Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-30 / 120. szám

A Kecskeméti Gyufagyár a pártszervezet vezetésével sokat javított hibáin a Központi Vezetőség határozata óta „Mozgósítani Pártunkat és Pártunk útján a dolgozó tő- 1 megeket a hibák felszámoló ( sára, az elöltünk álló komolj feladatok megvalósítására — ez további gyors előnyomu­lásunk, újabb eredményein« és sikereink alapvető kér dése.‘‘ — Gerti elvtárs i Központi Vezetőség májú; 31-i ülésén. A Központ) Vezetőség május 31-i határozata után értekezlete­ken, pártnapokon, taggyűléseken beszélték meg az üzemek dolgozói a határozatokat, hogy a saját üzemükre, a saját munkájukra al­kalmazzák. Eredményeket azon­ban csak ott értek el, ahol az ér­tekezletek után is állandóan a határozat szempontjait napiren­den tartották, ahol felhasználták a hibák kiküszöbölésénél, a terme­lékenység emeléséért vívott min­dennapos küzdelemben. A Kecskeméti Gyufagyár párt- szervezete is a Központi Vezető­ség határozata alapján igyekezett kiküszöbölni a hibákat. Lefőbb feladatának tekintette, hogy a jövőben a pártszer­vezet vezetése szilárdabb le­gyen az üzem élén, vezesse a dol­gozóknak a termelékenység emelé­séért vívott harcát, buzdítsa és lelkesítse a pártonkivülieket újabb és újabb győzelemre. A pártszervezet legnagyobb hi­bája az volt, hogy elszakadt a tö­megektől, nem tartotta elég szo­rosan az üzem dolgozóival a kap­csolatot. Ezenkívül csaknem tel­jesen elhanyagolták a politikai felvilágosító munkát. A szakszer­vezet szerepe a Párt szerepénél jobban kidomborodott, a dolgozók ügyeikkel a szakszervezeti bizott­sághoz fordultak. Általában az üzem egész területén megmutat­kozott a politikai munka hiányos­ságának hatása. Ezért tartották Gerö elvtárs beszédének alapján legfontosabb feladatnak a politi­kai nevelést és erre építve a ter­melékenység emelését. A Központi Vezetőség határoza­tának tudatosítását nem hagyták abba a termelési értekezletek után sem Minden egyes népne­velő értekezleten Gerő elvtárs be­szédének alapján határozták meg a feladatokat. A száz forintra eső termelési érték növelése fontos feladata az üzem dolgozói­nak. Az elmúlt hónapokban, különösen az első évnegyedben, — mint a Központi Vezetőség ha­tározata is felhívta rá az üzemek figyelmét — a fizetések egyre emelkedtek, ezzel szemben a meg­termelt érték a régi maradt. így volt ez a Gyufagyárban is. A laza normák elősegítették, hogy a dol­gozók illetéktelenül magasabb fi­zetéshez jussanak, mint ameny- nyiért megdolgoztak. A norma­rendezés jtt is, mint minden üzem­ben, időszerűvé vált. Ahhoz azon­ban, hogy minden egyes dolgozó megértse a normák rendezésének szükségességét, a pártszervezetnek, az üzemi népnevelőcsoportnak és a szakszervezetnek igen erős fel- világosító munkát kellett végezni.; Fel kellett vennie a harcot első- < sorban a jobboldali szociáldemo­krata agitáció a klerikális reak­ció és a kulákok állandó hazug­ságai ellen, amelyekkel meg akar­ták a dolgozóknak a Pártba ve­tett hitét ingatni. Hogy a pártszervezet és az ak- tivahálózat ezen a téren jó mun­kát végzett, annak legjobb bizo­nyítéka az, hogy a dolgozók leg­nagyobb része már az új norma bevezetése előtt felajánlást tett, hogy normáját túlteljesíti. Do ezt bizonyítja a Koreai Hét lel­kes munkalendülete is. Harcba indultak a terv fegyelem minél nagyobb fokú megszilárdí­tásáért is. Már a norma rendezés előtt arra törekedtek hogy min- ; deuki pontos és lelkiismeretes munkát végezzen. A Gyufagyárban már régen ismeretlen fogalom a késés. A munka jó megszervezésé­vel, a dolgozók minden perc mun­kaidőt kihasználnak. Miskolci Lí­dia és Miskolci Sára úgy biztosít­ják a zökkenés és gépállás nélküli termelést, hogy mindig előkészí-1 tenek anyagot arra az esetre, ha az anyag valamilyen oknál fogva kifogyna a gép mellől, legyen mivel pótolni és így még ez a pár perc sem vész kárba. A pártszervezet jó munkájának „ .. mindenekelőtt a munkaver­seny — a Sztabánov- és az újító­mozgalom további kiszélesedésében kell kifejezésre jutnia.’1 A munkaverseny erősítése A legutóbbi népnevelő értekezle­ten fontos feladatként állították maguk elé az üzem aktívái a munkaverseny további szervezését. A Központi Vezetőség ülése után megindult nagyarányú verseny- lendület az utóbbi időben alább- liagyott. Két hónap alatt az üzem dolgozóinak csaknem 50 százaléka kötött hosszúle­járatú versenyszerződést és ez a létszám nem növekedett. Ezért látta fontosnak a pártszer­vezet vezetősége, hogy jó felvilá-1 gosító munkával mutassanak rá a népnevelők a versenyzés szük­ségességére. A bizalmiak segítenek A pártszervezetnek komoly se­gítséget nyújt munkájában a A romániai Békevédelmi Bizottságok felkészülnek a kongresszusra A békevédelmi bizottságok or­szágos kongresszusa alkalmával Kolozs megye minden községében gyűléseket tartanak, ahol a falusi dolgozók megválasztják küldöttei­ket a békevédelmi bizottságok já­rási értekezletére. Borsa község dolgozó parasztjai is összegyűltek a kultúrotthon- bau a küldöttek megválasztására. A gyűlésen Ion Baraian hadirok­kant paraszt, a Békevédelmi Bi­zottság elnöke beszámolt a Béke- védelmi Bizottság működéséről. Elmondotta, hogy a Békevédelmi Bizottság megalakulása óta öt előadást rendezett, gondoskodott arról, hogy ez a harc a faliújsá­gok cikkeiben is visszatükröződ­jék. A bejelentés után a gyűlés tagjai 19 küldöttet választottak az országos értekezletre és egyhangú határozatiján tüntettek az ameri­kaiak gyalázatos koreai provoká­ciója ellen. A bukaresti „December IS” nevű gyár békevédelmi bizottsága is jól felkészült az országos béke­kongresszusra. A gyár békevédelmi bizottsága a kongresszussal kap­csolatban egyre több munkást mozgósít a terv teljesítése és a minőség emelése érdekében. A bi­zottság nevelő munkájában rá­mutat a dolgozók előtt, hogy a terv teljesítésével és a minőség emelésével hozzájárulnák a béke- tábor megerősödéséhez. A Béke- védelmi Bizottság népnevelő mun­kája nyomán szemmel láthatóan | emelkedik a munka lendülete a gyárban. Jó munkát végez a grivicai vá­rosi békevédelmi bizottság is, amely nevelő munkáját az egyéni szakszervezet. Az üzem szakszer- I vezeti bizalmijai a népnevelőkkel .együtt nap mint nap beszélgetnek 'a dolgozókkal. Ök is, mint az ak­tívák hetenként tartják meg ér­tekezleteiket, a pártszervezet ve­zetésével gyakran tartanak közös értekezleteket is. Kicserélik ta­pasztalataikat és megbeszélik az eredményeket, hiányosságokat munkájukban. A fegyelem megszilárdításáért az üzem MNDSz csoportja is ke­ményen harcol. A szervezet tag­jainak legnagyobb része párt-, vagy szakszervezeti vonalon is ak­tíva és így kétszeresen tartják feladatuknak a felvilágosító munkát. Járjunk nyitott szemmel Nagy mulasztása azonban az tizemnek az, hogy az éberség kér­dését még mindig nem tartják eléggé napirenden. Belenyugosz- nak abba, hogy az üzemben úgy­sem tud eredményt elérni az el­lenség, mert hiszen a dolgozók legnagyobb része párttag. Ez azonban korántsem elég biztosí­ték arra, hogy az ellenség ne tá­madja a Gyufagyár munkáját, — de sokkal erősebb biztosíték az, ha a pártszervezet vezetése­vei az üzem valamennyi dol­gozója nyitott szemmel jár és éber szemmel figyeli a hibá­kat. hiányosságokat és azok mö­gött megkeresi az ellenség kezét. meggyőzés fegyverével végzi, X bizottság elnöke összehívta a vá­ros hat iskolájának tantestületét és rámutatott a tanítók fontos feladataira a békeharc megvívása terén. Az értekezlet óta a tanítók ( rendszeresen megmagyarázzák a szülőknek, hogy a békéért harcol- : ni kel] a munkahelyen is. 1 A bukaresti Talpa cipőgyár békevédelmi bizottsága „Békevé­delmi Vürös Sarkot“ szervezett. • Itt állítják ki mindazokat a doku­mentumokat, amelyek megmutat­ják, miképpen harcolnak munká­val, tanulással, felvilágosítással a gyár dolgozói a béke ügyéért. A Tabacaria National a cipőgyár j békevédelmi bizottsága egyik leg. I főbb feladatának az álhírek elleni küzdelmet tekinti. Ennek soráD felhívta az összes munkások fi­gyelmét, hogy leplezzék le a rém­hírterjesztőket. A bizottság mun­kája nem maradt eredménytelen. Nemrégiben észrevették, hogy az j egyik munkásnő, bár Igen elfog­laltunk látszik, mégsem végzi ' munkáját olyan eredménnyel, I mint kellene. Csakhamar kiderült, hogy a klerikális reakció hálójá­ba került. A békevédelmi bizottság tagjai türelmesen megmagyaráz­ták az asszonynak, hogy kik vol­tak a bukaresti apostoli nuncia- ! túra kiutasított kémei, akik a hi- ; székeny embereket az ország és . a béke ellenségeinek táborába j akarták beszervezni. A felvilágo- sító munka eredménye csakhamar megmutatkozott. A munkásnő be­iratkozott szakiskolába és most már napról-napra jobban, eredmé­nyesebben látja el munkáját. Beszámolnak «* küldöttek A beszámoló után harminc dolgozó épett Soltvadkerten a boldogulás paraszt útjára Vasárnap délelőtt nagy ese­ménye volt Soltvadkert dolgozo parasztságának. Békési István, a Szovjetunióban járt parasztkül­döttség tagja tartott hatalma beszámolót a világ legfejlettebb mezőgazdaságáról. A soltvadkerti MDr helyiségében már a kora délelőtti órákban több mint két­száz dolgozó paraszt gyűlt egybe és feszült érdeklődéssel várták a beszámolót. A hallgatóság soraiban ott ültek a termelőcsoportok és az állami gazdaság, valamint a gépállomás dolgozói is. A hallgatók legtöbbje előtt jegyzetfüzet és szorgalmasan jegyzik a Szov­jetunió mezőgazdaságáról szóló beszámoló anyagát. Nagy szor­galommal jegyeznek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is, kik szintén nagy számban jelen­lek meg. Sziép számmal vannak itt dolgozó parasztasszonyok is, akiket a szovjet nők élete érde­kel. Lázas szorgalommal jegyez mindenki, amikor Békési István arról beszél, hogy a szovjet kolhozokban hét-nyolc kilós szőlöfürtöket j termelnek. > I A figyelő arcok mosolyra húzód- ; nak, amikor a parasztküldött a szovjet nép szeretetőről beszél, melyet a magyar dolgozó nép iránt éreznek. Olykor halk derült-; s.'ggel fogadják a beszámolón;.e j azt a részét, melyben a küldött j élményeiről beszél, de elkomolyod­nak az arcok és a jegyzetfüzet fölé hajol mindenki, amikor a miesurini elméletről, a természet italakításáról, a hatalmas ön- tüzőinüvekről, a gyapottermesz- lésről beszél Békési István. — A Szovjeunió a hatalmas j sztálini terveknek, a tervgazdái- j tudásnak köszönheti mezőga/dasá- íának óriási fejlettségét, mely-l tez hasonló nincs az egész vilá­gon. A hatalmas Bolsevik Párt az a motor, mely a szovjet népet a fejlődés útján lendíti újabb győzelmek felé. Ml mindenben a nagy Szovjetunió példáját akar­juk követni, hogy a magyar dolgozó nép is a fejló'dés, a felemelkedés út­ján haladhasson előre, a szo­cializmusért vívott harcban. Ebben a hatalmas munkánkban teljes ereiével készséggel támo­gat bennünket a Szovjetunió — mondotta Békési István beszá­molója végén. Soltvadkert dol­gozó parasztsága ezután sokáig lelkesen ünnepelte Sztálin elv­társat, a Szovjetuniót, Vártunkul és annak bölcs vezetőjét, Bákoé. elvtársat. A beszámoló után egy- re-másra szőlaitiik fel a dolgozó parasztok és intéztek kérdéseket a paraszt külylötthöz. Asszonyok, öregek és ifjak, az állami gazdaság és a termelöcso- portok dolgozói kértek feleletet. — Mi történik az üregekkel■> — kérdi Lázár Mihály nyolcvanegy esztendős dolgozó paraszt. Már kapja is a választ, hogy a Szov­jetunióban nyugodt, gondtalan életet biz­tosítanak az öregeknek. — Igv hallottam én is, de nem­igen hittem. .Több az, ha olyantól halija az ember, aki kitin járt i's- látta. Most már csak az a fontos, hogy .mi is felépítsük a szocializmust minél előbb — mondja Lázár Mihály megnyu­godva. A termelőcsoportok tagjai a kolhoztagok élete után érdek­lődnek, hogy mi egy ko’.hoztag jövedelme, mit tarthat a háza kö­rül, hogyan érik el magas ter- <ncseredményeiket és így tovább.. Békési elvtárs mindjárt válaszol I« a kérdésekre é\s az érdeklődők Kódosa,, egészítik ki jegyzetei­ket. Néliányan a villanytrakto­rok teljesítménye után érdeklőd­nek, mások pedig az öntözés kér­dését vetik fel. Egyszóval dolgozó parasztságunkat minden érdekli, ami a Szovjetunió mezőgazdasá­gában történik. — Köszönjük a Szovjet uniónak és Pártunknak amiért lehetővé tette, hogy dolgozó parasztsá­gunk személyesen győződjön meg a Szovjetunió mezőgazdaságának hatalmas fejlettségéről — mon­dotta Barta István dolgozó pa­raszt. A beszámoló után harminc soltvadkerti dolgozó paraszt elhatározta, hogy a kö­zös gazdálkodás úljára lép. Így például Vén Mihály négyhol- das, Oeilich Ferenc háromholdas és Lengyel János kétholdas dol­gozó parasztok is. — Sok mindent hallottam már a Szovjetunió mezőgazdaságáról, a kolhozokról és most hallottam, hogy ezekben a kolhozokban könnyű munkával, gond nélkül él­nek a szovjet-emberek. Én azért lépek be a termelőcsoportba, hogy ez nálunk is minél előbb megvalósulhasson — mondotta Lengyel János, aki már alá is írta a belépési nyilatkozatot. Soltvadkert dolgozó parasztsága megelégedéssel távozott a párt­helyiségből és a hallottakat fel­használva látnak hozzá a termelő­csoportok további Tejesztéséhez. A beszámoló után még fokozot­tabb érdeklődéssel tekintenek a* egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok a közös gazdálkodás, a termelőcsoportok felé. Megyénk első termelőszövetkezeti csoportjává válunk! Alkotmányunk elsőéves évfor- I (állóján községünk mind a három j termelőszövetkezeti csoportja, a j Petőfi, Kossuth, Első ötéves Terv j tagsága boldog és örömteli napra ébredt. Ezen a napon vált valóra régi vágya a három termeiőszö vetkezeti csoport tagságának: az egyesülés. Egyesültünk, hogy a három csoport 200 főnyi tagsága közel 1200 holdon folytathassa még eredményesebben a nagyüze­mi gazdálkodást. A csoportok ! egyesülését a Bárt segítsége hoz- j ta létre, köszönjük is a Vártnak, a Járási Bizottságnak, hogy meg- er<V>'Jésün& lehetőségét feltártál, előttünk. tinnepélyes külsőségek kereté-1 ben folyt le az egyesülési ünnep- j j ség. A Járási Vártbizottság ró- j szóról Jván Dívánné. elvtárs, a járú-i MEZOSZ nevében Orosházi Gáspár elvtárs üdvözölték a há­rom csoport tagságát, biztosítva további támogatásukról őket, hogy eddigi eredményes munkájukat , fokozva, erősíthessék népgazdasá- I guukat, szocializmust építő mun. j kájukat. J Az ünnepségen résztvett tagság tudatában volt annak, hogy min­den eddigi eredményüket Rákosi elvtárs bölcs tanításának és út­mutatásának köszönhetik. A hála és a ragaszkodás csendült meg abban az elhatározásukban, hogy örömteli napjukról az alábbi táv­iratban köszöntötték a dolgozó nép nagy tanítómesterét és ve­zetőjét : „Drága Rákosi elvtársi Szere­tettel jelentjük, hogy mezőgazda­ságunk eiőbbrchalcdása és cso­portjaink egészséges fejlesztést végett alkotmányunk évforduló iának nagy ünnepén egyesültünk, ■agy így megerősödve fogadjuk. . — egyesült erővel vármegyénk icge'.ső csoportjává fogunk fel- emelkedni Petőfi, Kossuth is Első Ötéves Terv bácsalmási tszcs csoportok

Next

/
Oldalképek
Tartalom