Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-24 / 115. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Dobozó parasztok lerelei a t érni el orsoport okról Hogyan használja fel a Koreai Hét tapasztalatait a kecskeméti Gépgyár pártszervezete V. évfolyam, 115. szám Ara 50 fillér ■MITHFIf—1 1950 augusztus 24, csütörtök A Magyar Dolgosok Pártja központi Vezetőségének üdvözlő távirata a Román Munkás Párthoz „A Román Munkás Párt Központi Bizottságának és Gheorghiu Dej elvtársnak, Bukarest. A Román Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe, Románia fel­szabadításának hatodik évfordulója alkalmából forró elvtársi üdvöz­letünket küldjük a román kormánynak, a román munkásosztálynak, :s az egész román dolgozó népnek. Veletek együtt valljuk, hogy népeink egyre mélyülő barátságá­nak alapja a hűség közös felszabadítónk, a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin elvtárs iránt, a vállvetett harc a szocializmus felépítéséért országainkban és a közös helytállás a békefrontban az imperialista háborús uszítok ellen. Éljen, virágozzék a Román Népköztársaság­A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége.“ A Rákosi Mátyás elvtárs vezette magyar kormányküldöttség megérkezett Bukarestbe A Bomán Népköztársaság kor­mányának meghívására, — mint ismeretes, — Kákosi Mátyás elv társ, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára vezetésével magyar kormánykül döttség utazott Bukarestbe, a ro­mániai felszabadulási ünnepsé­gekre. A magyar kormányküldöttséget, «mely hétfőn megérkezett Bu­karestbe, Gheorghiu Dej, a Ro­mán Munkás Párt Központi Ve­zetőségének főtitkára, első ml- niszterelnökhelyeties, Vastle Luca, a Bomán Munkás Párt Központi Vezetőségének titkára, miniszter­elnökhelyettes és pénzügyminisz­ter, Chisinevuchi, a Bomán Mun­kás Párt Központi Vezetőségének titkára, miniszterelnökhelyettos, Leontin Selegeanu, a Komán Mun­kás Párt Központi Vezetőségének tagja, a Bomán Népköztársaság fegyveres erőinek helyettes mi nisztere és Grigore Preoteasa külügyminiszterhelyettes fogadta. Megjelentek még a magyar kor­mányküldöttség fogadásán a bu­karesti szovjet nagykövetség tag­jai, élükön: I. S. Kaftaradxv nagykövettel, valamint a Magyai Népköztársaság bukaresti követ­ségének tagjai. • A koreai népi hadsereg főparancsnokságának keddi hadijelentése A néphadsereg főparancsnoksá­ga augusztus 22-én reggel közölte, hogy a nép: hadseregnek a déli partvidéken előnvomu ó csapatai, áttörve az amerikai 25-ik had- oszlá y és a tengerészgyalogság védelmi vonalait, folytatják tá­madásukat. A népi hadsereg légvédelmi egységei lelőttek három amerikai vadászgépet, amelyek támadást hajtottak végre Sztnandziu (Sinan siu) térsége ellen és egy vadász­gépet Phenjan térségében. A néphadsereg főparancsnok­sága augusztus 22-én este kiadott jelentésében közli: a népi hadse­reg egységei valamennyi arcvona­lon folytatták a kemény harcot az amerikai és a Li-Szin-Man csapatok ellen. Az amerikai és a Li-Szin-Man csapaiok, valamint az erőszakkal mozgósított úgyne­vezett rendőrségi és ifjúsági vé­delmi osztagok, páncélos és gé­pesített egységek támogatásával e.ienállást tanúsítanak, egyes frontszakaszokon pedig támadó harcokat folytatnak. Az amerikai lég erők naponta intéznek támadásokat az ország déiii és északi részének vidéke ellen és barbár módom bombázzák azokat. Augusztus 19-én több mint 50 amerikai repülőgép Csoncsim el­len intézett támadása során a város központi részére több min! 500 bombát dobott le, aminek kö­vetkeztében sok lakóház, iskola, kórház, színház és egyéb kulturá­lis intézmény dőlt romba. A la­kosság körében halottak és sebe­sültek vannak. A belga munkások tízezrei kisérték utolsó útjára Julién Lahant elvtársai Kedden, a fasiszta merénylők ál­tal meggyilkol1 Lahaut elvtárs te­metésének napján, Liege és kör­nyéke, valamint a berinagei bá­nyamedence dolgozói 24 órás