Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-26 / 117. szám

A Magasépítő NV a hibák kijavításával gondosan készítse elő az alapbéremelés és a normarendezés végrehajtását Azokban az üzemekben, ahol már végrehajtották a miniszter­tanácsnak az alapbéremeléssel és a normarendezéssel kapcsolatos határozatát, a dolgozók vala­mennyien szinte kivétel nélkül, örömmel és lelkesedéssel fogad­ták normájuk rendezését, mert a saját munkájukon keresztül mei- győződtek annak szükségességéü l és arról, hogy a Párt Központi Vezetőségének május 31-i határo­zata csak fgy hajtható végre. Sok üzemünkben már a rendezés elölt, de általában a rendezés utáni legelső napokban a dolgozók fel* ajánlásokat tettek normájuk tel­jesítésére, illetve túlteljesítésére. Ennek lett az eredménye az, hogy azokban az üzemekben, ahol az új normákat már bevezették, a dolgozók 90—95 százaléka teljesí­tette normáját. Tapasztalatként levonható, hogy a kérdés meg­oldása ott sikerült a legjobban, ahol a pártszervezet, a szakszer­vezet, a népnevelők, az aktivis­ták mozgósításával mindent meg­főtt, hogy felvilágosítsák, meg­magyarázzák a dolgozóknak az új normák kérdését Ott, ahol a fel­világosító munkát a normarende­zéssel kapcsolatosan a legfőbb feladatnak tekintették, mint a kecskeméti Cipőgyárban, ott már napokkal a pormarenűezés előtt általánosan 8—i százalékos fel­ajánlásokat tettek a dolgozók. De azokban az üzemekben is, ahol a kezdet-kezdetén észrevették a hi­bákat é« kiküszöbölték azokat, mint a kecskeméti Barneválban, ott h dolgozók lelkesedése nyo­mán különösen a Koreai Héten igen nagy eredmények születtek. Segítenek a tapasztalatok A kecskeméti Magasépítő NV alapbéremeléssel ős normarende- zéssel kapcsolatos feladatainak elvégzéséhez már a tapasztalatok tömkelegé álj rendelkezésére. Csak utána kell nyúlnia és fel kell használni. A Magasépítő NV azonhan nem veszi figyelembe az eddigi, már többhetes munka ta­pasztalatait, hanem ezt figyelmen kívül hagyja és maga-magára tá­maszkodik. Ennek az oka az, bogy a nép­nevelő munkát, mely az eddi­gi tapasztalatokból legjobban kidomborodik, elhanyagolja, nem fordít gondot szervezettsé­gére, politikai tartalmára. Ez dön­tően a pártszervezet hibája. Ha a pártszervezet lebecsüli a 'fel* adatok megoldásában a népnevelő munka fontosságát, akkor ezzel rossz példát mutat és ez természe­tesen vonja maga után a szak- szervezeti bizalmi hálózat és az egyéb aktivisták gyenge, félgőzzel való működését, Előkészítetlen röpgyülések így kényszerítve legyenek meghallgatni a röpgyűlést. Ez a módszer, az erőszakosság, a meggyőző munka semmibe vétele nem is helytelen, hanem egyene­sen ellenséges munka, mert árt azoknak a feladatoknak, amelyen két mi el akarunk végezni. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a normarendezé­£>ért lelkesedik a mi munkás­osztályunk és az új normákat újabb győze­lemnek nevezi- így kát felesleges bezárt kapukkal „fogni“ a dol­gozókat a normarendezés kérdé­seinek megtárgyalására. Lebecsülik az egyéni felvilágcsítást A felvilágosító munka gyenge­sége, vérszegénysége helyet ad az ellenség munkájának. Ezt a lehe­tőséget méginkább fokozza az éberte emség, a rosszul megválasz­tott módszerek. Nem egy esetben a népneve.