Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)
1950-07-04 / 71. szám
Gabonáink a meleg Időjárásban gyorsan érnek, siessünk az aratással Számolja fel a liberalizmust Brigád-brigáddal versenyez és hozza be a lemaradást a dunavecsei járás is! a bácsbokodi aüami gazdaságban A győzelem mindig alapos munka, szívós harc eredménye így van ez az aratásban is. Ne hízzunk semmit a véletlenre, ne halogassuk a feladatokat, ne tűrjük, hogy az ellenség akárcsak egyetlen karéj kenyértől meirraboljou bennünket. Nem így fogta meg az aratás kérdését a dunavecsei Járási Vártbizottság. Ha így fogta volna meg, akkor a járás nem ■ megye egyik legelmaradottabb járása volna. Vannak ugyan községek, mint Ordas, Dunatetétlen, Dunaegy- háza, Harta, ahol jól ment az aratás. De igen sok községben már beérett a gabona és a dolgozó parasztság csak vontatottan fog neki az aralásnak. A járás községei között az utolsó helyért „küzd“ Solt és Dunapataj. Mindkét község eröa-n lemaradt. A Járási Pártbizottságnak nem sikerült kézben tartani, moz. gósítaai mind a Népfront Bizottságókat, mind a dolgozó parasz tokát. Vedig a hirtelen melegre fordult időjárás meggyorsította a gabonák beérését. Az aratás nem tart lépést a beéréssel A Járási Bizottságban úgy vélték, hogy a kisgyülések mán most tuár „megy a dolog magdtól‘‘. De nem figyelték szükséges éberséggel az ellenséget sem. Nem vették Idejében észre, hogy a legelmaradottabb községben, Bolton, az ellenség a közös szérű elleni harccal elterelte a figyelmet a döntő láncszemtől: az aratástól. A közös szérű problémája erjedt és kavargott a közvéleményben és az emberek nem aratták le a be érett gabonát. Csak későn leplezték le a szabotáló kuiákokat. Liberálisan kezelték eleinte a szabotálok ügyét is. Ezért merészkedett Solton Szabi István 52 éves 40 holdas kulak- hogy elkésve arasson. A késői aratással elérte, hogy földjén előállott S0 százalékos szem,veszteség. De Toroczkói Lászlóné született Ordody „bárónő“' is késve aratott és így 15 százalékos szemveszteséget okozott a dolgozók államának. Késve „aratónak“ horthysta századost, nytt- gatos tisztet szerződtetett. KulAk a Népfront Bizottságban De az egész járásban megindult a kulákok harca az aratás ellen, Dunapatajon Simon Ernő református pap nem engedte fel a tűzoltókat a toronyba. Csak akkor lett volna hajlandó felengedni, ha már valahol tfiz van. Simon Ernő különben nyiltuo nem mer a demokrácia ellen ki áljai, rii ou-loltan annál inkrib Apostagon özv. Szabados Sándorné szül. Imhoff Magda szintén csak elkésve indult aratni. De a zölden learatott gabonáját pedig a sertéseknek dobta eleségnék. Pedig Szabadosáé mái tavaly is népi demokráciánkra tört. Feketevágásért már egy hónapig „hfisült“. De Apostagon azért sem ment lóson a dolgozóknak. Két alkalmazottjának hetente csak 00 forintot fizet. Állandóan azt hangoztatta : „ráérünk még aratni, a múltban sem arattunk Pé- ter-Pdl elölt". Jobbolgali szociáldemokrata aknamunkája Dunapatajon Acél István 48 éves kunszentmiklósi kulák szabotálta az aratást, de a növényvédelmi munkát is. Ez a kulák azért lakik Kunszeatntlklóson, hogy ott, mint középparaszt szerepeljen. l'öbb községben széjjel parcellázva, mintegy 84 hold földje vau. Csak kerülő úton mert Dunapa- tajra menni, nehogy megtudják, hogy hol lakik. Négy hold földje parlagon hever. Kapálást nem végzett. Az aratást csak a szemveszteség után kezdte meg. Ordason dr. Gulyást Gábor nyug. OTI-tltkár szabotálta az aratást. Gulyást Gödör lakon lakik 50 hold földje van Ordason. 5 hold árpáján 30 százalék a szemveszteség. Az egyik tanya ján a bérlőtől a lakásért <50 gyalognapszámot követel, akkor, amikor a tanyát őriznie is kell. A bérlő gyermekeivel pedig Ingyen őrizteti a malacokat. Az államtól pedig a mai napig nyugdíjat bűz. Szalk szentmart on községben Rabóczi József terelte el az ara tásról a figyelmet. Rabóczi a református pap bátyja. Nyugalmazott postatisztvseló. A pap megbízásából agitált a hittanóra mel. lett. Közben szidta a demokráciát is. A rendőrség kinyomozta, hogy Rabóczi Újpesten befurakodott a Pártba. Eddig sikerüli jobboldali szociáldemokrata mivoltát leplezni. Amikor letartóztatták, az is kiderült, hogy minden ruhadarabja amerikai eredetű volt. Leleplezték, mint az imperialisták szócsövét. De az is bebizonyosodott, hogy mint jobboldali szociáldemokrata fejtett ki romboló munkát. Nagy József tagjelölt, a gépdllo. más alkalmazottja leplezte le. Így áll az oszlálybarc a dunavecsei járásban. A kulák és a klerikális reakció elvakult dühvei támadja az aratást. A Járási Pártbizottság eleinte kissé liberálisan kezelte az oszlályharcot. Amikor azonban észrevette, hogy az osztályellenség minden fronton támad, keményen fogta a gyeplőt. A rendőrség egymásután veszi őrizetbe azokat, akik szabotálják az aratást és ezzel veszélyeztetik az ötéves tervei. Miért rossz a munka Solton? Legrosszabbul megy az aratási munka Solto-n. Ebben a községben a Népfront Bizottság igen rossz munkát végez. Vehetnének példát a csólyospálosi Népfront Bizottság munkájától. Míg a csólyospálosi Népfront Bizottság minden este ülésezett és kiértékelte az aratás helyzetét, addig Solton csak egyszer jönnek össze egy heten. nr. aratás, mert a Népfront Bizottságba kulák furakodott be. Húrján Péter kulák volt a Népfront Bizottság jegyzője. Még a DÉFOSz-vezetőség egyik bizottságába is befurakodott és őstermelői igazolványt áliittatolt ki magának. Ezzel feketézett gyümölcsöt. A napokban fél 1 órakóf éjjel fogta el a rendőrség. Apostagon vásárolta a g.vü- rnölsöt és 2.20 forint helyett 5— fl forintért adta’ el KunszenimikTulajdonképpen így nem Is tudják, hogy a halár melyik dűlőjében kell megnyomni a munkát. Mert amíg a mezőőrök és dűlőfelelősök bejönnek, addig már más a kép a halárban. A Soltiak nem tudtak az egyéni agitáció minden válfajával mozgósítani. Csak a kisgy ülésekkel törődték. Nem vették igénybe a döbolást, a hangos híradót, a szégyen- és dícsérötábiát stb. De időben sem kezdiék meg a kisgyű- lésekei. Nem ellenőrizték azoknak a lefolyását. A párttagság kis száma foglalkozott népnevelői munkával. A kommunisták másik része nem járt elől jő példával, mint a csó- Jyospálo&i kommunisták. Solton csak Marton János, Princes József, Vén Ferenc járt az aratási munkák élén. Princes küldött volt a Járási Pártértekezleten. 0 az egyetlen kommunista, aki példamutatóan járt az aratási munkák élén. De Solton nem bontakozott ki a versenymozgalom sem. Csó- lyospáloson Kömpöccel versenyeztek. Járták a határt, hogy tudják, ki hogyan álL Ezt Solton elmulasztották. Nem alakítottak bizottságot, amely a versenypontok betartását ellenőrizte volna. Solt ezért maradt le, Csólyos- pálos a jó szervezési munkával azért került az élre. Mi a feladat? Solton a legfontosabb feladat, hogy kommunista őszinteséggel tárják fel az elmaradás okát. Mutassanak rá, hogy az nem megoldás, ha a jegyző a halárba jár aratni, de az egész aratási munka megszervezését nem tartja kézben. Számolják fel a liberalizmust, ne hagyják magukat a közös szérű problémájával a döntő kérdésről a figyelmet elterelni. A hozott határozatokat hajítsák végre. Ne ülésezzenek sokat különféle ügyben. Vasárnap is volt pl. Népibizottsági ülés, közérdekű hírközlés, legeltető bizottság ülése és a szülői munkaközösség ülése. Elaprózzák a kérdéseket, nem tudják a döntő láncszemet megragadni. És ami még igen fontos, a Soltiak tanuljanak a csólyospá- losiaktól, hogy a búza viaszérésekor a kommunisták vágják bele az első kaszát és példájukkal serkentsék a többi dolgozói.A kommunisták ne ismerjenek fáradságot, mutassák meg, hogy ők az élcsapat katonái. Ha így szervezik meg Solton a munkát, akkor rövidesen behozzák a késést. De a többi lemaradt község is a csólyospálosiaktől vegyen példát I Bácsbokodon az Állami Gazdaság földjeiről messze el- hallatszik a traktorok doho- gása. Az aratógép kése egyenletesen szeli a gazdaság dús búzatábláit. Ott folyik az aratás, ahol valamikor minden rög a ku- lákoknak adott termést és ahol az araták kora hajnaltól késő estig tartó keserves munkával sem tudták megkeresni évi kenyerüket. Nehéz munka volt az aratás akkor, most könnyebben megy. A dolgozók sajátjukat aratják. A munkásosztály példája nyomán pedig egyre szélesedik a versenyszellem soraikban. A Szabadság brigád indította él az aratási versenyt. A legjobb brigádot, a Rákóczi brigádot hívta ki versenyre. A nemes példán felbuzdulva, ma már nincs a gazdaságnak egyetlen brigádja, mely versenyben ne állna. Filó Sándor kaszája nyomán hatalmas rendekbe dől a búza. Éppen a,z utolsó suhintásokat végzi. Mégegyszer megfeni kaszáját. Újból dőlnek a rendek. Utána lemérik eredményeit. 2^80 négyszögöl, 2i8 százalék. Filó Sándor szemében örömtüz gyullad. Két négyszögöl hiányzik csak Tamási Jánosnak, hogy Filó eredményen elérte volna. Feljebb a Rákóczi-brigád teljesítéseit mérik. Ez a brigád hetek óta folyamatosan 200 százalékon felül teljesítette munkáját. Mészáros Pál vágta a legnagyobb rendet. Mészáros és Doszpod József eredményei a legjobbak: 197 százalék. A Táncsics-brigád is derekasan kivette a részét. Klingl József 156 százalékkal vezet a brigád dolgozóinak élén. A Kossuth brigád tagjaiból tizen is elérték az aratásban végzett munkájuk 150 százalékos teljesítését. A Dózsa brigádban Jung Péter tűnt ki H0 8zézalékos eredményeivel. A gazdaság dolgozói eredményeik elérésében Pártunk útmutatását, Rákosi elv társ tanításait követik. Munkájuk egyre fokozódó eredményeivel hálájukat igyekeznek leróni a felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Tudják, hogy jó munkájuk hatalmas fegyver a béke elszánt megvédésében, a háborús gyújtogató imperialistákkal szemben, akik a kizsákmányolást, a robotot akarnák újra vállaikra rakni. SLEZÄK ISTVÁN DÉFOSz bajai járási titkár Vontatottan arainak a kalocsai járásban Kalocsán és a Kalocsa járásban nagyon vontatottan megy az aratás. Június 26-án Kalocsán minösszo 6—8 százalékát aratták le a vetésnek. Megállapíthatjuk, hogy általá- pan a kisparasztok járnak az élen. Megállapítható az is, hogy az aratás megkezdése nem szétszórtan történik,hanem kisebb dűlőknek egyes részein. Vannak azonban parcellák ahol ezideig nem kezdték hozzá az aratáshoz. Sok búzatáblának sarkain kopaszfoltokat találunk. Itt a búzát frissen tépték ki, több helyen ebből a vetésből készítik a kötelet. A bércsalások és normalazítások felszámolásával ötéves tervünk mielőbbi sikeres befejezését munkáljuk — írja FEKETE IMRE, a Gyapjúszövögyár dolgozója Nálunk a bajai Gyapjúszövőgyárban, mint a legutóbb megtartott becsületbírósági tárgyaláson is kiderült, vannak bércsalók és normalazító k. Ezeknek célja: sokat keresni és keveset dolgozni. Ezek a mi ellenségeink. Mert bennünket, dolgozókat károsítanak meg. mert a mi kárunkra, meg nem termelt munkájukért is bén vesznek fel A mi gyárunk és más gyárak bércsalói és normalazítói teszik drágábbá a ruházkodást, károsítják népgazdaságunkat és elősegítik a háborús gyújtogató imperialistákat ég belső szövetségeseiket, a klerikális reakciót és kuiákokat aknamunkájukban. Kíméletlenül fel kell venni ellenük a harcot. Szocialista államrendünk minden becsületes dolgozónak biztosítja megdolgozott munkája után, a becsületes bérfizetést. De biztosítja azt is, hogy aki bér- és normalazítással saját munkástársai ellen tör, elnyerje méltó büntetését. Sztálin elvtárs által adott szabadsággal, Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével iránymutatásával, ha az egész országban felszámoljuk a bércsalókat, normalazításokat, ötéves tervünk idő előtti befejezését munkáljuk. Olcsóbbá tudjuk tenni a ruházkodást. Mindig erre kell gondolnuk, mikor bércsalókkal és normalazítókkal állunk szemben. Az osztályharc egyre erős- bödik. Ebben a harcban a reakció minden nap újabb vereséget szenved. Szűköl,xmint a ketrecbe zárt fenevad. Ott támad aztán, ahol hézagot vél látni, a maga alJas cselekedeteinek végrehajtására- így a munka területén a bércsalók és normaiazítóic frontján keresztül. Kihasználja a dolgozók egy töredékének politikai és szakmai képzetlenségét és ezek a dolgozók tudatosan, vagy tudattalanul szekértolói lesznek. Meg kell mondanom, hogy a becsületbíróság tárgyalásán szerepelt Baravits szaktársat legjobb barátaim közé sorolhatom. Hosszú éveken keresztül különböző munkahelyeken együtt dolgoztam ve'e. Egyetértettünk mindenkor abban, hogy termelésünkben a kapitalista gazdálkodás idején a tőkést meggátoljuk profitja növelésében. 1936-ban együtt sztrájkoltunk. De nem értek most vele egyet, mikor bércsalásával és normalazításával dolgozó társait és a dolgozó ncp államát akarta megkárosítani. Gyárunk dolgozói maguk mondottak ítéletet az ellenük vétők felett. Igazságos Ítélet volt, melyből minden dolgozó tanulhat. Megtanulhatja, mit követelnek tőle dolgozó társai. Becsületes munkát, minőségi termelést, hogy a szocializmus építésében a bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói is ott haladhassanak a munkásosztály élén, a boldogabb élet építésében. Fekete Imre
