Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-30 / 68. szám
Magyar kulák, szerb kulák egy húron pendttl Csávolyon a délszláv anyanyelvű lakosság megértő egyetértésben a község magyiar anyanyelvű lakosságával végzi az aratási munkálatokat. Ma már a dolgozók legszélesebb köreiben ott él a harc minden szem gabonáért. Tudják, hogy minden szem •■gy-cßy csapás a háborús gyújtogatok ellen és méltó felelet a tilőisfa kémeknek és diverzán- sokuak, akik a jugoszláv dolgozók kétségbeesett és szörnyű helyzetet szeretnék a délszláv anyanyelvű lakosság vállaira rakni. A község délszláv anyanyelvű lakossága közelről ismerte meg a titóista bérencek aknamunkáját. Antun Rob kém és hazaáruló tevékenysége, a délszláv anyanyelvű lakosság akarata ellenére Vidáko- vics Máriát bízta meg a Délszláv Szövetség itteni csoportjának vezetésével. Vidákovics Mária, akinek kiterjedt rokonsága él a községben, nacionalista és soviniszta magatartásával azon munkálkodott, hogy a délszláv és magyar anyanyelvű lakosságot egymással szembeállítsa. Nagy segítségére volt ebben a m'iká- ban a szép Danica, a dé.sz áv anyanyelvű iskola akkori tanítónője. Vidákovics Mária szoros kapcsolatot tartott a szabadkai UDBA központtal. Innen kapta a rejtett utakon átcsem- pészett röpiratokat és könyveket, brosúrákat. Reggelenként nem egy udvarban ott találták bedobálva. Ahogyan Ikotity Ádám mondja: — így akarták a község délszláv anyanyelvű lakosságát megtéveszteni és Tito tábora mellé felsorakoztatni. A délszláv anyanyelvű lakosság soraiban bizonyos fokú tétovázás állott be, az aknamunka nyomán. Csak amikor kipattant a Rajk-ügy, döbbentek rá a csá- volyi délszláv anyanyelvű dolgo zók, hogy mi is volt a rejtett célja Vidákovics Máriának és a szép Danicának. Hogy szembefordítsák őket a Szovjetunióval, mely felszabadulásukat hozta. Ráeszméltek, hogy Vidákovics Mária és a szép Da- nica nem akartak mást, mint amit a bérenc Antun Rob, Tito fizetett ügynöke: a népek szabadságának megsemmisítését. Most már tisztán látták, hol az ő helyük. Ispánovfts Márton így beszél erről: A Rajk-per világított rá arra, hogy Tifó és bandája ellensége a dolgozó népnek. Ellensége a Szovjetuniónak, a népi demokratikus országoknak, a békének, az emberi haladásnak. Ekkor láttuk csak világosan, hogy mire készültek ellenünk, a dolgozó nép ellen a Tifó fasiszták és imperialista gazdáik. Hátat is fordítottunk neíkik mindnyájan. Köszönjük i«, hogy leleplezte őket Rákosi elvtárs. Csávoly délszláv anyanyelvű dolgozó parasztsága azóta híven és lelkesen követi a Párt útmutatásait, tanításait. Kiveszi részét a termelésben is. A Micsurin termelőszövetkezeti csoport tagjai sorábán is jelentős számmal szerepelnek. De ott vannak a Zalka Máté csoportban is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás eredményeivel mutassanak utat és irányt társaiknak. Kélesi István a Zalka Máié csoport tagja mondja: Ml délszláv dolgozók a magyar anyanyelvű dolgozókkal testvéri egyetértésben azon vagyunk, hogy az ipari munkásság példáját követve, fokozódó munkaeredményeinkkel erősítsük népgazdaságunkat és a szocializmus építését a falun i.s. Látjuk a különbséget a ml szabad országunk és Titó gyarmati országa között. Ott a dolgozó pép kizsákmányolásával a nyomor és kétségbeesés lett úrrá. A kulákok garázdálkodása, az üldözés, a terror van uralmon. Míg nálunk szabad, megbecsült ember minden délszláv anyanyelvű dolgozó. Simon Antal a Micsurin termelőszövetkezet tagja. Első volt az önként jelentkezők soraiban. Most boldog és elégedett: — A jugoszláv dolgozók rabszolga sorsa helyett itt szabad éleiben van részünk. Felismertük ellenségeinket: a klerikális reakciót és a kulákokat. Ök törnek ellenünk, hogy szolgálhassák aljas megbízóikat, a háborús gyújtogató imperialistákat és járom- szalagjukra kötött titóista bérenceket. De éberségünkkel ott vagyunk, hogy sorban leleplezzük őket. így leplezték le Fránvó Petries és Antun Piuko- vics 70 holdas kulákokat, akik szabotálva a vetési tervet, nem vetettek kendert. — A délszláv ku’.ák egybúron pendül a magyar kutakkal, — mondja Ikotity Ádám, aki azelőtt napszámból tengette életét és csak azóta érzi, hogy megbecsült, szabad ember, amióta népi demokráciánk földhöz juttatta. — Egyet akarnak, a dolgozó nép érdekei ellen törni. Azért is értik meg olyan jól egymást. Szeretettel is fordulunk a Szovjetunió és Szlá- lin elvlárs felé, akik felszabadulásunkat hozták és békénket védik. Most az aratás és cséplés munkálatainak sikeres végrehajtására készülnek. Igv akarnak felelni méltóan azoknak, akik megbontani igyekeznek soraikat. A Micsurin csoportban a délszláv anyanyelvű Mándity Mátyás munkacsoportja átlagos 200 százalékos munkateljesítéssel mutatja meg, hogy mindannyian szívvel-lélekkel küzdenek a szocializmus ügyéért, a titóista árulók ellen. Mert egy a délszláv és magyar anyanyelvű dolgozók érdeke, harc a békéért, boldogabb jövőjükért. Boris% Polevoj: Egy sztálingrádi munkás (Népszava ) Borisz Polevojnak ez a könyve jellegzetes alkotása annak a hatalmasan fejlődő műfajnak, amelynek alapját a nagy Gorkij vetette meg 1930-ban. A nagy proletáriró az első ötéves terv idején felhívta a szovjet írókat, hogy mutassák be, hogyan fejlődtek ki a régi kapitalista gyárakból a szocialista üzemek. Matassák be a régi és új munkást, a mankóhoz és a tulajdonhoz való viszony fejlődését az Októberi Forradalom után. Gorkij e felhívása nyomán jelentős irodalmi alkotások jelentek meg és hozzájárultak az új sztálini típusú szovjet munkás és értelmiség kialakulásához. f bböl a témakörből vette regénye tárgyát Borisz Polevoj. Kazimov, a sztálingrádi Traktorgyár sztahanovistája, mint tankisla tiszt harcolta végig a Nagy Honvédő Háborút és a győzelem után visszatér üzemébe. A gyárban az a meglepetés várja, hogy a háború alatt új munkásifjúság nőtt fel és az ifjúság jelentékenyen fejlettebb technikával termel. Éppen egyik volt tanítványa az, aki nagyszerű munkaütemével és magas technológiai képzettségével a háborúelőttihez képest példátlan teljesítményeket ér el. Kazimov a háborúban elvesztette feleségét és gyermekeit. Lemaradásp a fiatalok munkateljesítménye mögött, megrendíti. Súlyos lelki válságot él át. Az üzemi párttitkár és az őt szeretettel és elismeréssel fogadó munkástársai segítségével azonban tanuláshoz fog és úgyszólván „igaz emberi « bátorsággal szánja el magái, hogy utolérje az élen- lialadókat és visszaszerezze sztahánovista rangját. Jioris Polevoj mesteri ember- és környezetrajza, művészi irás- ” módja kitűnően oldja meg a nagy feladatot, melyet maga elé tűzött: leírni a frontról hazatért munkás becsületes bolsevik harcát és eredményeit a szocialista versenyben. A könyv megkapó példáit adja azoknak a nagyszerű embereknek, akik alkotó hétköznapok munkájával építik a kommunizmushoz vezető utat. f.téves