Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-23 / 114. szám

DR. KO

fjj csehszlovák film kerül a mozik vásznaira, cime: Dr. Kővár.

Egy fiatal csehszlovák rendező első játékfilmje. Makovec rendező a film készítésénél újítást veszetett be. Esténként megbeszélést tartott a színészekkel, a műszaki dolgozókkal, közösen vitatták meg a felmerülő problémákat, kijavították a hibákat, úgyhogy a film egy kollektíva lelkes munkájának eredménye.

1985. Csehszlovákia. A megyei kórházba új orvost neveznek ki, ár. Kővárt, aki hivatásának tekinti a gyógyítást és lelkiismeretesen látja el betegeit. Ezért kerül szembe ár. Pokorny főorvossal, a kapitalista társadalom jellegzetes orvostípusával. Pokorny kizárólag pénzszerzési eszközt lát foglalkozásában, .csak gazdag betegeivel törődik, sőt annyira kiszolgálja a tőkéseket, hogy részt- vesz abban a cselszövésben, amelyet Olbrich gyáros a munkásai ellen kitervel. Olbrich gyárában ugyanis robbanás történt. Váso munkás keze súlyosan megsérült. Mialatt dr. 'Kővár mindent elkövet, a legdrágább gyógymódokat is alkalmazza, hogy megmentse egy munkás legnagyobb kincsét, a kezét, Olbrich és társai, köztük Pokorny, a munkások kárára akar keresni. A gyáros saját maga okozta a robbanást, hogy pénzt csikarjon ki a biztosító társaságból, de, ha ez kiderül, természetesen nem kapta meg a kártérítési összeget. Ezért olyan irányú vallomásra akarja bírni a munkásokat. hogy a kárt az ő gondatlanságuk okozta. A munkásság legnagyobb része azonban öntudatos dolgozó és még akkor sem hajlandó hamis tanúvallomást tenni, amikor megkezdődnek az elbocsátások. Sztrájkot készítenek elő és szakszervezeti gyűlésen állnak ki az igazukért. Ekkor lép közbe a jobboldali szociáldemokrata képviselő, a nagytőkés hűséges képviselője, ű volt az, aki magas haszonszázalék mellett állami megrendelési szerzett Olbrichnak és veszélyes tiek tartja, hogy éppen most tört ki elégedetlenség a: üzemben. Ez

esetleg az állami megrendelés visz- szovonására vezethet, ami tekintélyes profittól fosztaná meg mindkettőjüket. A képviselő tehát azt tanácsolja a gyárosnak, hogy egyelőre, természetesen saját érdekében, inkább vonuljon vissza, altassa el ezzel a munkások éberséget.

K

özben Kővárnak sikerűit Vasa kezét teljesen meggyógyítani, a munkások meggyőződlek róla, hogy a fiatal orvos az ő emberük, az ö érdekeiket védi és mindenkor segítségükre siet. Ezért megvédik a főorvossal szemben, aki l:i akarja dobatni haladó gondolkodása mialt az állásából. Pokorny ekkor látja, hogy nincs maradása a kórházban és elfogadja azt a magánklinikát, amelyet Olbrich ajánlott fel neki, Kővár pedig a város dolgozóinak megbecsült orvosaként folytatja munkáját.

A film bemutatja a munkásság életét az 1935-ös „látszatdemokráciában'', amikor rendezhettek ugyan gyűlést, de rendőri felügyelet alatt, amikor a munkanélküliség állandó réme fenyegette őket. Jól érzékelteti a tőkés mun- kásgyülöletét és azt a kirívó különbséget, ami a tőkés társadalomban az uralkodó és az elnyomott osztályok életmódja közölt fennáll.

