Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-22 / 113. szám

Elfef zakód oit a tassi NeirfrontMzottsstg — lemaradtak a begyűjtési versenyben Mfedszen* és Szegvár verseny- fellhíivásámk elfogadása után Kun szén timiklós dolgozó paraszt­sága páros versenyre hívta ki Tass község dolgozóit. Mindkét község dolgo-zó parasztságának az volt a célja, hogy a hegyüj- test augusztus 20, Alkotmányunk évfordulója előtt 100 százalékig teljesítsék. A verseny egyenlő adottságok mellett indult meg és mind a két község azon volt, bogy a rendel­kezésre álló összes eszközöket felhasználva első legyen a be­gyűjtésben. A versenyben a bein­dulástól kezdve, Tass dolgozó parasztsága milndvéigng Kun- szentmlkíós mögött halad".. Ami­kor Tass elérte az 54 százalékot, akkor Konszentmiklós a 98 szá­zaléknál tartott. Most, amikor Kunszentmiklós dolgozó paraszt­sága begyűjtési tervét 104 száza­lékban teljesítette, Tass még csak 69 százaléknál tart. Miért van ez ‘gy? Mert Kimszentmiklóson a pártbizottság a verseny megindulátsátöl kezdve a 'begyűjtést mindig központi kér­désként kezelte.'. Állandó felvilá­gosító munkával serkentette a dolgozó parasztokat, hogy a be- gvüijtési gabonájukat egyenesen a géptől adják be. Mozgósitotta az iMNDSz, a DÉFOSz és a többi tömegszervezetek népnevelőit. Naponta g cséplőgépeknél és a tanyaivilágiban k'isgyűléseket és báni agitáoiót tartottak. Széles­körű nyilvánosságot biztosítottak a versenyben mutatkozó hiányok­nak és eredményeknek. Naponta ismertették Tass és a saját köz­ségük dolgozó parasztságának a begyűjtésben elért eredményeit, így, állandóan szervezve a ver­senyt, elérték azt, hogy a falu dolgozó parasztságának mintegy 92 százaléka begyűj­tési gabonáját egyenesen a géptói vitte be a földműves- szövetkezet raktárába. Az egyéni versenyzők pedig egy­más példáján felbuzdulva, nap, nap után magasan túlszárnyalták az előirányzatukat. így történt Mező Pál esetében is. ö az előirányzatát 178 száza­lékban teljesítette. A raktárnál éppen ott volt Dobra: József is. MleWtt lepakol'la volna szekeré­ről a' gabonától duzzadó zsáko­kat, gondolkozott vagy egy sori, aztán hirtelen lerakta a mázsára és kijelentette, hogy ebbe már ő nem nyugszik bele. Mikor meg­kérdezték tőle, hogy mibe nem nyugszik bele, ő azt felelte, hogy ha Mező Pál 178 százalékban tel­jesítette előirányzó tát, megmu­tatja ő is, hogy nem fog lema­radni. Hát így is lett. A beadási kötelességét 290 százalékban tel­jesíelte. De hasonló módon járt el Gyárfás József is. Amikor lát­ta, hogy szomszédja, Dercel Ist­ván 360 százalékkal teljesíti be­gyűjtési kötelezettségét, a ver­senytáblát szemlélve azt mondot­ta: — Hát ha már ez a verseny­tábla az én jó komámnak is közli a nevét, akkor én is megmutatom, bogy nem fogok lemaradni. Meg- in'otom azt, hogy az én nevem is rövidesen oda fog kerüOni a ver­senylóidéra. És meg is mutatta. Másnap má.r messziről látszott a neve a versenytá.blán. Közölte az arra járó dolgozó parasztokkal, hogy Gyárfás József 498 százallékra teljesítette az előirányzatát. Ve­gyetek példát róla! A felvilágosító munka nyomán valóban példát is vettek Gyárfás Józseftől. Harmadnapra jött is a teli zsákokkal Langó József. — Itt van oá — mondotta a szekéren lévő duzzadó zsákokra mutatva. — Elhoztam. Éppen most csépeltem el — és alig, hogy lemérik a gabonáját, csil­logó szemmel veszi tudomásul, hogv már másnap ő lesz a falu követendő példaképe. Hát hogy is ne, hiszen kisparaszt létére 2902 százalékban teljesítette a begyűjtési előirányzatát. De ez így ment nap, mint nap. Amikor a pártszervezet népnevelői Ber- ná-dj Imre, Juhász és Kubai elv- társakkal az élen, kimentek egy- egy tanyára és felvilágosító mun­kájuk nyomán az egyénileg dol­gozó parasztok ott a helyszínen kötötték meg a versenyszerző- ! dóst. De jó munkájuk eredmé- j nmeképpen még a legtávolabb eső tanyáról is, csépiés után közvet­lenül bevitték gabonájukat a dol­gozó parasztok és növekedtek a 400—500—1000 százalékos be­gyűjtési terv teljesítések. A pártszervezet ezeknek az eredlmlényeknek láttán továbbra se.m bizakodott el. A begyűjtés utolsó szakaszában is ugyan­olyan lemdliilettel szervezte a ver- senymozigalmat, mint az első szakaszban. Mindmáig segítette, bátorította az egyéni versenyző­ket. így érték el azt, hogy ma teljesítve a 'begyűjtést előirányza­tukat, irányt vehetnek arra, hogy a 200-as begyűjtési verseny-moz­galomnak tagjai lehessenek. '* * * Amíg Kunszentmiklóson a begyűjtési raktár előtti úton ízekérsorok állanak, addig Tasson üres az utca. A verseny tábla el- ' hanyagolva, a nyilvánosságtól eldugott helyen, valótlan adato­kat közöl. A községháza udvarán keresztül haladó dolgozó parasz­tok már meg sem nézik. Minek t is néznék. Az augusztus 11-i eredményeket közli, pedig már 17-nél tartunk. De ha még jó adatokat közölne, akkor kevésbé terhelné a felelősség a vezető- jegyzőt. De nem azt teszí. A tábla közli azt, hogy a községi elő­irányzat 6030 mázsa és ebből már eddig 6960 mázsát teljesítettek. Vagyis ezek szerint elérték, sőt túlteljesítették az előirányzatot. A valóság azonban mást mond. Es pedig mutatja azt, hogy Tass előirányzata 102 vagon. Augusz­tus 11-ig csak 60 vagon gabonát gyűjtöttek be. De ugyanakkor ugyanez a versenytábla közli azt is, hogy Tass, a kunszenlmiklósi dolgozó parasztok 98 százalékos tervteójesitóséivel szemben csak 63 százalékot ért el. Ebből a két példából is látható az, hogy Tas­son ellhanyagolják a begyűjtési tervük id/őben való teljesítését. De el hanyag ölj óik az egyénileg versenyzők, az élenjárók népsze­rűsítését is, pedig az augusztus 11-i eredményeket közlő verseny- tábla is azt mutatja, hogy van­nak Tasson is magas eredménye­ket elérő dolgozó parasztok. Ezt bizonyítja a dicsőségiábla is, amely most büszkén ■hirdeti Vida János, Virág János, Slabi György 400—600—300 százalékos begyűj­tési eredményeit. Csak míg Kun­szent miklósoó állandóan szervez­ték a versenyt, addig Tasson pi­henlek bafoéraukon. Addig, amíg Kunszentmíklösan a népnevelők nap-nap után folytatták a felvi­lágosító munkát, addig Tasson nem folyik semmiféle népnevelő munka. Tasson az clvíársak azt gon­dollak, hogy minden -magától mégy. Azt hitték, hogy a faluban alszanak a kulákok. És most a 69 százalékos begyűjtési eredmé­nyükön keresztül lá'.balják ha­nyagságuk következményét. Nem­csak, hogy lemaradtak a begyűj­tési versenyben, hanem meg a megye többi községéi is szégyen­be hozták. Beléptem a csoportba Kedves Népújság! , Most Alkotmányunk évfordulóján elmondhatom én is, hogy pz az Alkotmány valóban a miénk, dolgozó embereké. Már annál is inkább a miénk, meri mi valósítottuk meg Pártunk vezetésével. Ez az Alkotmány' minekünk, dolgozó parasztoknak is jogainknak szabad gyakorlása útján segít bennünket a munkánkban. Segít és hjztosPja hogy magunknak jobb életet teremtsünk. Én nem rég még egyéni, nadrágszíjparcellán dolgozó paraszt voltam. Dolgoztunk mi keményen, de míg a termelőcsoport lagjai állandóan előre haladták, addig mi kínlódtunk egyhelyben. Míg mi agyon dolgoztuk magunkat, addig Ők könnyedén elvégezték a munkát és jobb terméseredményük lett, mint a miénk. , Ezen a dolgon elgondolkoztam én is és amikor a bajal-bokányi termeté, szövetkezeti csoport látogatása után hazajöttem, éltem az Alkotmányban biztosított jogommal és beléptem a termelőszövetkezeti csoportba. Az Alkotmány biztosította számomra azt. hogy én is csoporttag lehessek, hogy én is azon az úton haladjak, mely biztosítja állandó gyarapodásunkat. Fiam pedig, aki a múltban nem mehetett iskolába, most tovább fog tanulni, A feleségem is éppen olyan csoporttag lesz, mint én. így biztosítja számunkra az Alkotmányunkban lefek­tetett jogainknak megvalósítását. Ezért, hogy most én is csoporttag lettem, boldogan köszönöm ezt a Pátinak, aki megvalósította az Alkotmányt és útat mutatott nekünk, dolgozó parasztoknak. Ambrus Gábor, Jánoshalma, tszcs, új tag. Fejlesszük tovább a „koreai hét nagy eredményeit 99Mött%öiiöiii Kedves Elvlársak! Most az Alkotmányunk évfordu­lójának ünnepén én is tiszta szív­vel köszönöm Pártunknak és Rá­kosi elvtársnak, hogy egy o'yan Alkotmányt valósíttunk meg, mely biztosítja minden dolgozó embernek a fejlődést, a boldogu­lást. , Engem a népi demokrácia, mini tanuló diákot, ösztöndíjjal segített. A Párt is tanításával állandóan segítette elméleti képzettségem tovább fejlesztését. Ezáltal értet­tem meg azokat a kérdéseket és feladatokat, melyeknek megoldása a dolgozó nép uralmának biztosítá­sához elengedhetetlenül szükséges. Az egy évvel ezelőtt megjelent Alkotmányban jogaimnak, kötele­zettségeimnek lerögzitését látom. Akárhol vagyok úgy érzem, de lá­tom is, hogy a munkához, a tanu­láshoz, a pihenéshez való jogai­n Pártnak44 • man keresztül megadta az Alkot, mány számomra azt a lehetőséget, hogy mind politikai, mind termelési vagy tudományos munkán keresz­tül hasznos tagja lehessek a szo­cializmust építő társadalmunknak. Alkotmányunknak köszönhetem, hogy most továbbtanulhatok. Azt, hogy ösztöndíjat kapva tanu­lásommal a Pártban és a lö- megszervezetekben végzendő társadalmi munkámmal hasz­nos lagja lehessek társadal­munknak. Mindezekért most az Alkotmány napján ennek a széfemében. Rá­kosi eivtárs útmutatásával akarok harcba indulni a szocializmus, a proletár .nemzetköziség nagy ügyé- ; ért, a szccia'ista társalalom meg­valósításáért. J Kalló János, kiskunfélegyházi DISz tag.’ A „koreai hét“ nagy termelési eredményei nem ok nélkül, nem magúiktól szüléitek, hanem az üzemi pártszervezeteik vezetősége nagyobb figyelmének, melyet a ;mUT.Ikia megszervezésére, a ver­senyzés feltételeinek jobb bizto­sítására fordítottak. Nagy példák sorakoznak mór üzemeink éleié­ben a „koreai hét“ előtt. Az el­múlt tíz hónapon belüli három nagy muníkaversenyaíkalóm voll: a Sztálinul felajánlások és mű­szak, az április 4-:lkii és a május 1-i. Minden alkailomm-al mun- kásoszlályunk és dolgozó pa­nas ztságunk is nagy lelkesedéssel vette ki részét a versenyzésből. Minden ilyen nagy alkalom azu­tán előbbre vitte a munkaverseny- Z'és ügyét. Mindig több és több egyéni- és brig-á-d versenyző küz­dött a felajánlások teljesítésé­ért. A kör mindig szőlősedéit. Az a hatalmas lendület, amelyet a sztálini felajánlások adtaik a műit év decemberében a magyar munka versenyt mozgalomnak a magyar Szt-aihSnov-mozgai.om lét rejövetelének nagy mennyiségi és minőségi változásokat hozott. Általában az üzemeink levonták a kellő tanulságokat és az új ve­zetőségekkel megerősített párt- szervezeteink jobban, harcosab­ban, iráinyi'mulaitóbban álltak an­nak az élére, hogy a munkaver senv a szocializmusunk építésé­nek vallóban fegyverévé, kommu­nista módszerévé váljon. Ma már nincsen egyetlen űző­in iinik sem, ahol ne lenne munka- verseny, ahol a dolgozók nemes vetélkedése ne győzné,le a teg­napi nagy eredményeket. A mun ka verseny kérdés-e szoros össze­függésben van a termelékenység emelkedésének kérdésével és így természetesen a béke megvédésé­nek nagy ügyével is. Minden olyan esemény, mely a -termelés kérdésével kapcsolatos: a bélke kérdésével kapcso'a-to.s, minden, a-mi elősegíti a leemelés e-melke «léséi: a békelábort erősíti és népi 1 demokráciánkat, m-inden olyan, niC v óljában áll, akadályozza építésünket, a termelés alakulá­sát, az gyengíti a békéba-foot, ak-arva nem akarva az imperia­listáknak dolgozik, késlelteti a s-zooiaól-zmus építésé!. A munka- verseny tehát hatalmas jelentő­ségre telt szert a szocializmust építő népi deniokrác'ákba.n és igya a mi országunkban is. Hogy a -le-r metélten y Ségünk az e-'-ső év­negyedben bizonyos mértékben csökkent, azt n-om-csak -a jobbol­dali szociáldemokrata bércsailók- nak, az OTI csal óknak, n-onmaté- zilúk nőik „kös-zönhel jüik“,. hanem döntően aminaik is, hogy a munka- versenyzés igen sok esetben csak á.tmen-et'i jelleget öltött, csak kampány,szerű volt, nem volt ál­landó, nem volt szívós, meg-sz-a- ki'.á-s -nélkül módszer üzemeink­ben, a műhelyekben, a munka­padoknál. A miniSz-tetfanáos ha­tározatának a v-égréha jtása, a ter­melik eifi y ség emel-k-e-dése feltéte­lezi a munkaversenyzést. Meg k-e'T állapítanunk, ho-gy ebben nagy segítségünkre síeleit a nor­ma-rendezés, -mely a dolgozóknak egészséges őszi önzést adott, újabb nagy telje-síimén vek elérésére. — Felfokozta a dolgozók érdeklő­dését az újítások, észszerű,sít-éselk a ’Ik-ailm-azóisáira, fel-sz íinrehoz-a laté­ra és ho-gy ízek milyen sikerrel járlak, azt a „koreai hét“ nagv eredményei a napnál fc-ny-es-eb- •ben bizonyítják. Az elmúlt hét a koreai szabadságharccal való együttérzés hete vöt. Az üzemek nagy lelkesedéssel telték magu­kévá a SzOT ezzel kapcsolatos .felhívását és a vállalt feladatok­nak a Viégreihiiijtá-sa, a f-eté jáin-’á- -sok túlteljesítése mindenütt a dol­gozók legszélesebb tömegeit moz­gatta meg. Senkii s-e-m maradt ki, az üzemek do-lgo-zói egyc-k voltak ebben a harcban. A -koreai hét Válla-lá-sa-in-ak a teljes-ítésé-bein élenjárlak azok az üzemeik, amelyek felajánlásaikat eddig is a legtélkiismeretesebben végezték el. Gondolunk itt első­sorban a Kecskéméit Cipőgyárra, ahol a dogozók valamennyien eil határ-őzt ék, h-ogyi n-em fejezik be a .tk-oreai hetet“, hanem egész hóna-pban továbbfolytatják. Na-gv javulást lap-aszt-ailhatunk a Ma­gasépítő NV-nél iis, ahol a mun­kaversenyzés sókkal frissebb, len­dületesebb volt, mint a-z eddigiek folyamán bármikor. Az üzemek na-gy né-szét sorol halnánk fel , jboltveir-seny ben “, m itadia nn y iia n a legtöbbet aikae-tá-k a-din-i. a leg­jobbal a legjobban végezték, ho-gy segítsük a koreai népet, í-mper-ia- lista-el en-es harcának győzelmét. Vannak azonban még oiván üzemek, ahol a műnk a versenyzés még m m,dig n-em tud gyökeret verni, vagy ha gyökeret vert, -n-em tud elmélyülni, „valami“ f é jlödé-séb-en m eg.ak a d'á lvoz za. Erre p-éd-a a Platter Konzerv­gyár, ahol a „koireai hét“ nem hozott olyan eredményeket, mint áll a.l-á ban az íizem-einlkben. Az elvláirsa-ink ebben az üzemben, de még egyebütt is, egy kicsit a véletlenre bízták a verseny-szer­vezést, azt hitték, hogy magétól -is menni fog, azt hitték a dol­gozók öntudatra mar elérkezett a-rra a fokra, hogy mindenki ma­ga lássa, hogy a termelékenység e m cík e-diés e érdekében m unka ver­senyezni szükséges, azt hitték, hogy -a néhány nagyobb teljesít­ményű munkás, aki lormészele- sen johban is keres, mint a lobbi, elég „csalétek“ -a munka­verseny mozgalom «zéle-sit-éséne A sponlen-i'lás, az öszlüntas'g, az a bűn. ami ellen a kom mincis Iák már évlizedek éta harcolnak é-s nekünk is az a f-fti-adaliunk, hogy az i’yen álláspontokat le-btrjufc, k-küszöböljük az üzem életéből. Egy néhány nagy eredmény még nem elegendő orra, bogy r mun ka verseny erősöd jék. Ez csak úgy lehetséges, ha a pánt-szervc- zel. a sraksze-rvéreti bizottság kellő po-’jil'ikan munkával támaszt­ja alá. ha a.z elért eredményeket népszerűsíti, ha minder»! meg esz annak érdekében* hogv a mu.nlka- versenv ne c-sak sl-agoiljon, va«y vi sí zí fejlődjék, hanem előre- ménjén, ho-gy a-z újítások és az ész szer űsité-'e-k révén in-inél na­gyobb e fe dm én Vek - szülésien ék Ha a munkaverseny sark kiive, kominuw'sla módszere a szoeializimus cpílésének. akkor miért nem módszere minden üzemnek, míé.rl nem ennek iiiegfele'öen érlékelík jel en tőségét? A koreai hc-l tatén so-k tanul- I Ságunk van. Egy-rgy iiz-émben k.üí.&n-;külön fel lehetett mérni a jelentőségét. A legfőbb tanulság az. -hogy hál-a.’im.a.s larlia-iékaink vannak, o-me'y-elk eddig nem jöt­tek felszínre, de rnósl ez-e-n a hé­ten „elöbu-kk-anliaik“. Ez részben bizonyítja az e-ddl-gi ezzel kap osolatos hemfönöd-ömséget, de ugyanakkor alapot ikapl-unk ah­hoz, hogy felismerj ük a további miinik-av er sen y szervezés hatalmai I-elhielö-ség-éitl és azt, hogy ezt nem vehetjük 'le a napirendiről, cím­kéző leg, a most szerzett tainilsí- gokat arra kell felhasználnunk, hogy még jobb, míg eredménye­sebb munkát végez-hessüm-k ezen a téren. A .Jkone-ai bét“ eredmé­nyei akkor lesznek mairadamdóak és igazán emlékezeteseik, akkor végeztünk az e-’múlit ‘héten igazán jó munkát a bőké érdekében, ha az eredményeiket továbbfejleszt' jiik, b-a n-em állunk meg, hanem kikiiiszöbölve a.z eddigi legfőbb h-ibóil, biizl'o-sftju.k a versenyzés ali-andö, hiaialmas lendületiét, biz- tOLS-ít-julk ezrei -az ötéves terv fel­adatainak elvégzéséi, a szocializ­mus fokozottabb épftiés-ét. Ëlniéleti színvonalunk emelését seqítí elő az flnvag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása %

Next

/
Oldalképek
Tartalom