Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-29 / 93. szám

A Kecskeméti Magasépítő KV elhanyagolja a minisztertanács határozatának megtárgyalását,

míg az asztalosüzemben a kommunisták öntevékenyen jól irányírják a dolgozók hangulatát

Berreg a motor, — repül forgács a ■tükörsimára gyaiuH deszkák egész sora áK katonás rendben a gépek mellett, Gyorsan jár a kezük — még gvorsabban az eszük — a gépész brigád tagjainak. Nincs előttük megoldthatat'.an;ami ma még gond

— holnap szép eredmény. Néhány hónappal ezelőtt a 110—120 százalékos eredmény is olyan ritka volt, mini a fehér holió, ma már áron csodálkoznak, pa valaki nem éri el az átlagos 150—ltíO ■százalékot.

Honnan ezek az eredmények?

Gondolkodtak már nagyon sokszor a gépészek. Nem voit nehéz megtalálni a nyitját. Különösen most nem, amikor a minisztertanács határozata világosan mutat rá arra, hogy a dolgozók lelkesedése, jobb felkészültsége, a technika fejődése, nagyot lendített a termelésen.

A nemrégen még elképesztően gyenge félszere. fésű üzemrészbe egymásután vonultak be a gépek. Vojf közöttük jó js, rossz is, — de az a fontos, hogy gépek — mondták akkor. — Rossz gép?

— ügyes gyors kézzel, kijavították. Kicsi a kapacitása? Nem felei meg a várakozásnak? — segí- lelíek rajta.

Nősnek László brigádvezelő és Sztraka Ferenc inunkat szelt) fáradhatatlanul javították a masiná- kil. Ds n?ni pihentek a többiek sem. Hat lapja vjn a gépesek brigádjának1, de valamennyien hozzájárulták ásszei, ügyességgel ahhoz, hogy a szazalékszám mindig magasabb legyen. Kzzel együtt nő:! a fizetés is.

Így a kapott gépi felszereléssel úgy emelkedtek a teljesifniényék, mint nyáron a higany.

Rákosi elvlárs többször figyelmeztetett bennünket arra, hogy nem ehetjük meg a jövőnket

— mondja az egyik dolgozó, -r- Mii pedig már a „legjobb" útpn voltunk afelé. t

A gépek zúgásától alig érleni a szavakat. Nem is nagyon szoktak munka közben beszélgetni. — Most azonban nagyon fontos kérdés merül fel, a normarendezés. Igaz, hogy nem ismerik behatóan az üzemük ólelére vonatkoztatva a kérdést, de mert az újságok foglalkoznak vele, hát tudnak róla,

—r Csak az újságokból ismerjük a nortnaren- dezévt, pedig érdekelne bennünket nagyon —- panaszkodik Kozma luJfe bizalmi. — Volt az üzemünkben egy négyórahosszás értekezlet a norma- rendezésről — de ezt ugyan nem ériette meg senki. Üres szócséplés volt az egész.

—r Igep, ez ígyi van. A váttolat vezetőségének nem fontos az, hogy a dolgozók valamennyien, kivét«! nélkül ismerjék minisztertanácsunk halá- rozalának lényegét. Ismertetniük kellene, — ez azonban csak akkor* lenne lehetséges, ha maga a vezetőség js tisztában volna vele. Bene elvlárs „előadásából“ azonban ez nem tűnt ki — mondják mások is.

— Sokat várunk a normarendezéslől. Vannak olyan szaktársaink, akik elősző: nem értették meg, hogy mire lesz ez jó. Zúgolódni kezdtek. Meghallgatták és továbbadták azt, amit a reakció súgott a fülükbe: persze, kevesebb lesz a fizetés, le lesz „srófolva1* a teljesítmény, de; a cipő az. díága.

Ennek aztán megmagyaráztuk,

hogy éppen azért kel] megszorítani a normákat, ahol lazak, hogy a jogtalanul, a megdiolgozatiianul felvett 100 és ezer forintokból olcsóbbá tegyük a termelést. — így beszél a normarendezésröl No-, szék László brigádvezető, az asztalosüzem fő újí- lómeslere. És, hogyi bizonyítsa mennyire érti, átlátja Pártunk újabb kezdeményezésének a fontosságát, máris dicsekszik vele, hogy hamarosan elkészít egy újítást.

Ugyanígy vélekednek a brigád többi tagjai is. Igaz, hogy a pártszervezet és a vállalat igazgatójának hanyagságából sok mindennel nincsenek fisaiéban, de annyit már Iáinak, hogy „bármenynyire is áldozatnak látszik első pillanatra, nem lesz áldozat- Mi nem is félünk a munkától. Néhány hét alatt újra szép százalékokkal fogunk dolgozni, mert mi használjuk az eszünket is,“

Nem egészen a mi érdemünk az, hogy ilyen szép eredményeket értünk él — mondja az egyik brigádlag. Ha nincsenek ezek a gépek, bizony nem tett volna mit újítanunk. Nagyon meg kel, lett volna erőltetnünk magunkat ahhoz, hogy el. érjük a száznál akárcsak valamivel nagyobb százalékot is.

így néznek a normarendezés elé, keményen, bizakodva a.z asztalosüzem kiváló, a munkaversenyből eddig mindig győztesen kikerülő brigád tágját, Mennyivel elégedettebbek és harcosabbak, lendületesebbek lennének akkori ezek az emberek, ha a pártszervezet és a váltalatvezetőség vennének maguknak annyi fáradságot, hogy ezeknek a kemény, öntudatos munkásoknak megmutatnák, megmagyaráznák a Központi Vezetőség és a minisz, terlanács határozatát.

Eddig a Kossuth-utcai építkezésen ismeretlen a norma kérdése

Már esaknem egy hete annak, hegy megtér, gya.liták az üzemek az alapbéremelés és a norma- rende«és kérdéseit. Általában úgy történt az üzemekben, hogy a vállalat vezetője konkréten értékelte a normarende?és szükségességéit és az üzem életéből, a gyakorlatból vett példákkal alátámasztotta beszámolójának valóságát. — De nem így voll ez a Magasépítő NV-nél.

Voit itt értekezlet — szokás szerint kétszer olyan hosszú, mint más üzemeknél — csakhogy a beszámolónak va ima kevés érielme volt. Az igazgató értéke-ése után természetesen a dolgozók semmivel sem tudtak többel, mint mielőtt összeülitek volna (a kérdések megvitatására). A hozzászólásban a beszámoló mintájára mindenről volt szó csak a tárgyról: a normarendezésről nem.

Mi ennek az eredménye olyan építkezéseknél, mint például a KossuUi-téri, ahol nem olvas mindenki újságot, ahol a lehelő leggyöngébb és legelhanyagoltabb a politikai felviifágoslló munka, ahová a vállalat vezetősége, — névszerint az igazgató, nem is beszélve a pártszervezet titkáráról — még látogatóba is ritkán jár. Ha árrá vetődik véletlenül, tevékenysége akkor is kimerül abban, liogy észreveszi az elszórt, használaton kívül helyezett kampókat és kemény „kritikát" gyakorol a hanyagság felelt.

Igv azlán, ha a munkások ebédszünetben ösz- szeüluek, 'hogy a napi problémákat megtárgyalják — nem véletlen, ha helyiét adnak, meghallgatják, sőt maguk i.s hangoztatják az ellenség szólamait.

így volt ez hétfő délután is, Kőművesek, segédmunkások ültek együtt az egyik épületszárny alatt és beszélgetlek. Mi sem természetesebb — a normarendezésröl, amelyről úgy félfülilel hallottak már valamit. Persze nem sokai, meri ki Is beszélt volna nek.k erről a fontos kérdésről. Igaz, az építésvezető megpróbálgatta már magyarázhatni és ameddig ők dolgoztak, addig el is tudta volna mondani minderi,csoportnak az új rendszer lényegét, de Bene elvtárs m lg idejében útját állta ennek a felvi ágosító munkának. — Ne menjen oda do'ogldő alatt beszélgetni a munkásokkal, — figyelmeztette az építésvezetőt ■— ne gátolja őket a munkában — magyarázza meg esténként ,ha máskép nem megy.

Így aztán a magyarázatból nem lett semmi, csak találgatnak, tapogatóznak,

— Mivel senki nem mutat rá,

a dolgosok nem látják

meg, hogy hol laza a norma, nem veszik észre azl, hogy a laza normák, az illetéktelenül felveit pénzösszegek mennyire veszélyeztetik és hátráltatják iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztését.

Nem veszik észre és nem vetik fel azt, hogy nem véletlen hogy félórás munkaidő alatti pihenésnél, napi egyórás késésekkel és egyéb lazsálásokkal el tudják érni a 110—120 százalékod és ez éppen azt bizonyítja, hogy nagyon laza a norma, hogy meg kell szigorítani.

Ugyanakkor lermészelesen nem tudnak arról sem, hogy a minisztertanács határozata érteimé-, ben nemcsak a lazaságok fognak megszűnni, de ugyanakkor eltűnik az a lehetetlen állapot is, hogy egyes munkáknál, bármily nagy igyekezettel dolgoztak Is — a 70—80 százaléknál magasabb százalékot nem tudnak elérni.

Nem veszik észre a súlyos hibákat, amelyeket az a ludat táplál, „miért igyekezzem annyira, mikor könnyűszerrel is elérhetem én azt a százalékot, ami nekem kell“.

Mindez a bizonytalanság, rövidlátás nem fordulna elő akkor, ha a vállalatvezető nem adm ■ rji’iszlrativ feladatnak tekintené az üzem vezetéséi, gondot fordítana mindenre, ami az üzemben a dolgozókat érijuhi. Ha nem „restellené és megállna negyedórákra, félórákra és elbeszélgetne a dolgozókkal, nem váUveregetően, de a kommunistáka.; jellemző elvtársi megbecsüléssel, Nem fordulhatna elő akkor, ha a telep pántlikára nem igyekezne elhárítani magától a Kossuth-téri és a.z ilyen „kül- lefülfli“ építkezések politikai irányítását, arra hivatkozva, — hogy hozzá csak a telep tartozik —, hanem ő maga és az aktívák, segítséget nyújtanának ezeknek a dolgozóknak ahhoz, hogy megértsék, világosan lássák azt, hogy Pártunk mindent a dolgozók érdekében, a béke megvédéséért és a boldog jövőért tesz.

Ilyen képet’ nyújt az építkezés — szemben az asztalos üzemmel, — mert nincs politikai munka, mert újságot nem ^vasnak, mejt a pártvezelőség és a váXalatvezelőség elhanyagolja őket.

Ilyen következményeket vont maga után a hanyagul, felelőtlenül előkészített értekezlet, ahol a megje.ent bizalmiak a rossz előadás következtében nem érlelték meg a normarendezés kérdéseit és Így Bene elvlárs hibájából késnek feladntaik elvégzésében.

VILLÁM

KISKUNMAJSA!

; Elszunnyadt az éberség. A Népfront Bizottság

I intézkedjen, hogy ne fordulhasson elő, mint Gáspár Ferenc tette, a búzakévék egy részét kint „felejtette’’ a határban.

FÜLÖPHAZA!

A Népfront Bizottság ügyeljen, hogy a cséplőgépeknél erőszakos géprongálás »ne fordulhasson elő. Vonják le Fercsi Lajos ügyéből a tanulságokat.

LAJOSM1ZSE!

A cséplésl ellenőrök figyeljék jobban az asztago- kat, nehogy azokban, mint Oláh Imre esetében, kicsépelt kévék legyenek elrejtve.

TASS!

A jegyző nem tudja összehívni a Népfront Bizottságot. A helyi pártszervezet gondoskodjon, hogy ez a bizottság mielőbb megkezdje mukôdêsiÿ.

DICSŐSÉGTÁBLA

A begyűjtés élén haladnak:

NAGYBUGAC: ifj. Kiss Adorján 2215 százalék, K. Kiss Antal 1000 százalék, Bán Gyula 949 százalék, Széchenyi Mária 935 százalék, Holló Ferenc 555 százalék, Csontos Károly 305 százalék, Téti Imre 305 százalék.

MADARAS: Abrahám János, Szlncsák Sándor, Horo- nyi Antal, Kornyik János.

FOKTŐ: Maros Simon, Buker Gergely, Vas Mihály, Kiss Éva, Holler János, Pénzes Lajos, Varajti János, Kiss Ferenc, Sipos Ferenc, Kovács István. KUNBAJA: Malustyák János, Körmöd József, Ili József, Csenger Lajos, Kalmár István, Balatoni János.

PIRTÓ: Kelemen András, Cipak Ferencné.

VASKÚT: Gergity Dániel Kerékgyártó Jánosné, Klapka János

BÁTMONOSTOR: Vörös István, Kökény István, Szabó Endre.

A cséplésné! a legjobb eredményi elért gépállomás;

TOMPA: 28. heti cséplési tervét 360 százalékban teljesítette.

I BÁCSALMÁS: Cséplési tervét két héttel a határidő

előtt, július 26-ra 103 százalékig teljesítette.

A tarlóhántást tePesei elvégezték:

TABDI, PAHI, KASKANTYÜ és SOLTVADKERT

községek.

A „Váttdto filmsz&tQ'álat

A „Viffuior Fllmszolgálut** első úllomásu megyénkben: Fekete, halom-tunya, tizombalon egte 8 órakor kezdődik az előadás. Hauglemezmüsor uláu levetítik a „Gigant-kolhoz élete“ című kis szovjet filmet és a magyar filmhíradót, majd a Járási Pártbizottság küldönc az Időszerű rne- 7.őgazdasági feladatokról lart beszámoló . Nagy érdeklődéssel várják a íeketebaloin-tanyai dolgozók az előadási, mer) szükségét érzik annak, hogy a Szovjetunió j gazdag tapasztalataiból merítsenek. Szükségük vun a tanulásra, mert új termelőszövetkezeti c“0- porto: akarnak alakítani.

A filmszolgálat u bácsalmási Járás tanyavllúgában folytatja ezután útját.

A magyar munkásmozgalom története képekben

Megjelenj a Magyar Munkásmozgalmi Intézet szerkesztésében és a Szikra kiadásában egy 24 lapból álló, hatszínnyomású album, melynek címe: „A imagyar munkásmozgalom története képekben.“

Az album dokumentumokat, fényképeket, rajzokat közöl a magyar dolgozó nép évszázados harcairól, a magyar munkás- osztály küzdelmeiből az elnyomás, a kizsákmányolás ellen, a szabadságért, a függetlenségért. Dokumentumok ismertetik a munkásosztály "árulóinak tevékenységét, együttműködését az uralkodó osztály eröszakszerve- zetéve!. Megismerjük az albumból a magyar kommunisták, a Kommunista Párt áldozatokkal teljes, megalkuvást nem ismerő harmincesztendős harcát.

Az album megjelenése nnuy rést tölt be a nfagyar munkás- mozgalom lörténeténk meg'sme- rősében. Nagy segítséget jelept a szemléltető oktatásban, különösen pártiskolák, szemináriumok

munkájában. Különös fontossága van vidéken, ahol a Magyar Munkásmozgalmi Intézet múzeuma nem áll a dolgozók rendelkezésére.

A mű kivitelezése alkalmas arra, hogy az album felhasználásával, úgyszólván minden segédeszköz nélkül, kisebb munkás- mozgailimi kiállításit rendezzünk. A 24 erős kartonra nyomott 35x 45 cm méretű lap a magyar munkásmozgalom történetének egy- egy időszakát ábrázolja. Ezek a lapok az albumból kiemelhe.ők és felhasználásuk után újból vlsszahelyezhetők.

A mö nemcsak szervezetek szí. mára kerül forgalomba, hanem azt a dolgozók egyénileg is megvásárolhatják.

Párttagjaink — elsősorban pártmunkások — ennek az a'- bumnak a felhasználásával més jobban megismerik a magyár nép évszázados harcát az-* nyomás ellen és a imagyar kommunlxák hősies küzdelmét népünk -zí- badságáért, felemelkedéséért.

t