IA ordr szerepét Krejca. a prá- -**• gai Városi Színház tagja alakítja, a csehszlovák film- és színművészet egyik legkedvesebb színésze, aki — mint mondotta: „Olyan orvost fönnálltam meg, aki tudását a dolgozó nép szolgálatába állítja.“ —

D. Karjcïin A Sarkvidék hősei

Az orosz és szovjet sarkkutatók nehéz és önfeláldozó munkájáról szól ez a könyv, arról a hősies küzdeiemrő., amelyet az Északkeleti Átjáró és az Északi Jeges- óceán megismeréséért folytattak és tolytatnak. Megismerjük oeiöle a szovjet állam nagyszerű gondoskodását mindenegyes fiáról. Izgalmas leírást ad a sarkvidéki utazásról, az első expedícióról, a sarki megfigyelő állomások munkájáról. A Sarkvidék állatvilágáról, természeti jelenségeiről, elsősorban pedig az ott érő néptörzsek életéről.

E hős kutatóknak köszönhető, hogy a sarki tengereken hajók és hajókaravánok járnak, embereket, eszközöket szállítanak és elősegítik a Távolkelet gazdasági fejlődését. Különönsen nagy változás következett be a sarkvidéki őslakosság életébein. Ma már a sarkkörön túl iskolák állnak és írni, olvasni tanulnak a gyerekek, akiknek szüleit a múltban* a legkegyetlenebb módon kizsákmányolták és a legsötétebb tudatlanságban tartották.

Az újtjpusú szocialista ember még a fagyos északon is virágzó kultúrát teremt. ,

A Sarkvidéknek ez a tudományos és egyben érdekfeszítö leírása lehetővé teszi, hegy egy szovjet tudós élményein keresztül ismerje meg a földnek ezt a számunkra idegen területét mindenki, akit a földrajz és természet világa érdekel.

BOLDOG ÉLET

A SZENVEDÉS UTÁN

A lengyel állam gondoskodik a főiskolára készüld ifjúságról

Adam Rapazki, a lengyel felső- oktatás és tudományos ügyek minisztere ismét telle, hogy milyen fejlődésen ment át a főiskolát végző ifjúság állami gondozása.

Elmondotta, hogy új tanintézeteket, főiskolás otthonokat, ínterná- tusokat és diákszállókat nyitnak meg ebben a tanévben. Az ösztöndíj

„A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek.“ (Alkotmány Vili. 50. §.)

Kemény, hideg tél vo.t. A fákat vastagon takarta be a deres hó. Tercsi Imréné, a .Sotwffer Cipőgyár egyik munkása szorongva várta e.ső gyermekének születését. A kamra falara vastagon fagyott rá a nedvesség, a törött ablakon be süvít »It a kegyet.en téli szél. A beállító« tűzhe.y éhesen tátogott, hetek óta nem vöd a háznál egy darab fa, egy darab szén. Honnan is Jeune? — Mindössze egy köteg szalma áll az egyik sarokban, — egyszer talán tud vizet melegíteni vele, bogy a kisgyereket megfiirössze.

Nehéz, kemény munkái végzett a gyárban —■ ő, a „gyenge női munkaerő'*. Még annyi bér sem járt neki, mint a férfiaknak, — pedig a munka az kegyetlen sok volt. Három-négy pengőt vitt haza hetente, — vagy gyakran még ennyit sem. Miért is kapott volna többet? Kinek fájt az, hogy a proletárasszony gyermeke már a bölcsőben kezdi a koplalást, mer! a kiszipolyozott, csont-bőrré aszott anyának nincs teje.

A gyerek megszületett. Lepedői húzóit ki fölé, hogy a zúzmara De lepje be. Az őrüléshez állt közel az anya, mikor látta, hogyan merevedik meg görcsösen a pá.heles csecsemő a dermesztő hideg lő!.

Nem maradt más hátra, mint a gyermekmenihely. Félve lépte át a hírhedi épület küszöbét. Itt azonban még roszabb volt. A gyerek néhány nap alatt belázasodott, fuldokolni kezdett. —- így hát inkább otthagyta a menhelyt s új- rakezdte a saját lábán. Tovább tengődött. Keményen meg kellett harcoln a az életért. Nappal a gyárban, „szabadidejében“ pedig Cg.y-egy „jószívű kegyes úrilház'- nál“ robotolt egy kis ételmara- dékert, hogy éhen ne vesszen.

Mikor a második gyerek is kezdett felcseperedni, — szolgálni adta őket. A férjét alig látta, mindig katona volt. 1939-ben behívBékeharc a XVII-es aknában

(W. D.) Harmatos nyárvégi reggel. A nőid fülxöz tapadó apró víicsöppeket kristállyá gyújtja az ippen elöbujt nap lángoló sugara. Minden ébred. A hajnal szürkülete percról-percre lisztül lappal az éj után, így váltakozik örök egyhangúságban a fény és a sötétség. A földet pihekönnyen betakaró köd elúszott az éjszaka után, mint a hajó-vontatta uszály... Ahogy szedegeti az ember a Idbait, a cipő orrának vizes fénye mutatja, hogy a természet az éj leple alatt jó- tikony harmatot lopott.

A környező erdő, — mintha védeni akarná, — úgy öleli körül a tisztást, ahol torony, épületek, motorpöfögés jelzi, hogy megállás nélküli munka, építés folyik. Emberi hangok, „jó szerencsét“ köszöntés, csikorgás összevegyülnek az erdőből jövő halk suttogással. Az első szélfuvallat melengeti a karcsú rúdon függő vörös zászlót, melyre a magyar dolgozók százezreinek fogadkozása jelszót irt: „Jó munkával a szocializmusért.“M

int minden reggel, ma is a megszokott kép. Frissen lépkedő, pihent vájárok, csillések, uraságiak. A lámpa már kézben van, a csapatok megbeszélik a munkát. Néha a tegnapi teljesítményeket mutató táblára vetik a szemüket. „Több less máma" — mond iák valamennyien a „koreai hét*’ ötödik napján.

Az oroszlányi XVII-es akna történetében a ma reggeli műszakkal úiabb fényes lap nyílik.

Miről irupk nagy betűkkel? A nagy eseményekről. Mi Ir történelmet? A népek harca a kizsákmányolás ellen, a békéén. Napjaink történelmének egyik győzelmes fejezetét írják a koreai harcosok, akiknek törhetetlen ereje kihúzza Korea talaját a megrögzött bérgyilkosok, vérszipolyozók lába alól. Nincsenek egyedül ebben a harcban. Velük van a világ dolgozóinak tevékeny, fettrekész szolidaritása. Velük vannak az oroszlányi és a vendégként náluk üdülő lengyel bányászok is.

A kas ma a testvér lengyel nép nagyszerű vájár fiait engedi le - f az aknába. Őket is harcba hívta a „koreai hét“.

Három, csengetés — ez az indulás jele. A rácsajtó lezárul. „Jő szerencsét“ — hangzik a felszínen maradók köszöntése és lassan, szinte zajtalanul ereszkedik le a csapat a föld gyomrába, ahonnan életet ad a bányász egész iparunknak, népünknek, a béketábornak, segítséget Koreának, de fegyvert is a népek ádáz gyűlölői ellen.

4 függő akna sötétségében fényt a kis lámpa biztosit. Halk zize- géssel fülyedve utazik a kas. Ahova hat évvel ezelőtt még télre, ,nem tudva, visszajönnek-e, mentek dolgozni a bányászok, ma boldog, víg dallal indulnak. Lengyel, magyar dallamot visszhangoz az akna.

'1\j égy száz méter az út, ott kezdődik a frontfejtés. Izmos faoszla- i ’ pok nekigyürték magnkat a hatalmas tömegű föld tartásának. Csillogó fekete szenet szállítanak nagy zajt csapva a esillcrona- tok. Keskeny sinelken ügyesen kígyóznak. A levegő nagyszerű. Frissebb, mini fent. Jól megszervezett tégjüratok a iegfoiilusabbut biz- tmifják a főid alatt dolgozóknak, lilik... jókorákat szippantunk belőle.

A lámpákat maga elé tartó libasor ütemesen vonul a 101-cs frontfejtéshez. Néha megcsúszunk és akaratlanul a vasutasokhoz hasonló iámpajeleket adunk.

Meleg váltás. Egymás kezébe adják a szerszámot. Nem fent ta- léilkoznak, hanem lent, a fronton, ott adják egymásnak a kéztől még meleg fegyvereket : fejtőkalapácsot. Kézszorítás, öröm, boldog éljenzés, ölelkezés. Az éjszakások átaátéik helyüket a nappalosoknak, azok meg közös frontot kezdtek a lengyel békeharcosokkal.

A rázók csattogva, a fejtökalapács halkabb berregéssel, egyszerre indulnak meg. Most már a munka beszél egyedül, a nagy zaj minden egyéb szót érthetetlenné tesz.

0sszpontosított figyelem mindegyikük arcán Úgy figyelnek, olyan lelkes hősiességgel dolgoznak, harcolnak, mint a koreai katonák a lövészárkokban, úgy állnak izmaikat megfeszítve a vastag réteg szén előtt, mint ahogy a koreai százezernyi hősök rohamra indulnak, a kalapács nyomán úgy hullik a fejtett szén, mint Korea néphadseregének tüze elölt a megvert, menekülő imperializmus

Magyarok, lengyelek együtt. Kattowice és Oroszlány nagy távolság egymástól és lám, mégis milyen közel vannak. Nincsenek távolabb, mint a béketábor kattoivicct őrhelyén. Jól értik egymást, bár a nyelvük elütő, de a munka, a harc, amit vívnak, nagyszerű tolmács. Néha összeér a tekintetük, mosolyognak, a fejükkel biztatást intenek egymásnak, azután még több szén omlik le o kalapács nyomán.

Nagyszerű munkások. Rózsahegyi Károly és Szçzepdniak Fran- ciszek, Balia Sándor és I'ys Wladiszlaw, Farkas Béla és Prózaiak Wojciech, Vicena János és Fajkus Franciszek nem ok nélkül viselik az ál munkás kitüntetést. Annyi már a szén, hogy a Jöcsúzda és a froutkiráza nem tudják továbbítani. 4 jól szervezett munka, a lelkesedés, a békéért való harc gyújtó tüzç, a proletár nemzetköziség ereje itt, a 101-cs front fejtésen, ebben a műszakban „megszégyenítette'‘ a szállítóberendezéseket. A műszaki felkészültséget lebirták a nagyszerű teljesítmények.

4 tele csiliek önilenek. Az előbb még százat olvastak, pélelött kétszázat és a műszak végére 381 lett belőle. Hatalmas eredmény, ilyet még egyetlen műszak nem adóit. Móaöttc nagy egyéni teljesítmények, olyanok melyek igazi étig unkátokká, sztahánovistdkkd avatják a győzelmet elért vájárokat.

L 'gij műszak alatt három műszák teljesítménye. Ezt ered mén y ez- fo s koreai nép harcának támogatása, a béke üyyénel; jó munkával, nagyobb termelési eredményekkel való megvédése.

A szénporos lengyel, magyar vájárok mutogatva, néhány ismert orosz szó használatával értik meg egymást. Tárgyalják a műszakot, nézik a számokat, az egyes csapatok részeredményeit.

— Jó munka volt — állapítják meg elégedetten. Ezzel is erősödött a béketábor, erősödőit a magyar és lengyel nép barátsága, erősödött az a két népi demokratikus ország, melyeknek Rákosi és Biemt elvtúrsak a vezetői.

Lengyel bányászok, magyar aknában a koreai szabadságharcosokért. Van-e ennél nagyszerűbb képlete a dolgozók nemzetközi szolidaritásának?

»

ták és attól kezdve végigszenvedte a háborút. Munkásember — így hát az élvonalba osztották — ágyútölteléknek. Műkor hazajött, mar nem volt egész ember, ö is, mint sokezren a kapitalizmus, a zsarnokság aldozata lett,

A felszabadulás, a Vörös Hadsereg hős katonái Tercsiiknek is hoztak a szabadságot, a boldog ólet ígéretét. Az élet napról- napra köanvehb és szebb lett. Most már ivein kellett a gyerekeknek szolgáim, hogy kenyérhez jussanak. Együtt lehettek a gyerekek és anyjuk, Tercsiné. Vall rendes lakásuk, — jutott kenyérre, de hozzávalóra is. Tercsidének biztos volt már a kenyér a kezében. Ruha is került vala- menny.ökre. Nem kellett már fá- gyoskodni sem —- a keresetből futotta tüzelőre is.

Még 43-ben belépett 3 Szó > eiáldemokrala PáHba. —- Akkor még nem tudtam, — hónnap is tudhattam volna —» hogy nem ott, hanem a kommunisták közö I az én helyem. Azt hittem, hogy a letűnt nagyhangú szociáldemokraták is a munkások, a mi érdekünket képvise.ik. Csak később láttam meg, hogy úgy lettek ők is, mint a papok — arra tanítottak benőnket, ha valamit ki akar, tunk harcolni — hát várjunk türelemmel.

Bo dogan beszél mostani életéről, arról, hogy az ő családjának • elébe milyen változást hozott az alkotmány.

Teresiné az üzem egyik legjobb dolgozója. Bármelyik férfi munkatársával felveszi a versenyt. — De a keresete sem marad le a férfiaké mögött. Tercsiné is, mint minden munkásasszonv, a saját életéből tudja, hogy mit jelent a női egyenjogúság. Nem kell már 3—4 pengőcskéért gürcölnöm — mondja büszkén — azúr', mert nő vagyok. Ma ugyanúgy megkapom a munkámért járó pénzt, ü st bárki más. Bezzeg a? előtt nem vették figyelembe, hugv családifenntartó vagyok és hogy az én munkám semmiive! sem ér. téktelenebb, vagy rosszabb, mint a férfiaké.

Egy darabig elgondolkodva ül. Szeme előtt elvonul a felszabadulás óta megtett út. Minden é* újabb eredményeket hozott. 43- ben összekerült a çsalâd. Itt-baB már szép lakásuk volt, a gyerekek tanültak. Volt ruha, cipő — minden, ami kellett. És így tovább, minden esztendő telve volt örömmel. Tavaly már disznót i* vett. Az idén lesz háztartásában az első disznóölé*.

„A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére..." — mondja az alkotmány.

Ez bizony igy van. Dehogyis kell mO'St azon tömte a fejét, hagy a fiának kenveret adjon a kezébe, hogy nem 'esz ruhája, cipője. Inkább még majd ö hoz haza. A nagyabbik fiú, — aki csöpp híja, hogy nem lett éppúgy. mint nevelőapja, a Horlhyiék aidozala — most a Rákosi Mdvek lanu'ója. Büszke, erős fvű- A világért sem hagyná olt a munkahelyét. S ha hazajön meglátogatni az anyját és az öccsét, — nem győzi k*vdi-psPné magái- Jó do;Ka van a Rákosi Müveknél és sokat tanul. A lársgi is megbecsülik, ezért và’aszloHàtk az üzem fiataljai kultúrfeielősnck. Olyan izmos, hpgy majd ^csattan a? egészségtől a bőre — mondja nagy megelégedettséggel Tercsimé. Na és a kisebbik fiú. Gimnáziumba jár. Tanult ember lesz, hiszen az alkotmány neki is biztosítja a művelődéshez való jogot. Vasasnak készül ô is. De az lehet, hogy a.gronomus lesz, mert szereti a növényeket is.

Es annyi, annyi öröm érte ez alatt a néhánv év a’att, hagv 37! nem is lehet ilyen gyorsan elmesélni. A szenvedés, az íirobotoH évek, a sok megaláztatás csak akkor jut eszébe, amikor hallja, hogy az imperialisták újra çzép szabadságunkra törnek, De akkn- sem fél. Tudja, hogy ejtsek vigyünk, erősebbek, mint 3 zsa: nok-sig.

! akció az első éves hallgatók 4C • százalékára terjed ki. Négy új fe- I iskolai otthon épült Varsóban Jiá- : romezer egyetemi hallgató részére. Krakkóban, Lodzban, Lub inbcn ■ és Vroclavban, valamint a többi nagyobb egyetemi központban is helyreállították és kibővítették a már meglévő otthonokat.