Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-06 / 73. szám
Cromiko elvtárs nyilatkozata fiz Egyesült fiilamok kormánya a Korea elleni intervencióval ellenséges cselekedetet hajtott végre a békével szemben A szovjet kormány változatlanul az egész világ békéje megszilárdításán fáradozik Gromiko elvtárs, a Szovjet, unió külügymiaisaterhelyettese az alábbi nyilatkozatot tette: A Koreában folyamatban lévő élményeket június 21 én az vál tóttá ki, hogy a délkoreai hatóságok csapatai provokációs • támadást intéztek a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság ha. tármenü vidékei ellen. Ez a támadás már jóelőre kigondolt terv eredménye volt. De már az első napok megmutat, ták, hogy az események nem a délkoreai hatóságok számára fejlődnek kedvezően. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság több sikert ért el az amerikai katonai tanácsadók vezetése alatt álló délkoreai csapatokkal szemben. Amikor világossá vált, hogy Li-Szi-Man terrorrendszere, amely sohasem élvezte a koreai nép támogatását — omladozik, az Egyesült Államok kormánya nyílt katonai intervencióhoz folyamodott Koreában és parancsot adott légi, haditengerészeti, majd szá- rázaföldi erőinek, hogy a délkoreai hatóságok oldalán lépjenek fel a koreai nép ellen. Ezzel az Egyesült Államok kormánya az agresszió előkészítésének politikájáról rátért a közvetlen agresszió« cselekményekre, rátért a leplezetlen beavatkozás útjára Korea belügyeibe, a koreai fegyveres intervenció útjára. Amikor az USA kormánya erre az útra lépett, megsértette a békét és ezzel megmutatta, nemcsak, hogy nem törekszik a béke megszilárdítására, hanem ellenkezőleg, ellensége a békének. A tények azt matatják, hogy az USA kormánya csak lépésről, lépésre fedte fel koreai agresszív terveit. Kezdetben kijelentette, hogy az USA beavatkozása Ko reá ügyeibe, pusztán hadi_ és egyéb anyagok küldésére fog kor. iátózödnl. Utána bejelentették, hogy légi- és haditengerészeti erőket is küldenek, azonban szárazföldi csapatok nélkül. Ezután kijelentették, bogy Koreába az USA szárazföldi haderejét is elküldik. Ismeretes az is, hogy az USA kormánya kezdetben kijelentet, te, hogy az amerikai fegyveres erők csak a Dél-Korea területén folyó hadműveletekben fognak résztvenni. Alig múlt el azonban néhány nap és az amerikai légierő áttette haditevékenységeit Észak- Korea területére és támadta Phönjangot és más városokat Mindez azt mutatja, hogy az US1 kormánya egyre jobíian. beleviszi az Egyesült Államokat a háborúba azonban, mivel kénytelen számolni azzal, hogy az amerikai nép nem kívánja, hogy új luibo'ús kalandba sodorják, fokozatosan lépésről-lépésre viszi be az or. szágot a nyílt háborúba. A Biztonsági Tanks határozata ellenséges cselekedet a békével szemben À Biztonsági Tanács csupán antedatálta az USA kormánya által előterjesztett határozati javaslatot, amely jóváhagyja e kormány agresszív cselekményeit. E mellett a Biztonsági Tanács az amerikai határozati javaslatot az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának dur va megsértésével fogadta el. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 27. szakasza értelmében a Biztonsági Tanács minden fontos kérdésben hozott határozatát nem kevesebb, mint hét szavazattal kell elfogadni, beleértve a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, — vagyis a Szovjetuniónak, Kínának, az USA-nak, Nagy.Britanniának és Franciaországnak — szavazatait is. Ennek ellenére az USA koreai katonai intervencióját jóváhagyó amerikai határozatot hat szavo^ zattal hozták — az USA, Anglia, Franciaország, Norvégia, Kuba és Eqnador szavazatával. A határozati javaslat mellett hété dik szavazatként Csian-Tin-Fu a Kuomintang-küldött szavazatát számították be, aid a Biztonsági Tanácsban jogellenesen foglalja el Kfna helyét. A Tanács ülésén nem volt jelen a Biztonsági Tanács két másik tagja, — a Szovjetunió és Kfna — minthogy az USA kormányának ges magatartása megfosztja Kf nát törvényes képviseletétől £ Biztonsági Tanácsban és ez lehetetlenné tette a Szovjetnió részvételét a Tanács ülésein. A Biztonsági Tanácsnak ez a határozata ellenséges cselekedet a békével szemben. Ha a Biztonsági Tanács nagyra tartaná a béke ügyét, még az előtt, mielőtt ilyen botrányos határozatot hozott, a koreai háborúskodó felek megbékítésére kellett volna törekednie. Ezt csak a Biztonsági Tanács és az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő titkára tehette volna meg. Azonban nem lettek ilyen kísérletet, minthogy nyilvánvalóan tudták, hogy egy ehhez hasonló békés lépés ellenkezik az agresszorok terveivel. Lehetetlen, hogy ne utaljunk Trygve Lie úrnak, az ENSZ főtitkárának nem tetszetős szerepére ebben az egész ügyben. Az Egyesült Nemzetek Szer vezetőnek főtitkára, akinek állásánál fogva kötelessége az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának pontos betar tása, a koreai kérdésnek a Biztonsági Tanácsban történt tárgyalásánál nemcsak hogy nem teljesítette egyenes kötelességét, hanem ellenkezőleg, készségesen segített az alapokmánynak az Egyesült Államok kormánya és a Biztonsági Tanács más tagjai a kínai néppel szembeni ellensó- részéről durva megsértésében. Mik a koreai amerikai fegyveres intervenció igazi céljai 1 Célja — hogy megfossza Ko- ; uralkodó köreinek, hogy az orvsát nemzeti függetlenségétől,: szágot gyarmatukká változtassák •megakadályozza az egységes de. . és a koreai területeket távolkeleti mokratikus koreai állam még- katonai stratégiai ugródeszkákul teremtését és Koreában erőszak használják fel. Truman elnök, útján népellenes rezsimet teremt- amikor az USA fegyveres erőlsen, mely lehetővé tenné az USA nek a támadást parancsot kiadta, egyidejűleg kijelentette, hogy megparancsolta az amerikai hadiflottának, „előzze meg a For- moza ellen irányuló támadást“, ami azt Jelehti, hogy az amerikai fegyveres erők elfoglalják Kína területének ezt a részét Az USA kormányának ez a lépése egyenes agresszió Kína ellen. Az USA kormányának t>z a lépése ezenfelül durva megsértése a kairói és potsdami nemzetközi egyezményeknek, melyek szerint Formoza Kína területé hez tártozik és amelyeken az USA kormányának az aláírása is ott van. Az USA kormányának ez a lépése Truman elnök nyilat, közutat is megsérti, aki ez év január 5-én kijelentette, hogy az amerikaiak nem fognak Formoza ügyébe beavatkozni. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának június 27-i nyilatkozatéra adott június 29-i válaszában már ki fejezé.sre juttatta, hogyan vi. szonylik az Egyesült Államok kormányának ahhoz a politikájához, mely durván beavatkozik Koreai belügyeibe. A szovjet kormány változatlanul tartja magát az egész világ békéje megszilárdítása politikájához és ahhoz a hagyományos elvéhez, hogy nem avatkozik más államok belügyeibe. A szovjet kormány azt tartja, hogy a koreaiaknak ugyanolyan joguk van ahhoz, hogy saját belátásuk szerint rendezzék belső nemzeti ügyüket Észak- és Dél- Korea egységes nemzeti állammá való egyesítése terén, mint amilyen joguk volt az északamerikaiaknak a múlt század hatvanas éveiben, amikor Északot és Déli egységes nemzeti-államban egyesi, tették. Az elmondottakból következik, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya ellenséges cselekedetet hajtőit végre a békével szemben és hogy reá hárul a felelősség az állata foganatosftolt fegyveres agresszió következményeiért. Az Egyesült Nemzetek Szervezete csali abban az esetben teljesíti a béke megőrzésére vonatkozó kötelezettségét, ha a Biztonsági Tanács követeli az amerikai fegyveres erők haladéktalan kivonását Koreából A Bolsevik Párt története kiállítás elé A Bolsevik Párt, Lenin— Sztálin pártja a mi világító fáklyánk, melynek harci tapasztalatait felhasználva vi. szí a mi Párkink is a mun. kásosztály ügyét győzelemről- győzelemre. Â Bolsevik Párt kimeríthetetlen kincsestárának harci gyakorlatát-elméletét átvéve tudnak haladni a népi demokratikus országok, így mi magyarok is a szocializmus megvalósításának útján. Lenin—Sztálin pártja vezette harcba a proletáriátust a hatalomért. A pártnak elég tapasztalata volt ahhoz, hogy a forradalmi helyzet bonyolult viszonyai között eligazod- jón és minden harci kérdést megoldjon a cél érdekében. Lenin—Sxíálin pártja irányításával valósult meg győztesen a Nagy Októberi Forradalom, amely mindenféle kizsákmányolásnak végetve- tett és megásta a kapitalizmus sírját. Ilyen párt nélkül a proletárdiktatúrát kivívni lehetetlen lett volna. A Bolsevik Párt szétzúzta az ellenforradalmi pártokat és kiűzte soraiból az imperialisták ügynökeit. A fokozott éberség a mi számunkra is mindennapi harci feladat. A Rajk per, a Vogeler per hűségesen igazolta, hogy az imperialista ügynökök, amikor már nyílt sisakkal nem mernek fellépni, úgy akarják a munkásosztály egységét megbontani, hogy soraiba küldik a különféle kémeket, haza. árulókat. A Bolsevik Párt története tanítja meg számunkra, hogy az ellenforradalmi pártok szétverése és a munkás- osztály soraiba befurakodott opportunista elemek kiűzése nélkül lehetetlen a munkásosztály egységét kivívni, a munkásosztály egysége nélkül vi. szont nem lehet a prOletárfor- radalom győzelmét megvalósítani. A Bolsevik Párt történetének tapasztalataiból merítve honö. sodik meg nálunk is a kri- ka-önkritika forradalmi fegy. vere. Új hang szólalt meg a taggyűléseken, a dolgozó tömegek építően tárják fel a meglévő hiányosságokat a kö. zös ügy előbbrevitele céljából. Lenin—Sztálin pártja tanít meg bennünket arra, hogy a fejlődés nélkülözhetek len követelménye a tömegek kel való szoros kapcsolat kiépítése és e kapcsolatok szüntelen erősítése. Sztálin elvtárs mondotta; „A bolsevikok mindaddig, amíg megőrzik kapcsolatukat a nép széles tömegeivel, legyőzhetetlenekjesz nek.’* A mi Pártunk, a Bolsevik Párt Sztálin elvtárs tani. tásait szívleli meg, amikor állandóan erősíti kapcsolatait a dolgozók széles tömegeivel és fejleszti a pártonbelüli demo. kráciát a demokratikus centralizmus elve alapján. A Bolsevik Párt története megmutatja számunkra, hogy élenjáró elmélet nélkül nem le. hét a győzelmet tartóssá tenni. Az elmélet segítségével látjuk meg* a fejlődés további határait, a jövő perspektíváit. A mi Pártunk azért bővelkedett eddig is és azért fog bővelkedni ezután is győzelmek, ben, mert a győzelem elméletével, a marxi-lenini-sztálini ideológiával van felfegyverezve. A Bolsevik Párt története világítja meg számunkra a békeharc szükségességét. Mi sem lehetünk hívei akármilyen békének és nem sóhajtoznunk kell a béke után, hanem aktívan kell harcolnunk a békéért, a kapitalista és más ellenséges elemekkel valóelkese.’ redett osztályharcban. A Bolsevik Párt történetének a külső és belső ellenségekkel vívott harcát mutatja be képekben, dokumentumokban a [Szovjet Magyar Társaság Kecskeméten a Katona József gimnáziumban. A kiállítás, melyet vasárnap délelőtt 11 órakor 'Németi József elvtárs, a Megyebizottság titkára nyit meg, két hétig tart. Mindnyájan nézzük meg a kiáUttást, alaposan, behatóan ismerkedjünk meg a különböző időszakok forradalmi harcaival, harci taktikáival, hogy ezáltal a soronkövetkező győzelmeink kivívásához friss erőt merítsünk. II kommunista és haladé képviselők éles bírálata nyomán megbukott a három napja megalakult Qusuilte kormány Mint ismeretes, Duclos társ, a Francia Kommunista Párt nevében interpellációt jelentett be a Queuilie-kormány összetétele és politikája ügyében. A nemzetgyűlés keddi ülésén éleshangú felszólalásában indokolta meg interpellációs kérelmét. — A kormány — mondotta többi között — meg akarja akadályozni a vitát az interpelláció kérdésében. Ezzel megmutatja, hogy mennyire semmibe veszi a nép akaratát. Mint elődje, ez a kormány is, a nyomor, fasizmus és a háború kormánya, amelyet nép akarata éppúgy el fog söpörni, mint áhogy elsöpörte elődjét. A kormány beállítottságára jellemző — folytatta Duclos elvtárs, — hogy kilenc minisztere és államtjtkára annak idején Petain mellett szavazott. Ëz a kormány, csakúgy, mint elődje, Nyugat Németország újra felfegyverzését készíti elő, amiről vielv-Jlágosan tanúskodnak a Schnman. terv újból meginduló tárgyalásai. — Pierre Cot baloldali haladó kéviselő szólalt fel ezután és kellemetlen kérdésekkel árasztotta el Queuillet. „Igaz-e, hogy a Queuilie-kormány újabb jobbra tolódást jelent?“ „Miért óvakodik a kormány felvilágosítást adui koreai és vietnami politikájáról?“ „Mit keres a Truman által felállított amerikai misszió Indo. Kínában?“, „Miért bízták Paul Reynaudra à kormány Indokínai és távolkeleti politikájának vezetését?“ — záporoztak Cot kérdései. Queulllére került ezután sor. Sietve felolvasta kormány-* nyilatkozatát, majd kérte, hogy a nemzetgyűlés „határidő nélkül napolja el a benyújtott interpellációs kérelmeket“. Azzal „fenyegetőzött“, hogy ha leszavazzák kérelmét, a kormány lemond. A miniszterelnök beszéde után a jobboldali szocialisták szénoka hosszú ködösítő magyarázgatások- ba kezdett, majd Duclos elvtárs szólalt fel ismét. Ezután került sor a szavazásra. A nemzetgyűlés 334 szavazattal 221 ellenében elvetette Queulliének azt d kérelmét, hogy napolják el az interpellációkat. Mint az AFP Jelenti, Queullle a szavazás után minis*, tentársalval együtt kivonult a nemzetgyűlésből és benyújtotta kormányának lemondását. Aurlol francia köztársasági elnök azonnal megkezdte tanácskozásait a kormányválság megoldására. Pak-Hen-Jen külügyminiszter tíltakosó táviratot intézett Trygve Lie-Hez Trygve Lie» az.Egyesült Nemzetek Szervezetnek főtitkára július 2 án táviratot kapott Pak- Hen-.Trntől, a Korra! Népi De mOkröliküs Köztársaság küitigy miniszterétől. A kúlügyminisz tér * táviratban hivatalosan tiltakozik az Egyesült Nemz fi k hél aZ USA koreai fegyveres intervenciója és a békés lakosság kegyetlen bombázása dalait.
