Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-21 / 60. szám

üatymáron megkezdték az árpa aratását Æ Uössség délszláv anyanyelvű dolgozói Három isstcs-l szervezneR Katymár dolgozó népe évszáza­dokon keresztül a hatalmas I.a- tinovlcs-birtok árnyékában élt. Megsüvegelték a 13 holdas park közelében épült kastélyt, mely­ből a kasznárok és a botosispánok egész hadát irányították. Hatvan filléres napszám mellett folyt a ki­zsákmányolás, hogy a máltai lo­vagrend furcsa öltözékü földes- nrának minél több jusson afrikai * vadászataira. Az egykori kastélyban most az Állami Gazdaság irodái vannak. A gazdaság földjein és a Sztahá nov és Béke termelőszövetkezeti csoport tábláin dás a vetés. Trlbll József az állami gazdaság­ból büszkén mondja: — Olyan sürüek a vetések, hogyha pénz­darabot dobunk közéje, fenn­akad. Nem tud a földre hullni. AZ ARPA ARATASA MAR MEGKEZDŐ­DÖTT Az állami gazdaság és a ter­melőszövetkezeti csoportokban gyűlnek a keresztek. 17—20 má­zsás átlagtermésre számítunk — mondják és Jámbor Sándor a ter­melőszövetkezeti csoportból öröm­telién mutatja a dús kalászokat. Példájukat a kisparasztság is kö­veti. Jósa Pólyák és Weiner Jó­zsef földhözjuttatott kisparasz- tok kezdték el elsőnek az ara­tást. A BÚZA ES A ROZS- VETÉSEK MEGHÁ­ROMSZOROZZÁK AZ ELMÚLT ÉV EREDMÉNYEIT — Eredményeinket a Pártnak köszönhetjük — állapítja m#g Békési Lajos az Állami Gazda Ságban. Követtük a Párt tanítá sait, útmutatásait. Novakovszki Gyula, aki a szénakaszálásbau el­ért 150 százalékos eredményéve, mutatott jó példát társainak meg is mondja, mire tantíotta őket a Párt. — A jó talajmuuka elvég­zésére és a magféleségek gondos elvetésére. A lelkiismeretes és jő növényápolásra. Sokat tanultunk a Szovjetunió élenjáró mező gazdaságának gyakorlati tapasz, tataidból. így vált aztán valóra, hogy a tavalyi 6—6 és fél mázsás búza­termés helyett az idén 16—18, rozsból pedig az elmúl évi 5 má­zsás átlagtermés helyett 1\—16 mázsa termésre van kilátás. Az Állami Gazdaság és a ter­melőszövetkezeti csoportokban a dolgozók az ipari munkásság pél­dáját követik, a munkaverseny és brigádmozgalom kiszélesítésé­ben. Az Állami Gazdaságban a vöröshere kapálásban Trlbll Jó­zsef, Bakos Mihály, Szevrcsek István 215—215 százalékos ered­ményei mutattak Irányt a szó clallsta termelés fokozásában. Majlát József sem maradt el mö götliik 102 százalékos teljesítésé­vel. Akárcsak a Béke termelőszö­vetkezeti csoportban, ahol Békési Lajos és Jámbor Sándor 180 szá­zalékos átlagteljesítménnyel vé­gezték a kukoricakapálást, míg Hagy Erzsébet, Hagy Ágnes és Hagy László 200 százalékban a gyapot kapálását. A dolgozó kisparasztság lel­kes munkájával igyekszik a ter­melőszövetkezetek példáját kö­vetni. Délszláv és magyar anya­nyelvű dolgozói a községnek szinte egymással vetélkednek. Ku Hsles Lukács, ildndity József és Besír Miklós a délszláv anya­nyelvű dolgozók soraiból halad­nak a munka élén. El is határoz­ták, hogy az Ősszel mindhárman termelőszövetkezeti csoportot ala­kítanak. — A nagyüzemi gazdálkodás a terméseredmények fokozásában mutatkozik meg — mondja Ku- listes Lukács. — Hiába, akarjuk utolérni a csoportokat, a kis eeyéni gazdálkodások erre nem képesek, fllote-zínronalutilt emel kedését ts ’ohbon biztosítja a kn zös gazdálkodás. A magunk sze­mével és tapasztataival jöttünk ennek a felismerésére. Azért Is gyarapodnak nap-nap mellett so­raink, akik termelőszövetkezeti csapartot akarnak alakítani. VAGY AHOGYAN MANDITY JOSO MONDJA: — Ahogyan az ipar fejlődik, úgy kell fejlődnie mezőgazdasá­gunknak. A régi elavult mun­kamódszert a mezőgazdaságban is ki kell küszöbölni. Erre taní­tanak bennünket a Szovjetunió eredményei. Míg a község dolgozó délszláv és magyar anyanyelvű lakossága jő munkájával igyekszik a ter­méseredmények növelésével öt­éves népgazdasági tervünk sike­rét munkálni, a kulákob minden eszközt megragadnak, hogy sza botálásukkal károkat okozzanak. Petres Péter 90 holdas kulák a vezére ennek az aljas munkának. Csuk nemrégiben leplezték le, hogy a háborúra uszít és négy ven kiló szappant falazott be há­zában. Míg a dolgozók lelkilsme lesen végerhajtják a miniszter­tanács határozatát a növényféle­ségek fokozotabb ápolására, ad dig Petres kendertermését em­bermagasságú vadrepce borítja. Eszében sincs a kuláknak a gyom talanítás. Az ő példáját követik a szubotálásban Alaga János 70, Petres István 50 és Stipán Battu- bov 50 holdas kulák. A község dolgozó népe egyön­tetűen mélységes megvetéssel fo­gadja a kulákok mesterkedéseit és a délszláv és magyar anya­nyelvű lakosság még szorosabb egységbe tömörül, hogy az ősz tályharc fokozásával suj son le a kártevőkre. fl Szavietulí Leifelső Tanácsa az eddigi Minisztertanácsét bízta meg az állam további vezetésével Június 19-én 18 órakor a Kremlben megnyílt a Szövetségi Ta­llies és a Nemzeti Tanács együttes ülése. Az ülésen Mihail Jasznov, a Szövetségi Tanács elnöke elnökölt. Az ülés elsőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége megalakításának kérdését tárgyalta. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökévé újból Nyikoláf Svernyik képviselőt választották. Megválasztotok: a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének 16 elnökhelyettesét és az elnökség 15 tagját. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkárává Alekszandrov Gorkin képviselőt választották. Az ülés ezután áttéri a következő napirendi pontra! a Szovjetunió kormánya megalakí­tása kérdésének megtárgyalására. Nikita Hruscsov képviselő Javas­latára egyhangúlag elfogadták a legidősebb képviselők csoportja ta­nácsának azt a Javaslatát, hogy hagyják Jóvá a Szovjetunió Miniszter- tanácsának működését és újból bízzák meg az állam további veze­tésével. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselői és a vendégek ezt a javaslatot viharos tetszésnyilvánítással fogadták. Az ülés ez­után meghallgatta Vaszllij Kuzuyccov képviselő jelentését a Béke Hívei Világkongresszus Állandó Bizottsága küldöttségének n Szovjet unió Legfelső Tanácsába történt fogadásáról, ahol a küldöttség az összes országok parlamentjeihez intézett felhívást nyújtotta ál. Leleplezték az anvagpocsékolókat a Kecskeméti Cipőgyár N. V.-nál A kecskeméti Cipőgyár NY ifjúmunkásai és legjobb dol­gozói megindították az anyag­megtakarítási mozgalmat. So­kan havonta egy-két napig is dolgoztak anyagfelvétel nélkül. Az évent« összegyűlt hulla­dékanyagot elszállították a Bőr-NV-nek. Az idén is be kellett volna szállítani, az if­júság azonban kongresszusi felajánlásban széjjelválogatta a hulladékanyagot is. A válo­gatás közben kiderült, hogy ott bizony, annak ellenére, hogy például Karazsiáné t legkisebb anyagot is felhasz nálja, hogy az üzem legtöbb dolgozója magáévá tette az anyagtakarékossági mo/gal mat, a hulladékanyagok között igen sok olyan bőrdarab van, amelyet még nagyon jól fel lehetne használni. Pocsékolták a dolgosok vagyonát A dolgozók nem hagyták ennyiben a dolgot. Azonnal kivizsgálást indítottak, hogy kik azok a felelőtlen egyének, akik nem törődnek a dolgozók vagyonával, akik hanyag mun kájukkái kockára teszik az egész üzem termelésének ered ményét. A vizsgálat kiderí- tette, hogy Faragó Sándor és Studer János szabászok, hogy a teljesítményük minél maga­sabb legyen, nem ügyeltek ar­ra, hogy az anyagot gazdasá­gosan használják ki. Mivel pedig sem a dolgozók> sem pedig a vállalatvezetőség nem el­lenőrizte éberen az egyes brigádok munkáját, egyre jobban nekibátorodtak és mind nagyobb és nagyobb darab bőrök kerültek kihasz­nálatlanul selejtbe. Bár a brigád teljesítménye hirtelen nagyot emelkedett, ez senkinek sem volt gyanús. Nyugodtan mesterkedhettek tovább. Annál nagyobb volt a felháborodás a dolgozók ré­széről, amikor megtudták, hogy az a két embor, akit ők mindenkinek példaként emle­gettek magas termelési ered­ményeikért, ,,jó’‘ munkájuk­ért a Párt tag jelöltjének is ajánlottak, nem egyéb mint közönséges csaló, aki egy két forinttal magasabb heti kere setért képes sarokba vágni valamennyi dolgozó közös igyekezetét, hogy a 100 fo­rintra eső termelési értéket minél magasabbra emeljék az ötéves terv biztos megvalósí­tása érdekében. Felháborodás a munkások között li mesve déli részén a héten egves helyeken megkezdik a búza aratást — Én magam is részlveM m a válogatásban — mondja Stecenko Teofil elvtár» — és a többi munkatársaimmal együtt belőlem is nagy felhá­borodást váltott ki, amikor láttam, hogy mennyi anyagot, pazaroltak el. így egy csöp pet sem csodálkozom már azon, hogy az első negyedév­ben 140.Ü0Q forinttal halad­tuk túl pénzügyi előirányza­tunkat. Ugyanígy nyilatkoznak a többi dolgozók is. Studerék nem ismerték el felelősségü­ket. Másra akarják átháríta­ni a hibát. Ceiher Gyula üzemvezető mester gemé iyen bírálja felelőtlenségüket. — Az, aki ilyen hibát követ el, az bűnös, mert nem segíti elő, de gátolja ötéves tervünk megvalósítását. Visszaéllek a dolgozók bizalmával — Különösen súlyos a vis­szaélés azért, mert visszaél­tek a Párt és a Szakszerve­zet bizalmával, visszaéltek va: lamennyiünk bizalmával. Nem éreztek lelkiismereti ndaiást akkor, amikor a többi Ifit!— 200 forintos keresettel szem­ben ők az anyagpazarlással 3ö0 forintos heti fizetéseket raktak zsebre. Ezek és az ehez hasonló ese­tek azok, amelyeket, mint Ge­ro elvtárs is mondta, ie kell leplezni, amelyek meggátolják további fejlődésünket. Fara góék kihasználták azt a lehe­tőséget, amelyet az zem ta­tarozása, átszervezése, a téve­sen felvett normák belyesb- bítése hozott a saját gyaláza­tos céljuk elérésére. Hozzájá­rultak ahhoz, hogy a' terme­lékenység nyolc százalékkal alacsonyabban maradjon, mint az életszínvonal. — A pártszervezet is hibás, hogy ez a csalás előfordul­hatott — mondja a párttitká- elvtárs. —- Ezt a hibánkat úgy tesszük jóvá, hogy a jövőben éberebbek leszünk és minden ilyen éa ehhe^ hasonló próbál kozást idejekorán leleplezünk. Bácskiskunznegye déli járásai­ban peng a kasza az árpa- és rozstátolákon. Gyűlnek a kévék és vidám, boldog énekszó csen­dül, hogy beérett a jól vég­zett munkának gyümölcse. Keiebián a „Vörös Csillag“ termelőszövetkezeti csoportban 66 holdon arattak rozsot. 12 mázsás termést várnak, a tavalyi átlagos 6 mázsával szemben. A tompái Állami Gazdaságban ifi végeztek a rozs aratásával. Az „Együttműködés“ termelőszö­vetkezeti csoportban befejezték az árpa aratást 13—14 mázsára becsülik terméseredményeiket. A héten már a búza aratását is megkezdik. Borotán a „Szabad Május 1“ csoportban már minden árpát learatták. Rémen a „Killdán“ csoportban is folyik a rozs ara­tása, lb—12 mázsa termésre van kilátás. Kisszálláson a „Petőfi" csoport agjai ott állanak a rozstáblák- ian. A kaszák suhintása nyo­mán serény női kezek kőtik a kévéket. 14—15 mázsa rozsot várnak a csépLési eredmények­től. Jánoshalmán a „Felszabadu­lás" termelőszövetkezeid csoport mellett a „Szabadság“ termelő- csoportban befejezték ai őszi árpa és borsó aratását. — Bú­zánk már viaszérésben van. A héten annak is megkezdjük az aratását — mondják a csoport földjein. Bácsalmáson a „Lenin“ terme­lőszövetkezeti csoportban i* megindult a munka. A „Kos­suth" csoport kész az árpa ara­tásával Kunbaján a „Rózsa Fe­renc“ csoport már learatta a rozsot. Madatasoa a „Dózsa" és a „Kossuth" csoportok is meg­kezdték az aratást. Tataházán is befejezték az árpa aratását. A bácsalmási járás termésátlagait árpában 8—9, rozsban és búsá­ban 9—10 mázsára becsülik. — De ezek a legmélyebb becslések — mondják. Termelőszövetkezeti csoport­jaink mellett egyénileg gazdái-, kodó parasztságunk is hozzá­kezdett az aratási munkálatok­hoz. Legnagyobb számban Csiké- rián. Eredményeik sem érik el a termelőszövetkezeti csopor­tok eredményeit. Mind nagyobb számban ébrednek tudatára an­nak hogy életszínvonaluk emel­kedését csak a nagyüzemi gaz­dálkodás tudja biztosítani. Ke- lebián egy új csoport van máris alakulóban, Jánoshalmán ti. Tompán bárom újabb csoport alakul az Ősszel. Bácsalmás käzs ég-be h a magsat és ditsziáu awfdHtydm ddgo-zák testűid egyetéetéebcH Uaccotnak mindet* szem g-abenáéet Kedves Elvtársak! Bácsalmás délszláv és ma­gyar anyanyelvű dolgozó pa­rasztjai között, ha a múltban meg is mutatkoztak bizonyos fokú ellentétek, — amelyeket Horthyék hintettek közénk —j ezek ma már teljesen eltűntek. A magyar és délszláv anya­nyelvű lakosság testvéri egyet­értésben él egymással. A dél­szláv anyanyelvű lakosság látja, hogy népi demokráciánk az MDP vezetésével biztosít­ja számára az egyenjogúsá­got, az anyanyelven való taní­tást, kultúrájának és nemzeti sajátosságainak szabadságát. Az ünnepségeken a . magyar anyanyelvű lakosság szeretet­tel hallgatja a délszláv anya­nyelvű beszédeket és kultur- megnyilvánulásait is mind na­gyabb számban látogatja. A kölcsönös egyetértés és meg­becsülés még szélesebbre tár­ta kapuit, hogy a délszláv és magyar anyanyelvű szülői ér­tekezleteket együttesen tart­ják, hogy így is küzdjenek a nacionalizmus és sovinizmus ellen. Az iskolai kiránduláso­kat ie együtt rendezik, mint legutóbb is a ,iTáncsics Mi­hály” termelőszövetkezeti cso­portban. A délszláv anyanyelvű is a magyar anyanyelvű szü­lők előtt világos, hogy az egy­más iránti szeretettel és kö­zös erővel harcolhatnak sike­resen a közös ellenség: a ku- lákok, a klerikális reakció és uszítóik, a háborús gyújtoga­tó imperialisták ellen. Bácsalmás délszláv anya­nyelvű dolgozó parasztjai úgy ítélik meg az embereket, ki hogyan veszi ki részét a termelésből, hogyan vég­zi a növényápolási munkát, mit tesz, hogy egy szem gabona se vesszen Mróa, ho­gyan lesz eleget begyűjtési kötelezettségének. Vagyis: ho­gyan segít a szocializmus épí­tésében. Felismerték, hogy a kuYikok és a klerikális reakció igyek­szik a nacionalizmust szocia­lista frazeológiával kendőzni, a sovinizmus és nacionalizmus mérgével soraikat megbonta­ni. Ezeket az aljas kísérlete­ket a legteljesebb egyöntetű­séggel elutasítják maguktól és a délszláv és magyar anya­nyelvű dolgozók egységes ba­ráti és testvéri összekovdeso- lódásával építik, a szebb és boldogabb jövőt, a szocializ­must. ÁNE KOVÁCS délszláv anyanyelvű tanítónő, Bácsalmás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom