Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-14 / 54. szám

Laiosmizsén is mindent elkövetnek a kulákok, hegy megakadályozzák az aratási és cséplési szerződések idejében való megkötését Jó munkaszervezéssel biztosítsuk az aratáshoz és csépléshez szükséges — Hová siet ilyen korán Irén néni? — Kérdik Horváth Iréntől, aki Berénybenéről igyekszik Lajosmizse felé. — A DÉFOSz ba! — A D-É F-O-S-z ba? — csodálkoznak a járókelők. — És ilyen korán! Még senki sincs az irodában.-r- Ilyet ne mondjatok, most kell megkötni az aratási szer­ződéseket. Bizonyára a DÉ- FOSz-ban is meghosszabbít­ják a munkaidőt. A lajosmizsei DÉFOSzszer- vezet székhazában már kora reggel nagy a sürgés forgás. Keresztes János már kifelé t&rt az irodából. Megkötötte a szerződést 3 hold búzára, 2 hold rozsra és 3 hold árpára. Özv. Bakacsi Ernődé pedig éppen most helyezi ákom- bákom betőit az aláírás he­lyére. — Olvashatóbban írjon — élcelődik Német Fái né. —» Nem vagyok én alispán, hogy gyöngbetükkel írjam alá nevemet. Arra nem volt időm, se pénzem, hogy a magasabb iskolákat kijárhassam — nyel- veskedik vissza Bakacsiné. LAJOSMIZSÉN pár nap alatt 217 aratási szer­ződést kötöttek a dolgozó pa rasztok. Tavaly mindössze 120 at, A DÉFOSz már áttár gyalta a munkaerő kérdését Nincsen felesleges munkaerő. Eddig már 339 eséplőmunkás is jelentkezett. A 20 géphez 860 dolgozó kell. Az irodave­zető most azon töri a fejét, honnan vegye a hiányzó mun­kásokat. Míg * dolgozó parasztok időben tettek eleget a minisz­tertanácsi határozatnak, ad- dig a kulákok vagy egyáltalán nem, vagy csak az utolsó percben tesznek eleget a kormány rendelkezésének. Még ezideig nem kötött szer­ződést Palócz Imre ahólajosi, dr. Arnai Lajos és Cservenka János mizsei kulákok. A Végh kulák dinasztia tagjai is vo­nakodnak a szerződéskötéstől. Végh Sándorné, Kökény Elek- né, M. Kovács Károlyné nem hajlandó a DÉFOSz-ba jönni. Ez a kulák dinasztia több mint 200 holdon gazdálkodik. henet és két lovat tart járlat- levél nélkül. A DÉFOSz ezt az ügyet kissé langyosan ke­zeli, koppintson keményebben a szabotáló kulák kobakjára. Lajosmizse községben a Párt irányításával a DÉFOSz jói szervezte meg a határjá­rást. Négy határjárási bizott­ság alakult, amely hetente ki­értékeli a határban végzett munkát. Az egyik bizottságot Radóczi István, a másikat Makai Kálmán, továbbá Sát­rán Ferenc és Rovó Sándor vezeti. — Legszebb a termelőcso­portok vetése — állapítja meg Sáfrán Ferenc. — A jó talajmunka, a gé­pek, a műtrágya és a dolgozók szorgalma meghozta gyümöl­csét — büszkélkedik Rovó elv- társ. A bő termés a termelőcso­portokat nagy feladat elé ál­lítja. Ha nem kapnak aratógé­pet, bizony nagy küzdelem lesz az aratásért. A ,,Vörös Csillag'* vetése körülbelül 180 hold, a ,,Sallai'' és „Törekvés” csoportoké is ebhez hasonló. Erre a területre a csoportok­nak 140 tagja áll rendelke­zésre. Ezekből több mint egy- harmad nő. A TERMELŐ­CSOPORTOK aratási problémájával már a helyi pártszervezet is foglal­kozott. Még nem döntöttek, hogyan segítsék a csoportú kát. Olyan javaslat is hang­zott el, hogy községi önkéntes munkabrigádot szerveznek, amely segíti a csoportokat, az aratásban. Lajosmizsén tavaly ilyenkor még híre hamva sem volt*az aratási szerződéseknek. Még július első napjaiban is kap kodtak a cséplési ellenőröt; után. Az idén a miniszterta­nácsi határozat és a helyi pártszervezet segítségével már idejében készülnek fel a mun­kákra, továbbá már most biz tosították a szükséges munka­erőt. Ez annak köszönhető, hogy a Párt és a DÉ­FOSz legjobb népneve­lői napokon keresztül járták a községet és a tanyavilágot és min­den dolgozó paraszttal részletesen ismertet­ték a minisztertanácsi határozatot, DE A DÉFOSZ előtt még megoldatlan problé­mák is vannak. Minél előbo meg kell állapítani a cséplő gépek területi beosztását. Vi­lágosítsák fel a dolgozó pa­rasztokat, hogy szérűkbe kord ják a gabonát, hogy jelentős üzemanyagmegtaKarítást ér­hessünk el. Nagyobb gondot kell fordítani, hogy a cséplő gépek alkatrészei is biztosít­va legyenek. Lebegjen elöl­tünk mint tanulság, a sínezés huzavonája. Ha mindezeket a kérdéseket sikerrel megoldjuk, akkor vég­rehajtottuk a dolgozók jövő­évi kenyerét biztosító határo­zatot és bátran nézhetünk az új esztendő elé.., A fehértói áüani gazdaság is felkészült az aratásra Megyeszerte lázasan készü lödnek a dolgozó parasztok az aratási és betakarítási munká­latok gyors menetének bizto sítására. A fehértói állami gazdaság is alaposan fölké­szült a munkára- Elhatároz ták, hogy az aratással egyidő- ben elvégzik a betakarítást és a tarlóhántást is. Úgy szerve­zik meg a munkát, hogy a nappal behordott gabona he­lyét éjszaka felhántják. Pénteken megkezdték a bor­só aratását. Hogy minél keve­sebb szem vesszen kárba, éj­szaka aratnak és nappal pi hetinek a dolgozók. Szomba­ton megkezdik az árpa aratá­sát is. A gépeket a dolgozók teljesen rendbehozták, hogy a nagy munkának semmi aka­dálya ne lehessen. A „Petőfi“ munkacsapat áll a Kisfái állami gazdaság munkacsapatversenye é:én A KECSKEMÉTEN lakó kulákok, akiknek Mizséu van a földjük és a tanyájuk, fülük botját sem mozgatják, hogy Lajosmizsén megkössék a szerződéseket. Ilyen Varga István is. 56 hold földje bele­nyúlik a mizsei batárba. Ez a ravasz kulák arról nevezetesi hogy még a kecskeméti ÜÊ- FOSz-t is félrevezette. Alkal­mazottjával, Marik Józseffel olyan „szerződést" kötött, amelyben havi 546 forint he­lyett mindössze 150 forint munkabért fizet. Hasonló csi­bész véje is, Gy. Tóth Lajos. Úgy összekavarták a „közös gazdálkodást’*, hogy még ügy­véd is nehezen bogozná ki. Gy. Tóth Lajos felesben dol­goztat. Varga olyan hetyke legény hogy a lajosmizsei DÉFÖáz idézésére még egy­ezer sem jelent meg Pedig ( más bún is van a füle mögött, t Kilenc darab sertést, egy te-i Jelentettük, hogy a kisfái állami gazdaságban a bére­zés, továbbá a területi mun­kabeosztás miatt az időszak} munkások telj&sítménye csak 40—60 százalék, míg azok, akik brigádban dolgoznak, kétszer annyit teljesítenek. A gazdaság ezen a problémán most úgy segített, hogy az időszaki munkásokat is be osztotta a brigádokba, a mun- kacsapatokba. így az elmúlt héten átlagban 115 százalé­kos teljesítményt értek el. Ha ezt a számot összehason­lítjuk a győri alközpont ered­ményeivel, akkor megállapít­hatjuk, hogy bizony ez éppen fele a győrieknek, úgy hogy a munkatermelékenységének emelése terén még igen sok a tennivaló nemcsak a kisfái állami gazdaságban, hanem a megye többi állami gazdasá­gaiban egyaránt. A kisfái gazdaság az elmúlt héten a következő eredménve­ket érte el. A „Kossuth’* munkacsapat átlagszázaléka 101 százalék a „Komszomol*’ munkacsapat 110, a „Pető- fi’-é 113 és a „Dózsa’* mun­kacsapaté 108 százalék. Egyénileg kiemelkedtek: Virág István, S. Nagy László 128 százalék, Antal László 150 százalék. A szőlősarabo- lásnál Nagy László 137 szá- szalék. Molnár Ferenç 126, Bognár Ilona 216, Takács Sándorné 150 és Nagy László 177 százalék. munkaerőt A minisztertanács határoza­ta Défosz szervezeteink fel adatait is meghatározza az aratás-cséplésse! kapcsolat­ban. Szervezeteink nagyré szében megértették, hogy jó munkájukkal mennyire hoz­zájárulnak az egész dolgozó nép jövőévi kenyerének biz­tosításához, ötéves tervünk sikeres továbbviteléhez. A munkaerő biztosítása az aratásra, cséplésre és az el­lenőrök kijelölése a Défosz feladata. Ezt meg Í3 értették szervezeteink, csak azzal nem számoltak, hogy et nem megy könnyen, hogy ez is harci feladat. Az osztályellenség, a kulákság és klerikális re­akció nem fog aludni és nyu­godtan nézni, hogy dolgozó népünk életszínvonala nap- ról-napra emelkedjen. Nézzük meg, hogy az ara­tási munkaerők biztosításá­nál mik voltak a bibéje. Szer vezetőink nem mélyültek él a kollektív munkabérek tanul­mányozásában és megmagya­rázásában. így nem egy he­lyen előfordult, hogy a kulák magyarázta meg a kollektív szerződést és természetesen a maga javára. Különösen meg mutatkozott ez a kunszent- miklósi járásban, aho} azt mondta a kulák a munkások­nak, hogy ma még annyit sem kapnak, mint a múltban, mert akkor tizedén, tizen­egyedén arattak, most pedig 13—14 edén. Szervezeteink nem magyarázták meg a munkavállalóknak a múlt és a mostani közötti különbsé­get,. 13—14 százalék annyit jelentett a múltban, hogy ha a termés például holdanként 7 mázsa volt, akkor egy mun­kás a marokszedővel együtt 63 kg. gabonát keresett, most pedig 13 százalékkal ugyan­csak 7 mázsás termésnél 01 kg-ot keres, tehát egy har­maddal többet. De nemcsak ez a különb­ség a múlttal szemben. A kollektív szerződés biztosít­ja a megfelelő élelmezést, nem adhat a kulák savóle­vest a munkásnak, mint a mull társadalmi rendszerben. Ha a munkások élelmezése nem megfelelő, a Défosz meg vizsgálja és áz alábbi élelme zést köteles a munkaadó biz- tosítcnl: 75 dkg kenyérlisz­tet, 25 dkg főzőlisztet, 10 dkg zsírt, 10 dkg szalonnát, fél kg burgonyát, fél kg ve­gyes főzeléket, 4 dkg sót, fél liter tejet, 20dkg húst és 50 fillér füszerpépzt. Ezeket a múltban a kulák szabta meg, csak nem így. hanem az ő javára. A feltéte­lek meg voltak a kuláknak, mert a hatalom az ő kezük­ben volt. Akkor a dolgozó már januártól júniusig járta a határt, hogy aratást bizto­sítson magának. Lehetősége nyílt a kóláknak a légua, gyobbfokú kizsákmányolásra, hiszen volt elég munkaerő az ingyen-piacon. Ma, népi dg- demokráciánk korszakában nem kell koldulni munka után, magasabb munkabérek mellett dolgozhat a munkái és nincs munkahiány, sőt az aralás-cséplésben minden kézre szükség van. Szívleljék ezt meg Kecskeméten azok is akik hétről-hétre a Szabad ság-tér vaskorlátján üldögél­nek és jelentkezzenek a Dé­fosz helyi szervezetnél mun­kavállalásra. Ha a fenti szempontokat és változást figyelembe vesszük, megállapíthatjuk, hogy a ku­lák ezen a téren is hazudott és félre akarja vezetni a dol­gozókat. Nem véletlen, hogy Dunapatajon és Szalkszent- mártonban 8 kulikot át kel­lett adni a hatóságnak, mert nem akartak szerződést köt­ni. Défosz szervezeteink szor- galmas munkát végeznek ezen a téren, de sokkal nagyobb éberségre van szükség a mun­kástagozat részéről. Különö­sen Kunszentmiklóson, ahol 284 kulák kezén van a köz­ség földterületének 48.6 szá­zaléka. Szervezeteink akkor töltik be jól feladatukat, ha a dpi guzó parasztság körében olyan felvilágosító munkát végez­nek, hogy a növényápolás aratásra minden területen be fejeződjék. Jó munkaszerve­zéssel az aratáshoz és csép léshez szükséges munkaerői biztosítsák, jól szervezzék meg a tűzőrséget, a gabona­őrzést, továbbá a begyűjtést és egy pillanatra se szüntes­sék be a harcot a kulákság ellett. Ezek a feltételei a mi jó munkánknak és ha ezt min­den szervezetünké végre is hajtja, akkor teszünk eleget a minisztertanács határoza­tának, követjük Pártunk pa rasztpoütikáját ég közelebb kerülünk a dolgozó néphez. Halustyik Mihály DÉFOSz megvei titkár Eddig már 10 termelöcsoport alakult ál önálló termelőszövetkezetté Beszámoltunk arról, hogy a kormány lehetőséget nyújtott a termeiőszövetkeze'i csoportok­nak, hogy önálló termelőszövet­kezetté alakulhassanak. Me­gyénkben több termelőszövetkezeti csoportnál taggyűlésen elhatá­rozták, hogy álalakulnak önálló szövetkezetté. A kecskeméti „pá­ssá“ ás „Előre“, a laíaházi „jJe- tőfia katymárt „Sztahánov“, a garai „Fürst Sándor“ és a kis­kunhalast „Vörös Október“ köz gyűlésen már elhatározta az át­alakulást, Ezek a termelőszövet­kezeti csoportok, a Mezőgazda­sági Igazgatóságon kérésziül már kérték a földművelésügyi mi­nisztériumtól a jóváhagyást. A következő csoportoknál a közeli napokban tartják meg a közgyü lést, amelyen elhatározzák, hagy átalakulnak önálló szövetkezetté, Ilyen a uiiskei „Táncsics", a esátnljai „Budai Nagy Antal“, a hajat „Bokányi fíezsö“ a vaskút! és a kiskunfélegyházi „Dózsa ‘ csoportok Ezek a csoportok ki- kerülpok a földmű vesszővel keze. tek gyámsága alól és a jövőben önállóan végzik adminisztrációju­két*

Next

/
Oldalképek
Tartalom