tervünk beindításakor, amikor erőfeszítéseink nehéz- ÍZ■ iparunk óriási méretű felerősítésére irányulnak, ipari munkásságunk és azon túlmenően minden dolgozó számára nagyszerű példamutatást jelent a „sztálingrádi munkás“ hősi magatartásának megismerése. Ez a körülmény ad különös jelentőséget Borisz Polevoj könyvnapi könyvének. Petru Dumitriu FARKASVADÁSZÁT (Szikra) Petru Dumitriu a szocialista realizmus felé fejlődő román irodalom egyik legértékesebb prózaírója. Fiatal író, akinek, írói fejlődése a népi demokrá. cia megteremtéséért, maid a szocializmus építéséért vívott harc közben bontakozott ki. Petru Dumitriu irodalmi munkásságának eddigi legértékesebb eredményei a „Családi ékszerek” után megjelenő és a magyar olvasó kezébe most kerülő két kisregény, a ,,Farkas- vadászaií‘‘ és a , júniusi éjszakák”. A „Farkasvadászat‘‘ cselekménye az erdélyi havasokon játszódik le. 101,9 júniusában a Román Népköztársaság dől. gozó népe elégtétellel vette tudomásul azt a kemény csapást> amellyel a temesvári bíróság sújtott egy volt fasiszta katonatisztekkel szövetkezett ku, lák-bandát. Ez a banda fegyveresen igyekezett a környék dolgozó parasztságát megfélemlíteni és bestiális gyilkosságokra vetemedett. A per anyagában az osztályharc állandó kiéleződé. se jut kifejezésre. P. Dumit riu ezt a véres, de a nép gyö zelmével végződő harcot ele veníti meg, a szocialista tea lizmus nagyszerű eszközeivel A „Júniusi éjszakák"-ban P. Dumitriu a mezőgazdaság szocialista átalakításáért vívott harc egyik győzelmes szakaszát: a kollektív gazdaság megalakulását írta meg. A szegényparasztok nyomorból és kizsákmányolásból önmagát kiszabadító Icçmény akaratát, a középparasztság ingadozását, a kulákok9gyilkosságig vetemedő aljas mesterkedéseit, a Párt erejét és vezető szerepét mutatja be hús és vérből való emberek életén, harcán és fejlődésén át. P. Dumitriu két kisregényé- nyének magyar nyelven való megjelenése fontos hozzáiáru- lás a román falu mai arcának megismeréséhez és ezzel a román—magyar barátság még szorosabbra fűzéséhez. A csendháborító Az elnyomott nép szabadság- vágya megteremti a mesét. A népmesék világában a nép vágyai valósággá válnak, a mese hősei szembeszállnak a zsarnokkal és megvédik az elnyomottakat. Ilyen hős Naszredin is, védelmébe veszi a szegény fazekast, aki 200 arannyal tartozik Dzsa- farnak, a gonosz uzsorásnak. A furfangos Naszredin a néphez fordul és segítségével magától Dzsafartól szerzi meg a szükséges pénzt. így aztán a fazekas és leánya, a szépséges Güldzsán is megszabadulnak az uzsorás karmai közül. A nép szereti és segíti Naszredint, mert tudja, hogy tetteiben őt is a nép szeretete vezérli és sohasem retten vissza attól, hogy saját éietét kockára tegye, ha az igazságért kell sík rászáll lui. Tudja ezt jól az emir is, aki nagy jutalmat tűzött ki a „felforgató“ Naszredin Hodzsa fejére. Minden őr, minden besúgó őt keresi, de furfangosan túljár üldözői eszén. Az emir azonban elfogat ja mindazokat. akik Naszredin segítségére voltak a szökésben és fejüket akarja vé'ni. Ekkor újra közbelép Naszredin és saját- élete rr TŰZ ES FER Sok-sok tervet készített a díszletező, míg végre Pudovkin filmrendező megelégedését kiérdemelte. Hiszen nem kisebb feladat előtt állott, minthogy felépítse a XVII. századbeli Moszkvát a filmstúdióban. Az operatőröknek is össze kellett szedniök minden leleményességüket, hogy a mozgalmas csatajelenetek, tömegjelenetek fényképezése tökéletesen sikerüljön. Sokszor életveszélyes helyzetben, vágtató lovak és égő házak, repülő dárdák között dolgoztak. A színészeknek is alapos kortörténet-tanulmányokat kellett folytatni- ok, hogy meg tudják teremteni a XVII. század egyik legnagyobb szabadságharcának történelmi levegőjét, a „Tűz és fergeteg” c- klasszikus szovjet filmben. Abban a korban játszódik, amikor a lengyel seregek megszállva tartották Oroszország egy részét, állandóan támadva a szervezetlenül szétszórt orosz parasztcsapatokat. Az orosz nemesség saját népe ellen a lengyel főurakkal játszott össze. Minyin, a nép egyszerű fia, meg akarta akadályozni az orosz nép pusztulását és megszervezte a népfelkelést, amelyben váratlan segítőtársra talált Po- zsarszkij herceg személyében. Lángoló szavaikra özönlött hozzájuk az orosz nép, a legszegényebbtől a jómódú kereskedőig, mindenki tehetségéhez «képest anyagilag Í9 hozzájárult a saját ügyének győzelmére viteléhez. A felajánlott értékekből fegyvereket kovácsollak, ágyúkat öntöttek é§ röviddel ezután tüzes fergeteghez hasonló erővel söpörték el az orosz népfölkelők a jólfelszerelt lengyel és svéd szövetséges csapatokat. Ezekből a harcokból megismerjük a XVII. század harci módszereit és haditechnikáját. Csodálatot kelt az orosz felkelők hősiessége; eleinte csak ököllel, fahusángokka], dorongokkal mentek a vasszárnyakkal ellátott lengyel páncélosok ellen. Csupa ismerőst köszönt a filmben a magyar közönség. Pudovkin, a szocialista filmgyártás kitűnősége rendezte, Livanov, a „Hősök .hajójáénak Rudnyev kapitánya játssza Pozsarszkij herceget. Csirkov, a bátor jobbágylegényt alakítja, Asztagov pedig ezúttal is intrikus szerepkört, III. Zsigmond lengyel király szerepét vállalta. A ,,Tűz és fergeteg‘‘-gel kapcsolatban érdekes megemlíteni, hogy nemrég helyezték el Gorkij város egyik kulturparkjában Minyin és Pozsarszkij szobrát. A filmet 30-án mutatja be a bajai Központi filmszínház. kockáztatásával megmenti barátait. Egy öreg tudós álruhájában a palotába megy és az emir bizalmába férkőzik. Az uralkodó tom- paagyúságát, a vezír és a „bölcsek" tudatlanságát és kapzsiságát kitűnően kihasználja, és végül kiszabadítja az emir fogságában lévő Güldzsant is. Mikor az emir zsoldosai elfogják, úgy tűnik — minden elveszett. Rarátai és Güidzsa megsi. r alják. Úgy érzik, elvesztették egyetlen pártfogójukat, támaszukat. De Naszredint agyafúrtsága legnehezebb helyzetéből 1s kimenti. Őrzőit becsapja és maga helyett Dzsafart kü'ldi a vesztőhelyre. Az uzsorást el is éri megérdemelt büntetése: nem sanyargathatja többé a népet. A bokha- raiak boldogan üdvözlilk életben- maradt nagy barátjukat, aki elindul szerelmesével, Güldzsánnal új városok, újabb kalandok felé, hogy ott is a szegény nép pártfogója legyen. Naszredint, a népmesék örökké mosolygó, zsarnok ellen lázadó furfangos hősét Lev Szverdlin játssza. Kitűnő humorú alakítása elevenen állítja elénk a bokharai szegények pártfogóját. Protozanov rendezésében a filmnek sok mulatságos jelenete van és az elnyomott nép szenvedéseit izgalommal telt képekben érzékeltetii. Az emiir szerepét Mihajlov, Dzsafar uzsorást Ge-ler alakítja remek jellemábrázolással. A filmet június 30-án mulatja be a kecskeméti Városi Mozi. MWfcww■te-Hg.vyaaa11 riwiim— Család és iskola 6'4 oldal — ára a fonni Kapható: MNDSz szervezetekbe'; és SSz ülői Munkaközösségekben i
