Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)
1950-06-30 / 68. szám
Két község a szállítási szerződések sikeréért Jánoshalma vezet, de Mélykút is igyekszik behozni a lemaradást A Jánoshalmái földművesszö- vetkezetben mint győzelmi jelentést mutatja Király .Tános ügyvezető a szállítási szerződések eddigi eredményét. Az összesített kimutatás 800 mázsát mutat máris, és ez a szám napról napra emelkedik. — Tavaly 900 mázsa gabonát gyűjtöttünk be „C“ vételi jegyire — mondja az ügyvezető. — Amint a jelek mutatják, az idén nyugodtan számíthatunk az 1000 mázsára. AMIKOR A SZÁLLÍTÁSI szerződésekről szóló rendelet megjelent, Jánoshalmán azonnal telje! erővel ráfeküdtek a munkára 100—160 főnyi népnevelő azonnal megindult a községben és házról házra járva egyénenként magyarázta meg a dolgozó parasztok nak a szerződéskötés jelentőségét A kisgyűlés is jó, de az egyéni agitáció vezet csak jó eredményre — a helyes elvek alapján elindított munka azután fokról- fokra meghozta a sikert. Az első napon még csak 73 mázsa futott be. A másodikon ez a szám már 177-re ugrott fel. Az ötödik napon érte el csúcspontját, amikor 420 mázsára kötöttek szerződést. És a lendület azóta csak fokozódik. A NÉPNEVELŐ MUNKÁBAN a .Párt népnevelői mellett a szövetkezeti aktívák jártak az élen, mint Mikiás Károly termelési fe lelLS, Szölősi András terményr felva.'árló és nem utolsó sorban Király János ügyvezető, aki szerényen -elhallgatta magáról, hogy a legjobb eredményeket érte el. A népnevelők fáradságot és időt nem kímélve magyarázták meg töviről hegyire a prémiumot, a szerződések gazdasági és politikai jelentőségét és az alapos, egyénekre menő agitáeiós munka eredményeképpen Jánoshalma büszkén vezet a déli községek között a szállítási szerződések megkötésében. A HASONLÓ TERÜLETTEL és gazdasági adottságokkal rendelkező szomszédos Mélykút községben kezdetben alapos lemaradás volt és most kezdenek lassan egyenesbe , jönni, A lemaradás oka, hogy éppen az ellenkezőjét csinálták, mint Jánoshalmán: nem fektettek elég súlyt az egyéni agitációra. Denáí a nagynehe zen összeíoborzott 30 főnyi népnevelő csoporttal nem is lehet úgy átfogó munkát végezni a községben. Ennek oka pedig az, hogy a pártszervezet és a népiszervek több községhez hasonlóan jtt sem tudják kiragadni a feladatok közül a legdöntőbbet. Könyvnapi előkészületek és egye" bek szétforgácsolták a meglévő erőket és az egyébként pedig nagyon is szorosan összefüggő feladatokat nem tudták összekapcsolni az aratás, csépié« és betakarítás most legdöntőbb kérdésével. A MEGINDULÁSKOR a kihűlésekre szorítkoztak, majd amikor látták, hogy az eredmény így nagyon gyenge, aktívabban kezdték az egyéni meggyőzést használni. A párt- és tömegszervezeti aktívák kitűntek itt is a munkában, | különösen az asszonyok. Bogár Mihályné Défosz ügyvezető ' 75 mázsára hozott be szerződést egy nap alatt, Rostás Etelka MNDSz népnevelő is szép eredményeket ért el. DE A SZÁLLÍTÁSI szerződések még ma is 350—400 mázsa körül mozognak, ami bizony nagyon lassan halad afelé, hogy a tavalyi 20 vagonos tételt elér je. Már' pedig a mélykútiak sem akarnak lemaradni bizonyosan és az eredmény meg is fog mutatkozni rögtön, ha szakítanak a kényel- meskedö. „megy az majd magától“ állásponttal és minden erőt felhasználnak a szívós egyéni agitációra. Az idő sürget, igyekezzék hát a mélykúti földművesszövetkezet is! így készül Baja dolgozé parasztsága a cséplésre és a gakonabegyüitésre A bajai határban vígan megy a munka. Rendre dűlnek a keresztek. Az őszi árpa aratását teljes egészében befejezték. A rozs 80 százaléka már keresztekben áll a tarlón. A búzavetés sorai is ritkulnak a kaszák nyomán. A munka 50 százalékban már itt is befejezést nyert. Csak a mé- ! lyedésekben az úgy nevezett Sárközben áll még a búza. Itt még nem érte el viaszérését. A gabona összehordására és begyűjtésére is megindultak az előkészületek. Eddig 103 közös szérű felállítására adtak ki engedélyt. De még 32 szérűengedély elbírálása van folyamatban. Egy-egy szérű átlagban 300 kereszt gabona begyűjtésére alakalmas. Az aratás megindulásával egyidő. ben a város négy helyén létesítettek tűzőrségi megfigyelő állomást. A Disz tagjai lelke, sen vállalták a megfigyelő szolgálat ellátását. A Földművesszövetkezet gabonaraktáraiban már végrehajtották a féregtelenítést és j a tisztogatást. A szükségrak. i árak is készen várják a bőséges termés befogadását. Dől. gozó parasztságunk egyre másra köti szállítási szerződéseit. Két nap alatt a Föld. művesszövetkezet 249 mázsa rozsra, 30 mázsa árpára, 10 mázsa zabra és 428 mázsa búzára kötött szerződést. A cséplőgépek és a cséplőgépmunkások beosztása is megtörtént. Mindezek mellett, hibák is mutatkoznak a bajai határban, a védőszántások alkalmazásának elhanyagolásában. A learatott területek alig egy-két százalékban folyik a tarlóhántás. A népnevelő munka fokozásával kell pótolni a hiányosságokat, melyben ott van a keze a klerikális reakciónak és a kulákságnak. A reakció azt terjeszti, „minek a nagy sietség a munkával, hiszen az aratást a múltban, cs^k június 29-6n kezdték el. Dolgozó pa. rasztságunk nem hallgat a reakció ezen hangjára, hanem lelkesen folytatja munkáját, hogv június 29-re az aratási munkálatok 80 százalékát be. fejézze és július első napjaiban az aratási munkálatok tel. jes egészében való elvégzésével szolgálja ötéves tervünk első tervévének mezőgazdasági sikerét. Mindenütt boldog és vidám emberekkel találkoztam Mit látóit parasziküldöUségüRk Cssiisziovékiákan 1 Tizenöttagú parasztkülüöttség járt kétehetes tanulmányúton a baráti Csehszlovákiában. Közöt. tűk volt Halustyilc Mihály dolgozó paraszt, a DÉFOSz bács-kiskunmegyei titkára is. A felszabadulás előtt gazdasági cseléd és kubikos volt. A népi demokrácia jó munkájáért most méltónak tartotta, hogy a szocializmust építő csehszlovák dolgozók munkájának eredményeit tanulmányozhassa tizennégy dolgozd társával együtt. — Soha még ilyen utazásban nem volt' részem — mondja. — Nem járhattam én külföldre, örültem azelőtt, ha a kenyeremet megkerestem. Boldog izgalommal indultam az útra, amely örökre felejthetetlen marad számomra. Végig úgy éreztem, mintha testvérek között járnék. A csehszlovák dolgozók: testvéreink. Elhalmoztak minden jóval bennünket és a legnagyobb szeretettel vet ték körül a magyar küldöttség tagjait. Elmondja Halustyik Mihály, hogy amerre csak jártak, diadalkapuk várták a küldöttséget. Kis falvakban, községekben, szövetkezeti csoportoknál mindenütt lelkes fogadtatásban volt részük. A diadalkapukon magyarnyelvű felírás fogadta őket : Éljen Rákosi Mátyás! I — Gyönyörű volt a Tátrában, j Karlove Variban is jártunk és ! még sok más, szebbnél-szebb fürdőhelyen. Azelőtt odajártak a magyar földesurak, mágnások, hogy elszórják a dolgozó nép ve- i rejtőkének gyümölcsét. Ma mái munkások és parasztok üdülnek ott, közöttük magyarok. Beszélgettünk az ott pihenő magyar dolgozókkal, akik nagyon sok jót és szépet mondtak a csehszlovák nép irántuk megnyilvánuló barátságáról. Járt a parasztküldöttség az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és alkalma volt meggyőződni, hogy a csehszlovák dolgozók milyen sikeresen építik a szocializmust. A dolgozó parasztság a Kommunista Párt vezetésével komoly sikereket ért el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Növekednek az állami gazdaságok, szaporodik a traktorok száma, emelkedik a dolgozók élet. színvonala. — A falvakban és városokban, a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben mindenütt boldog, derűs emberekkel ta Iái koz tam — mondta befejezésül Halustyik Mihály. Egymásnak adják a kilincset a szalkszentmárloni fildmfvesszövetkezet ajtaján Több lesz a kenyerük, biztosabb a békéjük — Vak emberként tapogatóztunk addig, amíg Rákosi Mátyás ki nem nyitotta szemünket — emlékezik vissza Németh Ferenc újgazda. — Amióta az itteni párt- szervezetből kiseprűzték a nem oda való elemeket, azóta pár- tonkívüli létemre szüntelenül érzem a pártszervezet szerető segítségét, iránymutatását. Azóta érzem, hogy egy nagy, erős tábor, amelynek gondoskodása rám is kiterjed, útmutatását érdemes követni. A szalkszentmártoni pártszervezet a vezetőség újraválasztásának taggyűlésén kiküszöbölte a hibákat, az ellenség ügynökeit, a jobboldali szociáldemokratákat, akik a Pártba befurakodtak és akik a község élére kei ültek, eltávolították. Benkő József minden hatalmat magához kaparintott. Egy személyben volt párt- titkár, községi bíró, hitelszövetkezeti felügyelőbizottsági elnök, földművesszövetkezeti pénztáros. DÉFOSz Irodavezető, vadásztársasági elnök és a Népfront elnöke. Szekértolóit, Kovács Györgyöt, Kovács Józsefet, Faul Ferencet bejuttatta a legfontosabb állásokba. Szalkszentmárton község ben elsorvadtak a tömegszervezetek, elidegenült a dolgozó parasztság a Párttól. Amióta kiküszöbölték a hibákat, azóta Szalkszentmárton községben is megváltozott az élet. Tavaly még nehezen ment a terménybegyűjtés, most egymásnak adják a kilincset a földmü- vesszövetkezet irodájában azok a dolgozó parasztok, akik szállítási szerződést akarnak kötni. Elsőnek Kincses István irta alá a szerződést, utána Szilágyi József és Tamási Károly nyitották meg az aláírók hosszú sorát. — Soha sem volt ilyen jő ára a gabonának — fűzi a szót Kincses István. — Emlékszem, a háború előtt akármilyen jő termésünk volt, nem sokra mentünk. Volt idő, amikor 6 pengőt kaptunk egy mázsáért bolettával együtt. — Nincs is máshol Ilyen ára a búzának, úgy hallom — veszi át a szót Szilágyi József. — Ami marad, azt szállítási szerződésre kötöttem le. Higyjék el, amikor a cséplőgéptől a raktárba szállítom a búzát, nem azért a 6 forintért teszem. Én nem a jutalmazott búzát szállítom, hanem a jövő évi kenyeret, az én kenyeremet, a mi kenyerünket, az ország kenyerét. Az asszonyok is lelkesen harcolnak az aratási csatában. Az asszonyok jő része azelőtt a reak- ció befolyása alatt volt, de ma már egymással állnak versenyben, hogy ki végez jobb és több kő zösségi munkát. Az MNDSz tag jai segítettek a gabonaraklárak fertőtlenítésében. Az asszonyok is részt vesznek a tüzfigyelő szolgálatban, sőt még csépié?, ellenőr is kerül ki közülük 11a liádi Györgyné személyében. A községben 23 kuiák van. mindent elkövetnek, hogy akadályozzák a minisztertanács Határozatának zavartalan végre hajtását. Ezek azonban manap ság magukra maradtak. Elszigetelt emberek ők. A község dolgozó parasztsága nem hallgat többé rémhíreikre, nem veszi igénybe „szaktanácsaikat“. A Várira hallgatnak és a ter melöcsoportra. — Munkánkat úgy végezzük, hogy félszemmel n csoporta tekintünk — mondja Csőke József, — mert ha úgy csináljuk, mint ők, akkor nem valljuk kárát. Az ősszel nem egv dolgozó paraszt kéri majd a felvételét a csoportba. A csoport földjén kattognak az aratógépek, a szomszédos parcellákon pedig suhannak a dolgozé parasztok kaszái. Csőké József, Meleg Pál, Mészáros István nyo mában az egész falu arat. Dűlő- dűlővel versenyez, hogy melyik lesz előbb kész az- aratással. Az élen járnak Borbély Mihály és Lencsés Sándor. Az ő nyomukban haladnak a többi dolgozók, mert tudják, hogy munkájuk eredménye a legszebb jutalom, ami dolgozó embert érhet : több lesz a kenyerük és biztosabb a békéjük. Kalmár Ptíl újítása egy percre csökkentette arőzseköte^elést a rémi erdőgazdaságban Rémen az Erdőgondnokság erdeiben serény munka folyik. 10.000 holdon terülnek el az erdőségek, melyekben az ősszel és folytatólagosan most tavasszal csemete telepítések folytak. 160 holdon fekete fenyőt telepített az Erdőgondnokság és 130 holdon akáctelepítésre került sor. A telepítéssel egyidőben 160 holdon folyt a kitermelés. 151 holdon a gyérítés és 9 holdon a véghasználati kitermelés. Az Erdőgondnokság 220 dolgozót alkalmaz az erdei munkálatokban- Ezidőszerint az erdősített rész kapálását végzik. A dolgozók páros versenyben igyekeznek a szocialista munkaversenyben újabb és újabb eredményeket elérni. A brigádok közül Juhász Piros brigádja 220 és Benyák Mihály brigádja 200 százalékos állandósított termelési ered. ményeivel mutatja az irányt a munka fokozásában. De nem marad el mögöttük Dancsó Péter brigádja sem. Tokodi Julianna női brigádja is állandóan fokozódó munkateljesítésével igyekszik a kapálás eredményeit növelni. Lelkes munka folyik^ az Erdőgondnokság 20 holdas csemetekertjében. Az itt nevelt facsemeték szolgálják a fásí. j tás feladatait. Gondosan kezelik a csemetéket a dolgozók, mert tudjákt hogy ezzel a munkával nagyban növelik . népgazdaságunk erejét. Vidámabban és gyorsabban ' megy a munka a rőzsekötege- legelésben, mióta Kalmár Pál újítását alkalmazták az Er dőgondnokságon. Az eddigi 3 perces gúzsbakötés, 1 percre ! csökkent. Kalmár Pál újítása [ harapófogószerű prés, mely fogaival összepréseli az ősz- szekapart rozsét és a prés te. tején alkalmazott lánccal a rőzse könnyű szerrel kötegelhető. Az Erdőgondnokság dolgozói tudják, hogy újításaikkal és észszerűsítéseikkel nemcsak a maguk számára teszik köny- nyebbé a munkát, de rajta ke. resztül — az elavult munka- módszerek kiküszöbölésével, — gyorsítják a munkamenetet is. Erre tanították őket a Szovjetunió gazdag tapasztalatai, melyeket gyakorlati munkájukban igyekeztek megvalósítani. Szervezőkel » felvesz a kiadóhivatal
