Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-13 / 106. szám
Válaszolj a dolgozó nép és a béke ellenségeinek a gabona gyors beadásával! Dolgozó parasztságunk itiííga győződik meg a termelőcsoportok eredményeiről Rákosi elvtárs 1948-i kecskeméti, történelmi jelentőségű beszédében felhívta a dolgozó parasztság figyelmét a termelőszövetkezetek jelen4 őségére és arra, hogy csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak jólétet, kultúrát, villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, könyvtárat és Iskolát. A magyar nép nagy tanítójának szavalt megértették dolgozó parasztjaink és megindult a tszcs-k szervezése. Első időben komoly nehézségek voltak ebben a munkában, igen sok dolgozó paraszt idegenkede't a "tszcs—tői, mert a kulákság igyekezett az ő csajkameséjével elijeszteni őket. Ma már másképpen van. A termelőszövetkezeteink eredményekkel bebizonyító1’ ták, hogy hazug rágalom volt a csajkamese. Bár a megalakulásoknál voltak nehézségek, de ezeket a közös ösz- szefogással, a kölcsönös segítéssel kiküszöbölték. így pl. a kerekegyházi Dózsa-csoport 1949 tavaszán 330 hold földön alakult 12 taggal, mivel jószágállományuk nem volt, nehézségekkel küzdöttek, de ezeket a gépállomás segítségével leküzdötték. Ma már van nekik 8 darab lovuk, 4 ökör, 4 tehén, 77 darab sertés, 11 darab birka, saját kalapácsos darálójuk, aminek meghajtására használják a földmüvesszövetkezettől kapott traktort. Emelkedik a terméshozam A gépierővel müveit talaj sokkal jobb és bővebb termést ad. Gyorsabban és jobban lehet elvégezni a munkát. Tszcs-énk magas termeléseredményét azonban nemcsak a talajmüvelésnek, hanem a gondos növényápolásnak Is köszönhe»jük. A tervszerűen végzett munka folyamán érik el, hogy minden növény idejében kapja meg a kellő ápolást, gyomtalanítást, amely igen nagy mértékben járul a magas terméseredményekhez. A gépimunkának és a jó talajmüvelésnek eredménye, hogy pl. a kiskunhalasi Keleti Fény tszcs-nek idei termése rozsból 16 mázsa volt holdanként. Ugyanott az egyénileg dolgozó parasztoknak 7—8 • mázsa volt a termésátlaguk. Vagy pl. a csátaljal Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben 13 mázsás volt a búzatermés. A lajosmizsei Törekvés ter- melőszövekezetben kijavították, széppé tették az istállót, amelyben most már van 4 drb lő és 6 drb tehén. Kendbehoaták a sertésólat Is, íiaztatőt építettek, van 100 drb e gyhónapos és 14 drb 1 éves malacuk. Termelőszövetkezeteink gondoskodnak dolgozóik egészséges lakásáról. Ezt bizonyítja a lajosmizsei Törekvés termelőszövetkezet, ahol 5 romépületet építettek újjá a tagok részére. A szocialista termelés fölényét bizonyítja a lajosmizsei Sallai tszcs, amikor az 1950-es búzatermésüknek fajsúlya 82.1 volt, ugyanakkor a környékbeli egyéni gazdálkodó dolgozó parasztoknak 78-as fajsúlyú búzája termett- A' termelő- szövetkezet eredménye annak tudható be, hogy tiszta, gyomta- lan magot vetettek. Fejlődik az állattenyésztés A harkakötönyi Vörös Csillag tszcs, amelynek a megalakulásakor egyáltalán nem volt állata, ma 200 drb sertést hizlal, 15 drb fejőstehene és 11 drb növendékmarhája van, 20 anyakocája, 54 drb süldősertéssel és 387 drb juh- val rendelkezik. A nagyüzemi gazdálkodás előnyei abban is megnyilvánulnak. hogy a harkakötönyi termelőszövetkezetben a hizlaláshoz vízvezeték és daráló van felszerelve a munka megkönnyítésére. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a bácsalmási Táncsics Mihály termelőszövetkezetből Pécsi Lajos tázlári közép- parasat a látogatás alkalmával azt mondta, hogy „Igen tetszett nekem az, ahogy a tszcs-ben az állatokat gondozzák. Pld. az egyik tehén megbetegedett, ezt azonnal külön tették a többitől, ezt én nem igen tudnám megtenni, mivel istállóm nincs hozzá.'’ Azzal, hogy termelőszövetkezeteinkben az állattenyésztés állandóan fejlődik, termelőszövetkezeti tagjaink biztosítják a jövedelmüket a rossz termés esetére is. Az állattenyésztés egy állandó alap a termelőszövetkezetek tagjainak megélhetésének biztosításához. Pld. a kelebiai Vörös Csillag tszcs, amelynek az egész járás területén legszebb a cukorrépája, a zöldség, a hagyma, a gyapot 18 példaként áll a község dolgozó parasztjai előtt, élő bizonyítékául a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek. Vagy pld. Patyi Benő bodoglárí dolgozó paraszt a bácsalmási Táncsics Mihály termelő- szövetkezet gyapottermeléséről azt írja, hogy most látja csak, menynyivel jövedelmezőbb növényeket lehet termelni a tszcs földjein, mint az egyéni kis parcellákon. •fut már idő a tanulásra is A tszcs-k kultúrteremmel, könyvtárral, rádióval vannak ellátva, ahol a tszcs-tagok munka után tanulnak, szórakoznak és pihennek. Posár Rókus tázlári dolgozó parasw így ír erről a kérdésről: „Mikor már mindent megnéztünk a bácsalmási Táncsics tszcsben, utoljára kerültünk a kultúrteremhez. Az egész tszcs munkája nagyon szép, de nekem legjobban a kultúrterem tetszett, ahol munka után a tszcs dolgozói olvashatnak, rádiót hallgathatnak és ezáltal nincsenek elzárva az egész világtól, mint az egyénileg dolgozó parasztok, akiknek nem igen akad idejük a rádió hallgatására, a könyvolvasásra, ha még esetleg meg is tudnák venni azokat. A termelőszövetkezetben a tervszerű gazdálkodás, munkaelosztás biztosítja a dolgozók kulturális fejlődésének lehetőségét is. ,A látogatások alkalmával dolgozó parasztságunk meggyőződött a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Pld. Patyi Benő bodoglárí dolgozó paraszt azt mondja a látogatás után : „Amint látom, bátran elmondhatom, hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás adhat dolgozó parasztságunknak magasabb életszínvonalat, kultúrát, amiktől az egyénileg gazdálkodók nagyon távol esnek.“ " Vagy ilikó János 13 holdas kö- zépparaszt azt mondja a bajai Bokányi Dezső tszcs látogatásáról: „Én most látok először termelőszövetkezeti csoportot, de már az első látás alkalmával meggyőződtem arról, hogy sokkal célszerűbb, mini az egyéni gazdálkodás. Elsősorban a gépierő kihasználása gazdaságosabb. A növényápolásuk tényleg kifogástalan, nem úgy, mint a kuldk-propagan- áa ezt terjeszti, hogy a tszcs-nek csupa gaz mindene. Az állatállománynál is nagyban felülmúlja a ml egyéni gazdálkodásunkat/* Szabó Gábor középparaszt azt mondja, hogy most valóságban lápa meg az ellenkezőjét a reakciós propagandának. Igen tetszett neki a megértés, ami a tszcs-ta- gok között van. Azok a dolgozó parasztok, akik látogatáson voltak, már tervezgetik, hogy hogyan fogják ők megszervezni a leendő csoportjuk munkáját, mert mindegyikben az a vágy él, hogy ő csoportjuk jobb és szebb legyen. Ezt bizonyítja Radázs Ferenc bajai középparaszt felszólalása a terménybegyüj[ési versenykihíváson, amikor azt mondja: Szeptember 15-ig szervezünk egy új csoportot, melynek első tagja én leszek, ez a csoport az eddigieket felül fogja múlni munkájában. Vagy Varga György felsőszent- iváni dolgozó paraszt ‘látva a tszcs-k hatalmas eredményeit, a tszcs-parasztok nyugodt, megelégedett életét, elhatározta, hogy ő is belép a felsőszentiváni termelőcsoportba. A Síibákat is meg látták... Pld. Bicskái Antal bajai dolgozó paraszt a látogatás alkalmával rámutatott arra, hogy a Bokányi Dezső tszcs-ben sok volt az őszi kalászosok vetése, kevés a tavaszi és a takarmányvetés, holott a tszcs-nek Igen szépszámú jószágállománya van. Vagy Vörös János kiskunhalasi paraszt a bácsalmási Táncsics tszcs-ben az eredmények mellett azt a hibát is tapasztalta, hogy kevés a tagság a földterülethez. Erre a hibára igen komolyan kell vigyázni, úgy kell megszervezni a tszcs-inket, hogy egy munkaerőre 6—7 kh. földnél több ne essen, mert nem fogják tudni kellőképpen megművelni. A hibák észrevétele segíti az új tszcs-tagokat abban, hogy az általuk kialakítandó csoporban ezeket a hibákat már nem fogják elkövetni. Dolgozó parasztságunkat ma már nem tudja a kulák elijeszteni azzal, hogy : Ne menj a tszcs- be, mert bármennyit dolgozz is, egyformán részesülsz azzal, aki kevesebbet dolgozik.'* Dolgozó parasztságunk meggyőződött arról a látogatások folyamán, hogy mindenki végzett munkája után részesül a termésből. Megismerkedtek részben a munkaegység számolással is és meglátták azt, hogy a tszcs-fagok egyénileg is milyen eredményekéi tudnak elérni. Pld. a kecskeméti Dózsa-csoport- nál tavaly az elszámolásnál 18 forint esett egy munkaegységre és kb. 290 munkaegység, vagyis 5220 forint jutott egy-cgy tagnak. Vagy a kiskunhalasi Vörös Szikra tszcs-ben az egyik 3 tagú család arról számolt be a látogatóknak, hogy ez évi jövedelmük 18.000 forint lesz. Az ellenség- nem alszik! Az ellenség mindent megtesz annak érdekében, bogy megakadályozza fejlődésünket. A tszcs-k- től nemcsak agitációval akarja elijeszteni dolgozó parasztságunkat, hanem igyekszik oda beépülni, bomlasztó munkát végezni, hogy ezáltal tszcs-ink ne állhassanak példaképül a dolgozó paraszság előtt. Pl. a soRvadkerM Uj Alkotmány tszcs-be befurakodott Baccenbach János, 95 holdas kulákcsemete. Eleinte Igyekezett jó munkás színében feltűnni, úgy annyira, hogy brigádvezető lett. Amikor úgy érezte, hogy biztos a talaj a lába alatt, megkezdte aknamunkáját. Ellenséges- I kedést szított a tagok között, a {tagságot az elnök ellen hangolta. Megbetegedtek a tszcs lovai, elpusztultak anyakocái, aminek oka, mint később kiderült, az volt, hogy a beépült ellenség ellopta a takarmányt, hogy a tszcs vagyonát tönkre tudja tenni. Odáig vitte a dolgot, hogy a tszcs két legjobb tagját klzáratta a csoportból, A tszcs-ben dolgozó kommunisták leleplezték a kulákot, kizárták a csoportból és a már Aliig pár napja, hogy beléptem a csikériad „Ujbarázda“ termelő- csoportba. Most, a garai termelő- csoportok meglátogatása alkalmával méginkább meggyőződtem arról, hogy a kapitalista kizsákmányolásból kivezető és a mielőbbi felemelkedéshez vezető út osakis a nagyüzemi gazdálkodás lehet. A látogatás során láttam, hogy a termelőcsopontok vetése sokkal szebb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Meg vagyok győződve arról, hogy csak így építhetjük hazánkban a szocializmust sikeresen, csakis így erősíthetjük a béketábort. Előre a termelöcsoportok megerősítéséért Pártunk vezetésével. özv. PerM.es Péterné. Beszámoltunk arról, hogy megyénkben zavarokat okozott a vételi-jegyzés. Augusztus 5-én a megye területén