Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-28 / 66. szám

Ha minden holdon csak 10 kalász vesz el, az egész országban annyit tesz ki, _____hogy abból egy kisebb falu minden lakója egy egész évig megél A fjúború papfai Hogyan szolgálják Bács-Kiskun megyében az Imperialistákat A dusnoki dolgozó párásítói aratják a gazdag termést. Tud­ják, hogy a munkásosztály, o l’árt segítsége és vezetése tetu lehetővé számukra, hogy az idén újabb lépéssel menjenek előre. Tudják azt is, hogy jó munkájuk­kal a békéért harcolnak. Ez a harc kíméletlen és ke winy. Ott vannak a faluban még a haladás, a szocializmus, a béke ellenségei, akik minden eszközzel az új, a jobb élet ellen hanoinak. Akik a régi világot kívánják visz sza, ahol ők urak voltak, a dol­gozó nép meg rabszolga. Azt a világot ,amikor törvényesen szív­ták a dolgozó parasztok vérit. 'Azt a világot, amikor csendőr szuronnyal, korbáccsal hajszol­ták robotba a falu zsellérnépét. Amikor a megfélemlítés eszközé­vel, fenyegetésekkel, börtönnel tartották kordában a dolgozti nép gyűlöletét. » A haladás, a béke és a szocia­lizmus ellenségei ma is aljas eszközeikkel próbálják megfélem, líteni, fenyegetni a dolgozó pa rasztokat. Ugyanaz az érdekük, mint a háborúra uszító Imperia listáknak, az ágyúgyárosoknak. Ilyen Dusnokon Raffai Alfonz. A község lakói úgy hívják : a háború papja. Nem véletlen, hogy a legaljasabt eszközökkel uszít a demokrácia ellen. Nem véletlen, hogy verés­sel, fenyegetéssel, lelki terrorral próbálja a parasztokat a Szovjet pnió, a Párt, a proletárdiktatúra ellen hangolni. Raffai Alfonz ku 1ák-csemete. Nagybirtokos család­ból származik, 150 hold földjük volt Monor környékén, ahol i legembertelenebb eszközzel zsák mftnyolták ki a cselédeket. Az „istenes pap“ azokat a dolgozókat, akik megtagadták a rabszolga­munkát, csendőrkézre adta. A megértést és szeretetet prédl káló mézes-mázos szavú pap po fonókkal, korbáccsal kényszeri tette a dolgozókat arra, hogy ve. rejtékes munkával megtöltsék az éléskamráját. Ezt az életet akarja visszahoz, ni Raffai Alfonz. Ezért uszít Dusnokon a nép országa ellen. Mert 150 hold földjét a Párt és h kormány azoknak adta, akik évtizedeken keresztül véres verej­tékkel hizlalták a kulák-papot „Jöjjön viasza a múlt, legyen úgy, mint ahogy a múltban volt“ — ezt prédikálta, az egyik má­jusi misén. Arról beszélt, hogy az volt az igazság, amikor a nincstelen parasztok, földnélküli Jánosok éhbérért dolgoztak. Feneketlen Raffai Alfonz gyű­lölete a népi demokrácia iránt. Nem válogatott az eszközökben ez az aljas kulák-csemete, uszíl minden ellen, ami a nép országát erősíti, uszít a termelőszövetkezeti mozgalom ellen, uszít az ara­tás, a termény-begyűjtés ellen. De legfőképpen uszít a Párt el len. Hodovány Pétornének, Ta rnási Jánosné 20 holdas kulák fe­les égé a következőket mondotia : egyszer: „Szövetkezeti tag még a lá­nyod? Úgy hallottam, hogy nem lesz idejük learatni a gabonát, mert jönnek az an­golok és majd akkor a szö­vetkezeti tagokat és kommu­nistákat fel fogják akasztani.“ ,<em nehéz kideríteni, hogy ez is Raffai Alfonztól ered, hiszen /amnfii János L uláft szoros k'ipc-olíithan van a pap­én!. nap. mint nap együtt van i.ak közös vacsorákon vesznek részt, ahol újabb és újabb rém- aíreket eszelnek ki az Amerika- Hangja utasításai alapján, .ilegfélemlíteni a dolgozókat, tel- ai terrort gyakorolni — ez a jel­szavuk és Raffai Alfonz, akinek módszerei a fasiszta Gestapohoz hasonlítanak, kész örömmel hajt­ja végre az imperialisták uta­sításait, hiszen az imperalisták segítségéről, 150 hold földről, végnélkül! papi dáridókról, a dolgozók vérén tömött éléskamráról álmodik, arról, hogy Ismét Igába hajthatja volt cselédeit, hogy korlátlan ura lehet a birtoknak, hogy kedvére Kizsákmányolhatja és alázatosság­ra taníthatja az embereket. A falu lakói egyemberként álltak a béke zászlaja alá. Tudják, hogy a béke a jobb életet jelenti. Raf- fal Alfonz jól tudta, hogy megint csatát vesztett. Ezért uszított a béke, a haladás ellen. „Én nem politizálok, külön­ben sem kaptam utasítást a felsőbb szerveimtől arra, hogy azt aláírjam. Ezért nem is vagyok hajlandó aláírni, ma­gukkal végeztem“ — ez mondta a népnevelőknek, ami­kor felkeresték a békelv alá­írásával kapcsolatban. Ebben az esetben újra leleplezte magát Raf­fai. Ahhoz, hogy csendőrkézre adja a dolgozó parasztokat, ah hoz, hogy korbácsoljon és pofoz­zon embereket, akiket a Horthy- rendszer kiszolgáltatott a kulák papnak nem volt szükség semmiféle eu gedélyre. Abhoz, hogy a békére szavazzon, engedély kellelt. Raf­fai nem a békére, hanem a há­borúra szavazott, az imperialis­tákra, a község dolgozó paraszt­jai, tömegei a békére, a Pártra a termelőszövetkezeti csoportra, az ötéves tervre, — az Imperia listák, a 150 holdak, a kizsákmá­nyolás, a kulákok, Raffaiak el­len. A béke kérdésében csatát vesztett, Raffai nemcsak egy vo­nalon próbálta az imperializmust szolgálni. Uszított ő már 1949- ben, a választások idején is a Párt ellen, Nagyi János kulák- barátjával együtt] akit a népbí­róság kétévi börtönre ítélt demokráciaellenes tevékenysége miatt. Ez a Nagy János már ak­kor is bevallotta, bogy irányítója Raffai Alfonz volt. „Vigyázzatok, nehogy a csajka- rendszerre szavazzatok, mert ha arra szavaztok, el fogják venni, amitek van“. Ezzel akarta meg­akadályozni a Párt választási győzelmét. Ez sem sikerült Raffai Alfonz­nak. A község lakéi tudják, hogy a fejlődő termelőszö­vetkezeti csoport, a gépállo­más, egyszóval minden, ami könnyebbé, szebbé teszi az élelet, a Partnak köszönhető. Raffai itt is csatát vesztett és ezért a gyermekek között az ís- ^yűában próbálkozott. Úgy válté, hogy a gyermekeket még meg tudja féleonlíteni, a gyermekekre még hat a mézes-mázos szó, vogv a pofon. Azt akarta elérni, hogy a gyermekeket a szülök ellen hangolja, hogy ellenséggé nevelje a szülőket és gyermekeket Jól látta ő, hogy a szülőket, aki­ket a demokrácia tett emberré a rabszolgasorsból, nem tuaja meg­győzni, Így hát azt a „módszert“ választotta, hogy a gyermekeken keresztül érvényesíti azt a kényszert, amiben annyi gyakor­latra tett szert. Előfordult olyan esel, hogyi a gyermekeket úgy megverte, hogy az orrukból, szájukból vér folyt. Pacskó Adám IV. osztályos ta­nulót úgy arconvágta, hogy or­rából, füléből csörgött a vér. Raffai jól átgondolt „módszerek­kel“ dolgozott. Tudta, hogy a szülői házban sok szó esik a Pártról. Arról, hogy a Párt tette lehetővé az évtizedekig cselédsorban élő parasztoknak az emberi sor­sot. Ezt akarta kihangsúlyozni azza', hogy gúnyolta a Párt tagjainak gyermekeit. Tervszerűen „dolgo­zott“ Raffai. Hodoványi Márta IV. osztályos tanulót úgy arcul ütötte, hogy orrán-szájján ömlött a vér. Heym Márta IV-es tanulót ugyancsak véresre verte. Az ok: „mert nem tudtak hittanból fe­lelni.