Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. július (5. évfolyam, 69-94. szám)

1950-07-21 / 86. szám

Népnevelőink minden cséplőgépnél végezzenek felvilágosító munkát fl kommunisták példamutatásával szélesítsük tömegmozgalommá a gahonabegyiiiiésl versenyt Népnevelőink feladatai a cséplés és terménybegyüjtés munkájában Egész dolgozó parasztságunk e'őtt a legnagyobb feladat most az aratás, cséplés, terménybe- gyüjtés munkája, amelyet ha Idő­ben végzünk el, teljesítjük a mező- gazdaságban ötéves tervünk első évét Ez a munka még fokozottabb harci feladatokat ró ránk. Az el­lenség nem ül karbatett kezekkel, hanem mindent elkövet, hogv megakadályozza ennek a döntő feladatnak sikeres végrehajtását. A cséplőgépeknél és terménybe, gyűjtőhelyeken dolgozó népneve­lők szívós felvilágosító mankó­val győzzék meg a csépelte- lő dolgozó parasztságot hogy a gépektől egyenesen a gyűj­tőhelyre vigyék a gabonái. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztságnak, hogy azzal, ha egyenesen a gyűjtőhelyre viszi gabonáját, erősíti a béketábort. Támogatja a hős koreai nép har­cát, akik a ml békénkért is har­colnak. Ha lelkiismeretesen, idejében teljesítjük terménybeadási köte­lezettségünket, hatalmas csapást mérünk az imperialistákra, akit kémeiken, ügynökeiken kérész, tül nálunk is második Koreái szeretnének csinálni. Ezt a kísér­letüket meg tudjuk akadályozni jó munkával, a termelés emelé­sével. A minden stem gabonáért való harccal támogatjuk Korea fegyvere« harcát. Azon túl, hogy a béketábort erő* •ftjük: a minisztertanács mind­azokat, •kik augusztus 12-ig az A. B. C. véteti Jegyre gabonát szál­lítanak he, minden mázsa ga­bona után 4 forinttal jutal­mazza. Igen fontos, hogy a népne­velőknél a cséplőgépnél legyen ür. lap a tarlőhántás és az őszi mély­szántást szerződések megkötésé­re. Rá kell világítani dolgozó pa­rasztságunk előtt, hogy nem kell I majd 5—6 ; napot robotolnia a kuláknak egy hold föld felszántá­sáért. Nem kell egész nap a lő ntán menni, mert a gépállomása Szovjetuniótól kapott Sztáltnyec ( traktorral egy nap alatt 32 hol dat tud felszántani. Ha szerződést köt dolgozó pa- rasztságunik a gépállomással: 5— 10 Százalékos engedményt kap. A Minden cséplőgépnél meg ítéli szervezni a mindennapi újságol­vasást, amellyel elérjük: 1. a cséplőgépnél dolgozók tá- jékozódnak a nemzetközi „ esemé­nyekről, 2. az országos eredményekről értesülnek, ezáltal előbbre tudjuk vinni a versenyt. Megyei vállalásunkat csakis úgy tudjuk teljesíteni, ha népne­velőink jó munkájával a verseny széles méretekben kifejlődik és népnevelőink meggyőző munká­val elérik, hogy minden dolgozó paraszt a géptől egyenesen a gyűjtőhelyre vigye felesleges ga­bonáját. Az ellenség nem alszik: ezt bizonyítja az, hogy még vannak olyan községek, ahol még tarlón van a gabona és nincs behordva. Ilyen lemaradás van Dunavecsén és a kalocsai járásban. Nemcsak a bebordás lemaradásában lát­szik meg azonban az ellenség ak namunkájá, hanem meglátszik a cséplőgépek hiányos felülvizsgá­lásában, amelynek következtében a szemveszteség veszélyezteti a verseny teljesítését és jövőévi ke­nyerünket. Azt kell látni, hogy aki a csép lőgépeket hiányosan vizsgálja fe­lül, vagy a behordás ellen agitál, az nem a mi táborunkba tartozik, az a nép ellensége. A népneve­lőknek mindenütt ott kell lenni­ük, felvilágosító munkát végezve, mert ahol mi nem vagyunk ott, ott van az ellenség. Éberen kell őrködni, mert az ellenség nem igen válogatós a módszerekben és minden alkal­mat megragad a kártevésre. Szabotálja a behordást, a kö­zös szérű ellen agitál, azt mondja, hogy onnan minden gabonát elvisznek. Vasdara­bokat rak a kévékbe. Legel­vetemültebb tettük, hogy fel­gyújtják az asztagokat és ke­reszteket, mint Jánoshalmán. Népnevelő e'.vtársak! Le keU leplezni az ellenséget. A legkisebb zavar mögött is az ő kezüket kell keresni, keményen kell ellenük harcolni, mert az imperializmus az ő segítségükkel akarja előké­szíteni a harmadik világháborút. Most mi nem fegyverrel harco­lunk, hanem a gabona pontos begyűjtésével, a verseny kiszéle­sítésével, az ötéves terv megvaló­sításával. Egy lépést sem hátrálunk. Szi lárdan a Szovjetunióra támasz­kodva kell vinnünk a harcot a nemzetközi proletáriátus és a békeharc erősítése érdekében, kö­vetve Sztálin és Rákosi elv'.irs útmutatását. i A Megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztályának közleménye Felhívjuk azoknak a járási és városi bizottságok­nak figyelmét, akik az 1949—50-es évi oktatási jelen­tést és az áru szemináriumról szóló statisztikai kimuta­tást nem küldték be, ezeket azonnal juttassák el a Me­gyei Bizottság agitációs és propaganda osztályára. Bácskiskunmegyei agitációs és propaganda osztály. Hol lesznek vasárnap termelecsoport-látogatások ? Megyénkben a megkezdett ter- melöcsoport-látoga tások vasár, nap folytatódnak. Bátaszenf- györgy község dolgozói a csátal- jai „Budai Nagy Antal“ csopor­tot látogatják meg, Rém község a bajai „Bokányi“ tszcs-hez megy. A pirtőiak látogatása kirándulás is egyben ; ők a bácsalmási „Tán­csics“ csoportot akarják megis­merni. Szalkszentmárton dolgozói a kiskunhalasi „Vörös Szikrát“ látogatják meg, amelyről már so­kat hallottak. Gátér község dolgozói a félegy. házi „Dózsa“ csoportot keresik fel, amely elsó volt a beadásban,! Sükösd dolgozói a vaskúti „Dó­zsa“ tszcs-hez mennek, amely versenyt nyert az aratási munkák, ban. A kunbajuiak a garai „Fürst“ csoportot, a drágszéltek a miskei „Táncsics“-ot látogatják meg, ahol a cséplés befejeződött A soltlak a kiskunhalasi „yörös Október“, a fülöpháziak a kecs­keméti „Dózsa“ csoportot keresik fel. A termelőcsoportok mindenütt szeretettel készülnek a látogatók fogadására, hogy eredményeikkel megmutassák útjuk és munkájuk helyességét. A dunavecsei és kalocsai Járási Párthissottságok harca a behordás sikeréért tartóbán fást 17—27 forintért, a mélyszántást pedig 56 fo­rintért végzi el a gépállomás. Megyei Tanácsunk elfogadta Békés megye kihívását, amelyben vállaltuk, hogy az A., B„ O. vé. teli Jegyekre 7334 vagon helyett 8334 vagon termést szállítunk be. A cséplést a szocialista gzekto rokban július 18-ig, az egyéni gazdálkodóknál augusztus 8-ig be fejezzük. A tarlóhántást a jövő­évi termés érdekében július 20-ig lefejezzük. Népnevelők! Fejlesszétek a waenyt a cséplési, begyüjési munkában. Csatlakozzatok a kiskőrösi gépállomás verseny kihívásához, ahol Szilágyi József traktoros vállalta: a cséplés Ideje alatt 55 vagon termény elcséplését és az éj­szakai tarlóhántást. Haskó István cséplőmunkás vállalta az 55 vagon elcséplését, fél- százalékos szemveszteséget, a jó minőségi munkát. A verseny a legjobb cséplőmun­kás címért megy. Jő népnevelő munkával fejlesszük ki minden gépnél a versenyt. Tudatosítani kell a dolgozókkal, hogy a gép­nek, amelyen dolgoznak, mennyit kell elvégeznie ahhoz, hogy a me­gyei tervet teljesítsük. Minden cséplőgép oldalára készítsenek verseny táblát, amelyen rajta van. hogy me­lyik géppel vannak verseny­ben és hogyan állanak a ver- ! aeny teljesítésében. Az aratás, cséplés, begyűjtés munkája ma Pártunk központi kérdés*, A pártszervezetek jó munkájától függ egészégi kenye­rünk. Megyénkben az aratásban a dunamenti községek maradtak 'e, Különösen a kalocsai s a dunave­csei Járási Pártbizottság terüle­tei. Mindkét Járási Pártbizottság kiértékelte a lemaradás okát és kiküszöbölte a felmerült hibá­kat. Miután ezek a járások az aratásban lemaradtak, hátrább kerüllek a behordásnál is. A munka jobb szervezésével mind­két Járási Bizottságnak sikerült a behordás ütemét meggyorsíta­ni. Egy-két napon belül mind a kalocsai, mind a dunavecsei já­rás területén befejezik a bekor- dást. Hogyan javította munkáját a két Járási Pártbizottság új veze­tősége, hogyan indultak a döntő rohamra? Elszakadtak a tömegektől Dunavecsén nagyon kényelme­sen, ráérően, kevés lendülettel, mintha nem is a szocializmus építését gyorsító harci cél elérése érdekében fogtak volna neki fe'.világositó tömegmunkának. En­nek következtében elszakadtak a tömegektől. A Járási Pártbizott­ság felismerte ezt a veszélyt és úgy határozott, hogy konkrét helyi érvekkel be­hozza az agitációs munka le­maradását, szorosabbra fon­ja a kapcsolatokat a falusi pártszervezetekkel és a tö­megszervezetekkel. Több községben a magukrama- radt falusi pártszervezetek az el­lenség elleni bare kibontakozásá­ban nem vehettek példát, nem kaptak bátorítást a Járási Párt- szervezet magatartásából. A lassú vezetés átragadt természetesen a népnevelőkre is, akik nem egy­szer keményebb harcot követelő feladatok elől meghátráltak. A Járási Pártbizottság új ve­zetősége rájött arra, hogy az ellenség lebecsülése, az opportu­nizmus az ellenséggel szemben, szigtén az elmaradás egyik oka. Kemény kézzel nyúltak tehát a szabotáló kulákokhoz, soronkívül átadták őket a megyei bíróság­nak. özv. Szabados Sándorné, Szabó István, Tprockói Lászlónál eredmények születhettek volna. ügyében már kemény ítéletet hozott a bíróság. Megszervezték a munka• és igaerőket A Járási Pártbizottság kiérté­kelte a munkaerők és az iga kérdésé: is. Míg a kiskőrösi já­rásban 150 ezer ho'.d learatandó területre 100 ezer lakos jut, ad­dig a dunavecsei járásban 122 ezer hoidfa csupán 35 ezer la kos jut. Dunapenieién és Duna- föl-dváron közel 2000 munkás dol­gozik, akik tavaly a mezőgazda­ságban dolgoztak. Ebből azt a következtetést vonta le a Járási Pártbizottság, hogy a dunavecsei járás legtöbb községében egy ara­tóra 10 bold is jutóit, mig a me­gye legtöbb községében egy ara­tóra átlagban csak 4^ö bold. A behordásnál lehat ezt is számí­tásba vették és a munka gyorsí­tása érdekében bevonták a fiatal­ságot is. A dunavecsei járásban nem egy cséplőgépnél, de nem egy behordást végző fogatnál 15 éves ifik is segítkeznek. A behordás meggyorsítása ér­dekében a Népfront Bizottságok minden községben, — több köz­ségben elkésve, — számba vették HZ igaeröket is. A mezőőrök je­lentették, hogy kinek van iga- erőre szüksége. A Népfront Bi­zottság a szükséglet szerint el­osztotta a fogatokat. A Népfront Bizottságok a köz­ségeket külterületekre osztották, a legjobb elvtársakat állítottak egy-egy terület élére. Ezzel az új munkamódszerrel a dunave­csei járásnak sikerült a behor­dás ütemét meggyorsítani. De a kalocsai járás is nekilen­dült, hogy az elmaradást behoz­za. A kalocsai járásban is akad­tak területek, ahol a kalászosok később értek be. Ennek ellenére a kalocsaiak nem akarják a be- hordásban a megyei átlagot ron­tani. Nem akarják, hogy megyénk ezért hátrább kerüljön a szolnok- megyeiekkel folyhatott (verseny­ben. Vem mozgósították a tömegeket A kalocsai Járási Pártbizottság szintén nem úgy kezdett hozzá a munkához, hogy abból rögtön jó Sok értekezletet tartottak, amely­ben a munka elvi fontosságáról beszéllek. Igen sok adminisztra­tív munkát végeztek, nem töltői­tek meg ezt politikai tartalom­mal. Az adminisztratív munka ér dekében igen gyakran a jelenlé­sekhez szükséges „adatok" után futkpstak, gyakran fulószplgála- tot teljesítettek, így kevés siker­rel mozgósították az alapszerve­zeteket és a tömegszervezeteket. Sokat tárgyaltak általánosság­ban, hogy rendbe kell hozni a cséplőgépeket kitisztítani, a mag­tárakat, de konkrét helyi felada­tokkal keveset foglalkoztak. A Járási Pártbizottság új ve­zetősége kiértékelte eddigi mun­káját és elhatározta, bogy az alapszervezeteken keresztül moz­gósítja a tömegeket a behordás minél gyorsabb végrehajtására. Az alapszervezeteken keresztül megoldják a helyi konkrét fel­adatokat, mozgósítják nemcsak a tagságot, hanem a pártonkivü- lieket is. Keményen, de jól szervezik a munkát Felszámo’-lák a liberalizmust, amelyet eddig az ellenséggel szemben nem egy Ízben tanúsí­tottak- Kemény kézzel sújtottak az osztály-ellenségre. Foktőn a vezetőjegyző magatartása késlel­tette a behordás munkáját. Eitá volítotték. Úszódon leleplezték a ku'.ákokat, akik a kisparasztokat fogadták fel a munkára. A cél az volt, hogy azokat elvonják a sa­ját munkájuktól és így azt bizo­nyíthatják, ők már befejezték a hordást, de a „kicsinyek“ lema­radtak. Erős kézzel nyúltak bele a Népfront Bizottságok munkájába is. A legtöbb Népfront Bizottság ülésein mindenről beszéltek, csak a soron lévő feladatokról nem. Az ilyen Népfront Bizottságot kaszinóhoz hasonlíthatjuk, ahol a különböző kérdéseken elkalan­doztak. A jó felvilágosító munka nyamán ezekben a Népfront Bi­zottságokban most már a kon­krét feladatok megoldásén vitat­koznak. Határozatot hoznak és azok végrehajtását a kijelelt ta­gok pontosan ellenőrzik. indított « jobboldali szociálde­mokraták ellen is. Leleplezték Úszódon Czunvi Sándort, aki úgy igyekezett ártani, hogy a cséplő­gépnél ne.m húzta meg a csava­rokat, ezért a helyváltoztatásnál kieslek és a meginduló gépben törések keletkeztek. Kétórás ja­vítási munkát egy napg végze't, kocsmába ült, a cséplőgéppel nem sokat törődött. De apját is le­leplezték, akt szintén cséplőgépé­vel szabotálta a munkát. Úszódon leleplezték még Nyá- rosdi Ferencet. Szintén jobbol­dali szociáldemokrata, aki a föld­művesszövetkezet pénzével mani­pulált. Saját céljaira vette ki a pénzt, hogy a szövetkezet kötee- zettségeipek ne tudjon eleget ten­ni. Így akarta lejáratni a szövet­kezetét. A kalocsai Járási Pártbizott­ság szintén felosztotta a közsé­geket külterületekre. De inludkél járás egyet azonban elmulasz­tott, még pedig azt, hogy meg­szervezzék a verseuyt. Mivel « DGFOSZ nem tud megbirkózni ezzel a feladattal, ezért a Járási Pártbizottság új vezetőségének a DEFOSZ-t Is kézbe kell venni. Felosztották ugyanis a külterüle­teket, de a mezőőrök és diiiőfe- telösök között még mindezidáig nem bontakozott ki a verseny. De keveset hallunk a községek egv- másközötti versenyéről is, ahol pedig versenyeznek, ott a versenv csak papíron van meg. Igv javította munkáját a kát lemaradt Járási Pártbizottság új vezetőség«. Egy-két napon be­lül befejezik a behordást. Már most készüljenek fel arra, hogv a begyűjtést is jól szervezzék meg. Szánjanak harcba a gabona- begyűjtés győzelméért. Számoljak fel a még itt-qtt meglévő elbiza­kodottságot, a kommunisták jó példamutatásával pedig szélesít­sék tömegmozgalommá a gabona- begyűjtési versenyt. Mutassanak péjdát a többi járásoknak, fejez­zék be elsőnek a cséplést és a gabonabegyüjtést. A Járási Pártbizottság harcot (főhelyen. Magyar dolgozók Csehszlovákiában Vasárnap este száz kiváló ma­gyar dolgozó érkezett Mariancke Lazneha, hogy résztvegyenek az ötödik nemzetközi fitm-fesztiiva- ion. A magvar dolgozók, a Cseh­szlovákiából és a többi népi demokráciákból érkezett dolgo­zókkal együtt tizennégy na­pig üdülnek a csehszlovákiai für-

Next

/
Oldalképek
Tartalom