Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. augusztus (5. évfolyam, 95-121. szám)

1950-08-20 / 112. szám

EZT JELENTI NEKÜNK AZ ALKOTMÁNY Munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó levele az Alkotmányról Augusztus 20-a. Felszabadult népünk alkotmánya megvalósí­táséinak évfordulója. Falvak, vá­rosok, az emberek ezrei ma mind, mind e nagy eseményről beszél, ncik. Üzemekben, tanyán, termelő, szövetkezetit csoportokban e na- • pon mind csak erről folyik a vita. A felszabadult munkás dolgozó paraszt, értelmiség egymás közt saját élményeit, tapasztalatait veti fei és ezeken keresztül vi­tatják meg ezt a történelmi je­' lentőségű eseményt, a magyar nép első, valóban igaz Alkotmá­nyát. Beszélgetéseik során min­den ember a megvalósult jogok és kötelességek létrehozásáról és Rákosi elvtárs iránti szeretőiről beszél. De erről írnak a munká­sok, dolgozó parasztok, haladó értelmiségnek le g j o bb j-a-i. És erről beszél levéléiben Ta­vaszi Józsefné, a Kecskeméti Gyufagyár NV sztahánovista dol- i gozója is. „Még lelkesebben dolgozom“ Kedves Elvtársak! Augusztus 20-án ünnepeljük Alkotmányunk évfordulóját. — £zen a napon minden dolgozó munkás és paraszt, férfi és nő telkesen ünnepli a mindnyájunk Alkotmányát. Azt az Alkotmányi, mely előszűr ad valójában jogot a népnek és ezeknek a jogoknak gyakorlását biztosítja is. Az Alkotmány kimondja, hogy minden hatalom a dolgozó népe. Az Alkotmánynak számomra, mint nőnek, van egy másik pontja, bogy nines különbség férfi és nő közölt. Mindenki annyit ér, amennyi munkát végez a közösségért. Ez azt is jelenti, hogy ma már megbecsülik a női munkát. Én mindezeket Iáivá, mindig lelkesebben veszek részt a mun­kámban, a munkaversenyekben. De különösen az államosítás illán éreztem, hogy megváltozott a muokához való viszonyom, hogy már nem a lökésnek, hanem magamnak, mindnyájunknak dol­gozunk. Már február elején munkáimban sztahanovista ered­né ny t ériem el. Azóta Is mindig élenjárok a termelés vonalán és érzem, hogy éppen úgy megibeesülnek, mini a sztahanovista férfi munkásl. Hiszen Rákosi eiviárs mondta, bogy nálunk a munka becsület és dicsőség dolga. Azt, hogy mint nő egyenjogüvá váltam a férfiakkal és mun­kámat az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszó alapján fizetik ki, köszönhetem a nagy Szovjetuniónak, a iPárt éj Rákosi eiviárs úl- niotatása alapján léjreiölt Alkot Hiányunknak. Tavaszi Jőzsefné, a Kecskeméti Gyufagyár NV sztaihánovista dolgozója. Hálaf-eít szívvel g< — írja egy műszaki Háhtell szívvel gondolok Pár­tunkra az Ai'kolmánvunk első évfordulóján, mert Alkotmányunk biztosítja részünkre jogainkat és kÓtelezeHségeiivfsel. Biztosítja a- munkához való jogikká', de nem úgy, mint ahogy az emuit rend­szerben voit. Nem úgy, mint a múltban, hogv jogai csak a ki­zsákmányoló osztálynak lehettek, nekünk pedig az ö általuk kisza­bott éh bérért kelleti reggeltől es tlg dolgoznunk. Most az Alkot mán vunktsak kö szönhetem, hogy műszaki mun Icámban teljes mértékben támo­gattak és észszerűsítésemet elfo­gadlak. A BARNEVAL központja ezérf a munkáért 500 forint­tal meg is jutalmazod. Alkot mű nyűnk többek között biztosítja az á-'landó továbbtanu­lást, az új műszaki értelmiségiek kinevezését, iskolákban, egyete­meken, szaktanfolyamokon és más egyéb módon. Jó magam is az Alkotmányiban biztosított jo-i goknak köszönhetem mostani munkahelyemet. Meri, miként a? országban annyi ezer dolgozó', munkájának megbecsülése alap­ján az őt megillető funkcióba helyeztek, úgy