Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-11 / 77. szám
Szolnokmegye egyénileg dolgozó parasztjai augusztus 8-ig befejezik a csépiést Gyorsítsuk a munkát ! ' .............................................................................................................. I . I I II .................IMII . ...................... „Fog jál kezet a szovjet emberekkel a mi nevünkben is.. HÁROM FALU KÜLDÖTTEI 1, Búgnak a cséplőgépek a dávodi határban is. Keresztes József, a „Szabadság“ termelőcsoport elnöke gyönyörködve nézi munkájuk gyümölcsét. Szerteszét eleven a határ. Dolgozó parasztok seré nyen dolgoznak. A jő felvilágosító munka megtette a magáét: jói megy a munka és a duzzadó zsákokba ömlik a gazdag termés... Keresztes József, a 'termelőcsoport elnöke élenjárt a felvilágosító munkában is. A felszabadulás óta harcol az ipari munkásokkal szövetségben a jobb életért. Négy é* fél esztendeig albíró volt. Kilenc holdján dolgozott és elsőnek lépett be a termelőcsoportba, ahová bevitte földjét, állatállományát, teljes gazdasági felszerelését. És Keresztes József sem hiába dolgozott. Most, amikor munká- ját gazdag terméssel ajándéko*- za a föld, büszke az elmulit öl esztendőre... Keresztes Józsefet két hónappal ezelőtt nagy megtiszteltetés érte: a község dolgozó parasztjai őt választották meg a Szovjetunióba induló parasztküldöttségbe. — 0 erre a legérdemesebb ember a faluban — így mondják a falubeli dolgozók. S. — Nézd meg, Margit, milyen a közös munka a SSovjetunióbanl A szorgalmasabb ember többet keres-e, mint az, aki kevesebbel dolgozik? Nézzél szét alaposan, aztán mindent írjál feli Ne felejtsd el megnézni a takarmányozást. Hozzál mintát az ágasbúzából 1 Ilyen és hasonló megbízásokat kap Oláh Margit a község dolgozóitól. Sok-sok kérdést tesznek fel neki, alig győzi jegyezni. Sok a kérdés Itt a faiun és Tataháza dolgozó parasztjai Oláh Margittól várják a választ ezekre a kér. désekre, aki elmondja majd tapasztalatait, élményeit, amikor visszatér a Szovjetunióból. Nem lesz könnyű dolga Oláh Margitnak. Sokat kell tanulnia odakint a Szovjetunióan. Erre kötelezi az a .bizalom, amelyet a község dolgozói iránta éreznek. Oláh Margit komolyan veszi küldetését. — Tudom, melyek azok a kérdések, amelyek időszerűek a falun. Ha hazajövök, megválaszolom őket Nem fog csalódni bennem a Párt, sem a község dolgozó parasztjai ... 5. Kiss Oyörgyné gondosan zsebébe teszi a jegyzetfüzetét. A kis könyvecske azt a sok-sok kérdést tartalmazza, amelyre válaszrt vár Ágaesgyháza dolgozó népe. G. Kiss Györgyné emlékezik a két hónappal ezelőtt lefolyt választásra. A községháza előtt hatalmas gyűrű vette körül a hatgyermekes anyát — Aztán jól nézzél meg mindent, a kolhozokat, kombájnokat — mi is tanulni akarunk belőle. Kissné mosolygott és sorbaD jegyezte a kérdéseket. — Fogjál kezet a szovjet em berekkel a mi nevünkben isi Kissné megígéri. Elviszi Ágasegyháza dolgozó népének üdvözletét, forró baráti kézfogását a szovjet városok és falvak népének, akik felszabadulásunkon tű] sok-sok baráti ajándékot adtak népünknek. Szabadságunkon, éle- tünkön túl gépeket, gabonát szerszámokat... És mindezeken túl hatalmas, követendő példát/ Gara délszláv anyanyelvű parasztjainak figyelme a termelőcsoportok felé fordult Így akarják még jobban elmélyíteni a défszláv-magyar barátságot A garai határban már megindult a cséplés. Dolgozó parasztságunk bizakodással néz munká' jénak eredményei elé. A »Fürst Sásdoc“ tecmelAszö- vetkezet kimagasló eredményed ismételten meggyőzték a délszláv és magyar anyanyelvű lakosságot, hogy felemelkedésük útja: a nagyüzemi gazdálkodós. Babity Alajos, a Délszláv Szövetség helyi csoportjának jegyzője boldogan újságolja, hogy a délszláv anyanyelvű dolgozók sorsában újabb csoportok megalakításáról folyik a terve zg êtes. i—i Nem külön délszláv anyanyelvű terme lócsopo Ttokat akarunk alakítani, hanem egylütt a magyar anyanyelvüekked. így akarjak még jobban elmélyíteni a délszláv—magyar barátságot. A kömégben « délszláv ás magyar anyanyelvű dolgozók között kölcsönös a megbecsülés és szeretet egymás iránt. Különösen azóta mélyültek el a baráti szálak, mióta a helyi csoport végleg felszámolva Antun Rob soraikba befurakodott ku- j lók járt. Mióta kizárták Dujmov | Jakab és Kubatov Antal 50—50 holdas kulákokat. Nincs máir a helyt csoportban Antun Karagity s«m, akinek soviniszta és nacionalista magatartása még a becsületes délszláv anyanyelvű dolgozókat is távol tartotta a helyi csoporttól. Együtt munkálkodnak a köz- •ég magyar anyanyelvű lakosságával, hogy a minisztertanács határozatának pontos végrehajtáséval, eredményeik növelésével erősítsék népgazdaságunkat. A délszláv anyanyelvű fiatalság ott van a DISZ soraiban. Hatvanan vannak, de számuk egyre nő. Gondosa örködnek azon, hogy soraikat a délszláv anyanyelvű kulákok meg ne bonthassák. Fel- világosító munkával harcolnak a félrevezetettek meggyőzésére, hogy a kulik oknak mi a célja a zavarkeltéssel. Stipán Gojtán 13 holdas középparaszt csak a legutóbbi taggyűlésen panaszkodott, hogy neki azt mondották, ne fogja be lovait, mert elveszik majd tőle. Mindjárt a taggyűléseit világosították fel, hogy ez a hiragság nem más, mint • kuIák hangja. így akarja a kulák a bizalmatlanság csóváját elhinteni, az egységes sorokat megbontani. Stipán Gojtán azóta büszkén jár két lovával. A klerikális reakciónak sem ülnek fel. Mindnyájan emlékeznek még a történtekre. Hru- biány Endre, a plébános ott volt a békeivek aláírásánál. Nem mert ellene szegülni a délszláv és magyar anyanyelvű lakosság egyöntetűen megnyilvánuló békeakaratának. De másnap már a béke ellen beszélt és felolvasta a kalocsai érsek levelét is a templomban. —' A pap ne politizáljon, hanem imádkozzon — mondják a délszláv anyanyelvű dolgozók. Hrubiány plébános a délszláv anyanyelvű fiatalságot magához igyekezett édesgetni De nem sikerült neki. A mostani fiatalság máir tanult papjaitól. Nagyon jól emlékeznek még Raffai Alfonzra, a volt dusnoki plébános ra, aki hosszú időn át itt is volt káplán és bittantanitó. Kubatov János és Aladdcs János jól emlé kéznek veréseire és pofonjaira, melyeket ez a csuhába öltözött pofozógép osztogatott az iskolá ban. Gara délszláv anyanyelvű dolgozói a magyar anyanyelvű dől gozökkal felismerték ellenségeiket. Soraikat szorosabb egység be vonva küzdenek, hogy munkájukkal erősítsék, gazdagítsák országunkat, a dolgozók államát, mely alkotmányában is biztosította számukra nyelvi és sajátos nemzeti szokásaik, kultúrájuk ápolását, fejlesztését. Ezért is érkezett rövid Idő alatt harmadszor a népművelési minisztérium kulturautója körükbe. S amilyen szeretettel jöttek a kulturcsoport tagjai, olyan szeretettél fogadták is őket, délszláv anyanyelvű és magyar anyanyelvű dolgozói a községnek. Kunadacs példdí műim Július 5-én hajnali 4 órakor felbúgott az első cséplőgép Kun- adacs község határában, hogy ontsa az aranyos búzaszemeket a zsákokba, a raktárba, a malmokba. Kunadacs a felszabadulás előtt kiiályi uradalom volt, mostani gazdái akkor mind zsellérek voltak, kizsákmányolva a királyi uradalom, és az „intéző“ urak által. Kunadacs község gazdái mostan dolgozó parasztok, űjgazdák, akik megmutatták, hogy megszabadulva volt uraiktól, egészséges és bő aratást tudnak elősegíteni és végrehajtani. Nincs is hiba Kunadacson. Nincs, mert a párt vezetésével a népiszervekkel karöltve szívós népnevelő munkát végeznek. Megmutatkozik ez a szállítási szerződések kötésénél is, 1200 mázsa gabona beszállítására kötöttek szállítási szerződést. Ugyancsak a tarlóhántásra Is kötöttek szerződést és már folyik is a tarlóhántás Kunadacs község határában. Kunadacs község dolgozói jól tudják, hogy a cséplés, tarló- hántás és más mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésétől függ az egész ország dolgozóinak a kenyérellátása. Fokozzuk a népnevelő munkánkat, mert helyesen megszervezett; munkával tudjuk elérni, hogy országunk biztos lépésekkel haladhasson a szociá- lizmus felé. Elvtársak, figyeljünk fel jól a csépiést szabotálókra, a munka halogatókra és nem hivatkozva arra, mint Szabadszállás és Kun- szemtmiklós község DÉFOSz szervezete, hogy még a cséplőgép nem tud indulni, mert munkásai most is hordanak. At kell a munkásokat csoportosítani és máris mehet a cséplés. Ne várjanak azok a dolgozók, akik már a hordással végeztek és csépelnének. Hisszük, hogy Kunadacs község példájából a többi községek Is tapasztalatot merítenek és nagyobb lendülettel fognak dolgozni a népek boldogabb életéért, a szocializmusért. Szabadság! Kunszentmiklósi Mezögazdasáai Osztdlu dolgozói. „ , fl cséplési ellenőrök feladatairól A cséplési ellenőr ez idén még felel&sehb munkát végez, mint eddig bármelyik évben. Az egyre élesedő osztályharcban kemény harcot kell vívnunk a ku- Lákság és a klerikális reakció sokirányú, fondorlatos támadásai ellen és ebben a harcban fontos feladat vár a cséplési ellenőrökre. Ezért bizzuk a falu legőn tudatosabb dolgozóira a dolgozó nép jövőévi kenyerét. A cséplési ellenőrnek a mázsa- könyy, a cséplési napló, a cséplési ered/ménylap, a csépeltein és a cséplftmunkások gabonalapjának ellenőrzésén kívül számos fontos politikai, harci feladata van. Ügyeljen arra, hogy a cséplőgép folyamatosan dolgozzék, teljesítménye a lehető legnagyobb legyen é>s a cséplési szemveszteség minél kevesebbre csökkenjen. Ha gépenként 30 vagon elcséplésével számolunk, az már egy százalék szemveszteség mellett is, egyetlen gépnél 30 mázsa gabona kárbaveszését jelentené. Éppen ezért arra törekedjünk, hogy a szemveszteség ne legyen több a rendeletben előírt fél százaléknál. A múlt év tapasztalatai bizonyítják, hogy a kulák mindent elkövet, hogy félrevezesse vagy megvesztegesse a cséplési ellenőrt és a cvép'ömunkásokat. Szép szóval is próbálkozik, hogy megközelítse a becsületes munkásokat és valahogy rábírja őket, hogy kedvezzenek neki. Bor vagy pálinka kínálgafással is megkísérli eltávolítani a cséplőmunkásokat a géptől, hogy aztán csalhasson, vagy kárt tehessen a gépben, gabonában. A cséplési ellenőr jó példával, felvilágosító munkával nevelje éberségre, öntudatos magatartásra a osépiő- munkásokat. Minden cséplőmunkásnak tudnia ke'l, hogy a ku- láknak kártevő célja van a szép szóval és a kinálgatással is. A csépöésá ellenőr őrködik azon is, hogy az arató- és oséplőmunkások az őket megillető részt hiánytalanul megkapják. Annak a megakadályozására, hogy a kulák az arató- és cséplőmunkásokat kijátszhassa és becsaphassa, a minisztertanács elrendelte a tarlón való részesedés helyett a gép alól való részesedést. A dolgozók állama nem engedi meg, hogy a kulák a rosszabb minőségű keresztekből adja ki részüket. A munkások részesedése is több, ha csökken a szem veszteség. Mint számos példa bizonyítja, a kulák minden eszközzel hátráltatni akarja a cséplés munkáját Is. Éppen ezért nem riad vissza az erőszaktól sem. A cséplőgép ellen irányuló kártevése nemcsak a osiéplést akadályozza, a gépet teszi tönkre, hanem, mint az az elmúlt évben is nem egyszer megtörtént, a csép'.