Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-30 / 94. szám

Katymâr délszláv dolgczéi felháborodással utasították vissza Ufó és bandájának a Magyar Népköztársaságra szórt aljas rágalmait végzik a cséplést és röviddel utána a begyűjtési kötelezettségüknek is eleget tesznek. Katymárt csak 6 kilométer vá­lasztja el a határtól. Alig távolság az egész és mégis két világ — odaát és itt — hatalmas különbsé­gekkel. Itt nálunk a délszláv dol­gozók a magyar dolgozókkal test­véri egyetértésben, egyenjogúan, közösen harcolva építik a maguk szebb jövőjüket: a szocializmust. Hat kilóméterrel odébb mérhetet­len nyomor, dühöngő terror a dolgozókkal szemben, elnyomás, kényszermunka, tengernyi szenve­dés, korbács, a harcosoknak kö­tél, többszázezernek börtön, sovi­niszta, népeket egymással szembe­állító nacionalista uszítás, impe­rialista parancsra fasiszta kegyet­lenkedés. Mindazt, ami rájuk, Tiióra és bandájára százszorosán illik, azt aljas, hazug módon má­sokra és elsősorban a nagy Szov­jetunióra és népi demokráciákra akarják állítani. Ez a szüntelen provokáció az imperialista hábo­rús érdekeket szolgálja. S a jen­kik, minél nagyobb csapást sújt rá- I juk — most közvetlenül — a koreai néphadsereg, annál fokozottabban „nyilatkoztatják“, „beszéltetik“ satlósukat, a jugoszláv nép áruló­A Magyar Népköztársaságot ért alja« rágalom ellen jöttek össze tiltakozni a délszláv dolgozók a magyarokkal együtt. Azok, akik jól harcolnak belső ellenségeik @1- len, jól harcolnak a külső ellen is A katymáriak már nem egyszei megtisztították soraikat. Kémeket és háborús gyujtogntókat kiebru dalták a községből. Tiszta már a levegő a Petráktól, a Batinkovok tói. a metresektőt. a Nákity Fétis­ektől. A katymáriak harca műi­den ellenség ellen folyik, legyen az délszláv, mazvar, sváb kulák vagy egyéb rendű-rangú bi'ang. Töbszázan vanpak a teremben. Nemcsak katymáriak. Eljöttek a környező közsé­gek délszláv dolgozói Is, a bácsalmásiak és csikcriaiak. Ök Is harcos állásfoglalásu­kat hozták magukkal. A Békebizottság már az emel-i vény körül gyülekezik. Varga Já­nos, a termelőszövetkezeti csoport' titkára, Besir Miklós elnök, Acs Sánta Istvánná tejüzemi munkás, Pólyák Menyhért középparaszt, Szolát Bálint, a „Béke" termelő­szövetkezeti csoport elnöke. Halk d'údoiásokbói egyszerre "elcsal an a dal: 3udi se isiok i rakad... ...Fel vörös proletárok. Utána újabb és újabb forradalmi uran- kásdalok, népdalok. Délszláv nyel­ven, de mindnyájan értjük. A har­cos, ritmikus dallam megcsillog­tatja a szemeket, tűz ül az ar' cokra, megerősíti az akaratot, ed­zi a dolgozókat, a harcosokat, or­szágunk építőit, a béketábor pillé reit. Pjesma rada. Da! a munka dicsőségéről. Ezt is elénekelték, Tudták, miért..., mert nálunk is a munka dicsőség és becsület dől ga. Pólyák Peronella lelkesen mond­ja: „ma méltó feleletet fognak kapni ezek a gazok." Felháborodással utasítjuk vissza a provokációt Tribli Jánosné, a község bírája szól a Béke-bizottság nevében: _ U íme mesnog mirovn-og od­bora p ozdravljam izaslanika De- mokratskog Saveza Juznih Slave- na druga Andriju Hovana boji ce odrzati govor, Aleksandra Sent- ivansikog narodnog poslanika, predsednika danasnje nase mirov- ne sikupstine, i ostale prisutne na ovom zboru. Utána Szen’ivánszki Sándor or­szággyűlési képviselő szólt. Drugovi í drugárice! Jól tudjuk, hogy a határainkon túl a Tilő banditák is úgynevezett „békegyű- ]ések©t‘‘ tartanak. Ezeken a „bé­kegyűléseken“ az imperialistáknak ezek a láncos kutyái ugatnak és aljasul rágalmazzák a Szovjet­uniót és a népi demokráciákat s arról beszélnek, hogy Magyaror­szágon elnyomják a délszláv dol­gozókat Ezt a fontos békegyűlést azért híva össze a katytnári Bé­kebizottság és vele karöltve a Délszlávok Demokratikus Szövet­ségének itteni csoportja, hogy méltó választ adjunk Ti'óék és janicsárjainak hazug rágalmaira. Andrijq Hován elvtárs, a ma­gyarországi Délszlávok Szövetsé­gének a főtitkára beszédében a köv~tke-őVet mondotta: — Felháborodással u'asítjuk vissza a jugoszláv nén hóhérainak, az amer’kai imperialisták cseléd­jeinek ezeket a provokációs célra kitalált ha-'Ug«á"ait. mely szerint Magyarországon üldözik a délszlá- Vfjkat. Titó és bandájának e ha­zug rágalmai, gazdáik, az ameri­kai imperialisták egyenes utasí­tására és megrendelésére készül­tek. Céljuk az. hogy Jugoszláviá­ban háborús hangulatot keltsenek, alátámasszák Titó, Banikovics és a többi imperialista cseléd moz­gósítását a békés népi demokra tikus Magyarország ellen. Az amerikai imperialisták Titó ! nagy szövetségesei, a béke-mozga­lom nap mint nap fokozódó ere­jétől megrettenve háborúba kezd­tek Észak-Korea ellen. De az északkoreai nép talpraugrott és támadásba ment át. Nem kétségei hogy fel fogja szabadítani Dél- Korea népét. Az amerikaiak minden ország­ban hadseregeket akartak szervez­ni a koreai n-ép ellen. Mindenünnen visszautasítás volt a válasz, csak a véreb Titó volt az, aki azonnal mozgósított. Mozgósítási parancsok jelentek meg az utcákon, a gyárakból el­vitték a munkásokat, a legna­gyobb aratási időben a kasza mál­lói vitték el a parasztokat. En­nek következtében a gazdasági zűrzavar fokozódott, a dolgozók életszínvonala tovább romlott, az elégedetlenség a Titó fasiszta rendszer ellen tovább fokozódott, A Ti'.ő-klikk a jugoszláv dolgo­zók elkeseredésének, fokozódó elé­gedetlenségének ellensúlyozására, jrvnevzett ,,békekongresszust'' hí­vott össze Belgrádban. Ezen az Imperialisták legkipröbáltabb ügy­nökei vettek részt, a hétpróbás ké-, mek, Gyilasz, Gyúró, Szalai meg­kísérelték, hogy az elégedetlensé­get háborús hisztériává alakítsák át. Mióta látják Titóék, hogy ez a bitang csalás nem használ, fo­kozták a soviniszta uszítást. Meg­kísérlik a jugoszláv dolgozó tö­megek elégedetlenségét, a magyar nép ellen fordítani. MorisszúbaQ gyűlése tartottak, ahol azt akar­ták elhitetni, hogy Magyarorszá­gon üldözik a délszlávokat, tilta­koztak „a magyarországi délszlá­vok elhurcolása ellen". A Titő- banda tiltakozása elsősorban arra mutat, hogy ezúttal megint fó helyre ütöttünk Áttelepítettünk — nemzetiségre te­kintet nélkül — fasisztákat, nép­ellenes elemeket. így Balinkoi Lőrinc kulákot, aki soha életében :iem dolgozott és 75 hold föid- jén nyúzta a cselédeit. Vagy Pet­res Péter, aki a cselédeinek so­vány tejet és penészes kenyeret (adott. 125 hold földjén hajtotta cselédei: úgy, hogy azoknak még pihenő vasárnapjuk sem volt. Be­falazott 43 kg szappant és fékte­len soviniszta hangon uszított. Batinkov János SO holdas kulák lakása volt a kulákok gyülekezé­sének és a rémhírek elkészítésé­nek a közponlja. Volt horthysta tisztek jártak hozzá dáridóra. Egy alkalommal is 25 kulákot, egy egész bűnszövetkezete: lepleztek le nála. Nákity Félix valamikor Tito partizánja volt, később kém és Bajkék megbízottjaként szerepelt. Szorosan együtt dolgozott a népi demokrá­cia ellenségeivel. Kormány Mihály 88 holdas lőku- pecet, akinek felesége napernyő­vel sétált a cselédek ulán, úgy hajtotta őket, de a verést sem mfölözte. Főfoglalkozása a rém-! hírterjesztés volt. Kondoros! Ká-j roly volt 'horthysta esendőről-1 mestert, aki egyformán vert-e | annakidején a magyar és dél- { szláv szegény-parasztokat. Hesze-j g-i Jánost, A légy i Márkot és Pe­ches Adó mot, aki a kulákok gyű-j léseire járt s mást sem tett, mint) a napot lopta. A napnál is világo­sabb, hogy cinkosaik eltávolítása fáj nekik. Mi, magyarországi délszláv dol­gozók, akiknek természetesen a hajunk szála sem görbült meg — folytatta Andrija Hován — öröm­mel üdvözöljük ezeknek a söpre­dék elemeknek az eltávolítását. Mi, Magyarországon élő délszláv dolgozók, szabadon és jólétben élünk ég nap mint nap érezzük a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány gondoskodását. Ezt a gondoskodást a délszláv dolgozók itt, Katymá- ron is érzik és jó munkájukkal, a terménybeszolgáltatáson, a szán­táson, vetésen keresztül meg is hálálják. Ilovátz Simon a gabona- begyűjtési eredményéért oklevelet és pénzjutalmat kapott. Zélity Máté, Vujity János, Tomasevlty Bókus, Filipovky Pál és Saity József dicséretet kaptak. A szán­tásnál és vetésnél elért jó ered­ményeikért a jutalmazo.tak sorai­ban látjuk Ispanovity Istvánt, Be­sir Márkot, Zélity Sándort, Ban- dity Ferencet, Krékity Ádámöt, Kulisity Lukácsot, Pincsi :y Já­nost, Petres Sándort és Besir Zoltánt. Cárity Jakabné 670 szá­zalékos rejbeszolgál-tatási ered- : ményt ért el. Alagi Márton, lspá- novity Antal, Bajcsity István és Mihájjóvity Jakab a 'ejbeadásért dicséretet kaptak. A délszláv dol­gozóknak a jó munkáért ugyan­olyan megbecsülésben van részük, mint a magyar dolgozóknak. Mi, Magyarországon élő délszláv dol­gozók üzenjük, hogy magyar dol­gozó testvéreinkkel egyik t meg­védj ük ezt az országot, üzenjük, hogy akik a béke magyar bástyá­ja ellen merészelnek kezet emelni, véres fejjel fognak vjsszatakarod- ni — fejezte be beszédé: Andrija Hován elvtárs A délszláv dolgozók a beszéd alatt és után nagy lelkesedéssel ünnepelték a h'atalmas Szovjet­unió:, a nagy Sztálint, a Pártot és Bákosi elvtársat. „Ziviő drug Stáljn ! Zivió BákosiT4 felkiáltá­sokkal fejezték ki ragaszkodásu­kat a hatalmas Szovjetunióhoz és munkásosztályunk nagy Pártjá­hoz. Gyűlölöm Titót és a bandáját Bandik Ferenc szólalt fel leg­először. Jugoszláviában született, ott is élt. 1 941 -ben jött Katymárra és mint gépész a 300 holdas sváb Pulii kuláknál dolgozott. A csen­dőrök kísérték el a tanyáról, mert nagyobb darab kenyeret követelt. Most földet kapott, öröme:, jólé­tet adott neki a magyar népi de­mokrácia. „Gyűlölöm Tr ót és bandáját, aljasul hazudik, azt mondja, hogy a délszlávok jog­talanul élnek. Nem így van. Mi egyenjogúak vagyunk, a gyerme­keinknek joguk van a saját anya­nyelvükön végezni az iskolát.-— lm amo svaka nasa prava, decu masa mogu da ucc nasim maternyem jezi- kov u nasim skolama. Egy levélről beszél, amit Jugo­szláviából kapott, íme egy rész­let belőle: „Semmit sem lehet kapni. Küldjél nekem egy régi kabátot, amit te nem használsz, mert itt rosszat sem :udok venni. Küldjél egy fejkendőt, harisnyát,; mert ezek azok a dolgok, amelyek annyira kellenek, mint a ső. Ha lehetséges, küldjél csak egyetlen tüt, mert nem lehet kapni és ké­rek tűzkövet, meg egy pipát is." Acs Sánta Istvánná az MNDSZ nevében szól : — Tito vice da su odneli bu- nyevee a megy útin odneli su one koju su nam nepriatelji. Tito ne bi rekao nista da su odneli one bunyevee koju snama zgnagyuju szociálisam. Tito vice sio su mu odneli ngen e on je glas Amerike. — Titó kiabál, hogy elvitték a bunyevácokat, ezzel szemben azokat vitték el, akik nekünk el­lenségeink voltak. Titó nem szólt volna egy szót sem, ha azokat a dolgozó bunyevácokat vitték volna el, akik velünk együtt épüik a szocializmust. Tribli Jánosné köxsógi bíró kapta meg a szót. — Az amerikai imperialisták és csatlósa, Titő most avatkozik bele az ügyeinkbe, mikor a kulá- kokat áttelepítették. Hogyan nem látták meg azt, amikor “mi, dél­szláv dolgozó parasztok is, a fel- szabadulás előtt, dolgoztunk, éheztünk, szenvedtünk a kulákok jármában. Akkor nem hangoztal­ak, mert rólunk, dolgozókról vol; szó, hogy a délszlávokat, a dol­gozókat kizsákmányolják, hogy embertelen az életük. Én magara is szolgáltam, ölen voltunk tes - vérek és bár egy határban vol­tunk, hosszú időkön keresztül alig láttuk egymást. Bólongatnak. Helyeselnek vala­mennyien. Valóban is volt- A Pártnak, a nagy Szovjetuniónak köszönheti. hogyi most nincs így. Boldogok mindannyian. Oda­mondták igazukat, véleményüket Titónak, ennek az imperialista la­kájnak. A magyar és délszláv dol­gozók szoros egységén nem ülhet rést semmiféle imperialista provo­káció. Ez a gyűlés csapás volt Titóra és bandájára s egyben nagyszerű bizonyítéka a magyar s délszláv dolgozó nép egyetérté­sének, egyenjogúságának és békés együttélésének. Köszönet ezért a Szovjet­uniónak, Sztálin elvtársnak, a Pártnak és Bákosi elv­társnak. »-* Valameny- nyien a nagygyűlés jelsza­vát mondják: „Zjveo veliki sovietski savez nepobedivi stub labora mira ujen mudri vogya drug Stalin.“ — Éljen a nagy Szovjetunió, a béketábor legyőzhetetlen ereje és bölcs vezére, Sztálin elvtárs.“ A katymárí délszláv dolgozók határozati Javaslatot fogadtak el A Magyarországi Délszlávok Demokratikus 'Szövetségének katymárí csoportja és a katymárí Békevédelmi Bizottság áltat összehívott délszláv dolgozók gyűlése felháborodással tiltakozik a Titónak és bandájának a Magyar Népköztársaságra szórt al­jas rágalmat ellen. Kijelentjük, hogy aljas rágalom az, hogy a magyar kormány üldözi és kitelepíti a határmenti községekből a délszláv lakosságot. Felháborodással utasítjuk vissza a jugo­szláv nép hóhérainak, az amerikai imperialisták cselédjeinek ezt a provokációs célra kitalált hazugságát. Titó és bandájának e hazug rágalmai gazdáik, az amerikai imperialisták egyenes utasítására és megrendelésére készüllek. Céljuk az, hogy Jugo­szláviáiban háborús hangulatot keltsenek, alátámasszák Titó, Bankovics és a többi imperialista cseléd mozgósítását a békés népi demokratikus Magyarország ellen. Akkor, amikor az amerikai Imperialisták háborút viselnek a koreai nép ellen, Titóék a Balkánon akarnak háborús kon­fliktust provokálni az amerikai imperialiizmus egyenes szolgá­latában. Titóék véres terrorja alatt nyögő Jugoszlávia az egyet­len ország, ahol mozgósítottak. Ez is annak a bizonyítéka, hogy Titó háborúra készül. Ezért uszít a népi demokratikus Magyarország ellen, ezért hazudik, rágalmaz. MÎ, Magyarországon élő délszláv dolgozók, szabadon és jó­létiben élünk, barátságban a magyar dolgozókkal. Mi olyan ter­mést gyűjtöttünk be, amilyen emberemlékezet óta nem volt itt. Nap mint nap érezzük a mi népi demokratikus kormányunk ál­dásos gondoskodását. Ml épúgy kaptunk földet, mint a földié len magyarok és munkánkért ugyanaz a megbecsülés jár, mint a magyar dolgozóknak. A mi községünkből, mint a szomszéd községből is, egyetlenegy jugoszláv dolgozót nem telepítettek ki. Ugyanakkor mi helyeseljük, hogy kormányunk eltávolította innen a fasisztákat, volt csendőröket, rovottmutú bűnösöket, vérsznpó kulákokat és imperialista kémeket és ügynökeiket, nem­zetiségre való lekinlet nélkül. Felhívjuk a jugoszláv dolgozókat, hogy leplezzék le Tilóék rágalmait a magyarországi délszláv lakosság állítólagos üldözé­séről. Erősítsék harcukat a Titó kormány háborús kalandor po­litikája ellen és még szorosabbra fűzzék a magyar és a jugoszláv nép közös harcát a békéért, az imperialista háborús gyújtogatok és ügynöketk ellen. Üdvözöljük a „Megvédjüik a békét“ Mozgalomnak azt a ha­tározatát, hogy tábori kórházat küld Koreába a koreai néphad­sereg támogatására és erőnkhöz képest résztveszönk a kórház költségeinek fedezésében. Vesszenek az Imperialista háborús gyujtogatók és vérebeik, Tito bandája! Éljen a magyar és jugoszláv nép közös harca a bőkéért, az imperialista háború ellen! Éljen és erősödjön drága hazánk, a Magyar Népköztársaság! — Éljen a hatalmas Szovjetunió, a békefront legfőbb bástyája és vezére, a nagy Sztálin.« Ma este korábban végezték a munkát Katymdr dolgozói. Már alkonyaira otthon voltak. Zdravó! Slajc novo? Hi újság .így kez­dődik minden beszélgetés. „Hát megyünk nyolcra gyűlésre a kul­túrterembe.“ Délszláv a magyar­nak és fordíti-a, adják egymásnak a hírt, —: még a gyűlés előtt is, hogy ne maradjon el senki, hogy maguk a délszláv dolgozók tárgyal­ják meg és tiltakozzanak Titó és bandájának, a Magyar Népköztár­saságra szórt aljas rágalmai ellen. Harcos este ez a mai, mert jó harcosok azok is, akik itt m(l a maguk nyelvén a maguk életéről beszélnek. Dolgozók valamennyi­en. Nem, szavukat nem hallató pa­rasztok, akiknek a sváb Puhl, a délszláv Petrcs kulákok, meg a többiek hajnaltól-hajnalig paran­csollak, hanem felszabadult dol­gozó parasztok, olyanok, mint To- masevity Rókus, aki 9 éves korá­ról 22 éven át szolgált és 1945-ben úgy, mint a többiek, földet kapott, vagy mint Bandik Ferenc, aki Jugoszláviában élt és 5 hold föl­det meg S00 négyszögöl szőlőt ka­pott. A magyar és délszláv dolgo­zók közös harcának eredménye az, I hogy jól megy a községben a mun­ka. hogy a begyűjtési eredményük már 4373 mázsánál tart és elha­tározták. hogy augusztus 3-ára el­l/U I Ur- l'tl riy ltt.fl/ff U-UÍ U VI yu* . X • v.t. Harc közösen, a közös ellenség ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom