Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-20 / 85. szám

Zadonszkíj: Épül a szövget falu

Munkaterv heveit utasításra daiprtah a feácsalmésl építkezésen

9 tervszerutleiiség és lazaság hátráltatja az építkezés határidőre való befejezését

Hatalmas szélvihar nyomán porfelhőbe burkolóznak a bácsalmási utcák. Amint egy kissé elül a por, már messziről feltűnik a gépállomás újonnan emelt hatalmas gépszíne és tizenöt méter hosszú szelektáló és daráló üzeme. Mellettük emeletes épület áll tető nélkül. Fenn az emeleti tartófalakon kelten dolgoznak. Vasbeszerelést végeznek. A hatalmas udvaron alig lézeng egykét munkás. Egy helyen meszel oltanak. Másutt deszkákat válogatnak. Gion Ferenc, a munka, vezető benn ül az irodában. Élőt. te papír és egy hatalmas kartonlap. Halvány vonalak tükröznek löla. Ez az építkezés terve.

Gion Ferenc homlokán gondba- vcnt redők. Először csak azt mondja: baj van, — de még nem részletezi. Csak sejteti. Mert aká ezt az építkezést megnézi, vizsgálni kezdi a munkamenetét, rögtön megállapítja, nagy

a lervsierütlonség,

nagy az irányításban fellelhető lazaság.

— Úgy Is van — erősiti meg az építésvezető a gondolatot. Anyaghiány miatt még a kőművesek is a felső tariógerendák és a födém vasbeszerelését végzik. De milyen huza-vona után jutót, tak odáig, hogy ezt a munkát is végezhetik. Úgyhogy Várnái Ferenc építésvezető betelefonált Bajára, a Magasépítő NV-hez, hogy nincsen megfelelő vas a vasbeszerelésekhez.

Miután nem történt semmiféle intézkedés, Gion Ferenc személyesen kereste fel Kóbor Ferencet, a tervezőépítészt.

El is érte, hogy amennyiben : annyi súlyú vasat tud Ba jára be. ezálíítani, amennyi« Bácsalmáson szüksége van, í.gy szó lehet a kiutalásról. így szállítóit a bácsalmási építkezés 30 milliméter vastagságú vasat a Magasépítő NV-nak Bajára, aminek ei- lenében megkapta a munkálatokhoz szükséges 6—22 millimétei méretű vasat.

Súlyosabb hibák Is hátrálhatják az építkezés folyamatosságát és menetét. Június lT-ig nem kapták kézhez az építési tervet. Május elsejétől kezdve, amikor*

megkezdték az emeleti falazást, terv helyett utasításra dolgoztak, De ezek az utasítások is körülményesen születtek meg. Gion Ferenc, a munkaveze.ő felhívta Várudi építésvezetőt, hogy továb. bi utasításra van szüksége, meri az előbbi utasításra végzett munka befejezéshez közeledik. Vá- radi, terv hiányában, betelefonált Bajára. További utasítást kért. Kapott is, de csak 2—3 napra elvégzendő munkamenetre. Ha az letelt, akkor újbői kellett, az egészet kezdeni.

— Bizony az, hogy a terv nem Tolt időben a birtokomban,

nagyon hátráltatta a munkát

— mondja a munkavezető. — Nem voltam tisztában az anyag fehasználásával és a munka rész Vetes kivitelezésével.

Most mór megvan a terv. De nincs meg a költségvetés. Ez ha! ki most a munkamenetre. Meg. lassítja, hátráltatja.

— Ha későn is — folytatja Gion Ferenc, — de a tervvel együtt költségvetés is megjött volna, meg tultuk volna gyorsítani a lemaradt munkamenetet. Költségvetés hiányában nem lu.dunk több munkást beállítani Magam sem tudom terveimet élővé elkészíteni.

Mutatja is a munkauíalványo. kát. Ezen vannak feltüntetve az építkezéseken dolgozóknak a követező munkahétre előirányzott munkája.

— Meg kell mondanom, hogy tervszerütlenül, csak úgy találom, ra készítem el. így igyekszem a munkát előbbre vinni.

Köller István, a Bajai Magasépítő NV vállalatvezetője, körülbelül egy hónappal ezelőtt volt megtekinteni az építkezést. Vá- radi Ferenc és Gion Ferenc felhívták a figyelmét, hogy a költségvetés még mindig nem érkezett meg és ez hátrál alja, késlelteti az építkezést. líöller István akkor meg is jegyezte:

— Kóbort azonnal utasítani fogom a költségvetés elkészítésére és megküldésére.

Kóbor azonban mind a mai napig nem készítette el. Szikon* Jenő elvtárs, a bácsalmási gépállomás vezetője úgy látja,

I

eladminisztrálja Baján a dolgozókat. Ha van terv, nines anyag. Ha anyag van, nincs terv. Az építkezés pedig nem tud eljutni befejezéséhez.

— Kóbor háromnapos részletterveket adott a munka tovább- vi.elére — rnonlja Szikora elvtárs. — Ha kijött, akkor sem szabta meg a munkamenetet hosszabb időtartamra. Aztán hetekig nem lehetett látni az építkezésnél.

Az épületnek már május első felében készen kellett volna len ni. Hiszen ebben lesznek a gép állomás irodái szerelőműhelyei, a kovácsmühely és az anyagraktár. Emeletén pedig a kultúrterem színpaddal, könyvtár, olvasóterem, fürdő és pihenőszobák.

A gépállomás az épület építésének elhúzásával nem tud rendet tartani az állomás területén. A műhelyek hiánya miatt minden csak úgy szükségből kapott helyet. Az építkezéssel össze van kapcsolva a gépállomás területe és szanaszét hevernek az építéshez szükséges anyagok, a gépállomás felszerelésével.

A hanyagság, gondatlanság, tervszerütlenség fényt vet a Bajai Magasépítő NV munkájára, nemtörődömségére.

Felelősségre kell vonni az építkezések késleltetőit.

Kikdolgozó népünk ellenségei

— Marosi Lajos 28 holdas mai- kói kulák, Kád Imréné Kiilső- nylr 58. szám alatti kulák nem irtják a szövőlepkét. Gero József liülsönyir szám alatti lakos vedig 1 hold napraforgóját teheneivel legeltette le. A mezőőrnek azt hazudta, hogy a nyulak ettek le. Bereute Benedek 50 holdas kecskeméti kulák jószágaival 'ett kárt az osztagokban. Szabó Gergely 1)5 holdas kulák pedig csak a mezőőr feljelentésére volt hajlandó a rakodást megkezdeni. •

— Acél István kunszentmik- lósi kulák szabotálta az aratást, behordás'. őrizetbe vették, « most a kalocsai fogházban gondolkodhat rosszul sikerült szabatosának következményeiről.

Leo Nyikolajevics Tolsztoj gróf, a híres író, a múlt század 80-as éveiben gyakran megfordult a Volgántúli falvakban. Mint aféle „faluku- tató‘‘ ismerkedett az orosz parasztsággal. Szinte házról- házra járva figyelte a kis- és középparasztok életét, tanulmányozta életkörülményeiket, följegyzéseket készített, valóságos szociográfiai tanulmányokat végzett. Megdöbbentő kép tárult elő; a kukkoknak kiszolgáltatott kispa- rasztok menthetetlenül tönk- remenve, béres vagy koldus sorba jutnak. A régi faluban pusztulás várt a parasztság nagy tömegeire, amelyet ezen kivül a jogfosztottság, az írás. tudatlanság, a holnaptól való félelem sújtott.

Persze Tolsztoj nem tudott, a cári rendszer pedig nem akart segíteni. A parasztság hiába lázongott, minden megmozdulását vérbefojtották. Ezek a véres tapasztalatok győzték meg arról, hogy csak a munkásosztállyal együtt, a munkásosztály vezetésével találhatja meg a boldogulást. Az Októberi Forradalom hozta meg a fordulatot a parasztWIIHELM PIECK:

Wilhelm Fleck elvtárs, a Demokratikus Német Köztársaság elnöke válogatott írásait és beszédeit tartalmazza ez a követ. Fieck elvtárs, amikor beszédeiben rámutatott azokra a feladatokra, melyeket Németországnak demokratikus fejlődése és a béke megvédése érdekében meg kell oldania, gyakran hivatkozik a múltra, hogy az elkövetet} súlyos hibák tanulságul szolgáljanak a békére, a szebb és boldogabb jövőre vágyó német népnek. Wilhelm Pieck ebben a kötetben kiadásra kerülő írásainak legjellemzőbb — és egyúttal közös — vonása a szüntelen és következetes harc a z egyséság életében, földhöz jutott, adósságait törölték. A mun. kásosztály a munkás paraszt szövetség jegyében továbbra is segítette.

Zadonszkij szovjet író 1949- ben ellátogatott ugyanezekbe a volgántúli falvakba, amelyekben annak idején Tolsztoj megfordult. Tolsztoj följegyzéseivel kezében, az ő nyomdokán haladva, fölkereste ugyanazokat a parasztcsaládo. kát. De míg Tolsztoj az elszegényedő, nyomorúságban vergődő parasztságról tudott csak szólni, Zadoszkij már a fölszabadult új nemzedék, a szovjet parasztság boldog életéről számolt be- Bemutatja, hogy milyen mélyreható vál- tozá’s történt a falu életében. A kolhozban dolgozó parasztság a gazdasági és kulturális fejlődés útjára lépett. A régi falu helyét az új falu foglalta el.

Nem jogfosztott, írástudatlan, koldussorba taszított, kizsákmányolt parasztok, hauem szabad, egyenjogú, öntudatos, •anult, a korszerű technikát felhasználó magabiztos parasztság él az épülő szovjet faluban.

ges Németország megterem é sóért. Sztálin elvtárs rátnura- tc11 arra, hogy a békeszerető, d'-’- irokraikus Németország fennállása a békeszerető Szovjetunió fennállása mellett kizárja az új európai háborúk lehetőségét, véget vet a vérontásnak Európában és lehete.lenné teszi, hogy a világ kapitalistái bilincsbe verjék az európai országokat.

Ma, amikor a Demokratikus Német Köztársaság széleskörű gazdasági és kulturális együttműködési megállapí ásókat kötött a népi demokráciákkal és így Magyarországgal is — különös jelentősége van a könyv megjelenésének.

A Német Kommunista Párt 30 éves harca

jj határból kévékkel meg- rakott kocsik gördülnek a dávodi utcákon keresztül. Mintha iparkodóbb volna az osztagok gyűjtése a szérűkben. A házak szobáinak mélyén csi- kordulnak a szekrények ajtajai, felnyílnak a sifonérok. ünneplő ruha kerül ki belőle. — Útnak indul a Jóska, — kiált át a szomszédba Veres Lidi néni, mert hogy eljött a községháza előtt, ahol már gyülekeznek a falu dolgozó parasztjai, hogy búcsút vehessenek Keresztes Józseftől, akit nemrégiben ők vár lasztottak a Szovjetunióba induló 200 tagú parasztküldöttségbe.

A Keresztes házban már minden útra Készen áll. Épp a búcsúzkodás folyik. Az asszonytól, aki útravalóul mégegyszer a lelkére köti: — „jól nézzen kee széjjel abban a nagy országban, hogy itthon taníthassa, oktathassa a népet szebb és boldogabb jövőjére. Keresztes József mosolyog. Megcsókolja az asz- szonyt, aki két napon keresztül féltő gonddal csomagolt mindent abba a nagy bőröndbe, mely most ott áll az ajtó szögletében. — „Api, engem is vigyen el", — pityeredik el a kis négyéves Anti gyerek. Ráül a bőröndre, hátha így sikerül neki H terve.

A községháza udvarán közben gyülekeznek a falu dolgozó

gyan veszik ki részüket a vasúti szolgálatból.

Keresztes József megindul. A falu népének hatalmas gyűrűje kíséri. Künn a Bácskiskunme- gyei Népújság gépkocsija várja, hogy a bajai állomásra repítse. __faagy on megköszönöm Sztálin és Rákosi elvtársaknak, azt a kitüntető szeretetét, mellyel lehetővé tették számomra, hogy a világ legelső emberei között pár hetet eltölthetek. Megígérem, hogy ezt a kitüntetést azzal hálálom meg, hogy mindent, amit a nagy szovjet hazában látni és tapasztalni fogok, dolgozó parasztársaim legszélesebb tömegeiben ismertetni fogom — mondja.

M

ikor már belép a gépkocsiba, még akkor is szorongatják a kezét, ölelgetik. Kis négyéves Anti fia is ott szorong a gépkocsi ajtajában. Még egyszer nyaka köré kulcsolódnak az apró kis kezek.

— Api, aztán mondja ám meg Sztálin ebtársnak, hogy a képekről már ismerem őt. Ha felnövök, én is ott leszek a békéért harcolók soraiban, — de el ne felejtse ám megmondani.

Már megindult a gépkocsi. De még messzire kíséri száz és száz torok ünneplő hangjának visszhangja.- — „Éljen Sztálin elvtárs! — Éljen Rákosi elvtársi

Keresztes József elindult a Szovjetunióba.

Keresztes Jóssef elindult a Szovjetunióba

parasztjai. Fiatalok, öregek. Asszonyok, lányok. Gyerekek kapaszkodnak fel a vizes laj- tokra, hogy mindent láthassanak. hallhassanak.

ßeresztes József ott áll a községháza ámbitusán és a boldogságtól könnyeket morzsol a szemeiben. Egy pillanatra visszaemlékezik elmúlt életére, küzdelmeire, harcaira. Most 44 éves. Két gyermeke van. A nagyobbik traktoros a csátaljai gépállomáson. „Dolgozó népünket segíti életszínvonalának emelésében mondja erről, ő maga apró pár holdján vergődött, küzködött, hogy családját eltarthassa. Szemtől-szembe látta az érsekuradalom püspökpusztai földjén dolgozó nép sanyarú helyzetét. Kizsákmányolását, erejének megrablását, kifosztását. A kasznárok, botosispánok világát. A kakast oil at, mely így aratás és cséplés idején töltött fegyverrel ügyelt az éh- bérért dolgozó nép munkájára és a jajra, a panaszra puskatussal felelt.

Keresztes József most indulni készül a Szovjetunióba. Annak idején őrá esett a falu dolgozóinak választása^ Keresztes József elsőnek lépett a Szabadság termelőszövetkezeti csoportba, hogy irányt és utat mutasson

dolgozó paraszttársainak a fel- emelkedés útján, a szocializmus építésében. Élén járt a harcnak, mely a klerikális reakció és a kulákok ellen folyt a faluban. Mindig azon volt, hogy segítse, támogassa a dolgozó népet. Leleplezte kizsákmányol óit, a ku- lálckupeceket és többi vérszo- póit.

Ifi őst a búcsúztatás pillana- ¥ tában válaszolni szeretne a szavakra, melyeket Radetzki Imre elvtárs. a Járási Pártbizottság részéről mond feléje. Szabari János elvtársnak is illő volna megköszönni a gépállomás dolgozóinak szerető útra- valóját, — de az örömtől és a megilletődéstől alig tör fel a hunyja. Kétszeresen most érzi át, ebben a lelkes ünnepségben, hogy milyen felelősség hárul rá azért a bizalomért, amelyet megválasztásakor beléhelyeztek a dávodiak.

Érzi dolgozó paraszttársainak feléje áradó szeretetét. Vigyázva veszi át és szorosan a szivére zárja Dózsa Jánosné kezéből az MNDSz helyi szervezetének gyönyörű ajándékát, egy kézzel hímzett asztalterítőt.

— Mondja meg odakünn a szovjet asszonyoknak, amikor átadja ajándékunkat, hogy velük harcolunk a béke megvédésében. Varga Ilona a DISz fiataljainak ajándékát, — egy díszes kis kulacsot — féltő gonddal nyújt át.

— A Komszomol fiataljaihoz méltóak akarunk lenni. Munkánkban, tanulásunkban az ö példájukat követjük. Horváth József né virágcsokorral kedveskedik.

Keresztes József meg csak áll, miközben kezeit szorongatják, csókolják arcát, ahol érik. Egyik kezében még ott van füzete, melybe sorba feljegyezte a kérdéseket, hogy különösen miket is nézzen meg, hogyha hazajön, el tudja mondani. Varga Mihály arra kíváncsi, hogyan élnek a szovhozok és a kolhozok mellett az egyéni kisgazdaságok. Varga István meg arra, hogy a szovhozok és kolhozok mellett hogyan működnek a Napközi Otthonok, Horváth József né a Szülői Munkaközösségek munkájára kiváncsi. Lengyel István meg azt köti lelkére, jól nézzen körül, hogy az életszínvonal emelkedéséről is számot tudjon adni. Urbán Mihály vasutasnak meg külön kérése, — hogyan szervezik a szovjet vasutasok az 500 kilométeres mozgalmat és a nők ho