Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-19 / 84. szám

Megyénk járásai és városai kövessék Kiskunhalas példáját, _____és végezzék el a tarléhántást !_________ G yorsítsuk meg a tarlóhántás ütemét! Lantos János katymári plébános nyilatkozata a békéről, a klerikális reakcióról és feladatainkról Szerte a világon egyre nő, erősödik a Szovjetunió vezette békemozgalom. Nap mint nap újabb milliók írják alá a békefeihívást és tiltakoznak az amerikai imperialisták koreai háborúja ellen. A világ minden tájáról nap mint nap az együttérzést kifejező nyilatkozatok százezrei és mil­liói szállnak a koreai nép felé, amely szabadságáért, életéért harcol a gyilkos amerikai banditák ellen. A népi demokratikus országokban a munkások, a dolgozó parasztok új, jobb teljesítménnyel erősítik a békét, segítik a hős koreai nép harcát. Üzenni dolgozóink tudtják, hogy minden egyes kalapácsütés pörölycsapás az aljasul támadó amerikai imperialisták fejére. Dolgozó parasztsá­gunk az aratás, cséplés, termény-begyűjtés versenyben való elvégzésével bizonyítja: nemcsak együtt­érez a bős koreai néppel, hanem minden erőt latbavet, hogy segítse a koreai nép további győzelmeit. „El a kezekkel Koreától!“ — Ez a jelszó visszhangzik világszerte, és minden becsületes ember felemeli szavát a gyujtogatók, a gyilkosok ellen. „Nem akarunk többé háborút!“ — ezt mondják a becsületes emberek, nemre, fajra és vallásra való tekintet nélkül és minden erejükkel harcolnak a béke győzelméért. Ez vezette Lantos János katymári katolikus plébánost is, amikor nyilatkoza­tában szavakba öntötte a katymári délszláv és magyar dolgozók véleményét, harcos állásfoglalását. Azzal válaszolunk az imperialistáknak, hogy munkánkat gyorsabb ütemben végezzük — A második világháborúban, — mondotta nyilatkozatában Lantos János plébános a katy­mári dolgozók előtt, — magyar anyák fiait, a magyar asszonyok férjeit vágóhídra hurcolták. Ide­gen érdekekért harcoltak messze családjaiktól. Az imperialistáknak azért kellett a háború, hogy teli raktáraikat kiürítsék és zsebeiket megtöltsék pénzzel. Ezek a háborús gyujtogatók újabb világháborút akarnak kirobbantani, amelyben mindenegyes áldozat után újabb súlyos ezreket vágnának zsebre. A békeszerelő emberek azonban megálljt kiálta­nak az imperialisták felé. Mi egy újabb világban élünk, amelyben szebb, boldogabb jövőt építünk magunknak. Mi nem akarunk újabb háborút, amelyben lerombolnák azt, amit építettünk. A békeszerető népek ezért szo­rosan összefogva harcolnak egy új világháború rémsége ellen. A stockholmi békefeihívást minden becsületes ember magáénak ismeri el. Minden békeszerelő ember elhatározta, hogy minden erővel harcol a háborús gyujtogatók ellen a békéért Mi békét akarunk, de nem akármilyen ránkkényszcrítelt pacifista békét. Ha keli, fegyverrel a kezünkben védjük meg a mi békénket, kizsákmányolástól mentes jövőnket. A béke erőinek szoros összefogását húzta alá a nemrégen Budapesten megtartott Világ Ifjú­sági Találkozó, ahol a világ minden részéből összeseTeglell fiatalság vágta oda keményen az impe- E riallsták felé. hogy ..Egy a jelszónk, a béke!“ Ezt a nagy nemzetközi békemozgalmat húzta alá nemrégen a Budapesten megkötött német—magyar egyezmény is. Mivel válaszolunk a háborús gyujtogaióknak? Azzal, hogy szorosabbra fogjuk a kapanyelet, keményebben markoljuk a kalapácsot és jobban megszorítjuk a tollat, így testvéri összefogásban, munkás, paraszt és haladó értelmiség szorosan együttdolgozva építjük magunknak a szocialista Magyarországot. Mi tudjuk azt, hogy Magyarországon sok ember van, akiknek a mi fejlődésünk nem tetszik. Ezek közé tartoznak az egyes katolikus püspökök is, akiknek kezében a múlt rendszerben tíz- és száz- ezerholdak voltak, akik ezeken a földeken dolgozó parasztok verítékéből minden jóban dúskáltak és hirdették azt, bogy „szegényeké a mennyek országa.“ Ezek természetesen visszavárják a régi vilá got, hogy visszakaphassák a tőlük elvett ezer holdakat. Ezeket az ellenséges urakat nem lehet azo­nosítani az alsó papság azon tömegeivel, akik aláírták a békefelhívást és szívvel-lélékkel a demo­krácia melleti állanak. Ezek megértik, hogy a régi világ letűnt és ma már új társadalom van ki­alakulóban. Ec ellen az új társadalom ellen hiába támadnak a nyugati Imperialisták. Hiába támadlak Koreára Is, ahol ezer és ezer ártatlan embert gyilkolnak le. Ezeknek a meggyilkolt emberek­nek vére visszaszáll a háborús nszftókra. Minden becsüleles dolgozó magyar ember a legmélyebb megvetéssel és a legnagyobb undorral gondol az amerikaiak gyalázatos tettére és dolgozó paraszt­ságnak azzal válaszol nekik, hogy az aratási, cséplési és terménybcgyüjtési munkálatokat minél hamarabb'elvégzi, hogy ezzel is segítse, erősítse a Szovjetunió-vezette béketábor hatalmas egy- ségéL A tarlóhántás jövőévi ke­nyerünk biztosításának egyik fő feltétele. Az idejében vég­zett tarlóhántással megőriz­zük a talajban a nedvességet, ugyanakkor a tárcsa kiírtja a káros gyomokat. A tarló­hántást közvetlenül az aratás után kell végezni, mert ami­kor a növény már nem árnyé­kolja a földet, hamar kiszá­rad. A tarlóhántást leggyorsab­ban és legeredményesebben a traktortárcsa végzi el. Az egyénileg dolgozó parasztok is biztosítsák maguknak a gépi munka előnyeit, kösse­nek talajművelési' szerződést a gépállomással. A pártszervezetek és a tö­megszervezetek jó felvilágosí­tó munkával siettessék a tar­lóhántás elvégzését. A cséplí- munkások is kapcsolódjanak be ebbe a munkába és figyel­meztessék a dolgozó parasz­tokat. Megyénkben a tarlóhántás­ban lemaradás mutatkozik. A gépállomások között a kecs­keméti vezet, amely nyári idénytervét 274 százalékra, az őszi munkákat pedig már 54 százalékra biztosította. A bo- rotai gépállomás 151 száza­lékban biztosította a tarló­hántást, a páhi-i gépállomás 97 százalékban a nyári, 58 százalékban az őszi tervet. A kiskunhalasi gépállomáson Urfi Imre traktorvezető heti tarlóhántási tervét 300 szá­zalékban, a ,,Táncsics”-brigád 240 és Szakács Judit 150 szá­zalékra teljesítette. A baja- sumári gépállomáson Busa György maga 800 holdra kö­tött szerződést. ' A gépállomások többségénél azonban súlyos a lemaradás- Például Szabadszálláson mintegy 50 százalék körül áll a szerződés, de a munka von­tatottan folyik. Oka a rossz munkamegszervezés, a veze­tőség viszálykodása és a rossz felvilágosító munka. Ugyanez a helyzet Császártöltésen, ahol a gépállomás a környező községekben, pl. Hajóson még egyetlen hold tarlóhántást sem végzett el. Meg kell javítani a munkát a bácsbokodi, szak- mári és kisszállási gépállomá­sokon is. A döntő feladat most az, hogy fokozottabb népnevelő munkával meggyorsítsuk a ta. lajművelési szerződések köté­sét és haladéktalanul elvégez­ni mindenütt a tarlóhántást. Hiányosságok a DEFOSz aüapszervezefek munkájában Paprikavásárlás közben demokrácia ellen uszí! Félegyházán a klerikális reakció Iparunk a mezőgazdasági gé­pekkel és egyéb ipari cikkekkel segíti a dolgozó parasztságot, megkönnyíti a munkát, nem kell látástól vakulásig verejtékezni a határban. Termelőszövetkezeteink úgy hálálják meg szövetségesük­nek, a munkásosztálynak a segít­séget, hogy olcsó élelemmel látják ed őket. A múltban a piaci áralakulást a földbirtokosok és kulákok irá­nyították. Az árakat úgy szabták meg, hogy minél több haszon ke­rüljön a zsebükbe, hogy minél jobban házasodjanak a dolgozó nép rovására. Ma a földbirtokosok piacszabályozó tevékenységét a kulákok vették át. Csak annyi árut szállítanak a piacra, hogy ezzel ne lehessen kielégíteni a szükség­leteket s Így a kereslet magasra srófolja az árakat. Népünk kormánya a kulákok árpolitikája eben az irányának bevezetésével szállt szembe. Fél- egyházáról érkezett hir, hogy a dolgozók is sikeresen szembe- szálltak a kulákok kizsákmányoló árpolitikájával. Félegyházán a piacon még min­dig a kulákok, kupecek és egyéb kapitalista elemek basáskodnak. A Dózsa csoport legutóbbi érte­kezletén az üzemi párttitkár ja­vaslatára a dolgozók elhatároz­ták, hogy úgy fékezik meg a ku­lákok piaci üzérkedéseit, hogy a csoport is a piacra szállítja ter­ményfeleslegét. Az elhatározást tett követte és az elmúlt pénte­ken a Dózsa csoport már 20 má­zsa áruval jött be a városba. A város dolgozói nagy örömmel fogadták a termelőcsoport ol­csóbb terményeit és hamarosan fel is vásárolták azokat. De nemcsak a kulákok sajnál­ták, hogy a -dolgozók olcsóbb terményekhez jutottak, hanem a klérus is. A kiskunfélegyházi egyházközség egyik papja a pia­con sorra járta a kulákokat. A figyelem elterelése végett min­den egyes kuláknál egy-egv da­rab paprikát vásárolt és közben a fülébe durúzsolta a „teendőket“. Etilébe súgta a kulákoknak, hogy „ime a piacon sem lehetsz már az úr, mindent el kell követni, hogy a termelőszövetkezeteknek ártsatok“. A kulákok és azok sző" vetségese, a félegyházi papság, persze azt szeretné, ha újból el­következne az az idő, hogy a dol­gozó nép verejtékes munkáján zsírosodhassanak. Pártunk keresz­tülhúzta a kulákoknak és a pa­poknak ezt a számítását és rend­szeresen, fokról fokra emeli a falusi nép életszínvonalát. fl bajai járás községei páros versenyben a csépiás és az őszi munkálatok gyors és pontos elvégzésére A -bajai járás községeá közűd Bátmonostor, Nagyharacska, Dá- vod, Csátalja és Hercegszántó el­fogadták a tótkomlósiak verseny­kihívását. Ezzel egyidőben Bálmo­nostor Szerelni ét, Hercegszántó Dávodot, Nagyharacska Csátatját párosversenyre hívta ki a ter- ménybegyüjtési, cséplési, termény beadási, valamint az őszi munká­latok gyors és pontos végrehajtá­sára. A községek versenyfeltéte­leikben vállalták a behordás és asztagba rakás július 16-ra való teljesítését. A cséplésnél a szem- veszteség nem haladhatja meg a fél százalékot. Az elcsépelt gabo­nának a terménvbegyüjtő helyek­re szeptember 20-áig való leszál­lítását. A versenyszerződés ezután kimondja, hogy a tarlóhánlási kötelezettségeknek július 20-ig, a vasút és műút melletti területré­szeken július 18-dg be kell feje­ződnie. Az őszi mezőgazdasági tenné nyék betakarítását a versenyfel­tételek az alábbiakban szabják meg. Napraforgó betakarítás szep­tember 30. Cukorrépánál október 1. Kukorica betakarítás október 30. A kukorica és napraforgószár betakarítás november 15. őszi ga­bonafélék vetésének végső határ­ideje október 31., az őszi mély­szántások elvégzését pedig de­cember 10-ig kell teljesíteni. A versenyfeltételeket vala mennyi község elfogadta. Megyénk minden területén foly­nak a begyűjtési munkálatok. Az aratás időben való elvégzése, a hordás pár napon belüli befő. jozése, a cséplés és a begyűjtés üteme igazolják, hogy dolgozd parasztságunk a Párt iránymuta­tását követve végzi a betakarítás nagy feladatát. A munkábau azonban sokhelyütt adódnak hi­ányosságok, amikor nehézségek merülnek fel és hibákat köve­tünk el. Ilyen hibák mutatkoznak a ga. bonabegyűjtési versenyszerződés megkötésénél is. Járási és városi ! funkcionáriusaink nem értet, ék < meg kellőképpen ennek jelentő­ségét, ezért nem is tudják kellő­képp?^ felvilágosítani a dolgozd parasztokat, hogy lényegében mi a versenyszerződés. Megyénk te- ( riiletén úgy értelmezték funkció, nűriusaink ezt a dolgot, hogy I akik kötöttek szállítási szerző- ! c!ésf, azokkal már felesleges ver. i senyszerződést kötni. Ez persze helytelen, mert így dolgozó pa. rasztságunk elesik attól a 2 mil­lió forint pénzjutalomból, amit kormányzatunk azoknak a dol­gozó parasztoknak részére előír, akik a versenyszerződést teljes egészében teljesítik. így járási funkcionáriusaink nem töl Jöttéik, be teljesen a transzmisszió szerepét, mert Pártunk irányvonalának tudato­sítását nem vitték le kellőkép­pen a dolgozók közé. Ezért tör- tént meg a nagyfokú lemaradás, például a kalocsai járásban. Itt a járási DÉFOSz titkárság a versenyszerződéseket borítékba téve elküldte a bátyai DÉFOSz alapszervezetnek és semmiféle utasítást nem mellékelt hozzá. Hibák vannak azon a téren is, hogy a DÉFOSz és a többi tö­megszervezet nem hangolja ösz- sze a munkát, illetve nem tart szoros kapcsolatot a Párttal. így adódott, hogy a mélykúti föld- müvesszövetkezet, amikor meg­hallotta, hogy a gépeknél szor­galmazzák a versenyszerződések megkötését, kiadta az utasítást a bizalmiaknak, hogy szüntessék ezt meg, mert határidő lejárt és szerződést már senki sem köt­het. DÉFOSz szervezeteink mun­kájában hiba az is, hogy a funk. ; cionáriusok mindig azt a munkát tűzik napirendre, amely már à körmükre égett. így természe e- sen nem folytathatnak tervszerű I munkát. Például most a gabona- begyfij lést szorgalmazzák ős tel- I jesen ellaposodik a tszcs, szer- ! vezésének és a tanyaközpont lé­tesítésének felvilágosító mun­kája. Példaképpen ki kell azonban emelnünk a tataházi DÉFOSz szervezet munkáját, ahol Gallal József elnök és Gömöri György titkár munkája nem adminisztra­tív dolgokban merül ki. Itt az ellenőrzésre és a felvilágosító munkára nagy súlyt fektetnek. Minden nap lelátogatják a csép­lőgépeket. ahol hibák merülnek fel, azonnal segítenek. Jó munká­juk eredménye például, hogy 1700 mázsa szerződéses gabonát már beszállított a dolgozó pa­rasztság. A DÉFOSz Megyei Titkársága olyan formában nyújt segítsége! a járási funkcionáriusoknak, hogy hetenként egy-egy megyei elvtárs 2—3 napot kint tölt egy- egy járásban. A felmerülő tii- bák kiküszöbölésével, a további munkák tervszerűbbé tételével, felvilágosítással, instrukciókkal látjuk el az elvtársakat és fgy a járások alapszervezeteinek mun­káját lényegesen meg tudjuk ja­vítani. Bogdán Lajos m. okt. prop. felelői Elméleti színvonalunk emelését seqíti elő az Anyag- és Adatszolgáltatás rendszeres olvasása

Next

/
Oldalképek
Tartalom