sztrájkba léptek. Az üzemek dol­gozói az ország minden vidékéről tiltakozó táviratokat küldenek az igazságügyi minisztériumba és kö­vetelik a tettesek könyörtelen megbüntetését. Dél-Rrisismfcan több mint 300.000 munkás szüntette be a munkát kedden délután 3 órakor, amikor megkezdődött Lahaut elv­társ temetése. A legtávolabbi belga vidékek üzemeinek és bányáinak dolgozói mind eljöttek, hogy utolsó útjára kísérjék a be'ga dolgozók nagy halottját és jelenlétükkel tiltakoz­zanak az imperialistáktól uszított belga fasiszták aljas gaztette el­len. Dolgozó par aszí családok tízezreit győzzük meg, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe Gerő Ernő elvtárs felszólalása a Szovjetunióból hazatért parasztküldöttek értekezletén Gerő Ernő eVtárs, Pántunk fő­titkárhelyettese az alábbi beszédet mondta a Szovjetunióban járt parasztküldöttek értekezletén. — Ez a mostani parasztkül­döttség — kezdte beszédét — már a második, amely a Szovjetunió­ban járt. Lebet, hogy mire Ma­gyarországon is a dolgozó pa­rasztság zöme a termelőszövetke­zeteken belül lesz, még egy-két paraszt'kü.döttség meg fogja lá­togatni a Szovjetuniót. Lehet — és erre ígéretet kap­tunk —, hogy a Szovjetunió­ból, Kárpát-Ukra jnából ma­gyar kolhozlagok. a szocialis­ta munka hősei, a legközeleb­bi hetekben, valószínűleg szeptember folyamán el fog­nak látogatni hozzánk, hogy elmondják tapasztalataikat; azt, hogy hogyan értek el ők a kolhozok útján, a szovjet hatalom támogatásával, a szovjet rend­szerben, Kárpát-Ukrajinában nem különlegesen jótermő földön olyan hatalmas eredményeket, amikről mi itt Magyarországon álmodni sem merünk. A parasztküldöttek történelmi feladatot teljesítenek — Az elvtársak nem is tudják, 'alán lemérni még ebben a p lla- aatban, hogy mikor kiutazták a Szovjetunióba és küldetésüknek eleget tesznek, milyen nagy tör­ténelmi feladatot teljesítenek. Ezt a küldetést, ezt a munkát, amit a küldöttek végeztek és el fognak végezni, nemcsak a mi gyerme­keink, hanem az unokámk is em­legetni fogják. Úgy fogják ezt emlegetni, mint ahogy a régi har­cosok unokái emlékeznek meg a nagy csatáról, amelyekben az öreg résztvett és amelynek az eredménye a nagy győzelem volt. Ennek tudatában keil felmérnünk feladatainkat. — Az eredményeik, amelyekről az elvtársak beszámoltak — meg kell mondani — nagyon szépek. És ha összehasonlítjuk azokkal az eredményekkel amelyeket az első parasztkü'.döttségnél elértünk, kétségtelenül megállapítható: a mostani eredmény komoly lépés előre, bár nem panaszkodhatunk: az első parasztküldöttség munká­ja is meghozta a maga eredmé­nyei*. Különösen nagvoknak tűn­nek az eredmények, ha a mai helyzetet összehasonlítjuk a két évvel ezelöttvel. Mi volt ezen 8 téren nálunk két évvel ezelőtt? Keresztül-kasul az országban, a falun, féltek a kolhozoktól, féltek a terme'őszövetkezettől és ál-ig­áiig mutatóban akad* egv-egv fa­luban valaki, aki nyíltan a ter­melőszövetkezet hívének merte magái vallani. Ha ebből a szem­szögből nézzük eredményeinket, meg kell mondani: komoly, nagy lépést tétiünk elő­re, a jég roeglörőben vau és a szövetkezeti mozgalom kezd mély gyökeret verni a falu­ban. Ve becsüljük túl eredményeinket — teljes erővel lássunk munkához — De ha abból indulunk ki, hogy hová kell eljutnunk, úgy ' meg ke’d vallanunk: csak a kéz- i det kezdetén vagyunk. Hiszen el kell jutnunk néhány esz­tendőn beiül oda,hogy adói- j gozó parasztság túlnyomó többsége önként belépjen a 1 termelőszövetkezetekbe; hogy nekünk 1000—2900 holdas terme őszövetkezeteimlk ’ legyenek; ; hogy a termelőszövetkezeteknek j tanult agronómusai, tanult zoo- tecshnikusai legyenek, hogy a 1er- ! me'.'őszövetkezetnek magas kul-! túrája, műveltsége legyen, hogy a , termelőszövetkezeti tagok gyer-j mekel tömegével menjenek a kö­zép- és fé sőiskoiákba. Ezért — bár üdvözöljük, e Usure >jük az eddig elért eredményeket, de eze­ket az eredményeket józanul kell ! értékelnünk és nem szabad túl­becsülnünk. — Az utóbbi hetekben a terme­lőszövetkezeti csoportokba mint­egy 20.300 csa ád lépett be. El kell ismerni, hogy ez szép szám.! De ha arra gondo'umk, hogy együttvéve jelenieg 70.000 család j tagja a termelőszövetkezeteknek s' azoknak a száma, akik beléphet-! nek, meri dolgozó parasztok, kb. ! 1 millió — akkor láitjuk, hogy mekkora munkát kell még végez­nünk. ­Es a munkának egy részét most kell nekünk elvégez­nünk. Nem akkor, amikor el­kezdődik az őszi szántás, ve­tés. Egy hetünk, 10 napunk vaui erre, hogy most teljes erővel lássunk munkához. Ez alatt a 10 nap alatt nem né­hány száz, hanem néhány tíz­ezer családot kell meggyőz­nünk arról, hogy lépjen be a termelőszövetkezeti csoportba. — Alkotmány ünnepe nálunk csak egyszer van egy évben, de senki sem kötelezhet minket ar­ra, hogy jövő vasárnap ne is­mételjük az ünnepet azzal, hogy tömegesen lépjenek be a termelő- szövetkezetekbe, vagy alakítsanak új termelőszövetkezeti csoportot. — A mi eddigi munkánk hiá­nyosába abban áll, hogy gyakran — nem minden esetben persze — álta ánosságban beszélünk terme­lőszövetkezeti csoportokról. El-j momidtuk milyen jók ezek a ter-j melőszövetkezeti csoportok, mi-I Íven hasznosak, mennvire a pa-' rasztság érdeked szolgálják, de j nem eléggé folytattunk egyéni agi- ;áoiót egészen határozott célkitű­zéssel. Nem elég, hogy valakit meggyőzünk arról, hogy általá­ban a kolhoz jó dolog, a szocia­lista mező-gazdaság jó dolog. I A meggyőzésnek abban az irányhan kell folynia, hogy Kis Pétert vagy Nagy János­áét meggyőzzük arról, hogy írja alá a termelőszövetkezeti csoportba való belépési nyi­latkozatot. A szövetkezés mellett a csoporttag tud legmeggyőzőbben érvelni Tehát ne általánosságban folyjon az agitáció, hanem meghatározott, konkrét formában. Az is jó, ha általánosságban agitálunk, lehet, hogy néhány hónap múlva ennek is iesz valami eredménye (biztos, hogy lesz), ne mondjunk le az általános agitációról sem, de emellett mindenki egyénileg győz zön meg néhány családot, hogy lépjen be a tszcs-be, A termelőszövetkezeti cso­portba való belépés legjobb agitátorainak magoknak a termelőszövetkezeti csoport- tagoknak kell lennlök. Ki tudna meggyőzőbben érvelni azok felé, akik a termelőszövet­kezeti csoportba belépni készül­nek, de még nincsenek meggyőzve egészen, m nt azok, akik bent van­nak, vagy akik most belépnek Ezéirt helyezünk olyan nagy. súlyt arra, hogy elsősorban a termelő­szövetkezeti tagok, vagy azok, akik most válnak tagokká, foly­tassák ezt az agitáoiót házról ház­ra, emberről emberre járva. — Azt kérdezik néha tőlünk, miért vagyunk ame lett, hogy eb­ben az évben mindenekelőtt a meglévő termelőszövetkezeteket erősítsük és ahol nincsen, ott új te rme-lős zővetkezeti csopor tokai hozzunk létre. A küldöttek, akik a Szovjetunióban jártak, azt bi'- szem erre meg tudnak felelni. Mit lehet csinálni ott, ahol van 12— 15 tag, 40—50 hold földterüle­tem? Miféle gépesítést lehet o-tt alkalmazni? Hogyan lehet ott al. kalmazni a tudomány eszközeit? Nyilvánvaló, hogy ahhoz, bőgj komolyan meg tudja mutatni az előnyeit, fölényét a terme­lőszövetkezet az egyéni gaz­dálkodással szemben, ahhoz az keli, hogy legyen jókora darab terület, lehetőleg ösz- szefilggő terület, amelyre rá lehet ereszteni a nagy gépet, a traktort, a kombájnt, ahol tudományos mezőgazdálko­dást lehet folytatni. — Ezért most a term elő szöveti kereti csoportok őszi fejlesztése során törekedjünk arra, hogy a meglévő csoportok nőve k cd je nek, a kis csoportok le­hetőleg olvadjanak össze, ét igy nagyobb egységeket, na­gyobb gazdaságokat hozzunk létre. Ezzel is úgy áll a dolog, mint a kisiparral és a nagyiparral. A kisiparos, ha megfeszül is, nem tud más lenni, m nt kisiparos. A Sztálin Autógyár 3 p?rc?nklni' gyárt egy-egy teherautót. EzzeJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom