Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-13 / 79. szám

Á kecskeméti Gépgyárban nem szavakkal, hanem tettekkel kell folytatni a jobboldali szociáldemokraták elleni harcot ágó József a Szovjetunióba készül A da rabbi rezesre való áttérés a kecskeméti Gépgyár dolgozóit is közelebb hozta a 'termeléshez. Tiiiös János Ifjúmunkás nem fu karkodik a szóval, ha a darabbér- rendszerről kell beszélni. — Így mindenki faját maga ki tudja szá­mítani, mennyit keres. Az eddigi rendszer bonyolult volt, sose lát­tuk tisztán, hogy heti munkánkén mennyi pénz jár. A darabbér be­vezetése óla nem lehetnek félre­értések. Tudom, hogy ha öt dara­bot készítek el a munkámból, hány forint jár, vagy ha tíz dara­bot készítek el. Faragó János vasöntő az új bérezési rendszer bevezetése ó a 270 százalékos selejtmenies át lagteljesítményt ér el. A legutóbbi időben Szlávik János 251, Mészá­ros László 270, Farkas Imre 25C százalékos átlagteljesítménnyel dolgozott. Bárkai István elvtárs arról beszél, hogyan változott meg a dolgozók hangulata a da­rabbérezés után. „Azért is lát­ják, hogy milyen fontos a darab­bérezés, mert így megnehezül a normacsalók, a jobboldali szo­ciáldemokraták aknamunkája.“ Mert jobboldali szociáldemokra- ák és ellenséges elemek, — ha név szerint nem is ismerik őket, — akadnak a Gépgyárban is. Xem véletlen, hanem az ellenséges aknamunka eredménye, hogy Kitus üúndor, aki tübb mint | ttz éve dolgozik az üzemben, to vábbá Asztalos István és Bori Gyula bejelentették, hogy elhagy­ják munkahelyüket. Azzal indo­kolták szándékukat, hogy Buda­pesten akarnak elhelyezkedni, vagy, hogy egészségi állapotuk készteti őket a távozásra. A való­ság azonban az, hogy ezek a dől gőzök a jobboldali szociáldemo­krata demagógok befolyása alá kerültek. Gerő elvtárs beszéde után ki­tűnt, hogy normacsalók is „tevé­kenykedtek“ az üzemben. Az ön- tödéi munkáknál ugyanis a szak- munkások mellé segítő tanulókat osztottak be. Ez magábavéve cél­szerű, mert a munka érdeke és a tanuló érdeke is megkívánja. Azonban megállapítást nyert hogy a tanuló is megkapta az órabérét, ugyanakkor pedig a szakmunkás teljesítményébe is beleszámították a tanulók által végzett munkát. Mindezekről azonban csak be­szélnek. Sem a pártszervezet, sem az üzem vezetősége nem tett ko­molyabb lépéseket a jobboldali szociáldemokraták leleplezésére. Megállapították ugyan, hogy van­nak az üzemben ellenséges ele­mek, de eltávolításukért, leleple­zésükért mit sem tettek. Maga a pártszervezet Is csak általánosságban beszél a dolgozók ellenségeiről, de nem mutatja meg konkréten, nem gyűlöltet! meg ezeket a becsüle­tes dolgozókká I. A legutóbbi értekezleten az előadó beszélt az üzem hibái­ról, de a jobboldali szociál­demokraták aknamunkáját csak éppen megemlítette. Mivel nem leplezik le az ellensé­get és nem távolftják el soraik­ból, az eredmények mellett ott vannak a hibák, a súlyos mu­lasztások is. Fejlődésnek lehet mondani azt, hogy az öntödei se- U-jt a becsületes dolgozók jó mun­kája következtében 12 százalék­ról 9 százalékra csökkent egy hónap leforgása alatt Ezt úgy érték el, hogy a dolgozók selejt- crtekezleteket tartottak. Mozgó sitották a dolgozókat a selejt mi­nél nagyobb mértékű csökkenté, sére. Csökkentik az önköltséget azzal is, hogy a vasadagolást egyenle­tessé tették. A vas felolvasztásá­hoz kevesebb szenet használnak, racionalizálták, észszerüsítetfék a munkát. A zománcozó kemencé­be újfajta olvasztót állítottak be. Az újfajta készülék ugyan­annyi fűtőanyaggal nagyobb hő­energiát ad. A munkaverseny a szocialista gazdaságban döntő eszköze a termelékenység emelésének. Nem véletlen, hanem az ellenség akna­munkájának tulajdonítható az, hogy a Gépgyárban a versenyt kampányszerűen kezelik. Egy-egy nagyobb ünnep előtt egészséges méreteket ölt a muukavcrseny, de utána nyom­ban kialszik. Az üzemi statisztika szerint most az üzem dolgozóinak 23 százaléka áll versenyben és ez a szám a felvilágosító munka hiányában nem is növekszik. Hozzájárul a verseny kampány- szerűségéhez az is, hogy a ver­senyszerződések nem elég konkré­tek, és rövidlejáratúak. Az új munkalapok kiadása segítséget nyújthat a versenyszellem élesz­tőséhez, ha a népnevelők is jó munkát fognak végezni. A felvi­lágosító munka segílségével meg kell szüntetni a verseny kampány, szerűségét, jelentős mértékben kell emelni a versenyzők számát. A verseny állásáról szükséges lenne pártnapokon és szakszerve- zeii gyűléseken beszámolni, hogy a (Ini-r-ók állandóan tájékoztatva legyenek a munka versenyről. Ugyanezt a célt szolgálhatná az üzem hangos-híradója is. Az üzemi háromszögnek az ed­diginél sokkal nagyobb segítséget kell ny újtania a dolgozók szá mára és ennek érdekében szo­rosabbra kell fűzni az egymással való kapcsolatukat. Nem fordul­hat elő a jövőben olyan eset, mint a legutóbb, amikor az üzem, háromszög ülésén a háromszög egyik tagja, az ü. b. titkára hiányzott, és így csak az üzemi kétszög“ tárgyalt. Ez azonban nem változtathat azon az elven, hogy az üzemekben meg kell szi­lárdítani az egyszemélyi felelős vezetést. Maradéktalanul érvé­nyesülnie kell Gerő elvtárs sza­vainak: „Az üzemnek csak egy gazdasági vezetője lehet, aki min deliért saját személyében felelős, ami az üzemben történik. Felelő a termelési terv teljesítéséért, a termelékenységért, a bérek he­lyes alakulásáért, az önköltségért, a selejtért, a, termékek minősé­géért.“ A Gépgyár dolgozói előtt most két feladat áll. Kiszélesíteni az egyéni versenyt és személyileg Is megnevezni, leleplezni a munkás­egység megbontásán mesterkedő befurakodott jobboldali szociá de­mokratákat. így szolgálják leg­jobban a Gépgyár dolgozói is a béke iigjét. Kiskunfélegyházán teljes erővel megindult a behordási és csép­lési munka. Dolgozó parasztsá­gunk idő előtt akarja ezt a mun­kát elvégezni, hogy a megye ne maradjon el a szói#okmegyeikkel folytatóit párosversenyben. Ágó József elvlárs, akit két hónappal ezelőtt beválasztottak abba a küldöttségbe, amely a nyár fo­lyamán a Szovjetunióba tanul- manv -> — rfu orr behordta gabonáját és arra vár, hogy ud­varán is felbúgjon a cséplőgép. Ágó József hetek óta azon fárado­zik, hogy poriáján mindent rendbehozzon, minden munkát elvégezzen, hogy ha a Szovjet­unióba indul, családjára minél kevesebb munka háruljon. A garai Fürst Sándor csoport beszállította az első búzát Ágó József, a Szovjetunióba in­duló parasztkUldöltség tagja. Az indulásról Cseh László elv­társ, a Megyei Tanács alelnöke értesítette Ágó eiv'.ársat. Cseh elvlárs kiment Ágó József tanyá­jára és közölte vele az induiás időpontját. A boldog hirt Ágó József és családja nagy örömmel fogadta, hiszen hetek óta ké­szülnek erre a meglisztelő fel­adatra. De nemcsak az Ágó­csa’.ád örült annak, hogy egy félegyházi dolgozó paraszt tanul- mányozhalja a világ legfejlettebb mezőgazdasága •, hanem Ágóék szomszédsága, mondhatnánk Fél­egyháza összes dolgozó paraszt­jai. El is látták Agó elvtársat „útravalóval". Az egyik azt sze­relné. ha Ágú elvlárs beszámolna a kolhozokról, azok életéről, a jövedelem-eloszlásról, mások ki­váncsiak, hogy a Szovjetunióban milyen mezőgazdasági gépekkel könnyítik meg a dolgozók mun­káját, hogyan használják fel eze­ket a gépekéi. Agó József szor­galmasan feljegyezte dolgozó paraszttársainak kérdéseit, hogy visszatérve a Szovjetunióból, • minden egvesre pontos válaszl tudjon adni. Rengeteg kérdést, megbízási visz magával Ágó József elvlárs. Ezek a megbízások — és a dol­gozó parasztok áitalános érdek­lődése — 'a tapasztalatok, a tud­nivalók minél tökéletesebb elsa­játítására és teljes átadására kö­telezik Agó elvtársat. A félegv- házi termelőszövetkezeti csoport- tagok a terinelőszövetkezeli gaz­dasagok további fejlődését, erő­södését várják azokból a tapasz­talatokból, amelyeket Agó elvtárs a Szovjetunióból hoz magával. De a fé.egyházi dolgozókat a szakmai kérdéseken túlmenően a szabad, boldog, kultúrált kolhoz* parasztok mindennapi életének problémái is érdeklik. De érdekli őket a szovjet ember mindennapi élele is. Ezt a számunkra példa­mutató életet akaeják a félegythá zi dolgozók megismerni. Ágó elvlárs bőséges „útravaló- val“ indul, hogv nagv szorgalom mai és lelkesedéssel gyűjtse majd a tapasztalatokat, hogy hazajö­vetele után ki tudja elégíteni a dolgozó parasztság óriási érdek­lődését. Garán a községháza előtt ün­neplőbe öltözött dolgozók gyü­lekeznek. A sorokból Rákosi elv­lárs hatalmas mellképe emelke­dik a magasba, búzakalászoktól övezettem A dolgozók vállain fel­díszített kaszák, vörös zászlók. Táblák, melyeken feliratok hir­detik: Több termeléssel harco­lunk a rekació ellen. Jelentős a mai nap. A „Fürst Sándor“ termelőszövetkezet, mely időben végzett 400 kát. hold bú­zavetésének learalésával, ma már elsőnek szállítja a Földműves­szövetkezet raktárába az új' bú­zát. A menet, mely a feldíszített kocsikat kiséri, a község végéről indul. A zeneszó ide halilatszik a községháza elé. A menetet az Úttörők csapata nyílj*, meg A sorokban oü fa­ladnak demokratikus rendőrsé­günk tagjai is. Itt vannak a bajai Gyapjuszö­vetgyár dolgozóinak képviselői is. Ez a nap a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fűzését is jelképezi. A menet befordul a földmű- ve.sszövelkczet raktárának udva­rába. Bohráth Lajos nyitja meg az ünnepségei: Bebizonyították, bogy követtétek a Szovjetunió példáját és példát mulattatok a lermetés fokozásában. — G. Sza bó Lajos termelőszövetkezeti el­nök üdvözlő szavai után Schnei­der János, a Mezosz üdvözletét tolmácsolja. Füzessi vezetőjegy- zöt követően Horváth György a bajai Gyapjuszövetgyár dolgozói­nak nevében beszél. Majd átveszi a termelőszövet­kezet tagjainak ajándékát : az új kenyerei. Az ipari munkásság ajándéka kerül azlán átadásra, Kajtácsi Sándorné köszöni meg a tagság nevében. A kis úttörők szavalatai és énekszámai tarkították az ün­nepséget. Ritter János emeli le ezután az első zsák búzát, bogy a raktárba vigye. A második zsákot Horváth György, a bajai Gyapjuszövetgyár üzemi párt titkára emeli vállára. Hamar ürülnek a kocsik. Bent a mázsát körű Iáéi ják a raktárban. A mázsálás eredmé nye alapján mindjárt ki is szá­mítják: 9 mázsa búzából az ál laglcnmés holdanként 3 mázsá­val több a tavalyinál. Fajsúlyr kilogrammja pediig 79—80. Zászlót és pénz jutalmat kap a legjobb brigéd, munkacsapat és egyéni dolgozó a csáialjai állami gazdaságban A csátaljai állami gazdaság dolgozói is megértették a Párt útmutatása nyomán a miniszter­tanács határozatát. Harcba indul­tak minden szem gabonáért és az aratás sikerével újabb és újabb arcuicsapást adlak a határ men­tén áskálódó Titó-reakciónak és a hazai kuiákoknak. Megszület­tek a versenyszerzödések és a gazdaság 600 hold minőségi bú­záját hat napra beütemejve olyan eredménnyel fejeztük be, bogv vezetőségünk a legkiválóbb bri­gádokat, munkacsapatokat és egyéneket zászlóval tüntette ki és pénzjutalomban részesítette. Az aratásban a „Dózsa“ brigád j az első 144 százalékos állagtelje- ' sitménnyel. A munkacsoportok közül 143 százalékos átlagteljesítményt ért el a Csernák csoport és 141 szá­zalékot a Kiss csoport. Egyénileg Kösz János 242 szá­zalék átlagot, Csernák István 118 százalékot és Hepp István 176 százalékot ért el. Nem véletlenek ezek a teljesít­mények, hiszen irányításával min dig mögöttünk állt a Párt és meg­mutatta a helyes ulat dolgozóink­nak a legnehezebb időkben is. Dolgozóink megmutatták, hogv munkájukkal a béke szolgálata ban áillanak. Lippai Sándor lékkai növelem a szerződés- kötési kampányt, 1. Déli munkasziinet alatt beszámolót tattok a cséplő, munkások részére a napiren den lévő kül- és belpolitikai kérdésekről s ezáltal politi. kai látókörük kiszélesítését fogom elősegíteni. é. A cséplési kampány alatt népnevelő munkával igyek­szem meggyőzni a parasztsá­got a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, s ezen keresztül megszervezni egy Ill-as típusú termelőcso­portot. Előre a szocializmus építő. sével az 5 éves terv sikeres befejezéséért/ Borsodi István cséplőgép ellenőr. Lafosmizsén közel 100 dolgozó paraszt adta már be a gabonáját Folyik a szerződéssel lekötött gabona beszállítása is Naphosszat kocsisorok vonul nak fel a lajosmizsei gabonarak tár elé. 5-én megindult a cséplés folyamatosan halad a beszolgál tatás is. Mint mindenben, ebbei a munkában is a dolgozó parasz lók teljesítik elsőnek kötelessé güket. K. Kovács Mihály 17 hol­das középparaszt már 10 mázsán felül vitt be. — Hadd szaporodjék az or­szág kenyere — mondta, amikor a géptől azonnal kocsira rakott zsákokkal megjelent. Példáját kö­veti a többi középparaszt is, Hor­kai Ambrus 0 holdas, Kis -Juhász János és Kollár Ferenc 12 holdas, Szóród Mihály 11 holdasok. Mel­lettük a kisparasztok egész sora szállít. Ezek élen jártak az ara­tásban és behordásban is. így tünteti már fel a könyvecske TIalbavácki Andrásáé, Varga La­jos, Horváth Mihály, Zala István, Nagy Mártonné és a többiek ne­vét. A kimutatás szerint a hét­fői napig 90 egyénileg dolgozó paraszt szállított be gabonát. Folyik a szállítása szerződéssel lekötött gabona beadása Is, ahol már megtörtént a cséplés. Váci József, özv. Szőke Jánosné, Szabó János, Dobos Antal elégedetten veszik át a felárral kifizetett ősz- szeget. Kollár Mihály 16 holdas középparaszt, aki 37 mázsára kö­tött szerződést, már pótszerződési is kért, mert úgy látja, hogy a jő termésből 45 mázsát is le tud kötni. Gazsó Antal, aki tavaly Is 23 mázsát adott be „C‘‘ vételi Jegyre, szintén csak a gépre vár, hogy mielőbb hozhassa a gabonát. Csák Auréllal együtt 10—10 má­zsára kötöttek szerződést. Lajosmizse dolgozó parasztjai igyekeznek, hogy a tőtkomlősi ki­hívásra vállalt munkájukat a megígéri időre be is fejezzék. Q páriépiiés munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A Pártmunkás OLVASD! TERJESZD ! Ki lép Borsodi Bs?ván cséplési ellenőrrel versenybe'; Ént Borsodi István, a sza­badszállási gépállomás csép­lési eUenőre, versenyre hívom ki a kecskeméti Alközponthoz tartozó összes gépállomás el. lenőreit. Feltételeim a követ­kezők: 1. Vállalom, hogy a csép- lésben a könyveket hibátla. nul, pontosan és tisztán keze­lem és azokat időben a meg. adott rendeltetési helyre meg­küldöm. 2. Őrködöm azon, hogy min. den elcsépelt szem gabona a dolgozók asztalára kerüljön s ezzel a szemveszteséget csök­kentem. 3. AgUációs munkával igyekszem meggyőzni a dől- gozó parasztságot a gépi mun. kák előnyeiről és fontosságá­ról, ezen keresztül 25 száza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom