Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-26 / 90. szám

LEVELEK A BEGYŰJTÉSRŐL S Gabonánkat behordtuk. Megér­tettük a minisztertanács határo­zatának helyességét és azon ipar- kodiunk, hogy azt teljesíteni is tudjuk. Hiszen tudjuk, hogy min- deh szem gabonával, amelyet az elszórástói megmentünk, erősítjük és elősegítjük ötéves tervünk vég­rehajtását. Környékünkön elsőnek hordott be Erdélyi Imre 8 holdas, Födi András 1Ü holdas középparaszt és Sziráki György 5 holdas kispa- raszi. Ezek példáját követve a többi dolgozó paraszt is pár na­pon belül elvégezte a behordást. Most igazolódott be a miniszter- tanács határozatának helyessége. Mivel teljesítettük a behordási ütemtervet, gabonánkat száraz időben hordhattuk. A száraz ga­bonát pedig a gép is könnyebben elcsépeli mini az esőtől átnedve­sedettet és a vizes gabonából több is a szemveszteség. Nekünk, dolgozó parasztoknak pedig arra kell törekednünk, hogy minél ke­vesebb legyen a szemveszteség és a jó állapotban lévő gabonát azonnal be tudjuk szállítani, hogy a kenyér mindenkinek biztosítva legyen. Beadási kötelességünknek mindjárt a gép alól eleget te­szünk, ugyanígy a versenyszerző­désnek is, ami a mi érdekeinket is szolgálja. Butái István, 3 holdas kisbérlő, Baiota. a A betakarítás megindulásakor megértve a I’árt és a miniszterta­nács szavának helyességét, beta- I karítási versenyre hívtam Kiskuu- I halas város dolgozó parasztjait. Vállaltam, hogy beszolgáltatási kötelezettségemnek a csépiestül számított 2 napon belül eleget te­szek, a felesleg gabonát pedig a cséplés után 4 napra beszállítom. Én is jól tudom, bogy az a gabo­na, amit mi dolgozó parasztok ter­melünk, egész népünk kenyerét szolgálja és minden szemmel erősítjük országunkat és a béke megvédését szolgáljuk. Ezért vál­laltam, bogy beadási kötelezett­ségemet 500 százalékig teljesítem. I-ajkó László, 15 holdas dolgozó paraszt. Kiskunhalas. A minisztertanács határozata harcba hívott bennünket minden szem gabonáért. Hogy mit jelent minden szem gabona, azt nagyon jói tudjuk mi, göbö.járási dolgo­zó parasztok. Itt ebben a kietlen, dimbes-dombos homoksivatagban a szelek sokszor a hetedik határ­ba hordják a vetésünket és ba nincs eső, akkor olyan kicsire nő a gabona, hogy a varjak is ki­látszanak belőle. Ennek ellenére igyekeztünk minden munkát Pár­tunk útmutatása szerint végezni. Az aratást és a behordást majd­csak elsőnek végeztük el ezen a részen és vannak olyan dolgozó parasztjaink, akik különösen di­cséretet érdemelnek, mert jő munkával, szép eredményeket tudnak felmutatni. Itt van pél­dául id. Szalai József középpa­raszt, ifj. Hegedűs János kispa- raszt és Czombos Lajps elvíars, aki 5 hó d rossz homokján itt Gö- böljáráson rekordtermést aratott. 2 hold szántóján 17 mázsa gabo­nája termett. Ezeknek a dolgozók­nak példáján mindannyian igyek­szünk mindig több és jobb ered­ményt elérni, hiszen látjuk a kö­zeli termelőcsoportok példáján, hogy a jó termés’ nem boszor­kányság és lelkiismeretes munká­val a homokon is> lehet szép eredményeket eiérni.' A tarlóhán­tás és az őszi munka még pon­tosabb elvégzésével arra törek­szünk, hogy jövőre még több ter­mést takaríthassunk be. Ifj. Pagáes János, Göböljárás. Szeretnie dolgozó parasztjai újabb termelficsoport alakításával felelnek ellenségeiknek Szerénáién a községháza irányá­ból keskeny út vezet ki a „Béke“ terme.őszövelkezetj csoport íöld- jéhezi De csak egyik darabja van itt, amelyen most folyik a búza- cséplés. Kecskés Lajos, az elnök, karjával az egész halárt bevonja, amikor elmagyarázza, hogy a cso­port 245 hold főid je a határ 15 km-es körzetében 40 helyen terül el. A csoport tagjai ennek ellenére pontosan eleget tettek a minisztertanácsi halás­zainak és Pálinkás András bri­gádvezető munkacsapatai időben elvégezték a növényápolási mun­kálatokat. — Lesz is holdanként cukorrépából vagy 200 mázsa — mondják büszkén a csoport tag­jai. Pedig sok gondot okozott a munkacsapatok beosztása és he­lyes elosztása a határban elhúzó­dó fö'ddarabokon. De a csoport minden tagja lelkesen végezte a rábízott munkát, Aratás után elvégezték a kukorica és a cu­korrépa kétszeri kapálását, most a tarióhánlás mielőbbi elvégzésé­vel igyekeznek. Csiszár Vince elmondja, hogy az elmúlt évben, amikor még egyéni kisgazdálkodást folytatott, saját példáján tapasztalta, hogy a tarlóhántás időben való elvégzése mennyiire megkönnyíti a munká­ját. — Egy évben elhanyagoltam a tarlóbántást, ennek aztán az lett a következménye, hogy egyre csak kapáltam, da a föld a gaztól nem akart tisztulni. Ekkor jöttem rá, hogy magam ellen vétettem, amikor a tarlóhántást nem közvetlenül az aratás után végeztem. De másra is rájött Csiszár Vin­ce. — Mini egyéni gazdálkodó hiába dolgoztattam meg gépekkel a földemet, a lermelflosoport ered­ményeit nem tudtam utolérni. A jó munkamegszervezést, a közö­sen végzett munkát, a mindenkor rendelkezésre álló géperőt, ami a csoportban van, nem tudja pótol­ni az egyéni gazdálkodás. Elért is lépett be Csiszár Vince mindjárt megala­kuláskor a csoportba. Boldog és elégedett, akárcsak Aranyos elv­társ, 3ki mérhetetlen haraggal szól a kleriká.is reakció és a ku- iákság aknamunkájárói, mellyel a dolgozó parasztság könnyebb éleiét, felemelkedéséi, boldogulá­sát akarják gátolni. Beszélnek is eleget Sütő Gyuláról a kántorról. aki bázról házra jár, hogy a leg­nagyobb do ogidőben esti „bibliai tanulmányokra“ szervezze a do- gozókat. Még a vízpartra is lejár a ruhát sulykoló asszonyok közé. Különösen Elek Zoltán középpa­raszt „visszahódílására“ vetette ki hálóját. Elek Zoltán középpa­raszt példát mutatott a termény­beadásban. 81 mázsa búzája ter­mett, 30 mázsára kötött szá 11 ílá>i szerződést, de ezt túlteljesítve 68 mázsát szállított. A klerikális re­akciónak fáj ez a követésre talált példa, különösen azóta, mióta Július 7*i számunkban fog­lalkoztunk a kalocsai Bagó— Soós-malom ügyével. Rámutat­tunk arra, hogy a leállított ma­lomban a falakon tenyérnyi vas­tagságú búzaréteg csírás álla­potban, dohosán lóg. De rámu­tattunk arra is, hogy a malom őrzése nem kielégítő és hogy a malom régi tulajdonosa még mindig a gyár területén lakik. Leleplező cikkünk nyomán a Malomipari' Egyesülés megindí­totta a vizsgálatot. A kalocsai Margit malom vállalatvezetője szintén bekapcsolódott ebbe a munkába. A vizsgálat eredmé­nyeként megállapították, hogy a Bagó—Soós malomban az el­hullott szemetet nem takarítot­ták ki, a falakon is maradt oda­tapadva gabona. Csak a vizs­gálat után utasították a Margit malom vezetőségét, hogy a Ba- gó-Soós-malomban takarfttassa le az odatapadt csírás búzaréteget. Utasították a Margit malom ve­zetőségét, hogy a volt malomtu­lajdonosnak mondjanak fel és az minél előbb költözzön ki a Elek megmondotta a papnak, hogy a pàrbérrel és a természet­beni juttatásokkal kizsákmányolja a népei. Sütő kántor most a pap megbízásából igyekszik Eleket „felvilágosítani“, de a kerítésen belül nem igen jut. Szeremlén a dolgozó parasztság saját tapasztalatain és a termelő­csoport eredményein kérészül látja a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Meg is indult a szervez­kedés egy újabb csoport alakítá­sára, de a Béke csoportban is so­kan jelentkeztek felvételre. Bagó—Soós malom területéről. A vizsgálat azt is megállapítot­ta, hogy a Bagó—Soós malom a nemtörődömség miatt került ilyen állapotba. Ebben a ma­lomban nem törődtek a selejt- csökkentéssel, nem bántak ta­karékosan a raktárakban tárolt gabonával. A gépek kezelésénél sem végeztek lelkiismeretes munkát. A telepvezető nemcsak a gabonakezelési és karbantar­tási munkálatokat hanyagolta el, hanem nem sokat törődött a gépekkel. A malom június 9-én újra indult, de két nap múlva kénytelen volt ismét leállni. A dugattyú és szelepek a motorban annyira ki voltak' már kopva, hogy köztük átfujt a robbanó gáz. A kalocsai Népfront Bizott­ság erélyes kézzel oldotta meg a problémát. Mindazok a hibák, amelyekre rámutatott, fennál­lottak és azok kiküszöbölésére a Malomipari Egyesülés meg­tette az intézkedést. Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG kiadóhivatalát áthelyeztük KECSKEMÉT Szabadság-tér t/a, Hirdetések és előfizetések felvétele Szikra üzlet mellett. Leleplező cikkünk nyomén a Malomipari Egyesülés kivizsgálta a kalocsai Bagó-Soós malom ügyét Gyorsítsuk a munka ütemét Megyénk területén teljes ütemben folyik a cséplés. A Szolnok-megyével folytatott ver­seny egyre szélesebb körökben való tudatosítása, a fokozottabb és jobban megszervezett felvi­lágosító munka nyomán az aratásban és behordásban lema­radt járások dolgozó parasztsá­ga is meggyorsította a munkát, cséplés munkájának gyakorlati elvégzése túl­nyomórészben a gépállomások gépeivel történik. A legutóbbi héten a gépállomások megyei központjai között a bácskiskun­megyei gépállomások vezetnek, cséplési tervüket eddig 39.3 szá­zalékban teljesítetlek. Egyes gépállomások kitűnő cséplési eredményeket érlek el. Mélykút 229 százalékkal vezet, utána Bácsalmás 202 százalékkal, Bo- rota 199-el, Madaras 113 és Kisszállás 111 százalékkal kö­vetkezik. A gépállomások dolgo­zói közül többen már egész cséplési idénytervüket teljesítet­ték. Fekete Imre a félegyházi gépállomáson már 21-én befe­jezte a tervéi; Bácsalmáson Horváth Sándor 107 százaléknál lart. De a legtöbb gépállomás végzett teljesítménye a 100 szá­zalék felé közeledik, így Kis- kunmajsa 93, Félegyháza 83, Dusnok 74, Kecskemét 56 szá­zaléknál tart a cséplési terv tel­jesítésében. ^ jók mellett azonban egész sor gépállomásunk lemaradása rontja az ered­ményt. A csátaljai gépállomás például mindössze 6 százaléknál tart a cséplésben. Igg hátul kul­log Solt 12 százalékkal, Tisza- kécske 15-lcl, Kiskunhalas 25 százalékkal. Szakmarnak és Ke­rekegyházának is meg kell gyor­sítani az ütemet, hogy a 37 és 31 százalékot — ahol most áll — növelni tudja. A cséplési terv teljesítésében lemaradt gépállomásokon majd minden esetben a rossz szervező munka, a helytelen irányítás, a nem lelkiismeretesen történt ta­vaszi gépjavítás a lemaradás oka. De főként azokon a terüle­teken, ahol a gépállomások kör­zetébe sok termelőcsoport tar­tozik, egyéb okai is vannak a munkák lassú ütemének. Külö­nösen az aratás és a cséplés ide­jén jelentkeztek a termelőcso­portokban meglévő hiányossá­gok, a szervezetlenség, a mun­kafegyelem lazasága. Egyes ter­melőcsoportok nem vették fi­gyelembe a cséplőgépeknek a gépállomás által lefektetett idő­ütemét és bizony nem dolgoz­ták ki azt a maximális munka­időt, mellyel a gépállomás mun­kájának üzemét teljesíteni tud­ta volna. Olyan esetek is előfor­dultak, hogy a napi 8 órás mun­kaidő után nem akartak, vagy nem is dolgoztak egyes tszc - tagok, vagy a hőségre, egyesek betegségre hivatkozva elhúzták a cséplés munkaidejét. termelőcsoportokban mutatkozó lazaságokért a járási és községi pártszerveze­tek, a Gépállomás Tanács, de nem utolsósorban a termelöcsn- portok üzemi pártszervezete a felelős, amely nem vált még mindig a termelés hajtóerejévé egyes csoportokban, a felvilágo­sító munkát, a csoporttagok ne­velését részben, vagy teljesen el­hanyagolja. Hogyan kívánjuk akkor a termelőcsoportiól, hogy példát mutassanak a dolgozó parasztság felé és bebizonyítsák a kollektív munka, a munká­hoz való szocialista viszony fel­sőbbrendűségét, amikor ilyen súlyos hiányosságok vannak egyes csoportoknál? A lemaradt gépállomások jobb munkamegszervezéssel, lel­kiismeretesebb ellenőrzéssel, a versenymozgalom tudatosításá­val s a vállalások maradéktalan teljesítésével gyorsítsák meg munkájuk ütemét és hozzák be az elmaradást. A pártszerveze­tek pedig ne hagyják ellanyhul­ni, sőt fokozzák a felvilágosító munkát a cséplés még hátralévő szakaszában, szervezzék meg az eddiginél is jobban a népnevelő munkát. A termelőcsoportok üzemi pártszervezetei pedig fog­janak hozzá azonnal a meglévő bajok orvoslásához és feladatai­kat betöltve javítsák meg a ter­melőcsoportokban a tagság kol­lektív munkaszellemét! Csak ilyen módon tudjuk biz­tosítani eredményeink fokozá­sát, a cséplési munkák időben történő helyes elvégzését. ALJAS KULÁKFONDORLAT Kiskunfélegyházán Július 17-én egyik cséplőgé­pünk Vakulya János kuliknak csépelt. Az árpát lecsépelve, meg­állapítottuk, hogy annak 60—70 százaléka kenyérgabona. A kó­lák állítása szerint őszi árpát ve­tett és ágy is akarla elkönyvel- tetni. A cséplőgépnél dolgozókkal közösen megállapítottuk, hogy a gabonát szándékosan keverte az árpába, azzal a szándékkal, hogy­ha a terményt árpának minősítik, akkor a rozsot is megeteti disz- naival, ha pedig kenyérgabonának, akkor a dolgozók kenyerét meg­ronthatja a bekevert árpával. — Feljelentésünkre a hatóság már őrizetbe is velte a kulákot. Hasonló eset történt július bó 18-án. Pölös Jeremiás háztulajdo­nos, borbély és fodrász üzlettel rendelkező kulék 5 és fél mázsa búzát hozott a gépállomásra sze- lektorozni, azzal, hogy azt adó fejében a földfnűvesszővetkezeti raktárba szállítja. A szelektornál dolgozók észrevették, hogy a ter­ményben sok a zsizsik. A vizs­gálatnál megállapítottuk, hogy a termény nagy része nem idei ter­més, ezenkívül kb. 50 százaléka rozs. így kiderült, hogy a kulák tavalyi kenyérgabona feleslegét nem szolgáltatta be, ezenkívül a zsizsikes gabonával megfertőzte volna a már raktáron lévő jó­minőségű idei termést Az ellenőrzésen a gépállomás mezőgazdásza és a városi polgár, mesteren kívül megjelent a köz- ellátás vezetője, Kiss Sándor is, aki el akarta kendőzni a dolgot, — Nem olyan nagyjelentőségű az egész, kevés a zsizsik, ki lehet ta­karítani ■— ilyeneket mondott. Annál is inkább az elkendőzés gyanúja áll fenn, mert amikot megérkezett Kiss elvtárs, az illető kulákot olyan barátságos megszó­lítással köszöntötte, amiből bizo­nyos következtetést vontunk le mindannyian. Mi nem hagytuk annyiban a dolgot. Kihívtuk a városi pártszervezet titkárát is. A megállapítás egyezett a miénk­kel és a kulák ellen megindult az eljárás. Az a figyelmeztetésünk a ha­sonló közigazgatási funkcioná­riusok felé, bogy a dolgozók nem tűrnek megalkuvást. Már pedig őket a dolgozók állították ebbe a funkcióba és joggal elvárják, hogy a lenini hármas jelszó alap­ján gerincesek legyenek és har­coljanak a knlák ellen. Elvtársi üdvözlettel: Bírta Árpád, ÂMB pcvl. vez. Kkfélegvháza. Szervezőket felvesz a kiadóhivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom