Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-06 / 100. szám

Kiskunhalas város és kiskőrösi járás! ü versenyben az utolsó helyen vagytok! A felvilágosító munka fokozásával hozzátok he a lemaradást! Eivre szélesedik megytekben a begyűjtési verseeimezgelem Harta már maga m'dgött hagyta Hálóst, Husitokon a DISz cséplőbrigád felemelte 240 mázsára napi teljesítményét, hogy a dolgozó parasztság minél előbb beadhassa gabonáját Az elmúlt napokban a megye különböző községeiben a dolgozó parasztság nagygyűléseket tar­lóit, aboi foglalkoztak Mindszenl és Szegvár községek versenyki­hívásával. A gyűléseken nagy lelkesedéssel fogadták el a ver­senykihívást és egyöntetűen elha­tározták, hogy Alkotmányunk év­fordulójára befejezik a felesle­ges gabonának a beadását. Me­gyénk dolgozó parasztsága azon­ban nemcsak Mindszent és Szeg­vár községek dolgozóival áll ver­senyben, hanem községen beiül egymással is, illetve a szomszéd községek dolgozóival. Martán a gyűlésen párosver­senyre 'hívták ki Hajós községet. A hartai küldöttek el is fogadták a versenykihívást. Tóth Imre hartai középparaszt kérte közsé­gének dolgozóit, hogy becsülete­sen teljesítsék a versenyt, hogy a községnek ezzel is dicsőséget szerezzenek. Marcsik Ferenc, Morvái' József és még több kis- paraszt egymást hívták ki ver­senyre és megfogadták, hogy a begyűjtésben az élen lesznek. A két község kiküldöttei nyomban kiértékelték a verseny állását. A verseny jelenlegi állásánál a tar­lóhántásban Marta község vezet. Eddig 5564 holdból 4175 hol­dat szántottak fel, míg Hajós község 8200 holdból mind­össze 4270 holdat teljesített. Másodnövényekbol Harta községnek 500 hold előirány­zatából 562-t már teljesítet­tek. Hajós község 360 holdból 120 holdat. Augusztus 2-án a járási ver­senyben Harta felküzdötte magát a begyűjtésben a harmadik hclyy re Hercegszántó dolgozói is lelke­sen csallak ózlak a szegváriak cs mindszentiek verseny felhívásá­hoz. A hercegszántói dolgozó pa­rasztok begyűjtési ütemtervüket már 122 százalékkal teljesítették. Hercegszántón a község dolgozói egymást tarlóhántási. versenyre is kihívták. Varga János 13 holdas közép­paraszt a kihívás után pár nappal be is fejezte a larló- bánlásl. Varga János versenyben volt az egész község dolgozó parasztjai val és máris megnyerte a ver­senyt. Dusnok községben is lelkes visszhangra találtak a versenyki­hívások. A gépállomás DISZ bri­gád gépe dolgozói elhatározták, hogy fokozzák napi teljesítmé­nyüket, hogy a dolgozó paraszt­ság minél előbb beadhassa ki­es-épek gabonáját. Ez a brigád már eddig ís nap! 220 mázsás át­lagot ért el. A brigád a ver­senykihívások óta felemelle napi teljesítményét 250 má­zsára. A járás területén ez a brigád a csépési munkálatoknál is élen halad. Az egyre szélesedő verseny- mozgalomban Dunapataj és Sok községek is csatlakozlak. Kovács István, Mike Sándor és Tóth Já­nosáé dunapataji dolgozó parasz­tok Solton a nagygyűlésen hívták ki versenyre a do gozó paraszto­kat. A kihívás óta nagyobb len­dülettel folynak a begyűjtési munkák és Dunapataj községben eddig az előirányzottnak több, mint a felét teljesítették. Szőke Imre 600 százalékos beadásával példát mutat a többi dolgozó pa­rasztnak. így szélesedik nap, mint nap 1 megyénkben a versenymozgalom,! hogy Alkotmányunk évfordnlójá-1 ra a kenyérgabonánknak a zöme már a raktárakban legyen. Feketéző, háborús rémhíreket terjesztő kulák-hentest lepleztek le Hercegszántón A község dolgozói példás bünteiósi követe nek számára Hercegszántó községben a dol­gozó parasztság lelkes verseny- munkája meghozta az eredményt: befejeződött a cséplés. A község dolgozói még az aratási munkák megindulása előtt azzal a kéréssel iordultak az elöljárósághoz, hogy a nyári munkálatok idejére foko- zottaboan biztosítsa a zsír- és húsellátást, ami meg is történt. Az ellenség azonban ezt a terü­letet is felhasználta a szabotálás- ra és az elégedetlenség szítására. Varga Simon hentes-mészáros sorozatosan feketén vágott le sertéseket és a levágott húst elrejtette, így a felfedezés után a házkutatás során 2 má­zsa húst, 70 kg tepertőt, 2 és fél mázsa sózott szalonnát és 4 mázsa zsírt találtak a laká­Varga jó társra talált a Hód- duna-pusztai tanítóban, Győrpál Elemérben, akit ugyancsak fekete­vágáson értek tetten. A tanulói val nem törődött, de 5 birka és 2 sertés feketén való levágásával akadályozta a dolgozók hús- cs zsírellátását. , Mindkét feketevágót letartóztat­ták. A község dolgozói elégedet­ten vették tudomásul különösen Varga leleplezését. Az augusztus 1-én tartott pártnapon, ahol a köz­ség pártonkívüli dolgozói is* szép számmal vettek részt, gyűlölettel ítélték el a titoista rémhírterjesz- tőt és feketézőt. A pártnapon a dolgozók azzal a kéréssel állottak fel, hogy példás büntetést kérnek Varga számára és annak kitöltése után ne tehesse be a lábát Hercegszántóra. — Nem akarunk még egy leve­gőt sem szívni ilyen bitangokkal, akik az amerikai imperialisták nó­táját fújják községünkben! — mondotta Vélin Vitályos 9 holdas dolgozó paraszt. — Szembe akart állítani minket, délszláv dolgozó­kat is a magyar anyanyelvüekkel. Mutassuk meg, hogy nemcsak a munkában, a begyűjtés teljesítésé­ben vagyunk egyek, hanem ezzel együtt közösen harcolunk azok ellen, akik az imperialisták szeke­rét tolva egyformán romlást akar­nak ránk hozni. Mert ők minden dolgozó ellenségei, legyen az akármilyen nemzetiségű! sán. De Varga hentes bú'nlajstroma nem merül ki csak ennyiben. Ugyancsak a házkutatás során az ágy alá rejtve egy világvevő rádiókészüléket ta­láltak nála, amely „véletlenül’1 éppen az „Amerika Hangja'' állomásra volt beállítva. Így azután tény derült Várga egész sor gaztettére. Kiderült az is, hogy honnan dobták be soroza­tosan a háborús rémhíreket s a íöldmüvesszövetkezct boltjából miért vásárolták fel egy nap alatt az összes cukrot és egyéb cikke­ket. Varga hű szócsöve volt a tengerentúli imperialistáknak és a vásárlási láz előidézésével, a na­ponta bevetett háborús rémhírek­kel próbált zavart kelteni, gátolni a cséplési és begyűjtési munkák ütemét, ö maga 50 kilószámra vá­sárolta a cukrot, persze olyan idő­ben, amikor az üzletben a legtöb­ben voltak és nyílt lázilással uszí­tott. Nem feledkezett meg arról sem, hogy viszályt keltsen a dél­szláv és magyar anyanyelvű dol­gozók közölt, megpróbálta őkel egymással szembeállítani. II tervek megvalósít ínak Meleg, gyümölcsérlelő sugara­kat szór a nap izzó korongja a tájra. Az ember, amint keresztül megy a helvéciai szülök közötti keskeny úton, szinte látja, mint érik, kövvreáik a gerezd. Vala­honnan, nem is olyan messziről, nótaszó hallatszik. Leányok éne­kelnek az „Előre" termelőcsopori gyümölcsösében. Almát szüretel­jek. Enyhe szél fut végig a homo­kon halk zizzenéssel és messzire látszik a sok, szélben lobogó szí­nes szoknya. A nagy kosarak gyorsan megtelnek a világgal ezembemnsolygó piros almákkal. JLf '-'.'as nyárfák alatt kicsi, fehér épület. A termelő- csoport központi épülete. A lom­bok árnyéka úgy borul a kicsi házra, mint egy nagy ölelés. Benn. az egyik szobában vörös vászonnal leteritett asztalnál két ember ül. Előttük nevekkel és számokkal telcirt papírlap, azt nézik mind a lechen. A falról Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képe mosolyog biztatón a két emberre, Tóth Ist­vánra, az „Elöie“ termelőcsoport elnökére és Tompái Menyhértre, a csoport pártszervezetének titkárá­éra. Mintha csak azt mondanák: — Jól csináljátok, elvtársak... Bát­ran, merészen... Tóth és Tompái elvtársak arról beszélgetnek éppen, hogy őszre bizony sok mindent nyélbe kell ütni. Többek között közelebb keli hozni a csoport tagjait, ne legye­nek egymástól olyan pokoli mész- sze. Meg kell szaporítani az ál­latállományt, szerszámokat keli beszerezni. Egyszóval van itt gond ezerféle. — Tervszerűen kell nekilát­nunk —- mondja Tompái elvtárs. — Tervszerűen és fegyelmezetten, nem összevissza, mert akkor nem haladunk ötről a halra — teszi meg hozzá magyaráz óla g. ólh elvtárs a ceruza he­gyével vakarja a fülctö- vit. Atzi-nézl a feljegyzést, ide is jegyez valamit, oda is. Fontos vol­na mindegyik, de van fontosabb dolog is. Itt "van például a dohánytermelés. Az idén öt holdon termelnek dohányt. Még nem tud­ni mennyi lesz, de az már biztos, hogy a környéken sehol nincs ilyen szép dohány. Ebből nem ár­tana jövőre többel termelni — mondja Tóth elvtárs. Versenyben fejeztük be a munkát A tatymári állami gazdaság dolgozói örömmel jelentik, hogy a cséplést már július 26-án befe­jezték. A cséplést eleinte két géppel kezdtük meg. Elmer Jó­zsef és Gyurin Márton voltak a traktorvezetők. A két gép kihívta egymást párosversenyre. Hama­rosan láttuk, ho.gst egy gép is győzi a munkát, ezért az egyiket átirányítottuk a bácsbokodi ál­lami gazdasághoz. A két gép közti versenyt. Elmer József traktoros csoportja nyerte meg. Az állami gazdaságban befejeztük a tarló- hántást is, továbbá a másodnövé­nyeik vetését. Már befejeztük a zabosbükköny aratását. Ezt a munkát - a gazdaság dolgozói egyéni versenyben végezték el. A verseny eredménye a követke­ző: Blaskovics János, Szitarilv Miklós, Lukács Antal, Molnár Mihály, Kotek József, Matuza József, Zatykó János és Katona Islván 150 százalékkal teljesítet­ték túl az előirányzott ütemter­vet. A gazdaságunkban az öntuda­tos dolgozók kivétel nélküi hoz­zájárultak a koreai nép megse­gítésére gyűjtött kórház-vonat felszereléséhez, öszesen 1742 fo­rintot gyűjtöttünk. Nem enged­jük, hogy többé háborúba la­pítsák az országot. Nem tűrjük, hogy fiaink a rablóhordák igá­ja alá kerüljenek. Ezért kiáltjuk egy emberként: „El a kezekkel Koreától“. Balázs Antal, Katymár. Miért megy vontatottan a begyűjtés? Beszámoltunk arról, hogy több helyen a gabona átvétele vonia- tollan történik. Egyrészt azért, ■mert az átvevőhelyeken kevés a munkaerő, vagy pedig a hivatalos órákon túl nem hajlandók a be­szállított gabonát átvenni. A du- navecsei földművesszövetkezeinél kevés a munkaerő, ezért nem ké­pesek időben átvenni. Foktőn a fajsúijl körül merültek fel nézet­eltérések, az ottani terményfel­vásárló előszeretettel a kulákok gabonáját fajsúlyozza, a dolgozó parasztokét nem. Uszodon csak a hivatalos órák alatt hajlandók a gabonát átvenni. Az adminiszt­rátor vasárnap egyszerűen be­csukta a raktárt és felutazc't Pestre. Sükösdön is torlódás mu­tatkozott. Homokmégyen és Kis­kőrösön is vontatottan megy ar átvétel. Jó munkát végzett a gá­téri, csikériai, tataházi és nagy- baracskai földmüvesszövetkezet. A termén.vtárolással kapcsolat- ! ban Császártöltésen, Jakabszáilá- ' son, Solton mutatkoznak nehéz­ségek. A Terményforgalmi NV nem kellő gonddal figyelte eze­ket a községeket. Jakabszálláson is torlódás állott elő. A dolgozó parasztság a vasárnapi gyűlés óla annyi gabonát szállított be, hogy sürgősen raktárhelyiségeket tel­lett igénybe venni. Mélykúton is csak úgy tudnak segíteni a túl­zsúfoltságon, ha onnét naponta 2—3 vagont elirányítanak. A községek közötti verseny- mozgalomban legelsőként Gátér község jelentette október 2-i ütemtervének 100 százalékon fe­lüli teljesítését; a község ver- senylábláján már július 31-én a következőt olvashattuk: „Elsők vagyunk az országban a terménv- begyüjtés terén. Október 1-i ütemterv 3811 mázsa, mai.napig teljesítve 5430 mázsa. Túlteljesít­ve: 1619 mázsa. Az október 1-i előírás teljesítve 143 százalék­ban.“ A kecskeméti Sertésmalom a megye legjobb malma Az ötéves terv első negyedévé­ben került a megye malmainak az élére a kecskeméti Sertésma- lom kiváló eredményeivel. Ért a helyet a második negyedév alatt is megtartották. A június havi liszlmlnőségi versenyben újra el­ső helyezést értek el, ugyanakkor az önköltségcsökkentés terén is komoly eredményekkel dicseked­hetnek. A 10O kilogramm gabona megértéséhez szükségesnek látszó 0.95 fizikáé munkaórát 0.74 órára csökkentették. Ugyancsak ko­moly csökkentést értek el a vil­lanyenergia használatban is. Az élüzemek számára maximálisan 6 kwo villanyenergia használat van engedélyezve, ezzel szemben a Sertésmalom dolgozói csak 5.7 kwo villanyenergiát ! használnak fel egy mázna ga­bona megőrléséhez. Az új negyedévben ezeket az : eredményeket még magasabbra akarják fokozni a malom dolgo- I zói. — Megpróbálhatjuk — feleli rá Tompái elvtárs. — Számíthatunk arra is, hogy megszaporodunk az ősszel — mondja Tóth elvtárs. — Itt van ez a Földi Imre is. Közénk szeretne jönni... És még jó egynéhányon. — Jó dolgos ember ez a Földi Imre — szól közbe Tompái elv­társ, —- közénk jöhet, hadd szapo­rodjunk. Tóth elvtárs rábólint elgondol­kozva. Igaza van Tompáinak, hadd szaporodjunk. Minél többen lesz­nek, annál erősebb és gazdagabb lesz az ország. A -után az elmúlt két esz- tendőre gondolnak mind a ketten. Kct esztendővel ezelőtt alakult a csoport. Tizenöten voltak SS hold földön. Azóta hetvenen vannak 257 holddal. Megszaporod­tak, megerősödtek. 162 mázsa bú­zájuk és il8 mázsa rozsuk ter­mett 70 hold gabonavetésből. 11 mázsa holdanként. Szép eredmény ez, másnál alig termett 8~-9 má­zsa. A szőlőjük is szépen fejlődik. Csodálja és irigyli mindenki. Min­denütt a csoportról beszélnek. Egy-kct évvel ezelőtt még rongyo­soknak nevezték őket a környé­ken. Persze, nem maguktól. A ku­Iákok telebeszélték a nép fejét, hogy nem lesz belőlük semmi, hogy hamarosan szétmennek, mert annyi ember nem tud boldogulni együtt. Rém lett igazuk. Látja ezt ma már mindenki. Megszépültek az elhanyagolt földek, olyan gyü­mölcsösük van, hogy bárki meg­bámulhatja. így van ez minden­nel. jpsténként, a munka végez- " tével összeülnek a cso­port tagjai és tervezgetnek. Sok minden van, amin változtatni kell. amit tervbe kell venni, ezt pedig jobb előre megbeszélni. — Bővít­sük ki az istállót — javasolja Poór Sándor és Tóth elvtárs már jegyzi is. Ezt is be kell venni a tervbe­Még nem kész a terv, még nem teljes. Sok minden kerül még hoz­zá, néhányat ki is kell tán hagyni belőle. Kerül helyébe más, ami fontosabb. Tóth és Tompái elvtár­sak közösen kidolgozzák őszre « csoport jövő évi tervét. Feljegyzik a javaslatokat, számbaveszik va­lamennyit, igy születik meg a tor’'. A két ember az asztal fölé hajol, felettük mosolyog Lenin, Sztálin és Rákosi elvéts. Tóth és Tompái clvtárs tudja, hogy Lenin. 5'rV’V és Rákosi cl vt ár sál: lantul -er’f lö­vetve terveik meg is valósulna:.. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom