Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-15 / 81. szám

A P,áct (tifncsaU szabadsavat és UtHtyictt adott, dt tniVHtyitotta számunkba a tudomány, kapufát is

Egy most érettségizett üzemi munkéís levele

Kedves Elvtársik!

1950. június 28-a nagy nap volt az életemben. Valami kellemes, boldog érzés fogott el. Ezen a napon volt az érettségi vizsga a köz- gazdasági leány gimnázium dolgozó tagozatában. Szinte alig tudom elhinni, hogy ez valóság. Dehogy mertem volna erre a Horlhy-elnyo- múx alatt gondolni. De a múlt lezárult és mi, dolgozók biztosítjuk, hogy nem is jog visszatérni.

f#» a kezemben van az érettségi bizonyítvány, a szép eredmény.

™ Szeretném megmutatni mindenkinek, a kishitűeknek, maradiaknak, de jölcépp szeretném megmutatni azoknak a reakciós elemeknek, akik mindenféleképpen igyekeztek engem is lebeszélni a tanulásról. Szeretném megmutatni azoknak a „hiteseknek“, akik annakidején becsukták elöltem az iskolák kapuját azért, mert én egy szegényparasztnak voltam a gyereke, mert nem volt szép egyenruhám, mert nem tudtam névnapjukra szép virágot venni, mint a gazdagok, mert nekem, meg az apámnak soha nem volt pénzünk, legszebb vágyamat, hogy a proletár gyerekek tanítója legyek, keresztülhúzták. De felszabadulásunk, Pártunk segített nekünk. Nemcsak szabadságot és kenyeret adn'.t, de megnyitotta előttünk a tudományok kapuját is. Népi- kollcgista lettem. A közösség, a ' ritika-i'mkrilika segítségével fejlődtem. Megtanultam harcolni, öntudatosan küzdeni Pártunk eszméiért, dolgozni a szocializmusért, a legnagyobb értékért; az emberért.

7

udom, hogy a tanulás, a tudás nem öncél, tovább kell és tovább is fogom adni. Érzem magamban az erőt, amelyet a Párt öntött belém és meg fogom állni helyemet a szocializmus építésében. Az a célom, hogy minél többet és minél jobban dolgozzam.

Iskolánk, osztálytársaim nevében is köszönöm Pártunk, vezérünk, szeretett Rákosi elvtársunk segítségét, hogy bennünket hozzásegítettek a tanuláshoz, hogy a szocializmus építésének hasznos munkásai legyünk.

Gyűlölettel szorul ökölbe a kezem, Ka arra gondolok, hogy az imperialisták új háborút akarnak, ha arra gondolok, hogy mindezt, amit a Pártunk nekünk adott, él akarják venni és újra rabszolgaságba akarnak dönteni bennünket. Nem engedjükl lia kell, utolsó lehelletünkig harcolni fogunk szép, boldog jövönkért.

/

géretet leszek Pártomnak, dolgozó népemnek, hogy jó munkámmal további tanulásommal, a marxi lenini elmélet elsajátításával védem békénket, szabadságunkat.

Szabadsági

VARGA ROZSA

a Növényolajsajtoló N. V. dolgozója.

11 baial MNDSz asszonyainak távirat? Rákosi elveshez a koreai imperialista izaztett elleni tiltakozásul

A. M. JEGOLIN:

SZTÁLIN és a SZOVJET IRODALOM

Ml bajai MNDSz asszonyok felháborodva tiltakozónk az imperialisták újabb gaztette ellen, mellyel a szabad koreai nép békés építőm unkáját orozva hátba támadlák és ezzel a világ dolgozóinak békéje ellen törtek. Az MNDSz bajai asszonyai Rákosi elvlárson kérésziül kívánják tolmácsolni a hős koreai népnek testvéri együttérzésüket. Velük érzünk, ott állunk oldaluk melleit a szabadságukért, függetlenségükért folytatóit hősi küzdelmük ben, hogy a béke zászlaját mielőbb győzelemre vigyék.

A bajai MNDSz asszonyok.

B kultúra fejlődése a Román

Népköztársaságban

Az itt összegyűjtött tanulmányokból, beszámolókból az a hatalmas fejlődés bontakozik ki, amelyet a román irodalom, zene, sajtó, könyvkiadás s:b. területén lezajlóit boltúrforradalom hozott felszínre. Ez a kultúrforra- dalom felemelte a kis nemzetiségeket, kulturális téren is megadva nekik azt az egyenjogúságot, amelyeket számukra a Román Népköztársaság alkotmánya biztosított. A múltban a romániai dolgozó tömegek * gazdasági és nemzetiségi elnyomástól szenvedtek, amelyben nem kis része volt a magyar uralkodó osztálynak. Ma már mély, baráti kapcsolatok fűzik össze a két ország dolgozóit és a felszabadult magyar dolgozók örömmel figyelik, hogy a felszabadult román és a velük ott élő magyarajkú dolgozók milyen jelen ős lépéseket tettek előre. Ezt az utat természetesen csak harcolva lehetett megtenni. A gazdasági és politikai pozícióból kiszorított burzsoázia és csatlósai igyekeztek a kultúra sáncaiba beásni magukat. Harcolni kellett a reakció aknamunkája ellen, amelyet a kozmopolitizmus, nacionalizmus és formalizmus mérgezett fegyvereivel folyta.ott. Ebben a harcban azonban igen hatásos fegyver segítette a harcoló és harc közben fejlődő román kultúrát — a szovjet kultúra. Ennek köszönhe.ő, hogy sikerült a a reakciót visszaszorítani, átszervezni az akadémiát, létrehozni az újUpusú könyvkiadást, megteremteni a dolgozó nép sajtóját, a szocialista-realts.a irodalmat és zenét és sikerült meg- 'eremteni az újtípusú iskolákat.

Ez a küzdelem számunkra is igen tanulságos. A kultúra fejlődése a Román Néj^öatársaság- ban azt bizonyítja, hogy csak a Kommunista l’árt vezette felszabadult dolgozó nép tudja a szovjet kultúra vívmányaira támaszkodva — létrehozni a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrát

A kitűnő szovjet irodalomtörténész nagyobb tanulmánya ez évben jelenik meg a Pravda hasábjain. Jegolin tanulmányában elsősorban arra világít rá, hogy milyen hatással volt Sztálin a Szovjetunió szépirodalmára, hogyan termékenyítette meg Sztálin elvtárs ragyogó géniusza a szépirodalom és a szovjet irodalom fejlődését, megvizsgálja Sztálin műveinek az Irodalomra vonatkozó tételeit és azok hatását. Külön foglalkozik azzal, hogyan hatott Sztálin elvtárs íről stílusa a szovjet írókra. Jegolin továbbá rávilágít arra, hogy milyen nagy szerepe van az irodalomnak a Szovjetunióban, hogy a Bolsevik Párt vezetői, a Központi Bizottság milyen nagy

A cikkgyűj .emény, amely kiváló marxista közgazdászok műve, rávilágít a világgazdaság kapitalista rendszerének jelenlegi válságára. Rendkívül gazdagon dokumentált anyaggal bizonyítja, hogyan mélyül el a gazdasági válság a vezető imperialista országban, az Egyesült Államokban. Csökkennek a beruházások, felhalmozódnak az eladatlan árukészle.ek, milliónyi tonna gabonát és burgonyát pusztítanak el, vagy tesznek használhatatlanná, miközben növekszik a munkanélküliség és összezsugorodik a belső vásárió- pinc. Az Amerikában jelenleg kifejlődő válság erősen hasonlít az 1931). évihez, amely alapjaiban rendítő te meg a világgazdaság kaptalista rendszerét. Világos, hogy a kifejlődő válság nem szorítkozik az Egyesült Államokra, amely a Marshall-terv segítségével igyekszik azt Nyu- gateurőpába importálni. Azonkívül, hogy óriási fegyrerkezési versennyel ké ségbeesett kísérleteket tesz a válság leküzdéséfigyelmet szentelt mindig az Irodalmi kérdéseknek. — Szántó* párthatározat is szüieíett. nme. lyek utat mutatlak a szovjet íróknak. Tanulmányának során végül kifejti, hogy milyen ha tással van az irodalom az eniho rek nevelésére és hogyan lehet felhasználni a szépirodalmat a népnevelői muukában és az Irodalmat más téren. Végül arról beszél Jegolin kitűnő tanú Hiányában, hogy milyennek kell lenni annak az irodaiouiunk, amely a szocialista építést, a Kommunista Párt ügyét, a népet szolgálja. Könyve egyúttal népszerű és rövid meghatározását adja a szociális.a realizmus elveinek.

re, egymásután kényszeríti a devalvációt a Marshail-államoira, hogy ennek segítségével szélesítse ki piacalt az utóbbiak ro. vására. Ezzel egyre Jobbau kiéleződnek az ellentétek a tőkés országok között, ami még Jobban elmélyíti a válságot.

A tőkés iga alatt görnyedő milliók, akiknek* vállára hárul a válság nyomasztó terhe, egyre határozottabban köve.eiik világszerte Sztálin elvtárs útmutatá sát: „Alihoz, hogy megsemmisítsük a válságokat, meg kell semmisíteni a kapitalizmust!“

Míg a világgazdaság kapitalista rendszere szörnyű válsággal vajúdik, a szocializmus útján haladó országok a Szovjetunió vezetésével állandóan növelik a ■ermelésüket és termelékenységüket, a dolgozó nép életszínvonalát. Mindez bizonyítja a szocialista rendszer fölényét a halálraítélt kapitalista rendszer felett. Ezt a könyvet, mint a kapitalizmus halálraítéltségének, rothadt. Ságénak dokumentumát adjuk az olvasók kezébe.

Jl Kapitalismus gaadasági válsága

a második világháború után

Mark Bass a béke harcosa

I

degen emberek Kiskun- felegyháza utcáin.

Az odavaló rögtön észreveszi, hogy valahonnan messziről Jöhettek, mért nemcsak, hogy nem beszélnek az itt szokásos „ö“-vel, de még nem is magyarul, hanem valami tengeren úli nyelven. Az első pillanatokban meg sem lehet állapítani. Az idegenek ért hetetien beszéde a fül számára mindig gyorsnak, hadarőnak tűnik, még akor Is, ha lassú. Nyilván az ő fülük számára a mi nyelvünk sem kivétel e szabály ulól.

Néhány nálunk Is Ismeretes szóból gyorsan „lelepleződő.t“ a csoport Idegen. Angolok voltak. Nem cilinderes, lakkcipős, szivartól füstölgő szájú lordok, vagy azokat utánzó majmok, hanem egyszerű dolgozó emberek, nem is bankárok, gyárosok, vagy valamiféle üzletemberek a belső zsebükben vastagon hivalkodó csekkel, hanem tűzoltók huszonö en, a kétféle angol közül azok, akik a szigetországban r.egyvenmilliónyian vannak.

A fejüket forgatják elégedetten. Ezt teszik, mló'a átlépték a magyar ba.árt. „Furcsa" dolgokkal találkoztak. Anglia gentlemanjai és nagyétvágyú társuk, a tengerentúli jenkik éveken keresztül hajtogatott híre volt rádión, sajtón keresztül, hogy a háborús pusztítás még mindig „tátongó“ sebeket mu at, romok mindenütt, éhező emberek, munkások, nincs mit enni, nincs ruha. „Segélyezni““ kell őket. Nekik is adni kell az európai újjáépítési terv dolláraiből. Marshall neve „legyen áldott“ Magyarországon is.

— Érdekes! — cikáznak gondolatik.

— íme a vasfüggöny elniéle te. Világos. Innen látható iga zán, hogy nem keletről hanem nyugatról engedték le.

S ha függönynek számít az, hogy Magyarország és a többi népi demokratikus ország szocializmust épít, de nem Bevln és Attlee félét Truman receptje szerint, hanem marxista-leninista alapokon a hatalmas Szovjetunió gyakorla.a, tanácsa és segítsége alapján, Rákosi, Gott- svaid, Bierut, Cservenkov és Hodzsa vezetésével, akkor hát legyen függöny. Az imperialisták vádja, gyűlölködése nyilván annak „elismerését" jelenti, hogy jól dolgoztunk, sokat tettünk népünkért, a békéért.

A föld micsoda különbségeket visel a hátán. Ahonnan jöttek Mark Bass, MaoLee és még huszonhárom társa, kapitalizmus van, nálunk Is még Jól emlékezetes kizsákmányoló világ, ahol úrnak neveznek mindenkit, de mégis csak néhányan az urak, hol a sztrájkokra sortűz- zel felelnek, a profitéhség miatt enni nem adnak a népnek, hogy ezzel is Igazolják, cáfolhatatlanná tegyék az „igazi demokrá- eiáti*. Ahova érkeztek új rend van, nem régen, alig hat éve, de mégis új történelmi fejezet nemcsak egy nép, hanem az egész világ históriájában. A „rakoncát- lankodó“ népet sakkbantartó fegyveresekre költött milliárdok

Itt karcsú hidakban, a munkások bir okában lévő új üzemekben ölienek testet. Itt dolgozó teremt, tervez és „végez", ott a munkások termelnek és a tőkések végeznek.

Mark Bass és a többi mind békés emberek. Jól emlékeznek még a londoni bombázásokra, a földalatti villamos sínéi mellett töl.ölt éjszakákra. Ki akarja őzt megismételni? Gyereksírás, jajgatás, halottak, mentés, égignyúló tüzlángok oltása, kinek kell mégegyszer? Nyilván csak azoknak, akik nem szenvedték végig a háború borzalmait, akik kényelmes palotákban pihenték a négy esztendőt, melyért „levet- kőzöt." az angol dolgozó nép, mert a „nemzeti háború“ nem jár a nép számára áldozatok nélkül, másodszor pedig azért, mert a lojális demokraták a maguk soha nem látott nagy hasznát és minden hadikiadást fokozottabb kizsákmányolással fedeztek.

Mark Bass sokat lát, hall és tud, de ami fontos, gondolkodik Is. Angliai főnökei biztosan olyan véleménnyel vannak róla, hogy „nem tűzoltó, hanem tűz- szító“ és ettől nekik félni kellene. De Mark nemcsak a vasfüggönyig lát és így nem Is az orráig, hanem messzebb lát és mintha földgömként lenne előtte minden: az egész világ. Látja, hogy a vörös tér rajta mind nagyobb, látja mind ha- almaskodik a népek győzelme, látja a történelem útját és azt

Is, hogy ennek Angliában Is be kell következnie.

E

gyedül van Mark Angliában? Nem! Sokmillió vau belőle. Egyedül gyűlöli a háborút?? Nem! Tízmillió számra azok, akik gyűlölik. Csak Mark meri felemelni szavát a háború ellen? Nem! Az egész dolgozó nép.

így hát két Anglia van a szigeten. Az egyik a dolgozók, a háború ellen, a békéért harcolók, a másik pedig a tőkések, a béke ellen háborúval fenyegetők Angliája.

Magyarország csak egy van. A munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek Magyar- országa, ahol éppúgy szeretik a békét, mim Angliában és ha messze Is egymástői, de a dolgozók Angliájával egyetértve, lelkesen gyűlölettel harcolnak érte.

— Hogyne harcolnánk —- mondja Mark Bass, — hiszen a magyar nép boldog és megelégedett Biztosan nem akarja a múl. at, a régit Ez megduplázza erejét, harci lendületét. Ez a város is a békéért való harcot példázza. Munkáját nagyszerűen végző nép, alkotás, kövér kalászok, munkaverseny és nálunk nem Ismert eredmények és munkaviszonyok a Gépgyárban, pillérei a békeharcnak. Itt a munkásököl lesújt a háborús gyuj oga- tókra és ellenségnek tekinti őket. Nálunkmégcsak megbélyegez ami harcunk, de a tőkés sajtó szinte

halhatatlanná avatja a nép gyűlölőit, az uszítókat.

K

is papírszeletet ve»* élű grafit lronnal feljegyez valamit. Valamikor eldobták vol- Da a kis lapot. Egyszerű ember betűi, mire Jók azok? Ml őrizzük, mert az angol dolgozó nép egyik képviselője írta akinek gondolkodása, szava, akarata, hite és békeakarata la népéé.

Gyakorlatban betűkkel leírt egyszerű angol szavak.

— We hope our visit will help in the establishment of a lasting peace between the nations.

Reméljük, hogy látogatásunk erősítője lesz a tartós békének a ké, nép közötL

Mi is reméljük, biztosan tudjuk: az angol és magyar nép, de bármilyen nép, a világ minden dolgozójának összefogása erősítője, pillére a békének éa már önmagában is fenyegetője a háborús spekulációnak.

Mark Bass, MacLee és huszonhárom társuk azóta sem változtak, sőt a magyarországi tanulságaik alapján, közvetlen-közeiről látva a békefront egyik szakaszát, még több erőt éreznek magukban, még nagyobb öntu- da tál terjesztik a harcos bék* szavát.

M

ark Bass most ezekben a napokban egészen biztosan velünk együtt tiltakozik s Koreát ért orvtámadázéri, mely vállalkozásban az angol burzsoá zia Is főrészvényes.

Az ő hangjuk is belevegyilf a többszázmiliiós nagy kar hang- áradatába :

El a kezektrel Koreától J