Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-13 / 79. szám

ölűre a kenijéresata (ji/ézelméért /\AAA/V\AA/NAA/WWW\AAAAAAt/X/VWVVVVV\AA/U\nAA/WVVV\A/WWWWVW>An/nA/VWWVAA/WWVWVW>AAAWW\AnAAAAAAAA/VV\AA/V\A/VV Antal István és a többi tiszaujfaíusi dolgozó paraszt teljesíti hazafias kötelességét A géptől a raktárba szállítanak minden gabonát VILLÁM Hosszú sorban zörögnek a ko­csik a tiszaujfaíusi utcákon. A tiolgozó parasz ság behordja egész cvf munkájának gyümölcsét. Csigó István, Varga Sándor, Zsa- áányi Imre, Balázs János, B. Ko- tács János, Faragó István és .ifizere Ferenc követték Varga Sándor példáját és elsőnek vé­geztek a be.akaritással. Már a zabot is learatták. Rá is kerültek a községi dicsérő táblára. Most arra várnak, mikor áll be a cséplőgép. Türelmetlenül várják a masinát, mert szeretnék minél több gabona- feleslegüket a szövetkezeti raktárba beadni. Hanyag munka a cséplőgépek ellenőrzésénél — A Kapuesáudi-féle gép még mindig nem üzemképes — bosz- azankodlk Varga Sándor. — Cserqus ADtal traktora is leállt. — A Petrucziék gépe pedig üzemanyaghiány miatt nem csé­pelhet. — Hanyag munkát végzett a községi Népfront Bizottság — ál­lapítják meg a község dolgozói.— .Vem ellenőrizték, hogy min­den gépet jól kijavltották- e, de lazán kezelték az üzem­anyag kérdését, is. így for­dulhatott elő, hogy az egaik gép üzemanyaghiány miatt leállt. — Honnan jött ez a sok apáca — kérdi a borihorgas Antal fiú az apjátóL — Az ország minden részéből — alapítja meg az idősebb An­itái István. — Azelőtt mintegy húszán voltak a községben, teg nap úgy hallottam, létszámuk el. érte már az ötvenet is. A rossz úton döcögő kocsik között itt-ott átsurran egy-két apáca. Mintha hazajárnának, úgy tépnek be a sok kulák por­tára. — Amióta a sok apáca etárasz. tóttá a községet, azőia a kulá- kok. fenntartják orrukat, akár csak az érsek disznaja — élcelő- dik a fiatalabb Antal, Szabotálnak a kuiákok De megjött a bátorságuk Is, Il­letve nyíltan szabotálják a kor­mány rendelkezéseit. Nemcsak Sándor, aki fiával együtt gazdál­kodik 118 holdon, ugyancsak el­hanyagolja földjeinek művelését. De Bencsik Boldizsár se jobb. Cukorrépája ki sem kelt. Vinczt János kukoricáját meg sem ka­pálta. Magyar Andrásné nem ka­szálta rétjét, Filo Sándor nem rakodik, elmulasztotta a védő- szántást. De hasonszőrűek Nagy György Pál, Tóth Imréué, Ái- mússy Gábor és Ivánui János. Nevük ott díszeleg a községi szé- gyentáblán. Antal István, 18 holdas közép­paraszt, megáll a szövetkezeti rak- tár előtt. A sok munka sarlóvá görbítette az öreget. Fiával együtt gazdálkodik, soha nem tartott cselédet. Most is fia kap­ja vállára a nehéz zsákokat. — Mennyit hozott, Pista bácsi? — érdeklődik a raktáros. — 81 kiló búzát, 1042 kilő ro­zsot. Aztán, amit szálftási szer. ződésre kötöttem : 250 rozs. A fintalabb Antal előkotorász egy cédulát. Arra van feljegyez­ve földjük művelési ágak szerint. Van 11 hold és 1535 négyszögöl szántő, 1 hold 1195 öl rét és 4 hold 970 öl legelő. — Beadási kötelezettségük 112S kilő — szól a raktárosnak Pista. — Akkor mindent beadtak — álapítja meg a raktáros. — Be ám! — büszkélkedik a két Antal. Teljesítettük hazafias kötelességünket. — De jusson azoknak Is, akik a gyárakban harcolnak a békéért — szól csendesen az öregebbik Antal. — ök szerszámmal a kéz­ben, mi itt a több-gabonával har« colunk függetlenségünkért. Nem feledkeznek meg a növényápolásról sem Tiszaújfalun Antal Pista bácsi példamutatása magával ragadta a többi dolgozó parasztokat. Var­ga Sándor, Danika János ni ara. tás-cséplés alatt Is ápolják kapá. saikat. Szép is a dohányuk és a napraforgó. Kelemen Pálné ken­derje legszebb a határban. Da Deák Lajos cukorrépája sem ma­rad el. Kállai Mihály és özv. Fe­hér Györgyné is szorgalmasan ka­pálja a dohányt és a naprafor­gót. Az egyénileg dolgozó parasztok élén küzd a magasabb termelés­ért a „T.sza“ termelőcsoport. A csoport ebönek aratott és most elsőnek fejezle be a tarlőhán ást. Tiszaujfalu községben nagy len­dülettel folyik a csépié*. Az SC apáca hiába járja házról-házra, a dolgozó parasztok a géptől egye­nesen a szövetkezeti raktárba szállt ják a gabonát. Hiába uszít Szén-Jakab! Lázár plébános a de­mokrácia ellen, a dolgozó parasz­tok még sem követik az ő és a kuiákok „szaktanácsait, liánom Antal István példájára teljesítik hazafias kő.