őmiinká- sokban is kárt tehet. Ezért a cséplési ellenőrnek egyetlen percre sem szabad elhagynia őrhelyét és a oséplőmunkások is őrködjenek, hogy ne legyen módja a kóláknak a gabonában vagy a gépben kárt tenni. Legfőképp pedig vigyázzanak a cséplőgépnél dolgozók épségére, egészsé- g éré. A cséplési ellenőrnek kötelessége, mint a géphez szerződött munkásnak, hogy segítsen a géppé!, mázsáljon, segítsen a zsákot a mázsára rakni. De semmi olyan munkát nem vállalhat, ami elvonja őt fontos feladatától, hogy tudjon minden szem gabopa sorsáról. Legyen rajta a szeme az egész munkán, nézze meg a cséplőszekrényt, nem maradt-e benne gaboüa, vizsgálja meg a szalmát, az ocsut és mindenekelőtt a kulák kévéit, hogy nem csépelt-e belőle előre a kulák. Ha pedg visszaélést talál, jelentse azt azonnal. A cséplési ellenőr egyúttal a dolgozó parasztok között végezzen felvilágosító munkát. Magyarázza meg nekik, hogy a cséplés jó ellenőrzése minden dolgozó paraszt érdeke s megakadályozza a kulák gabonaspekulációját. A tavalyi jó ellenőrzés és begyűjtés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma szabadon, korlátlanul kapható a kenyér és a febérliszt. Győzze meg a dolgozó parasztot, hogy saját érdekében cselekszik, ha beadási kötelességét a gép alól teljesíti és fölösleges gabonáját felajánlja eladásra az államnak. A gyors beadással munkát is megtakarít, az apadás kárától is mentesül él magasabb árat is ér el. Augusztus 12-ig 4 forint, szeptember 2- ig 2 forint prémiumot kap a dolgozó paraszt minden beszállított mázsa gabona után. Nincs mire várni a gabonaifölősleggei, aki halogatja az eladást, elesik a prémiumtól. A begyűjtést jól teljesítőket pedig megbecsüli az állam, sőt a kétezer legjobban teljesítő dolgozó paraszt jutalomban részesül. Tanyáiről-tanyára járva beszéljen a cséplési ellenőr a dolgozó parasztokkal arról, hogy minden szem gabona a dolgozók államát erősítő, amely traktort, villanyt, iskolát, kultúrházat, kórházat és egyre több és jobb iparcikket ad a falunak. A terménybegyűjtés teljesítésével hazája ránt! kötelességét teljesíti a dolgozó paraszt. Minden szem gabona, amelyet as ipari üzemek munkásainak kenyeréhez küld, elmélyíti a munkás—paraszt-szövetséget. A soron következő mezőgazdáikéi munka a tarlóhántás, amely nagyban hozzájárul jövö évi jó termésünkhöz. A cséplési ellenőr nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak, ha rávilágít a gép- áHomisi-szerződés előnyeire, ha megmagyarázza, hogy amíg az igát elfoglalja a behordás, a gépállomás olcsón megtárcsázza a tarlót. A cséplési ellenőr a dolgozó nép megbízását teljesít, mikor kenyerünket őrzi. Hűségesen, öntudatosan álljon őrhelyén, ahová a Párt, a dolgozók bizalma helyezte. A jészszenflásztói DISZ cséplőgép brigád versenyfelhívása A Párt vezetésével és irányításával községünkben is a DISz fiatalságából külön cséplőgépbrigád alakult. A jászszentlászlói fiatalok elhatározták: tettekkel bizonyítják be, hogy a munka náluk is becsület és dicsőség dolga. A jászszentlászlói DISz versenyre hívja a kiskunfélegyházi járás területén dolgrozó valamennyi ifi cséplőgépbrigádokat. A feltételek a következők; a cséplés gyorsabb befejezése, a szemveszteség csökkentése és az ebédidő alatt minél jobb népnevelői munka végzése a cséplőgép munkásai között. Elvtársi üdvözlettel: Kiss Erzsébet Törköly József Albrecht Sándor' fl pártépítés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD !
