Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-07 / 49. szám

A kecskeméti gépállomás gépenkim 50 vagonos cséplési versenyre hívta az ország valamennyi gépállomását sát. A gépállomások versenymoz­galma a csépi és közeledtével is­mét magasba szökik; sorra szü­letnek meg a versenykihívások. A kecskeméti gépállomás is megismételt tavaszi kezdeménye­zését : cséplési versenyre hívta az ország valamennyi gépállomását. Felhívásában vállalja a gépen­kénti 50 vagonos cséplési átlagot és a szemveszteség félszázalékra valö csökkentését. A kecskeméti gépállomás az őszi munkálatokban országos ver­senyt nyert. Ezzel a lendülettel indultak a tavaszi kampányban is és a gépállomás dolgozóinak fokozódó öntudata, a jő munka­megszervezés a tavasz folyamán Is biztosította a sikereket. Tiz dob várja a csapi est... A „Vörös Csillag“ ifi-brigád messze előretört a tavaszi ver­senyben. Tervét átlagosan 13C százalékra teljesítette. A brigá­don belül Juhász Kálmán 22C százalékos teljesítményt ért el, vagyis április 4-re vállalt 120 százalék felajánlását átlagosan iOO százalékkal még túl teljesí tette. A többi ifi is példamuta­tóan vette ki részét a tavaszi terv végrehajtásában. Herczeg György teljesítménye 180—200 százalék körül forgott, Konfdr Gábor 180, Baranyi Sándor 140, K. Kiss Jó­zsef 135—140 százalékra teljesí­tett átlagosan A gépállomás udvarán ponyvák védik a szemerkélő esőben az üzemképes cséplőszekrényeket. Tíz nagy dob sorakozik egymás­melleit, valamennyinek a javítá­sát határidő előtt, már június 1-re befejezték. — Brigádjaink a javítási mun­kákban is lelkes versenylendület­tel végezték az előkészületeket — magyarázta Kasnya Mátyás ál­lomásvezető. — A „Szorgalom“- brlgád vezetője, Tóth Pál 20C százalékra végezte a javításokat. Az „Akarat“-brigád Hajsza János vezetővel az élen 186 százalékot teljesített. A szerelőműhelyben is alábbha­gyott a lendület. Túl vannak a munka nagyján. Az összes erő- és munkagépek készenlétben sora­koznak. A brigád Pálinkás Imre brigádvezetővel 220 százalékos teljesítménnyel ugyancsak ha­táridő előtt befejezte a gépek ja­vítását. Az ifik készülnek a Kongresszusra Az ifik lelkes sürgés-forgása szembetűnő a gépállomáson, ökot most külön tűz is fűti : készül­nek a kongresszusra. Eddig vál­lalt felajánlásukat: az összes tárcsák kijavítását három héttel június IS. előtt hefejezték. A munkálatok során 250 százalékos eredményt értek el. Vezetőjük: Gálos László, lelkes szervezője az ifjúság versenyének. Arca naphosszat örömtől ragyog: tár­sai küldöttnek jelölték az Egysé­gesítő Kongresszusra. Minél inkább közeledik június 18., az ifjak lelkes készsége an­nál nagyobb méreteket ölt. A tárcsák megjavítása után új munkába kezdtek : aratógépeket állítanak üzemképes állapotba, hogy segítsék azokat a termelő- csoportokat, ahol az aratásban kevésnek nuit átkozik a kézierö. K’híviék az ország valamennyi gépállomását A gépállomás dolgozói azonban nem elégednek meg az előkészü- letek helyes és Időben való el-! végzésével. Egyébbel is elő akar­ják segíteni az idei gazdag ter­més zavartalan gyors belakarítá A határban a sárguló vetések az aratás közeledtét jelzik. S a gépállomásuk segítsége most is, mint a gazdasági év bármelyik szakában, dolgozó parasztságunk mellé áll, hogy Ismét és ismét bebizonyítsa a munkás-paraszt összefogás szükségességét és en­nek az összefogásnak eredménye­képpen sikerrel záruljon öléves tervünk első évének a mező- gazdaságra eső szakasza. felsSszenlivánon a délszláv anyanyelvű doisozúk az „Esőre“ Fermeiiszivelkezeü Csoportban boldog jövőjüket, gondtalan él élüket alakítják Felsőszentivánon az Előre ter- melőszövtkezeti csoport tagjai büszke örömmel újságolják, hogy a minisztertanács határozatát a növényápolás fokozásáról mara­déktalanul időben teljesítik. A kukorica kétszeri kapálását mái befejezték. Végeztek a cukorrépa egyelésével és a kétszeri kapá­lás teljesítésével, megelőzték a „Dózsa“ termelőszövetkezeti cso­portot. A csoport 28 tagja közül 21 délszláv anyanyelvű. Vala­mennyien egykor Vilma-puszta urainak kizsákmányoltjai vol­tak. Versenyben a munkacsapatok A csoport tagjai három mun­kacsapatban végzik a munkát. A „Petőfi“ munkacsapat vezetője Bodós József, a „Vadllbáé“ Bún dity Iván és a „Vörös Csillagé“ Bedzsula Stipán. A munkacsapa­tok egyiűásközötii versenyében a ,Petőfi" csapat halad az élen. Példát mutatott a minőségi mun­kában és a munka tervszerű meg­szervezésében. A csoportban teljes az egyetér­tés. A magyar és délszláv anya­nyelvű tagok teljes egyetértésben végzik a munkát. Valamennyien tisztában vannak a munkaegység kiszámításával. Soraikban tizen a Párt tagjai és azon vannak, hogy megalakítsák üzemi párt- szervezetüket ! Mihalovics Katalin, aki az if­júság soraiban mutatott irányt jó munkájával a szocialista ter­melésben, most is élén van a krumplitöltögetésnél. A csoport délszláv anyanyelvű ; dolgozói közül Bundity János és I Bedzsula Lajos arról az örömről ja kenyérgabonát... beszélnek, hogy jövőjüket, mini biztosílja a nagyüzemi gazdálko clás. A nagyüzemi gazdálkodna biztosítja jövőjüket — A borotai gépállomás trak­torai végezték el a szántás-vetési munkálatokat. A mély szán lás és a helyesen alkalmazott műtrá­gyázás gazdag termést ígér. — A tervszerű munkabeosztás és a kialakuló versenyszellem pe dig biztosítja a munkálatok ídőn- beiüli teljesítését. Marcsinko Mihályné a csoport elnöke. — A Szovjetunió gazdag ta­pasztalataiból merítünk útmuta­tást és a munkásosztály segítsé gével alakítjuk jövőnket. A kez­deti nehézségeket hamar legyűr­tük és ma már példát adunk egyénileg dolgoző parasz'Ságunk­nak — mondja büszke mosoly- lyal.^ És valóban. A termelőszövet­kezet határa olyan, mintha zöld szőnyeg borítaná. — Minden perc, amit a növény- ápolásban elvesztünk — magya­rázza Hodos József — az ara­tásnál, a betakarításnál bosszulja meg magát. De minden perc, amit nyerünk, bőven megtérül. Ezért még jobban kiszélesítjük a munkaversenyt, mert ezzel elér­jük azt, hogy aratásig feltétlenül befejezzük a növények ápolását. Már hozzáláttunk a tengeri har­madszori megkapálásához, de megigazítjuk a már fellöltögetett burgonyát is, hogyha elérkezik az aratás ideje — és ez a rozs­nál már nincs is olyan messze mindnyájan betakaríthassuk Szélesedik megyénk iermelőcsoporijainak versenymozgaima nagy lendületet A munkaverseny terén a ter­melőcsoportokban állandóan fokozódó lendület tapasztal­ható. Több helyen az egymás­sal szomszédságban lévő cso­portok egymást minden mun­kával kapcsolatban kihívták versenyre. A versenyben álló kecskeméti „Dózsa”- és „Pe­tőfi‘-csoportok hetenként kö­zösen értékelik ki egymás ; munkáját. Ez a kiértékelés I mind a munkának, mind a Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG kiadóhivatalát áthelyeztük KECSKEMET Szabadság>tér 1/a. Hirdetések és előfizetések felvéteie Szikra üzlet mellett. versenynek ad. A versenymozgalom kiszé­lesedése következtében egyes csoportok kimagasló eredmé­nyeket értek el- A kiskunha­lasi „Vörös Szikra1’ termelő­csoport tagjai a növényápolás­ban, több mint 300 százalékos eredményt értek el. A kun- szentmiklósi járásban a cso­portok átlagosan 150—200 százalékos eredménnyel dol­goztak. Több termelőcsoport­nál — a tassi „Dózsa'1 és a szabadszállási ,,Dózsa’l-cso- portoknál — bevezették az egyéni versenyt, ami nagy­mértékben fokozza a verseny- szellemet. De vannak csopor­tok, amelyek még mindig nem fektetnek kellő súlyt a brigád és a munkacsapat szervezésé­re. Nem kielégítően működ­nek: az após tagi „Dózsa’-, a szabadszállási „Petőfi4’- és a lajosmizsei „Törekvés'‘-terme főcsoportok munkacsapatai. Harcoljunk minden szem gabonáért ! A DÉFOSZ Országos Köz­pont május 17-én körlevélben értesítette az összes DÉFOSZ szervezeteket az idei aratási, cséplési munkálatok idejében való elvégzéséről. Meghatározta első feladat­nak, hogy az aratási munkák ra június 5-ig, cséplési mun­kákra pedig június 10-ig a munkásokat le keli szerződtet­ni. Az alapszervezeteknek kül­dött körlevelet a legtöbb szer­vezet nem olvasta át, fiókjá­ban elsüllyesztette. Ott, ahol átolvasták, mint például a kis­kőrösi és kalocsai járásban, a körlevél tartalmáról a kuiák- ság elég gyorsan szerzett tu domást és már a Magyar Népköztársaság miniszter- tanácsának az aratás, cséplés és terménybegyüjtés végrehaj­tásáról kiadott határozata előtt megkezdte támadását, mégpedig olyan formában, hogy hireszteli: „tavaly sem kötöttünk szerződést, csak közvetlen az aratás előtt. Mé gis befejeztük az aratást. Nem érdemes szerződést köt­ni, mert a szerződéskötés kö­telezi a munkavállalót a kol­lektív szerződésben megállapí­tott bérekre. Az idei termés elég jónak mutatkozik s így többet tudunk fizetni, mint amennyit a kollektív szerző­dés biztosít, főképpen, ha napszámban, ’ vagy órabérben dolgoznak nálunk.1’ Ezeket a támadásokat a községi DÉFOSZ szervezet vezetősége nem vette észre. A járási titkárok, valamint a megyei titkárság sem figyelt fel kellő időben. Mind a Já­rási titkárok, mind a megyei titkárság megelégedett azzal, hogy a községben dobszó, il­letve hangos híradó, vagy a közérdekű hírszolgálat útján értesítette a lakosságot az ara­tási szerződés időbeni megkö­téséről. Nagy mulasztást követtek el a járási titkárok azzal, hogy mellőzték az egyéni agitációt, a politikai felvilágosító mun­kát. A megyei titkárság pedig azzal, hogy az ellenőrzést nem gyakorolta kellőképpen, nem Vette észre, hogy a kulákság szervezetten -támad. Nem lát­ták hogy a dobolás, a hangos­híradás, valamin a közérdekű hírszolgálaton keresztül foly­tatott agitáció nem elegendő. Erre nem figyelmeztettük a járási titkárokat. Az egyéni agitáció helyett szervezeteink vezetősége inkább fenyegetés­sel próbálta a szerződéskötést megsürgetni, úgy, hogy aki 5-éig nem köti meg a szerző­dést, szigorú büntetést kap. Ezt a munkavállalók felé han­goztatták, de a kulákság felé nem alkalmazták. így nem­hogy elősegítették volna a szerződéskötés meggyorsítá­sát, ellenkezőleg, hátráltatták. Nagy hiba volt az is, hogy a járási titkárságon, — de a megyein is — nagy volt aa elbizakodottság. Ez figyel­münket a veszélytől elterelte s az ellenségnek erőt adott. Nem tekintettük harci kér­désnek a szerződés időben való megkötését. Ezért a kiskőrösi járásban a dolgozó parasztság a kulákság nótáját fújja s azt hangoztatja, „ha 5 éra nem kötjük meg a szerződést, majd meghosszabbítják. Kü­lönben most el vagyunk fog­lalva a növényápolással, ka­pálással, ami sürgősebb, mint a szerződéskötés’1. — Fontos a növényápolási munka is, de a DÉFOSZ nem tudta a kettőt úgy összekapcsolni, hogy egyik a másik kárára ne men­jen. Megnehezítette a munkát az is, hogy a Párt alapszerve­zeteinek vezetősége, valamint a járási pártbizottság sem folyt bele ebbe a munkába kel­lőképpen. Hiányosság még az is, hogy sok községben későn kapták meg a szerződés-nyom­tatványokat, mint például La- dánybenén, ahova június 3-án még a központ nem juttatta el azokat. Kénytelenek voltak bejönni Kecskemétre a városi DÉFOSZ szervezethez nyom­tatványért. Komoly gondot jelent tehát az aratás, a cséplés, a begyűj­tés munkájára való felkészü­lés. Az aratás zavartalan le­bonyolítása érdekében sürgő- sen ki kell küszöbölni az ed­digi munkában már napvilág­ra került hiányosságokat. Job­ban kell megszervezni mun­kánkat. Ki kell szélesíteni a kisgyülések hálózatát. Fektes­sük szélesebb alapokra a fel- világosító munkát-, mozgósít­suk az összes rendelkezésre álló tömegszervezeti aktívá­kat: Harcoljunk minden szem gabonáért, minden kulák mesterkedés, támadás ellen. Gátoljuk meg, hogy a kulák már az aratási szerződés köté­sekor se tehessen kárt a bő­séges kenyérben. Az aratási szerződések, majd pedig a cséplési szerződések idejében való megkötésével biztosítani tudjuk az aratási, cséplési munkálatokhoz a szükséges munkaerőt. Ezzel és a továb­bi jó munkánk eredménye­ként pedig az ország dolgozói­nak jövőévi kenyerét. SOMOGYI JÓZSEF DÉFOSZ-szervező titkár Egyes járásokban nagy az eltérés a kimutatott és a tényleges mező- gazdasági művelési területek között A mészigényléssel kapcsolóiban összeírták a szőlőket. Ekkor napvilágra került, hogy egyes já­rások területén igen nagy az el­térés a kimulatott és tényleges -szántók között. Sok kulák szán­tóját szőlővel ültette be, a műve­lési ág változását nem jelentette és így kevesebb adót fizet. Ré­gebbi bevallások szerint a kecs­keméti, a kiskőrösi, a kiskunfél­egyházi, a kunszenltpiklósi és a dunavecsei járás, valamint Kecs­kemét és Kiskunfélegyháza város területén a régebbi és a perme­tezőszer igénylésekor beadott sző­lők között 12.000 hold a különb­ség. Ez azt jelenti, hogy ez a 12 ezer hold szőlő után a kulákok nem fizetnek adót, vagyis csak a rendes szántóföld után járó adót fizetik. A Mezőgazdasági Igazga­tóság megkezdte az ügy kivizs­gálását és az adócsalók leleple­zéséi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom