ucpgyöződtem arról, hogy a termelöesóportok- , ban szebb és könnyebb az élet, mint, az egyéni, na diógszíj-par­cellákon", — írja levelében ,Szabó íisivún dolgozó paraszt Drágszél- pusztáról. — „A csoport tagjai emberhez méltó épületekben láz­nak, ugyancsak nagy gondot for­dítanak az áltatok elhelyezésére ' is. KgCnzsétJcs, kitünően felszerelt istállók. és ólak állának a terme- ' Wcsoporban. Itt jókedvűen dolgo­zik öreg és fiatal. A fiatalaknak sport-pályájuk van. az öregek a kulturházban szórakozhatnak, 9l zeit „munkaközösségek“ kezébe adják. Tito klikkje tehát, újaid lépést tett a kapitalizmus V.sz szaáliítása érdekében. Köztudomású tény az, hos.j Titóék soha nem gondoltak arra, hogy Jugoszláviában a szocializ­must felépítsék. Az ipar, a száll­ták „államosítására’* is csak azért volt szükség annak Idején, llügy a dolgozókat fé-lrbvézessék és begy a kormány megszilárdíts* •hatalmát. A Titó-klikk által km rosztillvitt ellenforradalmi állam­csíny Után Jugoszlávia gazdaságá­nak állami szektora már• végleg mcgSTünt a nép tulajdona lenni. A jugoszláv fasiszták most nyíltan folytatják a kapitalizmus visszaállítását. Titúuak ezeket az intézkedéseit az imperialistáknak az a követelése váltotta ki, hogy állítsák visszu Jugoszláviában a magántulajdont és fejlesszék ki a magánkezdeményezést. Jugoszlávia gazdasága nagyol hanyatlóit. Kiég megemlíteni ázt, hogy igen sok bánya teljésen be szüntette a tét'taélíst, mert a bá­nyászok megtagadták a munkát. A jugoszláv gazdaság hanyatlásá­nak oka, többek között, a Titó- klikk népellenes politikája, a munkásosztály növekvő ellen­állása. Tijóéknak csakis a kény - szermiinka alkalmazásával sike­rült legalább részben teljesítem az aügöl-a mer lkai imperialisták nyersanjflg-mcgi'eiidelé.tfjit. Moat az angol-amerikai vezető- körök azt a feladatot rótták Ti- lóra, hogy széleskörű lehetőségei biztosítson az idegen töke Tietek- tetőkére és biztosfisa a kapitaliz­mus teljes helyreállításának a ié- bei őségét. Vajjou sikerülne-e a jugoszláv vezetőknek egy egyszerű dekré­tummal teljesén visszaállítani a magáhtulajdollt az Iparban? Ez feltétlenül veszélyes lenné TI­ióékla, hisz nyilvánvaló, hogy felháborodást kelterte a munkás- oszlóig körében és esetleg tigtlt zendüléshez is vezethetne. Tito klikkje más, kerüld út«! választott, melynek segítségévéi igyekszik a munkásosztályt félre- vezetni. „A bürokratizmus tolszú- molása'* és a „inuükásaSZtály fo­kozott szerepe“ demagóg szóin eaivai és azzal, hogy a vállalni»- kát, vasutakat és bányákat a „munkaközösségeknek" adják, hogy „a kommunizmus felé ve­zető gyors útra térjenek“ - ezekkel a szólamokkal igyekeznek a tömegeket félrevezetni. A demagóg szólamokban semmi áj sincs, és úagyon hasonlítanak a Mussolini-féle fasiszta korpo­rativ rendszerre. Az olasz fasisz­ták is az úgy nevezeti „nulnka- j korporáció’‘-kát hozták léjéé, Ez I. ] azonban csak áZ imperialism va­lóság álcázására szolgált, Üttlttill- ezt a célt szolgáljak e szervek » ! Titó-klikk kezében. j A jugoszláv nép előtt azonban I hem lehet eltitkolni azt, hogy Ti- J tóék frázisai mögött a magán tu­lajdon visszaállításának a iódvb rejlik és hogy Jugoszlávia fütJÍSs egészében az améiikái hjOróuotl* [ük ellenőrzése alatt á)f. A MUNKA SIKERES MEGKEZDÉSE MÉG NEM GYŐZELEM A Platter ttjíiP TCietilsíai'lUjk önkritikája a Aöpujsáj*- bírálatára A bolgár parasztok fiz ezrei k-értbék felvételüket -a termelo-szo- ve-likezple'kbe. Gsüpám Betonod jáir-átsbán augusztus 10-ig 5253 kis- és iközépparaszt jeten-lkeze<lI , terme- öszövelkezeli lagnak, ösz- S szesen 22,500 he,kilát lermöföid- del.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom