Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-14 / 54. szám

Laiosmizsén is mindent elkövetnek a kulákok, hegy megakadályozzák az aratási és cséplési szerződések idejében való megkötését

Jó munkaszervezéssel biztosítsuk az aratáshoz és csépléshez szükséges

— Hová siet ilyen korán Irén néni? — Kérdik Horváth Iréntől, aki Berénybenéről igyekszik Lajosmizse felé.

— A DÉFOSz ba!

— A D-É F-O-S-z ba? — csodálkoznak a járókelők. — És ilyen korán! Még senki sincs az irodában.-r- Ilyet ne mondjatok, most kell megkötni az aratási szerződéseket. Bizonyára a DÉ- FOSz-ban is meghosszabbítják a munkaidőt.

A lajosmizsei DÉFOSzszer- vezet székhazában már kora reggel nagy a sürgés forgás. Keresztes János már kifelé t&rt az irodából. Megkötötte a szerződést 3 hold búzára, 2 hold rozsra és 3 hold árpára. Özv. Bakacsi Ernődé pedig éppen most helyezi ákom- bákom betőit az aláírás helyére.

— Olvashatóbban írjon — élcelődik Német Fái né.

—» Nem vagyok én alispán, hogy gyöngbetükkel írjam alá nevemet. Arra nem volt időm, se pénzem, hogy a magasabb iskolákat kijárhassam — nyel- veskedik vissza Bakacsiné.

LAJOSMIZSÉN

pár nap alatt 217 aratási szerződést kötöttek a dolgozó pa rasztok. Tavaly mindössze 120 at, A DÉFOSz már áttár gyalta a munkaerő kérdését Nincsen felesleges munkaerő. Eddig már 339 eséplőmunkás is jelentkezett. A 20 géphez 860 dolgozó kell. Az irodavezető most azon töri a fejét, honnan vegye a hiányzó munkásokat.

Míg * dolgozó parasztok időben tettek eleget a minisztertanácsi határozatnak, ad- dig a

kulákok vagy egyáltalán

nem, vagy csak az utolsó

percben tesznek eleget a

kormány rendelkezésének.

Még ezideig nem kötött szerződést Palócz Imre ahólajosi, dr. Arnai Lajos és Cservenka János mizsei kulákok. A Végh kulák dinasztia tagjai is vonakodnak a szerződéskötéstől. Végh Sándorné, Kökény Elek- né, M. Kovács Károlyné nem hajlandó a DÉFOSz-ba jönni. Ez a kulák dinasztia több mint 200 holdon gazdálkodik.

henet és két lovat tart járlat- levél nélkül. A DÉFOSz ezt az ügyet kissé langyosan kezeli, koppintson keményebben a szabotáló kulák kobakjára.

Lajosmizse községben a Párt irányításával a DÉFOSz jói szervezte meg a határjárást. Négy határjárási bizottság alakult, amely hetente kiértékeli a határban végzett munkát. Az egyik bizottságot Radóczi István, a másikat Makai Kálmán, továbbá Sátrán Ferenc és Rovó Sándor vezeti.

— Legszebb a termelőcsoportok vetése — állapítja meg Sáfrán Ferenc.

— A jó talajmunka, a gépek, a műtrágya és a dolgozók szorgalma meghozta gyümölcsét — büszkélkedik Rovó elv- társ.

A bő termés a termelőcsoportokat nagy feladat elé állítja. Ha nem kapnak aratógépet, bizony nagy küzdelem lesz az aratásért. A ,,Vörös Csillag'* vetése körülbelül 180 hold, a ,,Sallai'' és „Törekvés” csoportoké is ebhez hasonló. Erre a területre a csoportoknak 140 tagja áll rendelkezésre. Ezekből több mint egy- harmad nő.

A TERMELŐCSOPORTOK

aratási problémájával már a helyi pártszervezet is foglalkozott. Még nem döntöttek, hogyan segítsék a csoportú kát. Olyan javaslat is hangzott el, hogy községi önkéntes munkabrigádot szerveznek,

amely segíti a csoportokat, az aratásban.

Lajosmizsén tavaly ilyenkor még híre hamva sem volt*az aratási szerződéseknek. Még július első napjaiban is kap kodtak a cséplési ellenőröt; után. Az idén a minisztertanácsi határozat és a helyi pártszervezet segítségével már idejében készülnek fel a munkákra, továbbá már most biz tosították a szükséges munkaerőt.

Ez annak köszönhető, hogy a Párt és a DÉFOSz legjobb népnevelői napokon keresztül járták a községet és a tanyavilágot és minden dolgozó paraszttal részletesen ismertették a minisztertanácsi határozatot,

DE A DÉFOSZ

előtt még megoldatlan problémák is vannak. Minél előbo meg kell állapítani a cséplő gépek területi beosztását. Világosítsák fel a dolgozó parasztokat, hogy szérűkbe kord ják a gabonát, hogy jelentős üzemanyagmegtaKarítást érhessünk el. Nagyobb gondot kell fordítani, hogy a cséplő gépek alkatrészei is biztosítva legyenek. Lebegjen elöltünk mint tanulság, a sínezés huzavonája.

Ha mindezeket a kérdéseket sikerrel megoldjuk, akkor végrehajtottuk a dolgozók jövőévi kenyerét biztosító határozatot és bátran nézhetünk az új esztendő elé..,

A fehértói áüani gazdaság is felkészült az aratásra

Megyeszerte lázasan készü lödnek a dolgozó parasztok az aratási és betakarítási munkálatok gyors menetének bizto sítására. A fehértói állami gazdaság is alaposan fölkészült a munkára- Elhatároz ták, hogy az aratással egyidő- ben elvégzik a betakarítást és a tarlóhántást is. Úgy szervezik meg a munkát, hogy a nappal behordott gabona helyét éjszaka felhántják.

Pénteken megkezdték a borsó aratását. Hogy minél kevesebb szem vesszen kárba, éjszaka aratnak és nappal pi hetinek a dolgozók. Szombaton megkezdik az árpa aratását is. A gépeket a dolgozók teljesen rendbehozták, hogy a nagy munkának semmi akadálya ne lehessen.

A „Petőfi“ munkacsapat áll a Kisfái állami gazdaság munkacsapatversenye é:én

A KECSKEMÉTEN

lakó kulákok, akiknek Mizséu van a földjük és a tanyájuk, fülük botját sem mozgatják, hogy Lajosmizsén megkössék a szerződéseket. Ilyen Varga István is. 56 hold földje belenyúlik a mizsei batárba. Ez a ravasz kulák arról nevezetesi hogy még a kecskeméti ÜÊ- FOSz-t is félrevezette. Alkalmazottjával, Marik Józseffel olyan „szerződést" kötött, amelyben havi 546 forint helyett mindössze 150 forint munkabért fizet. Hasonló csibész véje is, Gy. Tóth Lajos. Úgy összekavarták a „közös gazdálkodást’*, hogy még ügyvéd is nehezen bogozná ki. Gy. Tóth Lajos felesben dolgoztat. Varga olyan hetyke legény hogy a lajosmizsei DÉFÖáz idézésére még egyezer sem jelent meg Pedig ( más bún is van a füle mögött, t Kilenc darab sertést, egy te-i

Jelentettük, hogy a kisfái állami gazdaságban a bérezés, továbbá a területi munkabeosztás miatt az időszak} munkások telj&sítménye csak 40—60 százalék, míg azok, akik brigádban dolgoznak, kétszer annyit teljesítenek. A gazdaság ezen a problémán most úgy segített, hogy az időszaki munkásokat is be osztotta a brigádokba, a mun- kacsapatokba. így az elmúlt héten átlagban 115 százalékos teljesítményt értek el. Ha ezt a számot összehasonlítjuk a győri alközpont eredményeivel, akkor megállapíthatjuk, hogy bizony ez éppen fele a győrieknek, úgy hogy a munkatermelékenységének emelése terén még igen sok a

tennivaló nemcsak a kisfái állami gazdaságban, hanem a megye többi állami gazdaságaiban egyaránt.

A kisfái gazdaság az elmúlt héten a következő eredménveket érte el. A „Kossuth’* munkacsapat átlagszázaléka 101 százalék a „Komszomol*’ munkacsapat 110, a „Pető- fi’-é 113 és a „Dózsa’* munkacsapaté 108 százalék.

Egyénileg kiemelkedtek: Virág István, S. Nagy László 128 százalék, Antal László 150 százalék. A szőlősarabo- lásnál Nagy László 137 szá- szalék. Molnár Ferenç 126, Bognár Ilona 216, Takács Sándorné 150 és Nagy László 177 százalék.

munkaerőt

A minisztertanács határozata Défosz szervezeteink fel adatait is meghatározza az aratás-cséplésse! kapcsolatban. Szervezeteink nagyré szében megértették, hogy jó munkájukkal mennyire hozzájárulnak az egész dolgozó nép jövőévi kenyerének biztosításához, ötéves tervünk sikeres továbbviteléhez.

A munkaerő biztosítása az aratásra, cséplésre és az ellenőrök kijelölése a Défosz feladata. Ezt meg Í3 értették szervezeteink, csak azzal nem számoltak, hogy et nem megy könnyen, hogy ez is harci feladat. Az osztályellenség, a kulákság és klerikális reakció nem fog aludni és nyugodtan nézni, hogy dolgozó népünk életszínvonala nap- ról-napra emelkedjen.

Nézzük meg, hogy az aratási munkaerők biztosításánál mik voltak a bibéje. Szer vezetőink nem mélyültek él a kollektív munkabérek tanulmányozásában és megmagyarázásában. így nem egy helyen előfordult, hogy a kulák magyarázta meg a kollektív szerződést és természetesen a maga javára. Különösen meg mutatkozott ez a kunszent- miklósi járásban, aho} azt mondta a kulák a munkásoknak, hogy ma még annyit sem kapnak, mint a múltban, mert akkor tizedén, tizenegyedén arattak, most pedig 13—14 edén. Szervezeteink nem magyarázták meg a munkavállalóknak a múlt és a mostani közötti különbséget,. 13—14 százalék annyit jelentett a múltban, hogy ha a termés például holdanként 7 mázsa volt, akkor egy munkás a marokszedővel együtt 63 kg. gabonát keresett, most pedig 13 százalékkal ugyancsak 7 mázsás termésnél 01 kg-ot keres, tehát egy harmaddal többet.

De nemcsak ez a különbség a múlttal szemben. A kollektív szerződés biztosítja a megfelelő élelmezést, nem adhat a kulák savólevest a munkásnak, mint a mull társadalmi rendszerben. Ha a munkások élelmezése nem megfelelő, a Défosz meg vizsgálja és áz alábbi élelme zést köteles a munkaadó biz- tosítcnl: 75 dkg kenyérlisztet, 25 dkg főzőlisztet, 10 dkg zsírt, 10 dkg szalonnát, fél kg burgonyát, fél kg vegyes főzeléket, 4 dkg sót, fél

liter tejet, 20dkg húst és 50 fillér füszerpépzt.

Ezeket a múltban a kulák szabta meg, csak nem így. hanem az ő javára. A feltételek meg voltak a kuláknak, mert a hatalom az ő kezükben volt. Akkor a dolgozó már januártól júniusig járta a határt, hogy aratást biztosítson magának. Lehetősége nyílt a kóláknak a légua, gyobbfokú kizsákmányolásra, hiszen volt elég munkaerő az ingyen-piacon. Ma, népi dg- demokráciánk korszakában nem kell koldulni munka után, magasabb munkabérek mellett dolgozhat a munkái és nincs munkahiány, sőt az aralás-cséplésben minden kézre szükség van. Szívleljék ezt meg Kecskeméten azok is akik hétről-hétre a Szabad ság-tér vaskorlátján üldögélnek és jelentkezzenek a Défosz helyi szervezetnél munkavállalásra.

Ha a fenti szempontokat és változást figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy a kulák ezen a téren is hazudott és félre akarja vezetni a dolgozókat. Nem véletlen, hogy Dunapatajon és Szalkszent- mártonban 8 kulikot át kellett adni a hatóságnak, mert nem akartak szerződést kötni.

Défosz szervezeteink szor- galmas munkát végeznek ezen a téren, de sokkal nagyobb éberségre van szükség a munkástagozat részéről. Különösen Kunszentmiklóson, ahol 284 kulák kezén van a község földterületének 48.6 százaléka.

Szervezeteink akkor töltik be jól feladatukat, ha a dpi guzó parasztság körében olyan felvilágosító munkát végeznek, hogy a növényápolás aratásra minden területen be fejeződjék. Jó munkaszervezéssel az aratáshoz és csép léshez szükséges munkaerői biztosítsák, jól szervezzék meg a tűzőrséget, a gabonaőrzést, továbbá a begyűjtést és egy pillanatra se szüntessék be a harcot a kulákság ellett.

Ezek a feltételei a mi jó munkánknak és ha ezt minden szervezetünké végre is hajtja, akkor teszünk eleget a minisztertanács határozatának, követjük Pártunk pa rasztpoütikáját ég közelebb kerülünk a dolgozó néphez.

Halustyik Mihály DÉFOSz megvei titkár

Eddig már 10 termelöcsoport alakult ál önálló termelőszövetkezetté

Beszámoltunk arról, hogy a kormány lehetőséget nyújtott a termeiőszövetkeze'i csoportoknak, hogy önálló termelőszövetkezetté alakulhassanak. Megyénkben több termelőszövetkezeti csoportnál taggyűlésen elhatározták, hogy álalakulnak önálló szövetkezetté. A kecskeméti „pássá“ ás „Előre“, a laíaházi „jJe- tőfia katymárt „Sztahánov“, a garai „Fürst Sándor“ és a kiskunhalast „Vörös Október“ köz gyűlésen már elhatározta az átalakulást, Ezek a termelőszövetkezeti csoportok, a Mezőgazdasági Igazgatóságon kérésziül már kérték a földművelésügyi minisztériumtól a jóváhagyást. A következő csoportoknál a közeli napokban tartják meg a közgyü lést, amelyen elhatározzák, hagy átalakulnak önálló szövetkezetté, Ilyen a uiiskei „Táncsics", a esátnljai „Budai Nagy Antal“, a hajat „Bokányi fíezsö“ a vaskút! és a kiskunfélegyházi „Dózsa ‘ csoportok Ezek a csoportok ki- kerülpok a földmű vesszővel keze. tek gyámsága alól és a jövőben önállóan végzik adminisztrációjukét*