élességüket. Baján a MŰVIIG hídépítői is olt állnak a cséplőgép mellet!, hogy minden szem gabona mielőbb zsákokba kérő jön A bajai határban mindenfelé úgnak a gépek. Barán túl, « lezőgazdasági gimnázium mö ött is ott áll a gép. Szaporán megy a mnnka. A séplőgép dolgozói ipari és me- őgazdasági munkások vegyesen. legyei Antal Czilck Pállal együtt MAVAG dolgozói. Hídépítők, inként jelentkeztek cséplési pinkára. Hatheti, fizetésnélküli zabadságot vettek ki, hogy be­lihassanak a sorba. — Azt akar- Jk, hogy mielőbb minden szem abona zsákba kerüljön — mond. ik. Czikk Pál az etető. Holezcr ándorné bontogatja a kévéket. zsákoknál ketten vannak. Me­llei Antal és Grcgus József, az llenőr. Ügyel, hogy egyetlen 'em se maradjon a szalmában, SjSyában, ocsuban. Állandóan figyeljük a sznr- ia és törekl.vukakat. Ha a leg- lsebb hibát ts észrevesszük, a 'pet leállítjuk és kijavítjuk — óndjn. ... ­— Hatszázalékos ,bért kapunk terményből — mondja a szal- akazai tetején dolgozó Markiét erenc kazalos. — -Csak neve­ink a kuiákok és a klerikális ■akció hírverésére, hogy „nem rménybén adják ki a részt a éplömuukásoknalv^. Nem dőlt : ennek a hírnek egyikünk sem. hun vannak már különátlítva a ákok. melyekből a rész fog ki­sülni. Megyei Antal és Gregus Jőzsef, ■ ellenőr figyelme mindenre ki- rjed. A cséplőgép melleit dol- >zók Megyei Antal népnevelő Ivi’áaosttő munkája nyomán mindnyájan tisztában vannak az. za), hogy a helytelenül beállí­tott cséplőgép a szem veszteség újabb forrása' lehet. — Ha a sok szalma feltorlódik a sznlmarázőn, s ha túlszániz a gabona, amelyet csépelünk, a lő­rék i,s torlódást idézhet elő — mondja Szabó Antal. Azért Is ellenőrzik állandóan a szalmát, nincs-e benne csépelei- len kalász? — Nincs is — mondja Gál Géza .szalmahordó. — De súlyos hibát követ el — folytatja, — akt a szem mellett nem vigyáz a szalmára, pelyvára is. A ta­vasziak szalmája takarmány, az őszieké pedig alom. Nemzet­gazdasági szempontból mind a kettő nagyjelentőségű. A cséplőgép dolgozói legbüsz­kébbek Szabó Kandóméra. Fiafal asszony Szabóné. Még soha nem dolgozott gépnél, az idén először. Mikor munkára jelentkezett, csupán egyet kért: a legnehezebb munkára osszák be. Azóta ő ha­jad a munka élén. Versenyszelle­mével magával ragadta a többi dolgozót is.. — így akarok harcolni a hó­kéért. Tudom, ho»’ minden szem gabona, amely a raktárba ke- rül, egy-egy újabb csapás n há­borús uszítókra. Hát én sok ilyen csapást akarok mérni munkám eredményeivel. A mázsára újabb zsákok kerül­nek. Gregus József és Megyei Antal a zsákolókkal együ't rnk- ,1a a terményt a mérlegre. Két­szer is leolvassák a súlyt, mielőtt az a mázsálást könyvbe keriilue. 55 vagonos cséplési versenykihívás Kiskőrösön Szilágyi Jőzsef, a kiskőrösi gépállomás ifjúmunkás traktoris­tája 55 vagon gabona cséplését vállalta és versenyre hívta az or­szág összfes traktoristáját. Vállal­ta ezenfelül, hogy a eséplés ideje alatt gépével éjjel 220 kát. hold tarlöszántásf végez el. Ugyanén, né) a - gépnél Haskó István DÉFOSz-tflg cséplési versenyre hívta az ország valamennyi cséplőmunkását a „legjobb cséplő- niunkás“ címért. Vállalja az 55 vagont, a félszázalékos szem vesztességet, a ,1ó minőségi mun­kát Begyűjtési vrrseny Bácsbokod és Felső- szentiván község között Bácsbokod kö7.ség dolgozó pa­rasztsága az alábbi versenypon- tók szerint begyűjtési versenyre hívta ki Felsőszcntiván dolgozó parasztjait: A behordást július 15-ig, a cséplési augusztus 5-ig elvég­zik. Beadási kötelezettségüknek augusztus 20-ig eleget tesznek, a íaclóbuktatást augusztus 1-re be­fejezik. Felszőszentiván dolgozó paraszt­jai egyhangúan elfogadták a ki­hívást. bíró laszlóné parttitkar, SZABADSZALLAs. Térképpel a kezében irányítja az aratás, csép- iés, behord ás munkáját. Oda irányította a felvilágosító munkát, ahol lemaradás mutatkozott a határban. Fa­lusi párttitkárok, kövessétek példáját! FARKAS LÁSZLÓ MEZŐŐR, LADANYBENE. Jó felvilágosító munkával mozgósított a tarlóhán­tásra. Munkájával ő is hozzájárult, hogy a község el­sőnek fejezte be a tarlóhántást. Mezőőrök, kövessé­tek példáját! KISKUNFÉLEGYHÁZI JÁRÁS PARTSZERVEZETE. Számoljátok fel az elbizakodottságot! Az elbiza­kodottság az ellenségnek kedvez és veszélyezteti ed­digi jó eredményeiteket! DUNAVECSEI JÁRÁS PARTSZERVEZETE!. El vagytok maradva a behordással! A Szolnok- megyeiekkel folytatott versenyt, jövőévi kenyerünket veszélyezteti elmaradástok. Minden erőt vessetek lat­ba az elmaradás behozására! Lepleszüh le a kulákohat Állataival tapostatta le és etette fel a kulák a gabonát Póldás itélo* kenyerünk elszabotáló* e len Körmönfont kulák-gazember- nek ügyét tárgyalta a napokban ° megyei bíróság. Kiss Péter sza­badszállási 80 holdas ku.ák a szabotázsok egész sorát követ le el. 30 hold kalászosára mindösz- sze két aratópárt szerződhetett. Július 3-án 1 hold túlérett rózsa még talpon állt és nagyon mél­tányos megállapíts szerint is már akkor 15 százalékos volt a szemveszteség. Arntailanul hagy­ta 2 és fél hold árpáját Is, ahol a pergés 25 százalékos szemvesz teséget okoztt. De a búzát sem hagyta ki. 250 öl búzájában az állatokat járatta, így nem csoda, hogy a kalászokban már csak 10 százalék a található szem. Az így okozo t veszteség 8 mázsás átlagtermést számítva is, 130 I;ír­nak felel meg, egy becsületes dol­gozó majd egészévi kenyere. Ki­derült Kiss Péterről az is, hogy aratógépet rejtegetett, amire a helyszíni szemle so­rán akadt rá egyik élcsszemű traktorista. Kiss Péter büntetése szinte nem is áll arányban azzal a me rényleltel, amit népünk ellen el­követett, de Intő példa hason­szőrű társai számára. A bíróság egyévi börtönre és 300« forint pénzbüntetésre ítélte. Néni maradnak ki a sorból a keceli kulákok sem. Ahol pusz­títani lehet, ott mind egyformák, bárhol élnek is és bármilyen nyel­vet is beszélnek. Gubik István, akit a község népe „.Malaclábú'* melléknévvel ismer, 106 hold bír. lokún 1 hold rozsvetésének jó­részét már aratás előtt jószágai­val járatta. A learatott rozske. resztekre pedig birkafalkáját szabadította rá. Flaisz Károly 38 holdas kulák még ennél is to­vább ment. Disznaival 2 mázsa rozsot főzve megetetett, két Má­zsát pedig ledarált és úgy hasz­nálta sertéeeleségnek. Büntetése 18 havi börtön éi vagyonának elkobzása. Megyei versenytáblánk BEHORDÁS: megyei átlag 76 százalék. Jók: Kecskemét. Halas és Félegyháza városok. Közepesek: Bajai, dunavccsci járás. Rossz: Kalocsai járás. ZABARATAS: a megye területének 76 százaléka tearalva. Jók: Kalocsa és Félegybáza városok. Rosszak: Bácsalmási és kiskőrösi járások. TARI.ÓHÁNTÁS: megyei átlag 50 százalék. Jók: Halas város 80 százalék, kiskőrösi járás 65 százalék, félegyházi járás 59 százalék. Rosszak: Baja 20 százalék, Kecskemét 30 százalék. MÁSODNÖYÉNYEK: előirányzott terület 34 százaléka elvetve, Jók: Bácsalmást, halasi és félegyházi járások. Lemaradva: Kecskemét 5 százalék és kunszeulmlklósi já­rás 2 százalék. NÖVÉNYÁPOLÁS: harmadszori kapálás, megyei állag 80 szá­zalék. Befejezve: bácsalmási és halasi járások. Lemaradva: Kiskőrösi járás 60 százalék, kunszcnmiklósi járás 65 százalék. 92 v ' •' Mindem pcv fjeilypw Bőséges termésünk biztosít szélit?, jobb, ölesé!?t? ruházkodás Anni Arié KECSKEMÉT, Szabadság-tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom