Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)
1950-08-24 / 115. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI Dobozó parasztok lerelei a t érni el orsoport okról Hogyan használja fel a Koreai Hét tapasztalatait a kecskeméti Gépgyár pártszervezete V. évfolyam, 115. szám Ara 50 fillér ■MITHFIf—1 1950 augusztus 24, csütörtök A Magyar Dolgosok Pártja központi Vezetőségének üdvözlő távirata a Román Munkás Párthoz „A Román Munkás Párt Központi Bizottságának és Gheorghiu Dej elvtársnak, Bukarest. A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadításának hatodik évfordulója alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küldjük a román kormánynak, a román munkásosztálynak, :s az egész román dolgozó népnek. Veletek együtt valljuk, hogy népeink egyre mélyülő barátságának alapja a hűség közös felszabadítónk, a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, a vállvetett harc a szocializmus felépítéséért országainkban és a közös helytállás a békefrontban az imperialista háborús uszítok ellen. Éljen, virágozzék a Román NépköztársaságA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége.“ A Rákosi Mátyás elvtárs vezette magyar kormányküldöttség megérkezett Bukarestbe A Bomán Népköztársaság kormányának meghívására, — mint ismeretes, — Kákosi Mátyás elv társ, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára vezetésével magyar kormánykül döttség utazott Bukarestbe, a romániai felszabadulási ünnepségekre. A magyar kormányküldöttséget, «mely hétfőn megérkezett Bukarestbe, Gheorghiu Dej, a Román Munkás Párt Központi Vezetőségének főtitkára, első ml- niszterelnökhelyeties, Vastle Luca, a Bomán Munkás Párt Központi Vezetőségének titkára, miniszterelnökhelyettes és pénzügyminiszter, Chisinevuchi, a Bomán Munkás Párt Központi Vezetőségének titkára, miniszterelnökhelyettos, Leontin Selegeanu, a Komán Munkás Párt Központi Vezetőségének tagja, a Bomán Népköztársaság fegyveres erőinek helyettes mi nisztere és Grigore Preoteasa külügyminiszterhelyettes fogadta. Megjelentek még a magyar kormányküldöttség fogadásán a bukaresti szovjet nagykövetség tagjai, élükön: I. S. Kaftaradxv nagykövettel, valamint a Magyai Népköztársaság bukaresti követségének tagjai. • A koreai népi hadsereg főparancsnokságának keddi hadijelentése A néphadsereg főparancsnoksága augusztus 22-én reggel közölte, hogy a nép: hadseregnek a déli partvidéken előnvomu ó csapatai, áttörve az amerikai 25-ik had- oszlá y és a tengerészgyalogság védelmi vonalait, folytatják támadásukat. A népi hadsereg légvédelmi egységei lelőttek három amerikai vadászgépet, amelyek támadást hajtottak végre Sztnandziu (Sinan siu) térsége ellen és egy vadászgépet Phenjan térségében. A néphadsereg főparancsnoksága augusztus 22-én este kiadott jelentésében közli: a népi hadsereg egységei valamennyi arcvonalon folytatták a kemény harcot az amerikai és a Li-Szin-Man csapatok ellen. Az amerikai és a Li-Szin-Man csapaiok, valamint az erőszakkal mozgósított úgynevezett rendőrségi és ifjúsági védelmi osztagok, páncélos és gépesített egységek támogatásával e.ienállást tanúsítanak, egyes frontszakaszokon pedig támadó harcokat folytatnak. Az amerikai lég erők naponta intéznek támadásokat az ország déiii és északi részének vidéke ellen és barbár módom bombázzák azokat. Augusztus 19-én több mint 50 amerikai repülőgép Csoncsim ellen intézett támadása során a város központi részére több min! 500 bombát dobott le, aminek következtében sok lakóház, iskola, kórház, színház és egyéb kulturális intézmény dőlt romba. A lakosság körében halottak és sebesültek vannak. A belga munkások tízezrei kisérték utolsó útjára Julién Lahant elvtársai Kedden, a fasiszta merénylők által meggyilkol1 Lahaut elvtárs temetésének napján, Liege és környéke, valamint a berinagei bányamedence dolgozói 24 órás sztrájkba léptek. Az üzemek dolgozói az ország minden vidékéről tiltakozó táviratokat küldenek az igazságügyi minisztériumba és követelik a tettesek könyörtelen megbüntetését. Dél-Rrisismfcan több mint 300.000 munkás szüntette be a munkát kedden délután 3 órakor, amikor megkezdődött Lahaut elvtárs temetése. A legtávolabbi belga vidékek üzemeinek és bányáinak dolgozói mind eljöttek, hogy utolsó útjára kísérjék a be'ga dolgozók nagy halottját és jelenlétükkel tiltakozzanak az imperialistáktól uszított belga fasiszták aljas gaztette ellen. Dolgozó par aszí családok tízezreit győzzük meg, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe Gerő Ernő elvtárs felszólalása a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttek értekezletén Gerő Ernő eVtárs, Pántunk főtitkárhelyettese az alábbi beszédet mondta a Szovjetunióban járt parasztküldöttek értekezletén. — Ez a mostani parasztküldöttség — kezdte beszédét — már a második, amely a Szovjetunióban járt. Lebet, hogy mire Magyarországon is a dolgozó parasztság zöme a termelőszövetkezeteken belül lesz, még egy-két paraszt'kü.döttség meg fogja látogatni a Szovjetuniót. Lehet — és erre ígéretet kaptunk —, hogy a Szovjetunióból, Kárpát-Ukra jnából magyar kolhozlagok. a szocialista munka hősei, a legközelebbi hetekben, valószínűleg szeptember folyamán el fognak látogatni hozzánk, hogy elmondják tapasztalataikat; azt, hogy hogyan értek el ők a kolhozok útján, a szovjet hatalom támogatásával, a szovjet rendszerben, Kárpát-Ukrajinában nem különlegesen jótermő földön olyan hatalmas eredményeket, amikről mi itt Magyarországon álmodni sem merünk. A parasztküldöttek történelmi feladatot teljesítenek — Az elvtársak nem is tudják, 'alán lemérni még ebben a p lla- aatban, hogy mikor kiutazták a Szovjetunióba és küldetésüknek eleget tesznek, milyen nagy történelmi feladatot teljesítenek. Ezt a küldetést, ezt a munkát, amit a küldöttek végeztek és el fognak végezni, nemcsak a mi gyermekeink, hanem az unokámk is emlegetni fogják. Úgy fogják ezt emlegetni, mint ahogy a régi harcosok unokái emlékeznek meg a nagy csatáról, amelyekben az öreg résztvett és amelynek az eredménye a nagy győzelem volt. Ennek tudatában keil felmérnünk feladatainkat. — Az eredményeik, amelyekről az elvtársak beszámoltak — meg kell mondani — nagyon szépek. És ha összehasonlítjuk azokkal az eredményekkel amelyeket az első parasztkü'.döttségnél elértünk, kétségtelenül megállapítható: a mostani eredmény komoly lépés előre, bár nem panaszkodhatunk: az első parasztküldöttség munkája is meghozta a maga eredményei*. Különösen nagvoknak tűnnek az eredmények, ha a mai helyzetet összehasonlítjuk a két évvel ezelöttvel. Mi volt ezen 8 téren nálunk két évvel ezelőtt? Keresztül-kasul az országban, a falun, féltek a kolhozoktól, féltek a terme'őszövetkezettől és ál-igáiig mutatóban akad* egv-egv faluban valaki, aki nyíltan a termelőszövetkezet hívének merte magái vallani. Ha ebből a szemszögből nézzük eredményeinket, meg kell mondani: komoly, nagy lépést tétiünk előre, a jég roeglörőben vau és a szövetkezeti mozgalom kezd mély gyökeret verni a faluban. Ve becsüljük túl eredményeinket — teljes erővel lássunk munkához — De ha abból indulunk ki, hogy hová kell eljutnunk, úgy ' meg ke’d vallanunk: csak a kéz- i det kezdetén vagyunk. Hiszen el kell jutnunk néhány esztendőn beiül oda,hogy adói- j gozó parasztság túlnyomó többsége önként belépjen a 1 termelőszövetkezetekbe; hogy nekünk 1000—2900 holdas terme őszövetkezeteimlk ’ legyenek; ; hogy a termelőszövetkezeteknek j tanult agronómusai, tanult zoo- tecshnikusai legyenek, hogy a 1er- ! me'.'őszövetkezetnek magas kul-! túrája, műveltsége legyen, hogy a , termelőszövetkezeti tagok gyer-j mekel tömegével menjenek a közép- és fé sőiskoiákba. Ezért — bár üdvözöljük, e Usure >jük az eddig elért eredményeket, de ezeket az eredményeket józanul kell ! értékelnünk és nem szabad túlbecsülnünk. — Az utóbbi hetekben a termelőszövetkezeti csoportokba mintegy 20.300 csa ád lépett be. El kell ismerni, hogy ez szép szám.! De ha arra gondo'umk, hogy együttvéve jelenieg 70.000 család j tagja a termelőszövetkezeteknek s' azoknak a száma, akik beléphet-! nek, meri dolgozó parasztok, kb. ! 1 millió — akkor láitjuk, hogy mekkora munkát kell még végeznünk. Es a munkának egy részét most kell nekünk elvégeznünk. Nem akkor, amikor elkezdődik az őszi szántás, vetés. Egy hetünk, 10 napunk vaui erre, hogy most teljes erővel lássunk munkához. Ez alatt a 10 nap alatt nem néhány száz, hanem néhány tízezer családot kell meggyőznünk arról, hogy lépjen be a termelőszövetkezeti csoportba. — Alkotmány ünnepe nálunk csak egyszer van egy évben, de senki sem kötelezhet minket arra, hogy jövő vasárnap ne ismételjük az ünnepet azzal, hogy tömegesen lépjenek be a termelő- szövetkezetekbe, vagy alakítsanak új termelőszövetkezeti csoportot. — A mi eddigi munkánk hiányosába abban áll, hogy gyakran — nem minden esetben persze — álta ánosságban beszélünk termelőszövetkezeti csoportokról. El-j momidtuk milyen jók ezek a ter-j melőszövetkezeti csoportok, mi-I Íven hasznosak, mennvire a pa-' rasztság érdeked szolgálják, de j nem eléggé folytattunk egyéni agi- ;áoiót egészen határozott célkitűzéssel. Nem elég, hogy valakit meggyőzünk arról, hogy általában a kolhoz jó dolog, a szocialista mező-gazdaság jó dolog. I A meggyőzésnek abban az irányhan kell folynia, hogy Kis Pétert vagy Nagy Jánosáét meggyőzzük arról, hogy írja alá a termelőszövetkezeti csoportba való belépési nyilatkozatot. A szövetkezés mellett a csoporttag tud legmeggyőzőbben érvelni Tehát ne általánosságban folyjon az agitáció, hanem meghatározott, konkrét formában. Az is jó, ha általánosságban agitálunk, lehet, hogy néhány hónap múlva ennek is iesz valami eredménye (biztos, hogy lesz), ne mondjunk le az általános agitációról sem, de emellett mindenki egyénileg győz zön meg néhány családot, hogy lépjen be a tszcs-be, A termelőszövetkezeti csoportba való belépés legjobb agitátorainak magoknak a termelőszövetkezeti csoport- tagoknak kell lennlök. Ki tudna meggyőzőbben érvelni azok felé, akik a termelőszövetkezeti csoportba belépni készülnek, de még nincsenek meggyőzve egészen, m nt azok, akik bent vannak, vagy akik most belépnek Ezéirt helyezünk olyan nagy. súlyt arra, hogy elsősorban a termelőszövetkezeti tagok, vagy azok, akik most válnak tagokká, folytassák ezt az agitáoiót házról házra, emberről emberre járva. — Azt kérdezik néha tőlünk, miért vagyunk ame lett, hogy ebben az évben mindenekelőtt a meglévő termelőszövetkezeteket erősítsük és ahol nincsen, ott új te rme-lős zővetkezeti csopor tokai hozzunk létre. A küldöttek, akik a Szovjetunióban jártak, azt bi'- szem erre meg tudnak felelni. Mit lehet csinálni ott, ahol van 12— 15 tag, 40—50 hold földterületem? Miféle gépesítést lehet o-tt alkalmazni? Hogyan lehet ott al. kalmazni a tudomány eszközeit? Nyilvánvaló, hogy ahhoz, bőgj komolyan meg tudja mutatni az előnyeit, fölényét a termelőszövetkezet az egyéni gazdálkodással szemben, ahhoz az keli, hogy legyen jókora darab terület, lehetőleg ösz- szefilggő terület, amelyre rá lehet ereszteni a nagy gépet, a traktort, a kombájnt, ahol tudományos mezőgazdálkodást lehet folytatni. — Ezért most a term elő szöveti kereti csoportok őszi fejlesztése során törekedjünk arra, hogy a meglévő csoportok nőve k cd je nek, a kis csoportok lehetőleg olvadjanak össze, ét igy nagyobb egységeket, nagyobb gazdaságokat hozzunk létre. Ezzel is úgy áll a dolog, mint a kisiparral és a nagyiparral. A kisiparos, ha megfeszül is, nem tud más lenni, m nt kisiparos. A Sztálin Autógyár 3 p?rc?nklni' gyárt egy-egy teherautót. EzzeJ