“ Az igazi ok azonban más volt: azért ütötte-verte Raffai ezeket a gyermekeket, * mert úttörők voltak, mert kommunisták gyermekei vol­tak. Azok a dolgozók, akik Raffai Al­fonzhoz és hasonlókhoz járatják hittanra gyermekeiket, az ellenség kezére adják azokat. Világosan megmu­tatkozott ez ebben az esetben is: Raffai Alfonz minden eszközzel arra törekedett, bogy megbontsa a család békéjét, hogy a gyerme­keket a szülők ellen nevelje. A veréssel is azt igyekezett elérni, hogy a gyermekek szemrehá­nyást tegyenek szülőiknek, azért, mert azok a termelőszö­vetkezeti csoport és a Párt tagjai. Raffai azt igyekezett elhinteni a gyermekek között: a kommunis­ták és a termelőszövetkezeti cso­port tagok gyermekeinek szen­vedni kell, mert szüleik megbo- csájthatatlan bűnt követtek el azzal, hogy beléptek a termelő- szövetkezett csoportba. A gyer­mekek valósággal rettegnek Raf­iáitól, úgy hogy ha nem készül­tek, nem mernek elmenni a hit­tanórára. Raffai nem véletlenül gúnyolja a földmüvesszövetkezelet se:m. Ezeket mondotta Sipos Gyula VIII-os tanulónak: „Te Sípos, te szövetkezett ügyvezető leszel, ha így haladsz.“ Vagy Matity Mária VIII. osztályos tanulót Így gú­nyolta: „Elvtársnő, legyen szives elmondani a hittant, elvtársnő, miért nem gyónt meg?“ Tervszerű aknamunkát folyta­tott Raffai az Úttörő mozgalom ellen is. „Ezeket ne olvassátok, mert ezekkel a lelketeket elszeny- nyezitek, ez rosszra nevel benneteket, dobjátok a vízbe az olyan írásokat amelyek úttörőkről szólnak. Máshol is a jó gyermekek vtzbe- dobták ezeket.“ így igyekszik Raffai akadályozni, bomlasztani a szépen fejlődő Úttörő mozgal­mat. Azokat a gyerekeket, akik nem engedelmeskedtek neki, az­zal fenyegette, hogy kiközösíti és megbé’yegzi őket. A temetésekkel kapcsolatban is igyekszik terrort gyakorolni. Kopnivanec János ötholdas kis- parasztot márciusban nem temet­te el, A hozzátartozóknak azt mondotta, hogy mivel nem gyónt meg, mines helye a temetőben és nem fog sem misét, sem egyéb szertartást szolgáltatni részére. Tegyenek, amit akarnak. — A közismerten istentelen Mátéfi Já­nos 50 holdas kulákot azonban kész örömmel elíemetle, ped'ig az részeges, iszákos volt, sóba nem gyónt. Raffai itt is megmutatta a dolgozó nép Iránti gyűlöletét: azzal a szándékkal * csinálta A mélykúti Hámán Kató termelő csoport eliotjadta a nagyssénási Dóxsa- csopori versenykihívását Hz asszonyok csatlakoztak Szeme Miiiályné felhívásához Kedves Szerkesztő Elvtársi Olvastuk a vasárnapi „Szabad Nép‘‘-ben, hogy a nagy szénási üózsa-termelöcsoport termény beadási versenyre hívta ki az összes teimelőszövetkezeti csoportokat. Közösen olvastuk a „Szabad Nép”-nek ezt a cikkét és nyomban elhatároztuk, hogy elfogadjuk a versenykihívást. Csoportunk 19i9 augusz­tus 26-án alakult. Egyéves fennállásunkat azzal akartuk mél­tóan ünnepelni, hogy százszázalékban teljesítjük a verseny- felhívás feltételeit. A mi területünkön a gabona valamivel későbben érik be. Ennek ellenére termésünknek közel felét már learattuk. Búzánkat már 88 százalékban. t De a csoport asszonyai is áttárgyalták Szente Mihályné, a katymári Sztahánov-termelőcsoport elnökhelyettesének ver­senyfelhívását. Elfogadták a kihívást. Verseny munkánkkal azt akarjuk bebizonyítani, hogy mi­lyen szilárd hívei vagyunk a népi demokráciának. Hálánkat akarjuk leróni a munkásosztálynak és élcsapatának, a Párt­nak, amiért annyi segítséget nyújtott. Eddig a kisszállást gépállomás nyúlt a hónunk alá. Most Mélykútra is elküldte a munkásosztály nagykövetét: a gépállomást. Segítségével még eredményesebben tudunk majd harcolni népünk boldog jövő jéért, a szocializmus építéséért, a békéért. Elvtársi üdvözlettel; A Hámán Kató termelőcsoport nevében Szabó Béláné üzemi párttitkár Gyetvai Ferenc elnök. K m r rr I ozos szerűbe hordják a gabonát azokban a községekben, ahol már az ara­tás befejezéséhez közeledik A dolgozó nép rájött arra, hogy a közös szérűbe hordás­nak számos előnye van. A kö­zös szérű nem új dolog a falu dolgozói előtt. Azelőtt is ! előfordult, hogy cséplés előtt 8—12 család egy szérűn rak­ta asztagba a gabonáját, .tíz megkönnyíti a termés őrzését. A közös szérűt könnyebben lehet szemmel tartani, mint a szétszórt asztagokat. De meg­gyorsítja a cséplés munkáját is, mert nem kell a gépet sok­felé húzatni. A gépet is, az időt is jobban tudjuk kihasz­nálni. Az idei termés szemben is, szalmában is jóval nagyobb, f mint az elmúlt éviek. A jó f termés' természetesen több dolgot ad a gépeknek. Min­den gépet amennyire lehet, ki kell használni, hogy időben elcsépelhessük kenyérgabo­nánkat. Szükséges tehát a cséplési munkának jobb meg­szervezése. Ezért javasolja a kormányrendelet, hogy a dol­gozó parasztság törekedjék arra, hogy a cséplést közös szérűn végezze a cséplőgép, így jobban használjuk ki a gépeket, de üzemanyagot is takarítunk meg. A dolgozó parasztság jelen­tős része — saját tapasztala­taiból is, kormányunk taná­csából is — jól látja a közös szérű előnyeit. Számos köz­ségben már ki is jelölték a közös szérűket. A megye észa­ki részén, ahol a homokos ta­lajon a gabona előbb érett be, már meg is kezdték a közös szérűbe való hordást. Míg a dolgozó parasztok szállítják a tarlóról a kévéket a közös szérűbe, addig a kulákok min­dent elkövetnek, hogy itt is ártsanak. Rémhírek sustorog- nak arról, ,,hogy minden ga­bonát elvisznek”. Habár ezek a kulák-rémhírek átlátszók, mégis egynéhány községben a kulákoknak sikerült megté­veszteni a dolgozó népet. Sok községben kisgyüléseken ma­ga a dolgozó nép leplezte le ezeket a hazug híreket, a ku­lákok ,,jó tanácsait’’. ' A Népfront Bizottságok magyarázzák meg a dolgozó parasztságnak, hogy kormá­nyunk miért tanácsolta a kö­zös szérűn való cséplést. . De leplezzék le az ellenség akna­munkáját is. A népnevelők fokozzák felvilágosító munká­jukat, konkrét helyi példák­kal mutassák be a közös szé­rű előnyeit és mutassanak rá arra, hogyan tör a kulák és annak szövetségese, a kleriká­lis reakció a nép érdeke el­len. Népnevelőink éberen őr­ködjenek azon, hogy a ku- lákság ne tudja a döntő kér­dést elkendőzni. ezt, bogy megfélemlítse, ter­rorizálja a falu kisparasztj ait, megbélyegezze azokat. Raffai aljas tevékenysége nem járt sikerrel. A falu dolgozó pa­rasztjai az aratás-eséplésnél vi­lágosan látják, hogy itt sem elvont kérdésekről folyik a vita. Hanem arról, hogy legyen béke, több kenyér, gaz­dag aratás, megvalósuljon az ötéves terv. Raffai Alfonz az el­lenkezőjét akarja: háborút, szol­gasorsot, a termelőszövetkezeti csoportban dolgozó parasztoknak korbácsot, meg csendőröket. A falu dolgozói előtt világos, bogy Raffai kulák plébános nem a vallás védelmében, hanem a 150 bold, a ki zsák mányolök védelmében harcol aljas eszközeivel. Ezért követeli a falu dolgozó parasztsága: távolítsák el és szün­tessék meg a gyermekeket a szü­lők ellen nevelő, az aratás, csép­lés e len uszító, a békére törő kulák-papot. Raffai Alfonz nem az Isten szolgája, hanem az im­perialisták, a háború ügynöke. Ezért gyűlölik a dusnoki dolgo­zók, ezért követelik megbünteté­sét. Az aljas knlák-pap orvláma dásaira azzal válaszolnak,- hogy még erőteljesebben, gyorsabban folytatják- az aratás-cséplés mun­káit. G. Z

Next

/
Oldalképek
Tartalom