Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-08 / 75. szám

Garán minden dolgozd paraszt egvet akar

A szállítási szerződések megkötésével erősíteni a béke frontját

Garán nagy az élénkség a .földmüvesszövetkezetben, Dolgozó parasztságunk egymásnak adja a kilincset Szállítási szer ződéseket kötneK. így közvetlenül a cséplőgéptől szállítják gabonájukat a raktárakba. Valamennyien tudják, hogy a jó aratás, cséplés, valamint a terménybegyüjtés kiállás a Szovjetunió vezette béketábor oldalán.

A községnek is ott vannak

délszláv anyanyelvű kis- és kűzépparaszljai

a szerződéskötők soraiban. A magyar anyanyelvű lakossággal együtt,* mint a béke harcos katonái egy emberként vonulnak fel az imperialisták elleni harcban. Sztipán Magdics pártonkívüli középparaszt már 12 mázsa gabonára kötötte meg szerződését. De most újból eljött.

— Csattanós választ kell adnunk a kulákoknak, a klerikális reakciónak, mely boldog és megelégedett életünk ellen tör, — mondja és a 12 mázsa mellé újabb 8 mázsára köt szállítási szerződést. — Ezzel is erősíteni akarom azt a nagy munkát, mely mihamarabb fel akarja építeni hazánkban a békét, jólétet, biz. tonságot jelentő szocializmust.

Sztipán Gojtán is középparaszt. Megkötötte már ő is szállítási szerződését. Közvetlenül a cséplőgéptől 12 mázsát fog beszállítani.

Minden szem gabona, a ifibb kenyeret jelenti

A termésbeadás nem teher, hanem elsősorban nekünk dolgozó parasztoknak az érdeke.

Ádám Sándornak 11 hold földje van, mely a földosztás során jutott a számára. Nyolc családja van. De büszke, hogy 10 mázsára ő is megkötötte már szerződését.

— Nem vagyok a Pártnak tagja. De megértettem, hogy a gyors és időbeni beadással az állam támogatásán keresztül, saját érdekeimet is elősegítem. A Párt ezúttal is segít és támogat bennünket dolgozó parasztokat. Megmutatjuk, hogy ezúttal sem fog bennünk csalódni.

Ugyanígy beszél Josip Kricskoviçs, aki 12 mázsára kötött szállítási szerződést.

Ennyit várok feleslegei,

a fejadagon és a vetőmagon felül. De megmondottam, mikor a szerződést aláírtam. Ha több jut, többet fogok szállítani. De ennyit minden körülmények között.

. Hanyecz István éppen kilépni készül Petőfi-utca 592. számú házának kapuján. Pártonkívüli. Hat holdja van és 10 mázsa gabonára már megkötötte a szállítási szerződést.

— Mikor eljöttek hozzám a népnevelők, már elhatároztam, 10 mázsára szállítási szerződést, kötök. Megértettem a Párt szavát, hogy az idejében é§ gyorsan végrehajtott terménybeadással elősegítjük az ipar termelését. Közös munkánk biztosítja felemelTöbb községben leibukkan a rémhír, hogy a csépléshex engedély kell. Ez a reakció hangja, amely hasonló rémhírrel akarta az aratást is késleltetni. Sem az aratáshoz, sem a csépléshez nem kell engedély. Dolgozó parasztságunk ne „dőljön“ be a reakció híreszteléseinek, hanem haladéktalanul lásson neki a csépiéinek. Azokat pedig, akik engedélyről csevegnek, fogja fülön és adja át a legközelebbi rendőrőrsnek hogy tegye őket lakat mögé.

*

Nagybaraeska község takarmányt kért. A belkereskedelmi osztály 50 km-nyi távolságból utalt ki alig egy félszekér takarmányt. Ugyanakkor a nagybaracskai malomban 200 mázsa takarmányt tárol. Ugyldtszik, a belkereskedelmi osztályon nem tudja az egyik kéz, hogy mit csinál a másik. Különben a legnagyobb dolog idő idején, amikor a behordásndl minden szekérfogatra pótolhatatlanul szükség van, egésznapos útra küldte a dolgozókat. Míg a helybeli malomban 200 mázsa korpa van romlásnak kitéve. Kevesebb bürokráciát, több észszerű intézkedést várunk a

kedésünk további útját. Ha mi többet adunk, többet is kapunk. Ez szolgálja aztán mindnyájunk életszínvonalának további emelkedését.

Bent a Földműves* szövetkezetben

még mindig újak nyitják az ajtót. Gyűlnek a szerződésekre az aláírások. Komeszár Lukácsné 3 és fél holdas pártonkívüli dolgozó parasztasz- szony azónban másért jött.

— Elcsépeltünk Jóska, — mondja az egyik asztal előtt ülőnek, — és több lett, mint amire számítottunk. Szerződés nélkül is szállíthatunk a raktárba?

Ketten is felelnek egyszerre: — Lehet Komeszár néni.

— De még ma este, mert hogy a kocsit erre irányítottam".

— Bármikor jöhetnek. A dolgozó nép kenyere előtt mindig nyjtva a raktár...

Hegyei Tanács belkereskedelmi osztályától.

*

Kecskeméten már előre borsódzik mindenkinek a háta, amikot az 01, vagy OS telefonszámot kell hívnia. Ha szerencséje van, akkor párperces búgás után meg is jelenik a vezeték túlsó végén a kért hang. De legtöbbször csak hosszú várakozás után kapunk kapcsolást. Ha felhívjuk a főnököt, akkor ő azzal a sablonos mondattal, „hogy majd utána nézek“ intézi el a dolgot. Hónapok óta halljuk ezt a sablonos frázist. De úgy látszik, mindezideig még nem nézett utána az ügynek, mert annak ellenére, hogy nem kapunk gyorsabb kapcsolást, még az is történik, hogy a meglévő kapcsolást számtalanszor szétbontják. Általános panasz Kecskeméten, hogy a posta ok nélkül bontja a távolsági beszélgetéseket. Javasoljuk a főnőknek, hogy most már vegye a fáradságot és sürgősen nézzen utána ezeknek a panaszoknak, de ne kutassa a műszaki hibákat, hanem derítse fel hivatalában esetleg meghúzódó ellenséget és haladéktalanul seperje ki.

1 o llh eg g y e I

Jorge Amadót

Végtelen földek

A brazilUai őserdők fölé szörnyeteg keze terpeszkedik, a vi- lágimperiaiizmus mohó újjai. A rabszolgák véréből, verejtékéből megszületik a drága kincs a brazíliai termőföldek aranya, a kakaó. A kakaó urai erőszakos, kegyetlen ezredesek, ezek a kor- bácsos desperádók pribékeikkel rettegésben tartják a vidéket, mert gátat nem ismerő mohóságukban, hatalmi vágyukban, é'.vhajhászásukban törvényen felül állónak hiszik magukat. Bérgyilkosaik lesből lövik le azokat, akik nem hajlandók engedni uraik akaratának, földéhségüknek, mellyel újabb és újabb területet akarnak meghódítani — Ezekről a tébolyul'tságig elvakult kalandorokról szól Jorge Amadó, a nagy brazil Író rendkívül izgalmas, izzó-szép regénye: A végtelen földek.

Előző könyve: Az arany gyümölcsök földje, szintén a kakaóföldek történetéröl szól. Arról,

hogy a századeleji feudális földes- urak hogyan hajszolták korbacs- csal, puskával munkások, cselédek, négerek, asszonyok, gyermekek százezreit, míg kínnal és vérrel telt munkájuk nyomán meg termékeny ült a föld.

Amadót Brazília fasiszta kormánya távozásra kényszerítette hazájától, de miközben végígba- rangolfa a szabad országokat, — hozzánk és a Szovjetunióba is ellátogatott — távollétében is a brazil dolgozó nép jövőjéért harcol. írásai méltóak a brazil munkásosztály és pártja nagy harcához, melyet Luis Carlos Prestes vezet.

Ma, amikor az egész béketábor az elnyomott népek függetlenségi harcát támogatja, nagyjelentősé- gűek a hazájából száműzött ha- ladószellemű nagy író művei. A végtelen szenvedéseken is műve biztatóan előre mutat, amelyeket egy „szebb és jobb hajnal ígéretében“ alkotott.

L á e i s %

Z ú g a vihar

(Részlet)

Sztálin-díjas fiatal író a lett nép döntő évtizedének — 1930—40 — történetét tárja elénk.

Híven ábrázolja a burzsoá Lettország utolsó éveit, a ku- lákdiktátor Ulmaniszt, az elvtelen politikusok pénzhajhá- szó figuráit. Különösen sikerült Ponténak, a „miniszter emberének* alakja. Az egyes személyeken keresztül az író a polgárság dőzsölését, gerinc- telenségét, szerelmi élete üzletiességét, egyszóval rothadását ábrázolja.

Ezzel párhuzamosan bemutatja a dolgozók nyomorúságos tengődését, a munkásosztály, a szegényparasztság, az állástalan értelmiség szörnyű sorsát. De az embertelen kizsákmányolás ellen harcoló munkásosztály, melyet a Lett Kommunista Párt vezet, egyre erősödik. Hogy hogyan, arra egyik nagyszerű példa Kari Zs'ubur, a munkanélküli értelmiségi, aki közgazdásznak készült és alkalmi munkákból él. Nyomorúságos helyzete a társadalmi viszonyok kritikai szemlélésére kényszeríti, rádöbben a politikai igazságokra, arra is, hogy harcolni kell értük. Fejlődését nagy mértékben elősegíti Szilenijek, a harcos kommunista, akit az író művészete olyan valóságosan és megragadóan rajzol meg, hogy legkedvesebb regényalakjaink egyikévé lesz- A földalatti mozgalmat részletesen, sokrétűen ábrázolja Lácisz.

A dolgozó nép harcát siker koronázza, a hazaáruló politikusok elmenekülnek és hosszú munka eredményeként, megszületik Szovjet-Lettország. A szocialista munka megindulásáról, nevelőerejéről lenyűgöző részletekben számol be. Feltűnnek az ellenforradalom jellegzetes figurái is, szabotáló kulákok, letűnt pénzarisztokraták, akik szét akarják rombolni a dolgozó nép mindeu nagyszerű eredményét. Lácisz meggyűlölteti őket ábrázolásának mély realizmusával.

A regény az 1941-es eseményekkel, a német fasiszták rablótámadásával, a szovjet csapatok visszavonulásával végződik. Különösen nagy erénye az Írónak, hogy a visszavonulásnál kitűnően érzékelteti a nép legyőzhetetlenségét. A szovjet nép legyőzhetetlenségét, amely gazdag hazájának boldog birtokosa és nincs erő, mely ettől megfoszthatná.

Józsa Lajos korán ébredt tudatára nyomorúságának, nélkülözésének. Az a két hold, melyen apja gazdálkodott, sovány föld volt. Nyolc éhes száj várta arról a kenyeret. A nagy karéj helyett azonban csak beosztott kis szeletek jutottak. Így aratás előtt még annyi sem.

j*. int a többi gyerek, 6 is szeretett >’•' játszani. Lepkét hajtani az erdő árnyas fái között. Meg a vásáron a körhinta kevély falován lovagolni. Olcsó kis szórakozások, és mégsem lehetett része benne. Az erdő az uraságé volt. Oda olyan kis Józsa Lajos-fele mezítlábas paraszt- gyermekeknek nem volt szabad belépnie. A körhinta meg pénzbe került. Sikerült ugyan csellel néha befurakodnia a nagyobb gyerekek közé. Ilyenkor napestig taposhatta a körhinta kerekét, hogy egyszer- kétszer megülhesse a kevély faparipát.

Mikor már érettebb lett, elgondolkodott sorsukról, helyzetükről. Erről csak annyit mond: — hiába volt erőnk, mégsem volt. Jól emlékezik a kastélyra. Repkény futotta be hűvös falait. Borostyánfenyö a büszke tornác magasba ívelő oszlopait. A Julis mesélte, aki benn szolgált, hogy még a kutyák is tejet isznak áztatott habfehér kenyérrel. A múltnak az emlékei nem homá- lyosultak el benne. Erőt akartunk összpontosítani kizsákmányolóink, rabtartóink lerázására, de kábultan estünk vissza minden próbálkozásból — mondja, lwgy emlékeit frissíti.

így érlelődött legénnyé. Vágyának

Jóssá Lajos tanul

örömteli beteljesülése lett volna a hatvanfilléres napszám. — „Pusztulásra voltunk iiclve, nem volt számunkra élet“. — De még ahhoz sem jutott. Mert apja 1919-ben ott volt a kommunisták soraiban. Hor- thyék börtönbe juttatták.

Aztán jött a háború. Erről Így beszél:

— A nagybirtokok urai, a kizsákmányolást folytató tőkések ránkzúditottálc a háborút, hogy megőrizhessék korlátlan dőzsölésüket. Hiába volt minden. Feltörő erőnket a csendőrszuronyok véresen visz- szaverték.

ózsa Lajos azonban tudta, hogy minden megpróbáltatásnak egyszer csak végessakad. Egy könyvből, melyet úgy csempésztek a kezébe, azt olvasta: — él egy hatalmas nép ott keleten, melynek dolgozó milliói a világ egyhato- dán megdöntötték a lökések kizsákmányoló világát. A nép maga vette kezébe a hatalmat, sorsának intézését. Támadtak ellene minden oldalról. De a, milliók élén ott állottak Lenin és Sztálin, akik gyöze- lemről-gyözelemre vezették őket, a felszabadult milliókat.

És ennek a hős és dicső nemzetnek fegyverein megtört a fasizmus ereje is.

„Ez a hős és szabad nemzet, dicső Vörös Hadseregével hozta el számunkra is d felszabaduld." így gondol vissza az &t

év előtti boldog és felejthetetlen napokra Józsa Lajos. „Megismertem *az elszánt harcosokon keresztül a szovjet embert. Akiket egyetlen név hevített, annak nevével indultak rohamra, hogy az elnyomott milliókat felszabadítsák. Sztálini Sztálini“

A felszabadulás hozta meg a Józsa Lajosoknak a szabadságot, az emberi életet. Nem elég a szabadság, a szabadsággal élni is kell tudni — csendülnek füleibe Rákosi elvtárs szavai. Igen, élni is kell vele tudni. Józsa Lajos és millió társa ott van az élen, hogy bebizonyítsa: érdemesek voltunk erre a rég óhajtott, régen vári szabadságra. Az ipari munkások példáját követik és szorgalmas igyekezettel munkálják a földet, hogy kenyeret biztosítsanak a dolgozó népnek. Éjjel-nappal ott vannak a földön, mely már az övék. Nekik termel, nekik a dolgozóknak. Minden eredménye az 6 szorgalmukat, önfeláldozásukat hirdeti. Az első búeakalász könnyeket von a szemükbe.

hároméves terv. újjáépíti a romokat. Megindul a mezőgazdaság gépesítése. Gépállomások kelnek életre. Traktorok dübörögnek a földeken, dolgozó parasztságunk hatalmas segítségére. Józsa Lajos előbb csak nézi őket. Szemeiből a boldogság könnyeit törli. A Szovjetunió

hatalmas segítsége így jött a segítségükre. Felemelkedésük biztosítására. Élet- színvonaluk emelkedésére.

A lelkesedés őt is gépállomásra viszi. Traktoros lesz. „Dolgozó népem segítsége akarok lenni. Zászlónk a Párt, mely irányit, tanít és vezet bennünket. Eredményeink növelése erősiti nyugalmas, boldog életünket. Békénket, melyre acsarkodva törnek az imperialisták és kiszolgálóik, a klerikális reakció és a kulákok ötödik hadoszlopa.“

Most Baján a traktorvezető-képző iskolának a hallgatója. „Tanulni akarok. Ami elől a reakciós világ elzárt, az iskolától, népi demokráciánk feltárta előttünk is kaptát. Boldogan tanulok, hogy ha hazatérek, taníthassam népemet az - együttes munka előnyeire. Bennünket, kérgeskezti parasztokat azelőtt emberszámba sem vet. tek,- nemhogy eredményeinket értékelték volna. Ma aszerint becsülik az embert, ki mennyit ér, mennyit dolgozik. Hát dolgozni fogunk. Többet, jobbat, eredményesebbet. Mert mögöttünk érezzük a Pártot, a Párt erejét, segítő kezét és Rákosi elvtárs gondoskodását."

5

zabadok vagyunk, szabad emberek. Magunknak dolgozunk. Magunknak építünk. Építjük a szocializmust, boldogabb, szebb jövőnk biztos zálogát, hogy még emlékét is kiirtsuk a muH idők gazságainak, kizsákmányoló, embernyúzó világának.“