engem is a BAR- n-evái kecskeméti telepére, ment gépkocsielőadóntilk neveztek ki. Ezéct a bizalomért igyekszem minden erőmmel és tudásommal dolgozó népem érdéként képvi­selni. Mint műszaki dolgozó tu­dóm, hogy nagy segítségei’ kel! nyújtanom munkatársaimnak az újítási és észszerűsftós-i munkála­toknál és nem utolsó sorba.n a munkaverseny szervezésénél. Ezért Alkotmányunk nagy ün­nepére üzentünkben megszervez­tem a 100 ezer kim-es mozgalmat a gépkocsivezetők közölt és ez­zel jelentős önköltségcsökken­téssel járulok -hozzá népgazda­ságunk fejlesztéséhez. Az Alkotmány minden becsü­letes dolgozó részére ptélysége- sen történelmi o-kmány. amit év­századokon áí óhájlozlak az em­beriség legjobbjai, az valósággá vált. elsősorban a Sztálini Alkot mány révén, majd később nálunk is. Alkotmányunk, melynek min­den egyes pontja a szabadsagot :f***rt vissza, a legnagyobb bér >ndo'unk a Pártra értelmiségi dolgozó tosftiék arra, hogv o-r-szágunkban egyszer és mindenkorra leszá­moltunk a rothadt kapitalista .társadalommal. . Fokozott hálával és -szeréténél gondolok e nagy ünnepen gvő- zelmein-k szervezőjére, a Pártra és népünk bölcs vezetőjére, Rá­kosi elvtá-rsra. Szabadsági Malok Gábor, gépkocsi-előadó. Az Alkotmány biztosija gyermekeink boldog jövőjét Az Alkotmány által én is, mint minden dolgozó asszony, a Ma­gyar Népköztársaság egyenjogú állampolgára lettem. Jó munkám biztosítja megélhetésemet, jöve­delmemet, ugyanúgy, mint egy családapáét. Mindezek mellett a népi demokráciánk még olyan se­gítséget is nyújt nekünk, dolgozó asszonyoknak, amely nélkül egy többgyermekes család megélhetése nem volna biztosítva. Ezt bizo­nyítja az én helyzetem is. Míg én a gyárban végzek napi mun­kámat, addig a gyárunkban kél kiesi gyermekem, a napközi ott­honban ‘teljes ellátást és tn eyte­lelő nevelést kap. Két nagyobb gyermekem pedig az Alkotmány által biztosítóit jog alapján, la- nonooWioni ellátású és fizetés mellett különböző ipari pályákon elnyertek a szakmai tudást és a segédlevelet. A nyár folyamán két kisebb gyermekem 8—8 heles ál­lami nyaraltatási akció keretében a Balaton mellett üdülőtáborban vett részt. A mi Alkotmányunk részünkre,, munkások részére is biztosítja a SZOT-on keresztül, hogu bármely időszakban kivehes- s ük a fizetéses szabadságot és üdülni mehessünk. Ezt az Alkot­mányt, mely szabadságunkat, em­beri jogainkat, békénket, függet­lenségünket biztosítja és őrzi, kö­szönhetjük Pártunknak, 'Rákosi Mátyás elvtárs vezérünknek, aki mindig dolgozó népünk érdekében 'végezte és végzi ma is önfeláldo­zó munkájút. Borbély Józsefné, Kecskeméti Konzervgyár NV. dolgozója. Hincl több parasztot a tszcs-be Kedves Elvtá-rsak! Nekem, mint egyszerű ember­nek, sok köszönni valóm van az Alkotmánytól kapott jogaimért. Én a múltban mint kisemmizett szegénvp-araszit éltem és túrtam a földet egész a felszabadulásiig. De még utána is egy ideig látás­tól vakulás-ig dolgoztam. Mikor aztán a cso-port megalakult és én is termelőszövetkezeti ta.g lettem. Ezzel megszűntek azok a gond­jaim, ami nap nap után az egyé­nileg gazdálkodás nehézségei j okoztak -nekem. Az Alkotmá- I nvunkban biztosított gépál omá­sok gépet az államtól kapott segítségek mind, mind segítet­tek nekünk a munkánkban. Eze­ken keresztül és a szorgalmas munkánkkal már mostan komoly eredményt értünk el. Többet már nem kell félnünk az éhségtől, nem kell reszketnünk, hogy elár­verezik a kis földünket, miná ahogy a múltban volt. Szabad és szocializmust építő emberek let­tünk. Ezeket mind biztosítja szá­munkra az Alkotmány, de bizto­sítja azt is, hogv gyermekeink tanulhatnak és minket, idősebbe­ket is tanítanak. Most hogy Alkotmányunk meg­valósításának évfordulóját ünne­peljük, én is, mi-nt a többi cso­porttag, azon vagyok, hogy népnevelő mnnkával győzzek n:cg minden becsü­let*.- dolgozó paralszl-tár.sa- ni.. t a nagyüzemi mezőgaz­daság helyes és biztos útjá­ról. Arról az útról, melyet nekünk a Párt mutat meg és amelynek jár­hatóságáé az Alkotmány biztosí­totta számunkra. Ezért vagyok há ás a Pártnak és ezért köszön­tőm szivemből az Alkotmányi megvalósításának évfordulóján. Török Mihály, tszos tag, Jánoshalma. ALKOTMÁNYUNK ÉVFORDULÓJÁRA ALAKÍTJUK MEG A CSOPORTOT“ Őszre ni é {> Megyénkben nem cgv tanyában nehezen tudják elképzelni, mi­lyen a-z, a búza, á-r-pa, amelyik 11 — 18 mázsát ad holdanként. Már pedig van ilyen, különösen a te-r- mclöcsopoclokban, csak éppen sok ember nem hiszi, ameddig a saját szemével nem látja. A dol­gozók azért nem tudják elkép­zelni, mert egész nyáron a forró homokot tapossák. Ha tenyerük­be egy kis homokot tesznek és ráfújnak, akkor az pár kihofni- terre btzt-osan elír épül. A Duna— Tisza közölt sok p homokos főid, a rozs szálkás benne, a búzát meg egyeae-sen csucsujgalmi kell, hogy legyen valami belül«. A ter-melőcsoport-ok földjén azonban szépet termett a gabona. Itt a dolgozók a munka mellen az eszüket js hasznú Iák, no meg a nép államának a segítséget. A gépeket is a szövetkezet szolga • piába állították. Így szil-lettek a virágzó trrme 1 öcsopo-r!ok, ame­lyeknek terméseredményei egyre több dolgozó parasztot győznek meg arró’, hogy a boldogulásnak egyetlen útja a szövetkezeti gaz­dálkodás. Rajtunk a falu szeme Alakulásuk óta az egész falu figyeli a csoportok munkáját. Amíg kezdetben a falubeliek ide­genkedve nézték a csoportúit, ad­többen jönne diig ma már bizalommal vannak , iránluk. Sok helyen máir érik a gondolat, az elhatározás, hogy belépnek, sok helyen már meg is érett, így a vaskúti Dózsánoz 77 család lépett be, több, mint 400 ho d földdel. A nagybaraes- kal Petőfi C'oport'hoz 60 család 100 holiddail csatlakozott. Szán­kon 300 holdat hozott 47 család a Táncsics csoportba. Csólyospá- loson a Béke ternielőosoportná'l 23 család közel 200 holddal kérte felvételét. De Kecskeméten és 3 környéken us a társas gazdálko­dó« felé fordul a parasztság. A Szabad Május 1. csoportnál már 25, a Rózsa Ferenc csoportnál pe­dig 32 család jelentkezeti felvé­telre. Uj csoportok alakulnak Az új belépők Alkotmányunk évfo-rdíróján lépnek be a cso­portokba. Ezek mar ismerik a csoport életé', eredményeit, ta­pasztalat nil. De augu.sztus 20-án sok községben új szövetkezeteket is alakítanak. Diinatelétlen köz­ségben 16 család, Gazén 26, Bács- szenitgyörgyön 24, Tiszáké esketi 15, Kiskunhalason 117 család ala­kít új termelőszövetkezeti cso­portot. Vasárnap. Alkotmányiunk tör­vény boúk'balásá nak évfordulóján k h o ií 2 á n k sorra alakulnak megyénkben a te run elős z ö v eíkeze ti cső por! ok. Van olyan járás már, abonnit jelentettük, hogy löbbezer csatái a'akit szövetkezeteket. A belé­pésre jelení-kező dogozó parasz­tok számának állandó növekedé­se megyénkben azonban meg mindig nem tükrözi elég híven a falu megindult erjedését. Ez arra figyelmeztet, hogy a termelőszö- veikezeti mozgatom továbbfej­lesztésiévé' kapcsolatos politikai, irányítói, szervező és felv lágojfló munka tekintetében az eddiginél jóval többe! kell még tennünk. Igen meggyőző és eredményes a csoporttagok fel világosító