ők az ellenség, a Htok­ban ott dolgozó jobboldal, szociál­demokraták demagóg megtévesztő frázisait fújják. Az építő (iparunk­nál tapasztalható, hogy sz ptg be­gyökerezett az a hír, bogy a nor- marendezés általában a fizetések fe emelésével jár. A népnevelők a kellő politikai irányítás hiányá­ban a dogok könnyebbik végét megfogva, úgy látták „népszerűbb­nek“ a feladatukat, ha ezt a hírt, ami nem má-s. mrnt az ellenség magyarázata a normarendezésről, maguk is alátámasztják. Igen fon­tos hibaként megem iteni ezt, bogy a Magasépítő NV partszerve­zete lebecsüli az egyéni felvilágo­sító és meggyőzd munkát. Csak értekezleteket és azok kü- önbözö formáit ismernek és ezek, mint a tapasztalai bizonyítja, eredménytelenek. Ahelyett, hogy gondos, jól előkészített népnevelő csoporttal az egyéni felvilágosítás módszerével harcba indulnának a normarendezés mego dúsáért, nyakra-főre előkészítetlen röp- gyülésekkel akarják pótolni, he­lyettesíteni a felvilágosító mun­kát. Ahelyett, hogy élén a Párt népnevelőivel, az összes szakszer­vezeti és egyéb lömegszervezeli aktívákat mozgósítanák, csak el­szigetelt, erőtlen próbálkozásaik vannak és megelégednek azzal az indokolással, amit Dormámy elv- társ mondott, hogy „nem lelkesek az aktívák, ne­héz őket mozgósítani.“ Itt nyilvánvalóan a legdöntőbb hiba az, hogy a pártszervezet ve­zetősége a legkevesebbet sem I tette annak érdekében, hogy a; aktivisták világpsan értsék t I normareudezés lényegét, célját okát, nem sokat tett annak ér ; dekében, hogy éberségre, baren nevelje az ellenséggel szemben küzdelemre. Ezt használja ki a; ellenség a helytelen vezetéi miatt, mint ahogyan a Mükőüzen bizalmija Erőtlen harc az ellenséggel szemben írja jelentésében „nem harcolnak az aktívák az olyan ellenséges megnyilvánulások ellen elég bar cosan, mint ami volt Kiskunfél­egyházán, ahol az ellenség bedön­tött« a sztahánovlsta módszerre, felhúzott falat, hogy aztán tét torokkal hirdethesse, a Sztahá- nov módszer a minőségi munka rovására megy". Az ellenséggel és .munkájával szembeni megalku­vás számtalan példáját lehetne felsorolni. Az elvlársak egy-egy ilyen esetben a végtelenségig indokolnak, a „véletlenül történtre“ hivat­koznak és a könnyebb ellen­állás vonalán mozogva fel sem tételezik az ellenség ke­zét, szabotázsát. Semmi okunk nincs arra, aogy az éberségünket sulba dobjuk, ellenkezőleg az el­lenség ge, szemben vívott harcunk sikere nap mnt nap növelje éber­ségünket, mert a mi győzelmünk s az el ensége veresége kiváltja annak fokozott dühét, aknamun­kára, szabotázsakciókra készteti. A kérlelheteltenség a legfon­tosabb az ellenséggel szem­beni harcban, mentesen min­dennemű „jóindulatú“ felté­telezéstől. Felelősek vagyunk A normarendezés sikere csak a jó népnevelő munka, az ellenség­gel szembeni kíméletlen bare kö­vetkezménye lehet, S ezért a pártszervezet és a kommun-,slák a felelősek. A Magasépítő NV párt- szervezetének emlékezetébe kelt idézni azt, amit Rákosi elvtárs mondott: „Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, és kulturális téren történlek, mi vagyunk a felelősek.“ A Magas­építő NV kommunistáinak ki ke’l javftaniok a normareudezés elő­készítésében, a felvilágosító mun­kában és az eílerség elleni kö­vetkezetlen harcbar tapasztalt hiányosságait és minden lehető­ség és helyes meggyőző módsze­rek felhasználásával, az eddigi ta­pasztalatok figyelembevételével, biztosítani keld á normarendezés sikerét. Katolikus lelkésskedő papok a békéről, as állam és as egyhás megegyesésének fontosságáról A katolikus lelkészkedő a’.sé sapság körében egyre többen fog a Inak állást a papi értekezel ha tározat-aii mellett, csatlakoznak dolgozó népünk békemozga’-má- hoz. Pados Ottokár bodrogodaszi plébános kijelentette: ,,Az egyház­nak és az államnak meg kel. ta­lálnia a megegyezés útját, mert ez az érdeke dolgozó népünknek és a katolikus papságnak is. Min­dent meg keld tennünk tehát a megegyezés érdekében. A meg­egyezés létrehozása a béke meg­védését szolgá ja. Mi békében aka­runk élni s papi hivatásunknak megfelelően teljes szivünkből tá­mogatjuk dogozó népünk békét építő, alkotó munkáját“. Kanyó Mihály nagyiványi kato­likus p.