még közel 300 vagon gabona volt levételijegy- zet’.ein. A Megye: Tanács kereskedelmi osztálya megállapította, hogy különösen nagy mennyiségben volt levételijegyzetlen gabona Jánoshalmán (29 vagon), Kiinszeotmiklóson (15 vagon), Hajóson (14 vagon), Kiskunhalason (8 vagon), Borotán (9 vagon), Gazán (10 vagon), Baján (18 vagon) és Báesborsodon (8 vagon). A Megyei Operatív Bizottság intézkedése nyomán a legtöbb helyen megszűnt ez a tarthatatlan állapot. De még mindig előfordulnak akadályok, amelyek a levételt jegyzést gátolják. Például Solton a Petőfi tszcs 150 szétzüllés felé haladó csoport munkája megindult, ami abból is látszik, hogy a tavaszi munkálatoknál a május 10-re előirányzott tervüket április 29-ére teljesítették. A soltvadkerti Uj Alkotmány tszcs intő példa legyen a már meglevő és a most alakuló csoportok számára, hogy nagyon vigyázzanak, mert az ellenség mindent megtesz, hogy meggátolja fejlődésüket. Erről ír Vilony Imréné kiskun- halasi kisparasztasszony, aki meggyőződött arról, hogy egyéni gazdálkodással ilyen hatalmas eredményeket soha nem érhetne el. örömmel látja a kulák- propagauda ellenkezőjét, hogy a tszcs-tagoknak mindegyiknek biztosítva van a gabonaellátása és mindegyiknek saját hízója van. Ö látja, hogy a tszcs dolgozói iitban vannak egy szebb élet felé és minden egyénileg dolgozó parasztnak szeretné megmutatni a tszcs-k eredményeit, hogy bebizonyítsa az ellenség bazudozá- sainak az ellenkezőjét. Mindezeket az eredményeket elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük. Köszönheijük annak, hogy parasztküldöHsé- günk a Szovjetunióban járt és ott van most is, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján idehaza előbbre tudják vinni a szocializmus építéséi. Eredményeink titka a Szovjetunió szeretetén és barátságán kívül abban van, hogy Pártunk és Rákosi eivtárs mindig megmutatták a helyes útat, amelyen haladni kell dolgozó népünknek a boldogabb, szebb élet, a szocializmus felé. Elmondom garda társ aim irait A garai termelőcsoportok náJ tett látogatásom során meggyőződtem, hogy a termelőcsoportokban való munka sóikkal szebb és boldogabb jövőt biztosít tagjai számára, mint az egyéni gazdálkodás. Növényeik, állataik szépek. Otthon ed fogom mondani gazdatársaimnak azt, »mit. itt láttam. Elmondom, hogy a ter- melőcsopoirtban a helyünk, ha azt akarjuk, hogy hazánk gazdag és erős legyen. A termelőoso-port- ban a helyünk, ha biztosítani akarjuk ötéves tervünk befejezését és a szocializmus felépítését. mázsa búzája és 130 mázsa árpája napok ig nem került levételi- jegyzésre, mert nem minősítették a gabonát. Szafcmáron pedig azért, mert a földmüvesszövet- kezet a gabonaátvélelnél megfelelő munkaerőről időben nem gondoskodott. Uszodon 2 napon keresztül nem tudtak vélelije- gyezni, mert nem volt megfelelő nyomtatvány. Körülbelül 200 mázsa gabona gyűlt össze vételi* jegyzetlenül, Kunszentnriklósim szombaton délután a vételi- jegyzést beszüntették, a dolgozókat azzal küldték haza hogy jöjjenek hétfőn. Misikén a ,,T’- utalványok beváltása során mutatkozott torlódás, mert a postán csak egy alkalmazott van, aki a telefonkapcsolásokat i» ellátja. i páríépítés iminMiának nélkü!3zfietetlen fegyver: A Pártmunkás OLVASD: TERJESZD ! LEVELEK a termelőcsoportok látogatásáról A felemelkedés útja csakis a nagyüzemi gazdálkodás lehet SOM Károly, Csátéria. A megyei operativ bizottság megszüntette a vételijegyzés körüli zavarokat
