Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-27 / 65. szám

JÓL SZERVEZETT ARATAS JOBB ES NAGYOBB KENYERET JELENT! „Versenyre hfvom Kiss eitftársat... Vállalom, hogy a géptől azonnal beadom minden feleslegemet" — Kunszállás doigozó paraszttal az aratás sikeréért Esteledik, a haza-felé tartó csor­da jeikavarja a port Kumçàllds utcáin: A pártszervezet székházá- hun Nagy Imre elvtárs, párttitkár meggyujtja a nagy petróleumlám­pát, amelynek fénye vagy negy­ven arcot világit meg. A község dolgozó parasztjai gyűltek össze, hogy együttesen megvitassák az nratás, csépiéi, betakarítás me­netét. Csendesen, pipa, vagy cigaretta Iüstöt eregetve hallgatják végig a beszámolót. Minden szót jói agyukba vésnek, helyeselve züm­mögnek, vagy bólogatnak. A be­számoló után, mint ilyenkor lenni szokott, kis ideig csend ül a szo­bában. Kern mintha nm lenne mondanivalójuk dekát előbb ma­gukban meghdnyják-vetik, hogy mivel hozakodnak eló. Ki-ki er­ről beszél, ami legjobban szögei ütött a fejébe. * Elsőnek Kiss Sándor bácsi áll föl. A lámpa tompa fényében megcsillan kabátján az MDI’ jel­vény. Mindenki jól ismeri és tiszteli a faluban a hatholdas gazdát, aki kommunista példa mutatással munkálja gazdusá gát. A gabonája most Is learatva, sót már a tarlóhántást is elvé gezte amint csak lekerült lábról a vetés. Kiss elvtársnak egy kérdése volna. Nem egészen érti a szállí­tási szerződést. Honnan tudja C Így előre, szemre, hogy mennyi lesz a cséplés eredménye? Hátha kevesebb, mint amennyit számolt és akkor hogyan teljesiti a köte­lezettségét. Az érdeklődve felfigyelő arcok niutalják, hogy rajta kívül mások is vannak, akiknek aggályaik vau­nak ebben a kérdésben. Nagy Imre elvtárs azonnal megmagya. rázza, hogy ha kevesebb a ga hona, mint amire szerződtek, ak­kor természetesen annyit száilí tanak be, amennyi van. Felol­vassa a rendeletéi erre vonatko­zóan és helyeselve mindenki meg­érti. Kunstáüáson iá időben meg­kezdték az aratást. A pártszer­vezet, a DÉFOSz, az Ifjúság és az MNDSz együttesen vagy 90 főt kitevő népnevelőgárdája jő moz gósltást végzett. A rozsaratás teljesen kész, a tanyavilág két helyén már állítják a közös szó fűket. A búzából, árpából is mintegy 80 százalék áll még lá­bon, a itöbbit szintén levágták. A dolgozó parasztságot nem so­kat kellett noszogatni a minlsz teftandcsi határozót helyes vég rehajtására; hat év óta megta­nulták már, hogy most olyan ve­zető szabja meg az irányt, amelyre érdemes hallgatni, a Párt. Annál több baj van a kulákokkal. Varga József alig várja már, hogy külö. nősen ehhez a kérdéshez sző! adjanak neki. Elő is teregeti Tok József 31 holdas kuláknak min­den szennyesét úgy, hogy abban hiba nincs. Tok nem akart aratási szer­ződést kötni, mondván, hogy „azt a keveset*4 maga is megcsi­nálja és mi marad neki, ha a részt kí kell néki fizetnie? Neki is állt ny írogatni a vetést, reggel és esté a hűvösben egy-egy órács­kát, hogy meg ne ártson neki a szokatlan munka, hiszen ember­emlékezet óta részesekkel ara­tott. lyentnódon jól elhúzta volna az aratást és — ámi a célja h tolt — a túlérett gabona jórésze elpergett volna. De a Párt nem hagyta annyiban a dolgot és ki­közvetítette Varga Józsefet arat ni. Varga azután elmóndja, hogy a kulák igen siralmas képpel jár nfni még hagyján volna, de sem élelmet, sem lakást nem ad neki. sőt még azt is görbe szemmel nézi, ba viz-vt bűz a kútból. Felerősödik a mőiíallankod** a szobában. Tokot úgy Ismeri mindenki a faluban, mint a tenyerét és nincs senki, aki ne gyűlölné gazságai miatt, — Ilyenek ellen kell nekünk küzdeni szaktársak! — mondja K. Kiss János. — Mert ezek olya­nok, mint a tűz, minden elpusztí­tanának', ha hagynánk őket. De nem hagyjuk! Szemmel tartjuk őket és megtanítjuk kesztyűbe dudálni. — Elvtársak! — ugrik fel he lyéről Szabó Ferenc középpa­raszt. — Ha a kulákok szabo­tálnak, mi meg mutassuk meg, hogy annál jobban dolgozunk. Tudjátok, hogy Kiss Sándor elv­társsal tavaly is versenyben vol tunk, hogy ki szolgáltat be töb­bet és hamarabb. Hát én most is kihívom versenyre Kiss elv- társamat és a dülőmbelieket. Vál­lalom, hogy a géptől azónnal be­adom minden feleslegemet. Kézfogással pecsételik meg Kiss- Sándorral a versenyt. Id. Kovács Péternek is van hozzászólnivalója. — Igyekez­zünk à tarlóhántással és ne feled­kezzünk meg azért a kapálásról sem. A nagyhájú Csontos Imre 54 holdján vágni lehetne a gazt, mi tegyünk meg mindent a jé. termésért. Az apácáknak hlgyjék el csak a kulákok, meg a bolon dók, hogy nem érdemes dolgoz ni, mert itt a háború, a* szerbek már Baján vannak. Tudjuk jól, honnan fúj a szél és miért éppen azóta terjednek az ilyen hírek, mióta két civilreváltott apáca boldogítja községünket. t Kovács Péterre mindenki szí­vesen hallgat. A dűlőjében de a faluban is mintagazdának isme­rik, aki már arn'ás előtt befejez te a harmadszori kapálást, és a (tarlóbuktatással is kész. Példá ját köveik a többiek is. Balog Péter a kasza után mindjárt rá­vetette -az ekét a tarlóra, Büki Károly, Eszik József elsőnek kö­töttek szerződést a gépállomással. Jól az éjszakába hajlik mái az este mire mindent megtár­gyalnak. Négy gép végzi majd í- cséplést ,nem lesz lemaradás. A párttltkár elmondja, hogy a Föld- müvesszövet kezet raktárait a bizottság ellenőrizte, készen vár­ják a gabonát. Egy nagy raktár­ral több is van, mint tavaly, úgyhogy elegendő a hely. Elége­dett bólintással veszik tudomásul a résztvevők, men mint Koncz József megjegyzi: „tudni akar­juk, hogy a gabona, melyet a többi dolgozó asztalára szántunk, jó helyen legyen D hazaiéi! tartó dolgozó pa­rasztok közötl még az utcán is ezekről a kérdésekről folyik a szó. A kisgyűlés, a közös meg beszélés még nagyobb lendülete! adott annak az igyekezetnek, amellyel a kunszállási dolgozó parasztok is lelkesen végzik a betakarítás fontos munkálatait. 4ssxonyok az aratás sikeréért A mátételki állami gazdaságban az MNDSz asszonyai felajánlották segítségüket az aratásban Nagy sürgés-forgás van kinn a búzatáblán a mátételki állami gazdaságban. Mint valam• gyűjtő hangyacsatád, szorgoskodnak az MNDSz szervezet asszonyai. Az asszonytársak lelkesen határozták el, hogy hozzájárulnak az aratási munkák sikeres és időetötti el­végzéséhez. Hiszen tudjuk, hogy ezrek és ezrek kenyeréről van szó és szívós munkánkkal kell megmutatni, hogy helytdllunk a munka­versenyben és méltók vagyunk a vándorzászlóra. Az asszonytársak lelkes munkát végeztek. Csakúgy repültek a kévék egymásra és szinte percek alatt keresztekben állt a gabona, őröm sugárzott minden asszony arcán arra gondolva, hogy ezzel a munkafelajánlással is ötéves tervünk további sikereit alapozzuk. Bízunk abban, hogy példánkat a többi MNDSz szervezet is kö­vetni fogja, mert a munkaverseny a béke megvédésének egyik elő­feltétele, A gazdaság dolgozói nagy örömmel vették felajánlásunkat, A munkánkért járó összeget kulturális és szociális célokra fordítjuk. Célunk az volt hogy ezzel a kis munkánkkal is elősegítsük szo­cialista hazánk építését és Valóra váljék, amit Rákosi elvtárs mon­dott; „Hazánk ney^rés, hanem erős bástya a béke frontján'1. Asszonytársi üdvözlettel ; DEÁK OERGELYNÉ MNDSz-ügyvezető, Mátéiéi ke Hallgatnak a kulákra és papra — nem kezdték meg az aratást Úszódon és Fokion alszanak a Népfront Bizottságok Növekvő lendülettel folyik az egyes községekben az ara­tás. Egyré nagyobb arányok­ban bontakozik ki a .gabona­csata. Várni nem lehet, mert máris pereg a búzaszem. A késedelem veszteséget okoz. Ha teljes érésben, vagy még inkább a túlérésben vágjuk a gabonféléket, az aratásnál könnyen előáll 4—6 százalé­kos pergési veszteség. Ez 8— 10 mázsás búzatermésnél 40 —60 kg-t is kitehet. De Vannak járások és köz­ségek a megyében, ahol nem tudják, hogy az idő pénz és csak vontatottan vagy egyál­talában nem, aratnak. Úszód községben is követik a papnak a példáját, aki reggelenként kapával a vállán kibotorkál a határba, itt-ott kapirgálja a földet, majd elbeszélget a dolgozókkal. Magatartásával elkendőzi és má3 irányba te­reli a dolgozó nép figyelmét. A vezető jegyző, a DÉFOSZ megyei titkárának kijelentet­te, hogy szépen megy az ara­tás. A rozs és áZ ősziárpa 95 százalékban le van aratva- A búza 20 százalékban. Arra a kérdésre, mikor volt kint a határban? a jegyző azt felel­te: hajnalban. — Gyerünk ki, amerre járt, — javasolta a DÉFOSZ titkár. A határban egy szál gabona nem volt le- vágva, a rozs is lábon állt. Erre a jegyző beismerte, bogy nem volt kint és azzal véde­kezett, hogy a mezőőr be­csapta’. Feltesszük a kérdést: mit csinált a Népfront Bizott­ság? Elaludtak a tagok? Általában az egész kalocsai járásban lemaradás tapasztal­ható. Hajóstól Miskéig, Mis­kétől Kalocsáig lábon áll a gabona. Egyedül a miskei ter­melőcsoport aratta le vetésé* nek a félét. Harc a terményveszteség ellen A Dnyeper-menti termőföl­deken teljes erővel folyik a gabonabetakarítás. Munkába állították valamennyi kom­bájnt, arató- és kévekötőgé­pet. Napról-napra gyorsul az aratók munkaüteme. Egymás­után emelkednek a földeken a hatalmas kazlak és szünet nél­kül zakatolnak a cséplőgépek. Az új terméssel megtelt te­herautók és szekerek hosszú sorokban szárítják a gabonát az állami magtárakba. Az ovidopolszki kerület cé­lul tűzte ki, hogy határidő előtt teljesíti az állammal szemben vállalt kötelezettsé­geit. Ennek megvalósításához nagy segítséget nyújt a kerü­leti pártszervezet. A gép- és traktorállomásokon ,és a mező­kön mindenfelé kommunisták és külön erre a célra mozgó­sított agitátorok munkálkod­nak. Elsősorban arra töreked­nek, hogy erősítsék a munka­fegyelmet. A Párt kerületi bizottsága támogatja a leniaradottakat; a mezőgazdasági dolgozók fi­gyelmét napról-napra felhívja a terményveszteség elleni harcra és a gabonabegyüjtés tervének teljesítésére. A segítség nyomán nagy eredmények mutatkoznak­Nagy figyelmet fordítanak a gabonaszemek megőrzésére, szárítására, tisztítására és el­szállítására. Minden egyes kombájn után — ahol lehet, lóvontatású gereblyékkel — összegyűjtik az elhullt kalá­szokat. Nagyon sok kombájn­ra dróthálóval átfont gereb- lyét szerelnek, hogy megaka­dályozzák a veszteséget. A kerület kolhozaiban —ez „Iszkra’4-kolhozban, a .Polit- gyer-kolhozban é3 a többiben — az aratógéppel learatott ga­bonát estére már keresztekbe rakják és egy, de legkésőbb két nap alatt boglyákba hord­ják. A munkálatok minőségének további javítása érdekében a pártaktívák naponta rövid megbeszéléseket folytatnak a kolhozok és szovhozók dolgo­zóival, valamint a kombájn - vezetőkkel. A legkiválóbb dol­gozókat példaképül állítják a többiek elé és népszerűsítik .munkatapasztalataikat. Külön ki kell emelni a „Vö­rös SugáF’-kolhozban dolgozó kasznopóvsztancseszki gép- és traktorállomás kombájn veze­tőjét, Ignat Ivanovot. Gépe valamennyinél ragyogóbban pontos, alacsony vágással dolgozik. Cséplés után sem a pelyva, sem a szalma között nem lehet gabonaszemet ta­lálni. Az elsők között volt, aki úgy szervezte meg munkáját, hogy az éjszaka is zökkenő­mentesen follyék. Ignat Ivanov csak egyike azoknak a dolgozóknak, akik­nek munkája nyomán a Dnye­per-menti földeken nincsenek elpergett gabonaszemek és a dús termés gyors egymásután­ban kerül a gabonabegyüjtő helyekre. A szakmári kulákok csalással akarják kijátszani a rendeleteket Szakmáron a szövetkezeti hentesüzlet felállítását aka­dályozza Balog Sándorné ku- lákasszony. Á lakáskiutalási véghatározatot semmibe sem véve egyszerűen megtagadta a lakás átadását, habár a köz­ségben egyedül lakik 2 szo­bát, konyhát és több mellék- helyiséget. Keserűtelekén is van lakásuk, férje ott gazdál­kodik. Balogné azzal védeke­zik, hogy férjétől különvál- tan é], de ez hazugság. Tóth András és Tóth Ignác pedig úgy akarják kijátszani a mezőgazdaság fejlesztési já­rulékról szóló határozatot, hogy 48 holdjuk szétí.ását akarták eszközölni. n lajosmizsel „Sallai“ és „Törekvés“ termelöcsoporiok is csatlakozlak Szánté Mihályné felhívásához ötéves Tervünk első évének első aratását végezzük. A felsza­badulás óta nem volt még egy esztendőben sem ilyen bő termésre, ilyen bő aratásra kilátás. Jól kell megszervezni az aratást, mert ez jobb és nagyobb kenyeret jelent. De az aratás-caéplés idején ne íe I ledkezztink meg a növényápolásról sem. Kapásnövényeink most is I megkívánják földjük porhanyítását és gy'omlálását, Ne hagyjuk a kapásokat elgyomosodni, mert ahol gyom nő, óit nem növekszik a termés. Ezt ismerte fel üzente Mihályné, a katymári „Sztahánov'4 ter- melőcsoport elnökhelyettese, amikor a megye összes női munka­csapatát versenyre hívta ki, hogy a kapásnövényekét a minis/,tw- tanáes határozatában előírtaknál a terméshozamokat húsz százalék­kal felemelik. Szenté Mihályné versenyfelhívásához eddig a kecskéméi „Dózsa“, a félegyházi „Dózsa'4 és még több termelőézövetkezeli csoport csatlakozott. A posta ma a lajösmtzsei „Törekvés'4 tcrméíó- csöpört MNDSz asszonyainak levelét hozta, amelyben Klárik Já- nösné tizenkét asszonytársa nevében bejelenti a csatlakozást. De a lajosmizsei „Sallai“ termelőcsoport asszonyai sem akar­nak lemaradni. Juhász Lászlóné, a csoport elnöke írja nekünk : — Csoportunk 6J, tagja közül mintegy a fele asszony. Végre­hajtjuk a minisztertanács határozatát, harcolunk minden szem ga­bonáért. De az aratás ideje alatt is biztosítjuk a növény ápolási munkák menetét, ezért csatlakoztunk a katymári „Sztahánov“ cso­port asszonyainak versenyfelhívásához. Mi, asszonyok, minden erőt mozgósítunk, hogy az aratás mellett ne engedjük elgazosodni ka- pásnövényeínket, mert tudjuk, hogy bőséges termés less a júniusi kapálás eredménye. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag- és adatszolgáltatás rendszeres olvasass

Next

/
Oldalképek
Tartalom