ébános, aki résztvett a papi értekezleten, a következő nyilatkozatot tette: „Azért támo­gatom népi demokráciánkat, mer! dolgozó népünk felemelkedését biztosítja. Elítélem a háborús gyújtogató imperialistákat, akik beleavatkoznak Korea belügyeibe és bombáikkal békés asszonyokat, gyermekeket ölnek halomra. Mint a béke bive, támogatom dolgozó népünk ötéves tervét, mely ha­zánkat boldog és virágzó országgá teszi.“ Vértes Andor kaposszentbene- deki római katolikus pap a kő vetkezőket hangsúlyozta: „Mi 8 nép javát és békéjét akarjuk, ezért vagyunk az egyház és a; állam közötli megegyezés mellett A keresztény szeretet és a papi lelkidsmeret nem állhat szemben dolgozó népünk felemelkedésével a béke és szabadság eszméjével.“ Bereczky Albert püspök a stockholmi határozatokhoz való csatlakozásra szólította fel az E&rvházak Viláatanácsát A holland református egyházi tudósító augusztus 19-i számai közli Bereczky Albert nyílt leve­lét dr. Vissert Haofthoz, az Egy­házak Vi'iágtanánsának föld'.kárá­hoz, amelyben az egyházak hatá­rozol! és cselekvő fellépését kéri az Egyesült Államok koreai be-1 avatkozásával szemben és javasol­ja a stockholmi határozatokhoz való csatlakozásukat. A holland református tudósító csak azt fűzi a nyalt levélhez, bogy Bereczky Albert áfás-foglalása méltó a megvitatásra az Egyházak Világ- tanácsában. Dezséri László evangélikus püspök nyilatkozata a Béke Hívei Állandó Bizottságának prágai üléséről Dezséri László evangélikus püs­pök, a Béke Hívei Ái-andó Bizott­ságának prágai üléséről hazatérve a következőket mondotta: Büszke vagyok, hogy a béke ügyé­ért tett újabb lépés kidolgozásá­nál; jelen lehettem. Jó ügyet, em. bermiilliók jólétének és békés fej­lődésének, népek szabadságának ügyéi képviselték a mi aláírásaink is a stockholmi felhívás alstt A prágai felhívás acélozza mag re­ménységünket, hogvt a világra kiterjedő összefogása a jóakaratú embereknek képes arra, bogy le­hetetlenné tegye lelkiismeretlen háborús kalandorok veszélyes ter­veit. Idehaza az a dolgunk, hogy népünket tömör, öntudatos egy séggé szervezzük a béke védelmé­re, A béke hívei szervezkednek szerte a világon. Legyünk mi i? tudatában annak az erőnek, mely a béke köré tömörülő emberek kezében van. Ennek az erőnek talbavetésével a béke megvédel- mezhető ■*— fejezte be nyilatkoza­tát Dezséri László püspök. J>CT,ai, kalocsai és bácsalmási Járás földmöves- szávetkezetei párosversenybe léptek a kukorica- szállítási szerződések megkötésére A kenyérgabona betakarítás be fejezéshez közeledik. A begyűjtés során sokezer dolgozó paraszt győ­ződött meg, hogy a szállítási szer­ződés nagy anyagi előnyt jelent. Kormányzatunk a közeledő kuko­ricaszedés idejére a gabonához hasonlóan, szállítási szerződések­kel biztosítja « kukorica jobb áron való értékesítését. A bajai, kalocsai, bácsalmási járás küldöttei Baján tartott ér­tekezletükön megtárgyalták a szál­lítási szerződések tudatosításának feladatait. A lelkeshangú értekez­leten egymásután hangzottak el a versenykihívások, hogy a gabo­A sztálini korszak nagyszabású építkezése A Pravda vexércikke a kujbiseri erőműről nabegyüjtés sikerét továbbfokoz­va, azt a kukoricaszállítási szer- ződések megkötésével újabb győ­zelemre vigyék. Bochrát Lajos, a garai földművesszövetkezet ter­mény-felvásárlója szerződéskötési versenyre hívta ki a bajai járás valamennyi szövetkezetét, Bács- borsodot pedig párosversenyre. Bénák István a bácsalmási járás nevében a bajai járás valamennyi szövetkezetén kívül Bácsalmás éj Baja közötti párosverseDyre hívta ki a szövetkezeteket. A terményfelvásárlók egymús- közötti versenyében Vízin László, a csikériai szövetkezet termény- vásárlója vállalta, hogy egymaga 100 szerződést köt, Bogár Mijiáfj/ Mély kútról pedig 110 szállítási szerződés megkötésére tett ver­senyfelajánlást. A sikertelen termelési értekez­let után a pártszervezetnek a szakszervezeti bizottsággá! egyiUt volt kezdeményezése, hogy elő­készítsék a normarendezés kér­dését. Munkatervet állítottak össze. Ebbfp uaprót-uapra szabták meg a feladatokat, a meggyőző munkát sem hagyták ki. de ezt szervezetileg csak a röpgyüiésakre építették. Ez még nem jett volna a legnagyobb hiba, A főhiányos- ság az vojt, hogy ezeket a röp- értekezleteket egyáltalán nem készítették elő, az utolsó percek­ben hozták a dolgozók tudomásá­ra, akik azután kedvetlenül, vo­nakodva vettek részt azokon. Az ilyen röpgyülések vajmi keveset értek s egyáltalán nem voltak alkalmasak arra, hogy a norma- rendezés kérdését politikailag he­lyesen készítsék elő. Megtörtént az Izsáki-úti építkezésnél az, hogy a telep vezetősége bezáratta a kapukat, bogy a dolgozóik Moszkva, augusztus 23. A Pravda szerdai száma vezér­cikkben foglalkozik a Szovjetunió minisztertanácsának a kujbisevi vízierőmü megépítéséről kiado't rendeletével. A vezércikk „A sztá­lini korszak nagyszabású építkezé­se*’ címmel a következőket írja: — A nagy sztálini korszakban élünk, a milliók viharos lendületű alkotó munkájának korszakában, a merész kezdeményezések és nagyszabású alkotások korszaká­ban. Az egész haladó emberiség feszült figyelemmel kíséri a szov­jet népnek a háború u*áni években elért sikereit. A történelem még nem ismerte az épitőmunka Ilyen lendületét, Ilyen ütemét! Ennek az építőmunkának újabb megnyilatkozása a kujbisevi villa­mos vízierőmü, a világ legna­gyobb erőműve építésének megin­dítás» Mialatt az egész kapitaíista vi­lágot a háborús hisztéria súlyos láza rázza meg, mialatt Washing­ton jelszava „Vaj helyett ágyút!“ és ezt a jelszót importálja a nyu­gat-európai országokba is, mialatt az újságok az amerikai hódítók bandita.támadásairól Írnak, ez idő alatt a Szovjetuniót bé­kés alkotómunka foglalkoz­tatja. A szovjet sajtó a szovjet kormány történelmi határozatáról adott ki közleményt: a legrövidebb dőn be­lül megépítik a világ legnagyobb vízierőmü telepét. Az imperialisták táborában a reakciós kormánykörök és leibé­relt szolgálóik a háborús hisztéria rohamában ordítoznak, az embert k millióinak kiirtásával fenyegeliK a világot. Nálunk, a szocializmus országá­ban a szovjet nép új, grandiózus terv megvalósításához log. Megépíti a Volga melleM, Európa legnagyobb rj.yója mellett a legnagyobb energe­tikai cró'mühálózjiot. Ez a két lény egyszerűen egymás mellé állítva világosan kiíejezésre juttatja a szovjet rendszer hatal­mas előnyeit, mérhetetlen fölényét az ellentétektől mareango’t kapi­talista rendszer fölött. A volgai grandiózus vízierőmííte'ep meg­építésének terve népünk alkotó •.zenemének újabb megnyilvánuló, «a Ezt az alkotó szelleme; a nagy Si'i'lin ibletf. A volgai grandiózus építkezés sztálini terve jogos büszkeséggel tel« el minden szó* lel ember szí­vét. Minden szovjet ;moe,- büszke nagy hazájára,, amely a kommu­nizmus útján halad elér* A járások községei valamennyi­en párosversenyre hívták egymást a szállítási szerződések megköté­sére. Tataháza külön versenypont ként vállalta, hogy a kitűzött ha­táridő előtt öt nappal teljesíti s szállítási szerződések megkötését, A bolgár dolgozók békegyűlései Ardinszkóban békegyülést ren­deztek a bolgár dolgozók a koreai nép megvédése és a hókéba re fo­kozása érdekében. A gyülés részt- vevői üdvözlő táviratot küldtek Klm-Ir-Szeunek, a koreai uép mi­niszterelnökének, valamint tilta­kozó határozatot hoztak, amelyet Trygve Lienek küldtek el. A2 egész körzetben hasonló gyűlése ket rendeztek, amelyeken részt vett a halárnienli török la kossá c is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom