Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-03 / 97. szám
Gátér dolgozói már túlteljesítik egész begyűjtési tervüket: a cséplést befejezik augusztus 3-ig, az összes gabonafeleslegüket beadják augusztus 5-ig Szegvár és Mindsze-nt községek országos verseng kihívusáicz megyénk községei is nap nap után csatiakoznak. A versenykihívást most már minden község eredményeinek fokozásával, a versenyben szereplő begyűjtési batáiidő lecsökkentésével foganja el. Gátér község pártáikéra és a íöldművesszöveikozet ügyvezető, je is, miután július 25_ig már jelentették Rákosi csaténak, hogy az október 1-re előirányzott terménybegyűjtést a dolgozó parasztok 100 százalékban teljesítették, eredményeik további fokozásával csatlakoztak a versenyfelhíváshoz. , Az Alkotmány tiszteletére megindult versenyhez már másnap a falu egész dolgozó parasztsága is csatlakozott. Amikor a párttitkár ismertette a terménybagyüj. tási versenyfelhívást, a dolgozó parasztok lelkesen, egyemberként fogadták el a felhívást. A csépiéit augusztus 3-ra, az összes gabonafölöslegnek beadását pedig augusztus 5-re Gátér minden dolgozó parasztja teijesítenii fogja. Fokozzuk a népnevelő munkát * A versenykihívás határozata után a pártszervezet vezetésével a íöldműveeszövetkezet, a SZO- VOSZ és a többi tömegszervezetek vezetői a népnevelőkkel együtt az eddig elért eredménye, ikre támaszkodva szívós és állandó felvilágosító munkába kezdtek, A népnevelők nap-nap után a nap minden órájában tudatosították a verseny jelentőségét. Felvilágosító munkájukat összekötték a békéért vívott hareünkkal, a hős koreai nép harcának támogatásával, az Alkotmányunk jelentőségének tudatosításával. Nem volt egyetlenegy dolgozó paraszt sem Gátéron, akit a népnevelők fel ne kereslek volna. Ennek eredményeképpen Gátér dolgozó parasztjai magukévá tették a ver. senykihívás alkalmával elfogadott határozatot, A tszcs-k és az egyénileg dolgozó parasztok naponta egyénileg is bejelentették a versenyben való részvételüket és -ahogy lecsépeltek, gabonájukat azonnal a földművesszövetkezei raktárába szállították. Szekér-szekeret követ A jó felvilágosító munka ered menyéképpen Gátér földműves- szövetkezeteinek raktárába még a késő esti órákban is gabonákkal megrakott szekerekkel vitték a ..gabonaföiösleget, nehogy lema. fadjanak a versenyben. A gátéri dolgozó parasztok versenyhiünké ját ugyanolyan odaadással és lelkesen támogatták a ..gépállomás dolgozói és a cséplő- munkások is. Alig hogy beállott egy gép az asztaghoz, a kiskunfélegyházi- AMG, traktorosai a eséplőbrigáddal együtt már is megkezdték a cséplést. Egy per cet sem vesztegeltek a gyors és jó múnka érdekében. Még a csépiéi befejezése előtt figyelmeztetlek a csépeltelő dolgozó parasztot, hogy versenyben áll a falu és hogy őneki sem szabad lemerednia ebből a vetsenyből, tehát most az első í sladata az, hogy a géptől Közvetlenül a gyűjtőraktárba szállítsa gabonaíölöslegét. , De nem is kellett biztatni Gátér egyetlenegy dolgozó paraszt iát sem. mert mindenki tudta, . hogy- a; gab.oriMelesieg beadása, vagyis aanak a csép'őgéptől £ földművesszcvetkezstbe való beszállítása újabb csapást jelent az j imperjalisták háborús terveve és szilárdítja a béke táborát. Versenyben Csikériával és Lajosmizsével Eredményeik láttán Gátér dolgozó parasztjai Csikéria és Lajos, mizse töidművesszóvelkezeteinek versenykihívását is elfogadták és hogy a versenyben je ne maradjanak, naponta kiértékelik versenytársaik és saját eredményeiket. A másnapi munkát a hibák kijavításával kezdik meg. Jó munkájuk egy;k biztosítéka az, hogy a pártszervezet vezetésével az összes töniegszervezetem tnun káját összhangba hoizáK és a vezetők által ko/Ösen hozott határozatokat mindennap végrehajt, sak, Az elért eredményeiket munkájuk végeztével kiértékelik és tapasztalataikat a versenyben álló községekkel kicserélik. Naponta tájékoztatják a falu dolgozó parasztságát is a verseny állásáról. Úgy a népnevelők, mint a ■községben felállított versenytáblák ismertetik a dolgozó parasztokkal naponta elért teljesítményüket. Az élenjárókat népszerűsítik, a lemaradottakat pedig a szégyentáblán keresztül figyelmeztetik, hogy hozza be lemaradását. Ezekkel a módszerekkel az eddigi eredményeikre támaszkodó népnevelő munkával Gátér föld. müvesszövetkezete is büszkén jelentette, hogy az előirányzott terménybegyűjtést eddig 135 százalékra teljesítette és hogy ezt az eredményt a falu dolgozó parasztsága augusztus 5-ig gabonafeles, legének beadásával fogja túlteljesíteni. Németi lézset elvlárs, a parasztküldött' séggel a Szovjetunióban járó megyei titkár levele Kedves Elvtársak! Bácskiskunmegyei Dolgozók! Megérkeztünk Moszkvába és máris megyünk to* vább Kirgiziába. Rövid ittlétünk alatt rengeteget láttunk Megnéztük a Lenin-mauzóleumot, a sztálini ajándékkiállítást, azokat az ajándékokat, amelyeket a világ dolgozói december 21-ére küldtek Sztálin elvtársnak, a Vörös teret és a Kremlt. Mérhetetlen nagy örömmel tölt el bennünket a Szovjetunió nagysága és kimondhatatlan ereje. A Szovjetunió iránti szretetünk méginkább elmélyül, mert itt közvetlenül látjuk, hogy a szovjet ember minden lépése, cselekedete a béke megvédését, a kommunizmus győzelmének ügyét szolgálja. Végtelenül örülök, hogy itt lehetek. Üdvözletem küldöm a megye minden dolgozójának, az összes elvtársaknak. « Nekünk nagyon sokat kell dolgozni, ha méltók akarunk lenni a szovjet emberekhez. A mi megyénk dolgozóinak munkája is a béketá- bort erősíti. H Harcoljatok a begyűjtés sikeréért! Elvtársi üdvözlettel: Németi József. Á párttagok felelősségérzete a félegyházi Gépgyár taggyűlésén felszínre hozta mindazt, amit a titkári beszámoló elmulasztott felvetni Rákosj elvtárs február 10-i beszéde hosszú időre szabta meg feladatainkat a pártépítés tétén. Alapszervezeteink a Központi Vezetőség február 10-i határozatának végrehajtása folyamán a taggyűlések megszervezésével az addig tapasztalt hiányosságoknak a kijavításával, a taggyűlések levezetésével kapcsolatosan nagy tapasztalatokra tettek szert. Az új vezetőségek megválasztása általában a pártdemokrácia követelményének megfelelően történt. Az elvtársak megtanulták, hogy a taggyűlés nélkülözhetetlen eszköze a Párt építésének és éppen ezért elsőrendű feladat, hogy tovább mélyítsük a pártonbelüli demokráciát és párttagságunk kivétel nélküli egészét mozgósítsuk a Párt előtt álló feladatok elvégzésére. A taggyűlések szervezésénél, politikai tar: alommal való megtöltésénél, lefolyiatásánál hónapokon keresztül végzett gyakorlatunk nem mehet feledésbe, pártvezetőségeinknél, hanem ellenkezőleg az a feladatunk, hogy tovább mélyítsük Rákosi elvlárs február 10-i beszédének jelentőségét, a taggyűléseinket még jobbá, még hat cosabbakká tegyük, hogy még jobb fegyverül szolgáljanak Pártunk erősítéséhez. , A Kiskunfélegyházi Gépgyár legutóbb megtartott taggyűlésén azt tapasztaltuk, hogy az elvtársaink nem vették elég komolyan a taggyűlés megszervezésének kérdését és egész biztosan sokkal kisebb jelentőségű kérdéseknek rendelték alá az üzem és a pártszervezet cg.v hónapjának legnagyobb eseményét. Jól tudják az elvtársak, hogy a taggyűlés a pártszervezet legfelsőbb szerve, aljöl a vezetőség havonta beszámol az elvégzett munkáról, eredményekről és hibákról, erre támaszkodva megszabják a további feladatokat. Ha a félegyházi gépgyáriak ezt a legszükségesebb . szempontot vették volna, akkor a taggyűlés egészen más képet mutatott volna,' akkor az előllük álló feladatot: az alapbéremelés és a normarendezés kérdését mélyebben, alapvetőbben tárgyalták volna me A taggyűlést megelőzően legfőbb szervezési hiányosság az volt, hogy a tizes bizalmiakat nem vonták be, nem mozgósí tolták a taggyűlés előkészité sére s ennek az lett a következménye, hogy a párttagság 25 százaléka hiányzott. Bár a tjtkár elvtárs önkritikájában ezt megállapította, azonban ez a taggyűlésen már mitsem segített. Komoly hiba voit még az hogy a vezetőség közvetlenül a taggyűlés előtt ült össze, hogy megszabja a taggyűlés napirendjét, tartalmát. Ez az ülés még akkor is tartott, amikor a taggyűlésnek már el kellett volna kezdődnie. Kuruc elvtárs beszámolójában érintette a Központi Vezetőség határozatát, az alapbéremelés és a normarendezés kérdését, beszélt a jobboldali szociáldemokraták üzemenhelüli leleplezett aknamunkájáról, megemlítette, hogy az ellenség eltávolítása óta az üzemben javult a munkafegyelem, fokozódott a termelékenység. Az ifjúság munkájával kapcsolatosan kemény kritikát gyakorolt Hatvani és Balog elvtársak munkája felett. A beszámoló hiányossága az volt, hogy Kuruc elvtárs sokat beszélt általánosságban, csak hézagosán készült el, fontos kérdéseket csak mellékes kérdésként kezelt. A beszámolónak nem voll elég nevelő hatása, mert mind az eredményeket, mind a Ideákat csak felületesen érintette, így a kritika-önkritika hangja elmosódott, nem hallatta hangját a taggyűlésen. Az elvtársak érezték ért a hiányosságot és felszólalásaikkal igyekeztek konkréttá, iránymutatóbbá tenni a taggyűlést. A tagság a normarendezés kérdésével már megelőzően foglalkozott az üzemi gyűlésen és ezért volt az tapasztalható, hogy nyíltan és kézzelfoghalóan rámutattak arra, hogy miért fontos a normarendezés és hogyan dolgozik az ellenség: Radies vállalatvezető. elvtárs beszélt a norben egy-egy munkacsoportnál a szerszámok szét vannak dobálva és amikor egy.egy darabra szűk ség van, akkor szinte bajlóva- dászatot kell érte indítani. A végén hozzáfűzte, hegy rendet kell teremteni a műszaki irodában az anyagkezelés terén, hogy így az ellenségnek kevesebb teret hagyjunk és a termelékenysé- get is fokozni tudjuk. Ökrös elvtárs az egyótil felelősségre hívta fel a figyelmet és az ellenség munkájára hozot: fél konkrét példát. Elmondotta, bogy Patyi üzemszerkesztő, amikor javas, lattal fordultak hozzá egy-egy munka könnyebb elvégzése végett, akkor azt durván elutasította és egyenesen kijelentette, hogy nem értenek maguk althoz. A szocializmus felépítése torén pedig feltétlen szükség van arra, hogy szorosan együtt dolgozzanak a munkások a műszaki ér. telmiséggel. Tovább jönnek a javaslatok, hogy hogyan tudják a termelékenységet fokozni, hogy hogyan tudják azt elérni, hogy a kommunisták valóban példamutató munkát tudjanak végezni. A kommunisták felerésze tűnt ki ezen a taggyűlésen és meglátszott az, hogy minden egyes párttag szívügyének tartja a termelés fokozását és a Párt továobi erősítését. Ha a pártszervezet titkára: Kuruc elvtárs még jobban érezte volna a jelentőségét a taggyíi. lésnek, akkor feltétlen még több konkrétum került volna fej ezen a taggyűlésen. Es ha a pártvoze- ség jól fogja tovább vinni a munkáját, akkor feltétlen jól is fogják a reájukbízott feladatokat elvégezni. marendezésről, és kihangsúlyozta, hogy „nekünk feltétlen tisztában kell lenni azzal, hogy igenis a bérek csökkenni fognak a normarendezéssel kapcsolatban, de rá kell mutatnunk arra, hogy mjért következett ez be.‘‘ Es ő maga elmondotta, hogy a mai nap folyamán két olyan . személyt kellett leváltani az üzemben, mint pl.: Csipeit, aki állandóan átszervezési javaslatokkal jött és amikor munkáját elkezdte, kisült, hegy még sokkal rosszába lett az eredmény, mint ahogy az előzőleg volt. Vagy Patyi üzem- szerkesztő, aki tervszerűen az iratok rendetlen kezelésével, szinte orránál fogva akarta vezetni. Most Balog elvtárs szólt hozzá, kihangsúlyozta, hogy igen, az ellenség, a jobboldali szociál. demokraták, a klérus emberei szándékosan úgy dolgoznak, hogy egy munkát háromszor is meg kelljen csinálni, anélkül, hogy az jó lenne. Így például egy vegyi fülkét csináltunk, amit háromszor küldtek vissza azért, mert nem jól volt megcsinálva. És a hiba ott van, hogy a műszaki iroda nem jól adta ki a munkát. A normarendezéssel kapcsolatban javasolja, hogy észszerűsítéseket hozzanak be j és ezen keresztül emeljék a ter- j melékenységet. Mindjárt el is mondta, hogyan gondolja ezt í végrehajtani. Elmondotta, hogy ' az irodákban az iratok szanaszét hevernek az íróasztalokon és ha egy-egy példányt keresnek, nem találják meg. Vagy lont az üzemA bajai Utry üzemben havonta egy napén megtakarított anyagból dolgoznak Az üzem július 3.-ával áttért a darabbérezésre. A jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció hangja itt is befurakodni igyekezett zavartkeltésé- vel, de az első bérfizetéskor az üzemnek minden dogozója meggvőződihetetl arról, hogy keresetük magasabbra emelkedett,'mint- azelőtt az órabérben. A Minisztertanács határozatával kapcsosaiban megfogadták, hogy tudatosítják a normarendezés kérdéséi, leleplezik a zavaróbban halászni akarókat, akik azon vannak, hogy mint az imperialisták ás hazai ötödik had- oszlopának. szekértőiéi, a dolgozók egységes sorait megbontani igyekezzenek. Valamennyi dolgozó megfogadta, hogy termelésük fokozásával erősítik a békefrpntof, hogy ezzel is segítsék Korea népének hősi küzdelmét. Minden imperio- Ks'ta provokációra több és jobb termeléssel, a selejt ' további csökkentésével felelnék. Az üzemi értekezleten valamennyi dolgozó vállalta, hogy az üzem havi termelése során kieső anyagból egy teljes munkanapot a kiesett anyag áruvá való feldolgozásával .íüb ve erősíti a bőkefro»- tpt és ötéves tervünk sikerét. ■ • t