műn- ká.ja. Egyenként keresik fel a dolgozó para,sz!c«aládokat s egyen­ként beszél k meg velük a közös gazdálkodásban szerzett tapasz­talataikat. Nagyon fontos még a példamutatás. Kerekegyházán Feldman István pártii'kár önkéntes belépésével az egész községnek mutat pél­dái. Pé'dáját a többi dolgozók is követik. Páct-szerve-z eleink min­denütt álljanak az egyéni mes- gvőzés munkájának az étére, se­gítsék megyei mozgalommá ten­ni a nagyszénásnak jó kezdemé­nyezését. így érjük el azt, hogy az őszre még többen lesznek a csoportban, még több szövetkezetét alakít a dolgozó nép. A kecskeméti gépállomás felkészül az őszi mélyszántásra A kecskeméti gépállomáson nagy lendülettel folynak az őszi mély­szántáshoz szükséges előkészüle­tek. A jó politikai felvilágosító munka és a jó munka-megszerve­zés eredményeként teljes fe ké­szültséggel lát majd hozzá a gép­állomás az őszi munkáiaiok elvég­zéséhez. A gépállomás javítómü- helyéoen már az elmúlt héten meg­kezdték a gépek javításál, Pálin­kás Imre és Pozdóray János sze­relők egymással versenyezve há­rom gépet javítottak és hoztak üzemképes állapotba 4 nap alatt. A három gép javítása mellett még egyéb gépeket is rendbehoztak. melyeken kisebb javítanivalók voltak. ■ Sokkal több munkára számítunk az idén, mint a múlt esztendőben, — mond­ja Pálinkás Imre szerelő. — A dolgozó parasztok már látják a gépi és az állati munka közötti különbséget, s ezért egyre többen kötnek szerződést gépi „munkára. Mi a reánk háruló feladatokat csak úgy tudjuk tökéletesen elvégezni, ha már jó előre felkészülünk rá. — Munkánkká! mi is liczzájá­rulunk ahhoz, hogy jövőre még joeb tprmés legyen. Dolgozó pa­rasztságunk már meggyőződött arról, hogy ezt csakis a gépi mun­ka biztosítja, — mondja Pozdoray János. A gépállomás üzemi pártszervezete és a DISz-szervezet állandó, szí­vós felvilágosító munkával készül az őszi munkálatokra. Fokozott harcot vívnak a kulákok ellan. akik akadályozni akarják a dolgo­zó parasztságé abban, hogy a gépállomással szerződést kösse­nek. A felvilágosító munkában és a termelőmunkában Zetkó Imre. Herceg György, Varga Sándor és Kovács János fiatalok alaposan ki. veszik a részüket. Munkaterületü­kön állandó felvilágosító munká­val szaporítják a gépállomással szerződést kötő dő'gozó parasztok számát. Sokan vannak, akik maguktól kérik, hogy traktorral végezzük nála az őszi mélyszántást. Ezek tudják hogy a gépi munkával sokkal több termést várhatnak, — mondja Varga Sándor DISz fag. — Őszi munkalsrvünket a lehe­tőséghez képest messze túl akai­juk szárnyalni, — mondja Kcvács János. — Tervünket eddig 45 százalék­ra teljesítettük. Kétezerki encszáz holdra kölötlek szerződést az őszi munkálatokhoz, — mondja Juhász Kálmán, a gépállomás üzemi párt- szervezeténsk titkára, — A szerződések megkötése ál­landóan folyik és csakhamar elér­jük a száz százalékot is, — mond­ja Pá'inkás Imre. , A gépállomás dolgozói vállalták, hogy felvilágosító mun­kával hozzájárulnak a termelőcso­portok fejlesztéséhez és egyfe töob dolgozó parasztot győznek meg a társas gazdálkodás előnyé­ről. Az állandó népnevelő munká­ban a gépállomás valamennyi dol­gozója részlvesz. Ezzel biztosít­ják, hogy a jövő esztendőben dol­gozó parasztságunk még több ga­bonával járuljon hozzá a szocia­lizmus építéséhez, ötéves tervünk megvalósításához. A kecskeméti gépálomás fia'aljai így mutatnak példát a többi gépállomá-ok dol­gozóinak, így fokozzák a munka­verseny lendületéi a mezőgazda­ságban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom