Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-09 / 76. szám

Szolnokmegye egyénileg dolgozó parasztjai augusztus 8-ig befejezik a cséplósl Gyorsítsuk a munkát! a munkafegyelem hiánya, a gondatlanság növeli a selelfel az egyik kecskeméti építkezésnél A törölt, darabtéglék lassítják a falazást Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy észre vegye valaki: ennél az építkezésnél valami baj van a munkafegyelemmel. Itt megfeledkeztek a dolgozók arról, hogy nekik az építőmunkások több évtizedes dicső hagyomá­nyait kell megőrizni, — dolgozná keményen a munkásosztály, szép országunk dolgozó népe boldog életéért. Nézzük mindjárt az Adácsi-bri- gádat. Igaz, hogy gyorsan emel­kednek a falak, ezt az eredményt azonban lerontja az a felelőtlen­ség az anyag ’kezelésében, ami. nek élű bizonyítéka az a renge­teg darabtégla, amelyik széjjel nulloM a fal alatt és bele van taposva a homokba. Mfért nem használja fel ez a brigád ezt az anyagot? Nem tudják talán, hogy minden százalék se'ejlCsökkentés mek­kora érték dolgozóinknak? Úgy látszik, ennék a brigádnak és még néhánynak ennél az építke­zésnél nem számít az, hogy né- hányszáz munkáslakással az ő hanyagságából és a többi ilyen „adácsitbrigád“ hanyagságából többet vagy kevesebbet tudunk építeni ebben az évben. De ugyanilyen vagy talán na­gyobb felelősséggel tartoznak a téglákért a fuvarosok. Nem rakják, de egymás he­gyére-há'tára dobálják a tég­lákat Egy-egy ilyen téglarakásnak az alját még csak elrendezgetik va­lahogy, de mit ér az, ha a tete­jére már csak összevissza szór. ják fel az anyagot. Ha valahol bent a rakásban megcsúszik egy tégla, az egész lezuhan és hogy ez elő szokott gyakran for- dulpi, azt bizonyítja a rengeteg összetört tégla. Azt mondják erre, hogy nem is lehet rendesebben rakni és egyéb ilyen kifogásokkal jön­nek! Miért tudják rendesen ösz- szeá'litgatnl a téglarakást akkor, ha mellettük ált az építésvezető vagy valami ellenőr. Ez egyálta­lán nem méltó viselkedés egy öntudatos dolgozóhoz. Példát vehetnének ezek a tég- larakók a kiskunfélegyházi épít­kezésen dolgozóktól, ahol a be­falazásra váró téglák katonás rendben állnak az egész terüle­ten. Ugyanígy a deszkák is. A rendeliensóg megnehezül az öntudatos kőművesek mun­káját. Katona János brigádja sztahá- nov-módszerrel akar dolgozni. Bár már kérték a telep vezetősé­gét, mindezidáig nem teremtet­ték meg a szükséges feltétele­ket. Ezen a héten azonban már megkezdik az új módszert. A Katona brigád ismeri már ennek a falazásnak előnyeit, mert más építésnél már kipróbálták. Ezeknek az öntudatos, dolgoz­ni akaró embereknek a munká­ját nehezítik meg a rendetlenül | dolgozó, rakodó brigádok azzal,1 hogy a rendelkezésre álló téglá­nak az egytized része az ö ha­nyagságukból összetörik. A da- rabléglák berakása lassítja a f alhúz,ást. I A hibák mellett eredmények is vannak. Sokan telték már szó-“: vá ezt a felelőtlen anyagkezelés! a dolgozók közül. Berényli Lász­ló kőműves is állandóan figyel­mezteti munkatársait arra, hogy a selejt csökkentése nemzetgazdasági érdek, tehát va­lamennyinknek érdeke. — Sírni lenne az ember­nek kedve, ha látja ezt a sok elprédált anyagot. Igaz, hogy föl lehet használni a darab- téglákat is, de miért törjük össze azt Is, amit nem kelle­ne összetörve használni. Különben is vannak olyan kő­művesek, akiknek, ha darabtég­lára van szüksége, minden gon­dolkodás nélkül eltöri az egész- téglát, ahelyett, hogy a töröttek közül keresné meg azt a dara­bot, ami beillene —- mondja. Az építkezés egyik végében kutat fúrnak, hogy elegendő vi­zet tudjanak biztosítani. A víz hordók meglehetősen messziről hordják a szükséges vízmennyi­ségei. Hogy ezt a távolságot » legkisebbre csökkentsék, úgy oldják meg a vízellátás kérdé sét, hogy a kúttól vájun engedik le a vizet a szükséges helyre. Ez időt és munkaerőt takarít meg. A szorgos kezek alatt gyorsan emelkednek a falak, szaporán megy a munka. Ezeknél az ered­ményeknél azonban sokkal na­gyobbakat tudnának felmutatni, ha valamennyien éreznék a fele­lősséget azért a munkáért, amit elvégeznek, ha a különböző mun­kafolyamatokat végző brigádok cs csoportok gondolnának arra, hogy jó munkájukkal elősegítik, rosszal pedig csak gátolják a többi dolgozónak a munkáját, az, egész építkezést, a terménybegyliltési verseny győzteseinek A gabonabeadási verseny feltételei ló kisgyűlésekkel mozgósítsunk a béke védelmére s A Népköztácsaságunk miniszter­tanácsa a gabonabeadási verseny­ben győztes dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti csoportok, községek, megyéik, begyűjtő föld­művesszövetkezetek és legjobb terményfelvásárlók nészére két­millió forintos jutalmat irányzott elő. Dolgozó parasztságunk kezde­ményezésére a Dolgozó-parasztok és Földmunkások Országos Szö­vetsége felkérésére, a belkereske­delmi minisztérium a gabonabe- adásj verseny feltételeit az aláb­biakban közli: 1. A gabonabeadási xerseny a csépiestül kezdődően szeptember hónap 30. napjáig tart. a. A gabonabeadás során ver­senyben állanak egymással: a) dolgozó parasztok. b) termelőszövetkezeti csopor­tok; c) földművesszövetkezetefe és ezek felvásárlói; d) községek; e) járások; f) megyék. II. 1. A gahonabeadási versenyben legjobb eredményt elért kétezer do gozó parasztot, 200 legjobb termeiőesoporlot, 100 legjobb községet, a három élenjáró me­gvét, országos viszonylatban a 1 p g j óbb földmű vés s z.ö ve Ikszelek tprrnénvf elvé sárlóit jutalomban részesítik. 2. Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok közül 1000 dol­gozó paraszt 100 forint értékű „jutalomban részesül. Az egyéni­leg gazdálkodó parasztok közül további háromszáz 300—300 fo­rint értékű jutalomban részesül. További 350 dolgozó paraszt 200- majd 350 dolgozó paraszt 150— 150 forint értékű jutalmat kap. 3. Az ország 200 legjobb termelő­szövetkezeti csoportja jutalom­ban részesül a következőképen: A 25 legjobb termelőszövetke­zeti csoport csopoPtonkint 3000 forint értékű, további 00 termelő­szövetkezeti csoport, csoporton, ként 2000 forint, ezenkívül 115 jó eredményt elért termelőszövet­kezeti csoport pediig csoporton­ként 1500 forint jutalomban ré­szesül. 4. Országos viszonylatban a 100 legjobb eredményt elért község községenként 1000 forint juta­lomban részesül. Ezen a jutalom- öszegen felül minden megyében a legjobb község 4000 forint ér­tékű jutalmat kap. Az országos viszonylatban legjobb helyezést elért 10 község még további juta­lomban részesül. Tehát az ország száz legjobb ered­ményt elért községe között össze­sen 140.000 forint értékű jutalom lesz szétosztva. 5. Az országos viszonylatban legjobb eredményt elérő 10 járás vándoTzászlóvai lesz kitüntetve. 6. A 200 legjobb földművesszö- velkezet. rádió és könyvtár jutái, mgt kap, melyből 100 földműves- szövetkezet— megyénként meg­osztva — szövetkezetenként 2000, további száz földművesszövetke- kezet pedig szövetkezetenként 1500 forint értékű jutalomban részesül. III. A gabonabeadási verseny ered­ményeit a szeptember 30-i álla­potnak megfelelően kell kiérté­kelni. 2. Az egyénileg dolgozó parasz­tok gahonabeadási versenyében az a paraszt ér el jobb helyezést, aki kenyérgabonabeadási kötele­zettségét a cséplés befejezésétől számítva hamarabb teljesítette, kenyérgabonafeleslegének minél nagypbb részét adta el az állam­nak. 3. A termelőszövetkezeti csopor­tok gahonabeadási versenyében az a termelőszövetkezeti csoport ér el jobb eredményt, amelyik kenyérgabona beadási kötelezett­ségét a cséplés befejezésétől szá­mítva hamarabb teljesítette. 4. A községek gahonabeadási versenyében az a község ér el jobb eredményt, amelyik gabona­beadási tervét minél előbb tel­jesíti. 5. A járások gabonabeadási versenyét a járáshoz tartozó köz­ségek összesített eredménye alapján döntik el. 6. A megyék gabor»abeadási versenyében az a megye ér el jobb eredményt, amelyik gabonabe- a dó si tervét minél előbb teljesíti, illetve túlteljesíti. 7. A földművesszövetkezelek és termenyf e 1 vá sá rlók gabona be­gyűjtési versenyeredményének megállapjtásánál a tervek határ­idő e'őtli és mennyiségi túltelje­sítését kel! elsősorban figyelem­be venni. zerte a megyében dolgozó népünk kisgyüléseken be­széli meg a béke védelmének kér­déseit. Ezeken a kisgyüléseken határozzák meg azokat a mód­szereket, amelyekkel megyénk dolgozói is felveszik a harcot az imperialisták háborús tervei és belső ügynökei ellen. A legdöntőbb, a legfontosabb a kisgyűlések jó előkészítése. Egy- egy jólsikerült kisgyűlés rendkí­vül sokat jelent a dolgozók moz­gósítása szempontjából. Egy jól szervezett kisgyűlésen rá lehel mutatni a feladatokra, mozgó- tani lehet a dolgozókat ezeknek a feladatoknak megoldására. A kisgyüléseken felszínre jönnek a jó tapasztalatok, a jó munkamód szerek. De a kisgyüléseken fel­színre jön az is, hogy mivel tá mad az ellenség, hogyan próbál­ják aláásni eredményeinket, si­kereinket. A kisgyűlések szere­pét tehát nem szabad lebecsülni és jó szervezéssel biztosítani kell, hogy a kisgyűlések segítsé­gével megyénk dolgozói figyelmél irányítsuk a legdöntőbb és leg­fontosabb feladatra. kisgyüléseken magyaráz­zák meg elvtársaink, hogy a béke védelme feltétele to­vábbi sikereinknek, eredményeink­nek. Magyarázzák meg, hogy a békét nem szavakkal, hanem tettekkel kell megvédeni. Azzal, hogy elsősorban is becsülettel tel­jesítjük munkánkat, azzal, hogy minden erőt a csépjés nagy fel­adatának elvégzésére összpontosí­tunk, hogy harcolunk minden kiló gabonáért, hogy jó szervező és felvilágosító munkával elér­jük, hogy a cséplőgéptől a gyűj­tőhelyre ■ vigyék dolgozó paraszt­jaink a gabonát. Mutassanak rá népnevelő elv- -űrsSink arra, hogy a békét ezek- kel a hétköznapinak látszó tet­tekkel lehet és kell megvédeni. Mondják el, hogy dolgozó pa­rasztságunk a béke ügyét erősíti, amikor a cséplőgépül a földmű- vesszüvetkezet raktárába viszi a gabonát. Leplezzék le elvtársaink a kis­gyűléseken az ellenség aljas te­vékenységét is. Mutassák meg, hogy az ellenség a béke lig.ve el­len támad, amikor azt mondja, hogy „a behordást csak enge­déllyel lehet megkezdeni“. Mond­ják el, elvtárenk azt, hogy nem­csak mi, de az ellenség Is iól tudja, jól ismeri a cséplés és be­gyűjtés jelenségé". Tudja azt, hogy ha siketül ellopniok a dolgozó nép szájából a kenyeret, akkor ezzel az imperialisták, a háború érdekeit szolgálja. Teremtse, nek olyan hangulatot elvtársaink a kisgyüléseken, bogy a dolgozók megpyülöljék azokat, akik fekete utakra próbálják vinni a dolgozó nép kenyerét. ejlesszék tovább a ver­senyszellemet elvtársaink a kisgyüléseken. Mondják el, hogy a verseny győztese dolgozó népünk lesz. Mondják el, hogy a F' M‘ , versenyben való cséplés és beadás jfööö cipő#, több ruhát jelent. i Emeli népünk életszínvonalát és 1ezért dolgozó parasztságunk első­rendű érdeke. Tudatosítsák népnevelőink, elvtársaink, hogy versenyben va. gyünk Szolnok megye dolgozó parasztságával. Beszéljenek ar­ról, hogy a szolnokmegyei dol­gozó parasztok vállalták, hogy a behordást július 12-ig befeje. zik. Mondják el elvtársaink, hogy a szolnokmegyei termelőszöver kezeti csoportok július 17-ig, az egyénileg dolgozó parasz ok pe­dig augusztus 8-ig befejezik a cséplést és 17-re elvégzik a tarló- hántást. • ozgósítsák elvtársaink a kisgyüléseken kérészül dolgozó parasztságunkat a ver­senyre, amely a béke védelmében folyik. Leplezzék le elvtársaink az al­jasul támadó ellenséget a kisgyü­léseken. Ne általánosan, hanem konkrétan mondják el, hogy ab­ban a községben, abban a dűlő­ben ki szabotálja a munkát, ho­gyan próbálja a kulák megaka- dályonl az eredményes jó mun­kát. Mondják ej például Kiskun­félegyházán elvtársaink, hogy Vedres apát nem engedte fel a toronyba a tüzőrséget, mert neki nem érdeke, hogy minden szem gabonát megmentsünk, hogy na­gyobb darab, jobb, fehérebb ke­nyeret egyenek dolgozóink. 4 né­met katonákat annakidején fel­engedte. Untassanak rd, hogy Vedres apát úr már akkor is a háború, a. fasizmus ügynöke volt, és Hitler után annak utódaihoz, az imperialistákhoz szegődött. Mondják el Felsőszentívánon -pél­dául népnevelőink, hogy Komá­romi Ferenc 43 holdas ktt-ák késsel kereste a DÉFOSz vezető­ségét, mert őt az knláknak mi­nősítette és leleplezte, amiért szabotálta az aratás és cséplés munkáját. Mondják el népneve­lőink konkrét példákon keresztül, hogy az ellenség nem riad vissza a gyújtogatástól, a, gyilkolástól sem. Érjék el népnevelőink, elv- társaink, hogy minden egyes dol­gozó paraszt éberen Őrködjék jövő éri kenyere felett. Mozgósítsanak elvtársaink a kisgyüléseken a tarlóhántás el­végzésére is. Mondják el, hogy a tarlóhántás Idejében történő, gyors elvégzése éppen úgy hoz­zátartozik a békéért folytatott harchoz, mint a gyors cséplés, lennénybeadds. lvtársaink a kisgTüléseket J mindenütt a helyi vi­szonyoknak megfelelően tartsál meg. Arról beszéljenek, ami ab ban a községben a legfontosabb arra irányítsák rá a figyelme* arra mozgósítsanak, amiben el maradás van. amit be kell hozni Legyenek rajta népnevelőink, elv társaink, hogy a cséplés gyors, sikeres elvégzésével is erősítsük a béke ügyét. E II gabona álvevőhelyet állít fel a kecskémé»» Földmívesszövetkezet A kiválóan jó gabonater­més fokozottabb munkateljesít­mények elé állította nemcsak dolgozó parasztságunkat, hanem a gabona,begyűjtéssel foglalkozó földművesszövefkezeteket is. A Kecskeméti Föld mű vessz övei ke­zet, hogy a gabonaátvételt zavar­talanul, torlódásmentesen bizto- sílsa, a város belterületén őt, a külterületen hat gabona rak tárt állított fel; A belterületen a kő­vetkező helyen vannak 'az átve­vőhelyek: Bocskai ulen 6. ji.; Aluljáró melletti raktár;. Hűtő- házban (Kuruc körút), Szegedi ú‘ 20. szám, Katona József gimná­zium (volt piarista gimnázium). A külterületen hal raktárban történik a gabona átvétel: Jónás Pál tanyáján Felsőszentkírályen, a Kéri tanyában Felsőszentkiri- lyon, a Szőke tanyában Fe’-ső- s zen ti irályon, a Szabó ügyvéd tanvájában Városföldön; a Her­ceg tanyában Koháriszentlőrin- cen, a MÁV raktárában Méntele­ken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom