Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. június (5. évfolyam, 46-68. szám)

1950-06-25 / 64. szám

nyelv szókincsének alapját.

Ez érthető is. Egyáltalában

nem szükséges megsemmisíteni az alapvető szókincset, ha sikeresen használható egész sor történeim, időszak folyamán, nem Is beszélve arról, hogy az évszázadok, folyamán felgyűlt alapvető szókincs megsemmisítése, minthogy új alapvető szókincs teremtése rövid idő alatt lehetetlen, a nyelv meg- bénulására, az emberek egyrnás- közüiiti érintkezésének teljes zűr. zavarára vezetne,

A nyelv nyelvtani szerkezete még sokkal lassabban váhpzlk, mint alapvető szókincse. A korok folyamán kidolgozott és a nyelv vérévé vált nyelvtani szerkezet niég lassabban változik, mint az alapvető szókincs. Természetesen, az idők folyamán változásokon megy át, tökélcseilik, megjavítja ős pontosabbá teszi szabályait, új szabályokkal gazdagodik, de a nyelvtani szerkezet alapjai igen hosszú idők folyamán megmaradnak, minthogy, amint a történelem mutatja, sikeresen szolgálhatják a társadalmat számos korszak folyamán.

Ilymódon a nyelv nyelvtani szerkezete és alapvető szókincs'- alkotja a nyelv alapját, sajátos cágának lényegét.

A történelem azt mutatja, hogy a nyelv nagyon szilárd és óriás; az elleoftllóképessége az erőszakos asszimilációval szemben. NéuáU) történész, ahelyett, hogy megmagyarázná ezt a jklenséget, beéri a csodálkozással, de a csodálkozásra itt semmi ok sincs. A nyelv szilárdságát nyelvtani szerkezetének és alapvető szókincsének szilárdsága magyarázza. A török asszimilálók évszázadokon á; igyekeztek megnyomorítani, szét. rombolni és megsemmisíteni a balkáni népek nyelvét. Ez alatt az idő alatt a balkáni nyelvek szókincse komoly változásokon ment keresztül, sok török szót és kifejezést vettek át, voltak „integrációk“ is, „differenciációk“ is, de a balkáni nyelvek elviselték és túlélték mindezt. Miért? Azért, mert ezeknek a nyelveknek a nyelvtan szerkezete és az alapvető szókincse alapjában megmaradt.

Mindebből az következik, hegy a nyelvet, annak szerkezetét nem tekinthetjük egy bizonyos korszak termékének. A nyelv struktúrája', nyelvtani szerkezete és alapvető szókincse számos korszak terméke.

Fel kell tenni, hogy a mai nyelv elemei még az őskorban a rabszolgaság előtt jöttek létre. Ez egyszerű és szegényes szókincsű nyelv volt, de meg volt a maga nyelvtant szerkezete, igaz, hogy kezdetleges, de mégis nyelvtani szerkezete.

A termelés továbbfejlődése, az osztályok megjelenése, az írás megjelenése, az állam létrejötte, amelynek az igazgatás számára szüksége volt többé-kevésbbé sza bályozott írásbeliségre, a kereske. delem fejlődése, amelynek még- Snkább szüksége volt szabályo zott levelezésre, a sajté megjelenése, az irodalom fejlődése, mindez hatalmas változásokat idé. nett elő a nyelv fejlődésében. Ez alatt a törzsek és népek felaprő- zóltak és szétvándoroltak, , keve. védték és kereszteződtek, de a továbbiak folyamán megjelentek a nemzeti nyelvek és államok, forradalmi változások mentek végbe, a. régi társadalmi rendeket újak váltatták fel, Mindez még több változást, idézett elő a nyelvben és a fejlődésbenMélységes tévedés azonban azt gondolni, hogy a nyelv fejlődése épp úgy folyt le. mint a felépítmény fejlődése; a létező megsemmisítése és 8.8 új felépítése útján. Valójában a nyelv fejlődése nem a létező nyelv megsemmisítése és egy új felépítés útján történt, hanem a létező nyelv alapelemeinek kifejtesz*éee és tö- kétetesftáse útján. Ugyanakkor az átmenet a nyelv egyik minőségéből egy másik minőségbe nem robbanás útján, nem a régi egy- csapásra történő megsemmisítése és az új hasonló felépítése útján ment végbe, hanem az új mi. nősésnek, az új nyelvszerkezet eteméinek fokozatos és hosszas

felhalmozódása útján, a régi minőség elemeinek fokozatos elhalása útján.

Azt nv-'t;d.iák, hogy a nyelv szakaszos fejlődésének elméletté marxista elmélet, minthogy elismeri a hirtelen robbanások szükségességét, mint ami feltétele annak, hogy a nyelv a régi minőségből új minőségbe menjen át. Ez természetesen nem helytálló, mert nehéz találni bármit is, ami ebben az elméletben marxista volna. És hogyha a szakaszosság elmélete valóban elismeri a hirtelen robbanásokat a nyelv fejlő, désének történetében, annál rosz- szgbb reánézve. A marxizmus nem ismer el hirtelen robbanásokat a nyelv fejlődésében, a meglévő nyelv hirtelen halálát és egy új nyelv hirtelen felépülését. Lafar- guertak nem volt igaza, amikor hirtelen nyelvi forradalomról beszélt, amely állítólag 178^ és 1794 között menf végbe Francia- országban. (Lásd Lafargue „A nyelv és a forradalom*' című bro. auráját,1 Semmiféle nyelvi forradalom, méghozzá hirtelen forradalom nem ment végbe akkoriban Franciaországban. Természetesen ezalatt az idő alatt a francia nyelv szókincse új szavakkal és áj kifejezésekkel egészült ki, eltűnt bizonyosszámú elavult szó és néhány szó értelme megváltozott és több nem is történt. Pe az efféle változások semmiképpen sem döntik el a nyelv sorsát. A nyelvben a legfőbb a nyelv, tani szerkezet és az alapvető szókészlet. A francia nyelv nyelvtani szerkezete és alapvető szókészlete azonban nemcsak, hogy nem enyészett el a francia bur- ;soá forradalom idején, hanem ényeges változások nélkül megmaradt és nemcsak hogy meg maradt, hanem tovább él ma te a modem francia nyelvben. Arról már nem is beszélek, hogy a meglévő nyelv megsemmisü'ésé- hez és új nemzeti nyelv felépf éséhez („hirtelen nyelvi forradalom“) milyen nevetségese ke vés öt-hat esztendő — ehhez év- •Szadok kellenek.

A marxizmus azt tartja, hogy a nyelv átmenete a régi m nő- ségböl egy új minőségbe nem robbanásszerűen, nem a meg’évö nyelv megsemmisülése és. új nyelv keletkezése, hanem az új minőség elemeinek fokozatos felhalmozódása útján, következésképpen a régi minőség elemeinek fokozatos elhalása útján megy végbe.

Általában azoknak az elvtársaknak a tájékoztatására, akik vonzódnak a robbanásszerű átmenetekhez, meg kell mondani, hogy a régi minőségből egy új minőségbe robbanás útján való átmenet törvénye nemcsak a nyelv fejlődésének történetére nem alkalmazható, hanem ez a törvény nem mindig alkalmazható az alépítmény, vagy a felépítmény körébe vágó más társadalmi jelenségekre sem. Ez a törvény kötelező a társadalomra, amely ellenséges osztályokra őszük. De egyáltalán nem kötelező arra a társadalomra, amelyben nincsenek ellenséges osztályok Mi nyolc-tíz esztendő leforgása alatt országunk mezőgazdaságában megvalósítottuk az átmenetet a burzsoá egyéni paraszti rendről a szocialista, kolhozrendre Ez forradalom volt, amely meg semmisítette a régi burzsoá gazdasági rendet a falun és új szocialista rendet teremtett. De ez a fordulat nem robbanás útján ment végbe, nem á fennálló hatalom megdöntése és új hatalom felépítése útján, hanem a falu régi burzsoá rendszeréről egy újra való fokozatos áttérés útján. Es ezt azért sikerült véghezvinni mert ez fejűiről jövő forradalom volt, mart a fordulat a fennálló hatalom kezdeményezésére men* végbe, a parasztság a’apvető tömegeinek támogatásával.

Azt mondják, hogy a nyelvek kereszteződésének a történelem bői nagy számban ismert ténye alapot ad arra a fellevésre, hogy a keresztezés alkalmával új nyelv alakul robbanás útján, hirtelen álmenet útján a régi minőségből egy új minőségbe. E* teljesen helytelen.

A nyelvek kereszteződését nem szabad úgy tekinteni, mint valamely döntő csapás egyszeri ak! tusát, amely néhány év leforgása alatt meghozza a maga eredmé- I gyét. A nyelvek kereszteződése hosszantartó folyamat, amely év századokon át. tart. Ennélfogva itt semmiféle robbanásról nem lebet szú.

Továbbá. Teljesen helytelen lenne azt gondolni, hogy, mondjuk két nyelv kereszteződése út ján egy új, harmadik nyelv keletkezik, amely egyik keresztezett nyelvre sem hasonlít és mi nőségneg különbözik mindegyiktől. A valóságban a kereszteződésnél az egy.k nyelv rendszerint győztesként kerül ki, megőrzi nyelvtani szerkezetét, megőrzi alapvető szókészletét és saját fejlődésének belső törvényei szerint 1 fejlődik tovább, ezzel szemben a másik nyelv fokozatosan e.veszti minőségét és fokozatosan eihai.

Következésképpen a ksreszte- zőáas nem vaameiy új. harmadik nye.vet eredményez, hanem megőrzi annak nyelvtani í szerkezetét és alapvető szókészletét, s lehető vé teszi számára, hogy saját fejlődésének beiső törvényei szerint fejlődjék.

Igaz, eközben a győztes nyelv szókészlete bizonyos mértékben gazdagodik a legyőzött nye.v szókészletéből, ez azonban nem gyengíti, hanem ellenkezőleg erősíti a győztes nyelvet.

így volt ez például az orosz nyelve., amel.yei történelmi fej* jődése során számos más nép nyelve kereszteződött, s m.nd.g az orosz nyelv került ki győztesen.

Természetesen az orosz nyeiv szók.ncse ennek során kiegészült más nyelvek szókincse rovására, ez azonban nem gyengítette, sőt ellenkezőleg gazdagította és erősítette az orosz nye-vet.

Ami az orosz nyelv nemzet eredetiségét illeti, a legkisebb csorbát sem szenvedte, mert az orosz nye.v megőrizte nyelvtan, szerkezetét és a.apveiő szókincséi, továbbha.adt: és fejlődött sa jut belső fejlődési törvényei szer űt

Nem lehet kétséges, hogy a karesztezödési e.mé.et semmi ko molyát sem nyújthat a szovjet nyelvtudománynak. Ha igaz az, nogy a nyelvészet fő feladata a nye.v fejlődése belső törvényeinek tanulmányozása, úgy el ke-1 ismerni, hogy a kereszteződési elmélet nemcsak, hogy nem oldja meg ezt a feladatot, de még csak fel sem veti —* egyszerűen nem veszi észre, vagy nem érti meg.

Kérdés: Helyesen járt-e el a Pravda, am kor szabad vitát nyitott a nyelvészet kérdéseiről?

Felelet: „Helyesen járt el“.

Hogy milyen irányban dőlnek el a nyelvészet kérdései — ez a vita végén vüághk ki. De már most eí lehet mondani, hogy a vita nagy haszonnal járt

A vita mindenekelőtt tisztázta, hogy a nyelvtudományi szervekben — a központban és a köztársaságokban egyaránt — o.yan rendszer uralkodott, amely nem felel meg a tudománynak és a .udomány művelőinek. A szovjet nyelvtudomány állapotának leg kisebb kritikáját, sőt még az úgynevezett „új tanítás“ bírálatának •egfé-énkebb kísérletét is üldözték és e.vagiák a nyelrtudomány vezetö körei N- J- Marr hagyatékának bírálatáért, N. J. Marr ta* nításának legkisebb helytelenítéséért értékes munkatársakat és kutatókat mozdítottak el állásukból, vagy helyezték alacsonyabb beosztásba. A nyelvtudomány művelői nem tárgyi ismérv alap* ián kerültek felelős beosztásba, hanem annak alapján, hogy fel* tétlenül elismerik-e N, j. Marr tanítását.

Mindenki tudja azt, hogy semmiféle tudomány sejp fejlődhet és érhet eí sikereket a vélemények harca, a kejtilta szabadsága nél* kük Ezt az általánosan elismert szabá-yt azonban minden teketória nélkül figyelmen kívül hagyták és lábbal taposták, Kialakult a csalhatatlan vezetőknek egy zárt csoportja, amely biztosította magát mindenfajta lehetséges kritikával szemben, s ön- kényeskedni és arcáilankodni kezdett.

Ennek egyik példája az úgynevezett „Bakui tanfolyam“, (előadások amelyeket N. J. Marr Bakuban tartott.) Ezeket maga a szerző selejtezte ki, ő maga til-j kotta meg újabb kiadásukat, azon- *

ban a vezetők kasztjának (Mes- csany.kov „N. J. Mgrr tanítványainak" nevezi őket) rendelkezésére a sorozatot újra kiadták es minden fenntartás nélkül beso- ro.ták a hallgatóknak ajánlott segédkönyvek közé. |£z azt jelenti, hogy a hallgatókat megtévesztették, mert kiselejtezett „tanfo lyamot“ adtak nekik teljes értékű segédkönyvként. Ha nem volnék meggyőződve Mescsanyinpv elvtárs és a nyelvtudomány többi művelőjének becsületességérő., azt mondanám, hogy az ilyen eljárás annyi, mint kártevés.

Hogyan történhetett ez meg? Azért történhetett meg, mert a nyelvtudományban létrejött arak. csejevi rendszer* déde.gsti a felelőtlenséget és buzdítja az ilyen aljasságot.

A vita mindenekelőtt azért bizonyuk szerfölött hasznosnak, mert fényt derített erre az arak- csejevi rendszerre és szetzúzia azt.

A vita jelentősége azonban ebben még nem merül ki. A vita nemcsak szétzúzta a nye.vtudo- mányban uralkodó régi rendszert, hanem egyúttal rávilágított a felfogásoknak arra a hihetetlen zűrzavarára is a nyelvtudomány legfontosabb kérdéseiben, amely e iudományág vezető körei közölt urakodik. A vita megkezdéséig nal.gattak és elhallgatták a nye.v- .udumány nem kielégítő állapotát. A vita megkezdése után azonban már lehetetlen volt hallgatni, kénytelenek voltak állást foglalni a sajtó hasábjain. És mi történt? kiderült, hogy H- J- MarF tanításában egész sor hézag, hiba, tisztázatlan prob.éma, kido gozaí- •an probléma, kidolgozatlan tétel van. Fe.merül a kérdés, hogy miért csak a vita megnyitása után beszéltek erről N. J. Marr „tanítványai"? Miért nem fordítottak erre korábban gondot? Miért nem beszédek erről nyíltan és becsületesen idejében, amint ez a tudomány művelőihez illik?

N. J. Marr „tanítványai“, fi. J. Marr „néhány“ hibáját beismerve, úgy látszik, azt gondolják, hogy a szovjet nyelvtudományt kizárólag N. J. Marr elméletének pontosabb kidolgozása alapján lehet továbbfejleszteni, s N. J. Marr elméletét marxista elméletnek tartják. Ezt már nem, kíméljenek meg bennüket N. J. Marr „marxizmusától". N. J. Marr valóban akart és igyekezett marxistává lenni, de nem tudott marxistává válni, A marxizmusnak csak egyszerűsítője és vui- garizálója volt a „proletkullosok" és a „RAPP“-követők fajtájából.

N. j. Marr azat, hogy a nyelvet felépítménynek minősítette, helytelen, nem marxista formulát vitt be a nyelvtudományba és tévútra vitte önmagát, tévútra a nyelvtudományt. Lehetetlen fej- leszeni a szovjet nyelvtudományt

* Arakcsejev gróf (1769—1834) cári tábornok, akinek neve kíméletlen, erőszakos elnyomó módszereivel vált hÍFhedtlé. (Sz. N, szerk )

egy helytelen formula alapján.

N. J. Marr bevitt a nyelvtudományba egy másik, ugyancsak helytelen és nem marxista for- mu.ét, amikor a nyelv „osztáiy- jellegét“ tanította és tévútra vitte önmagát, tévútra vite á nyelv- tudományt. Olyan formu.a álapján, ameiy helytelen, amely a népek és a nyelvek történetének egész menetével ellenkezik, lehetetlen fejleszteni a szovjet nyelvtudományt.

N. J. Marr a nyelvtudományba a marxizmussal össze nem egyeztethető, szerényteien, pöffeszke- dő, fennhéjázó tónust vitt be, me.y mindannak puszta és könnyelmű tagadásához vezet, ami N. J. Marr eWít volt a nyelvtudományban.

N. J. Marr nagy hangon „idea- Üstapak" pellengére?) ki az ösz- szehasonlitó történelmi módszert. Pedig ki kell je-enteni, bogy az összehasonlító történelmi módszer kptnoiy hiányai ellenére még paind.g jobb, mint N, J. Marr valóban idealista négyelemes analízise, mert az e.őbbi munkára, a nyelvek tanulmányozására ösztönöz, ezzel szemben az utóbbi csak arra ösztönöz, hogy a kemencepadkán heverjünk és kávézacc- ból jósolgassunk 4 hírhedt négy elem körén belül maradva.

N. J- Marr minden olyan kísérletet, ameiy a nyeivcsqporiok (családok) taiiu.inanyozasara irányú-, nagy hangon az „ösnyelvi" etmélet megnyiivanuiásanafc minősít. Pedig nem lehet lagaoiii, hogy a? p.yan nemzetek nyelvi rokonsága, mint a sz.av nemzetek, pem kétséges, és hogy e peu»* zetek nyelvi rokonságának tanulmányozása nagy haszonnal járt voma a nyelvtudományra, a nyelvfejlödés történetének tanulmányozása terén. Érthető, hagy az „ősnyelv" elméletének ehhez semmi köze.

Amikor N, J, Marrt és különösen „tanítványait" hallgatjuk, azt gondolhatnák, hogy N. i. M«cng semiféie nyeivtudoipány sem lé- letkezett s hogy a nye.vtudoinápy N. J. Marr „új tanításának" megjelenésével kezdődött. Marx és Enge.s ezen a téren sokkal szerényebbek; ők azt tartották, bogy az ő dialektikus materializmusuk annak a fejlődésnek az eredménye, amelyet 4 tudományok, köztük a filozófia, az előző korokban tettek.

Ilyenformán a vita abban a tekintetben is lendített az ügyön, hogy feltárta a szpvjet nyelvtudományban lévő ideológiai fogyatékosságokat.

Azt gondolom» hogy minél gyorsabban szabadul meg nyelvtudományunk N. J. Marr hibáitól, annál gyorsabban lehet kivezetni abból az Áldatlan helyzetből, amelyben most van.

Az arakesejevi rendszer megszüntetése a nyelvtudományban, szabadulás N. ÍJ. Marr hibáitól, a marxizmus meghonosftása a nyelvtudományban — véleményem szerint ez az az út, amelyen a szovjet nyelvtudományt meg lehetne gyógyítani.

Lesz8va?tâk a francia kormányt a nemzetgyűlésben, a köztisztviselők siátusirendezésének vitájában

Csütörtökön kezdte el ismét a francia nemzetgyűlés a köztisztviselők státusz rendezése kérdésének vitáját, amelynek során a péuzügyt bizottság már többször elvetette a péngugymipisztçr terveit. A legutóbbi 48 ára során Bidault miniszterelnök mindent megkísérelt, hogy a széteső kormánytöbbséget ismét összehozza éjj a kompromisszumos tervek egész serege látott napvilágot. E ter* vek azonban nem bizonyultak életképeseknek. A kormány az államháztartás egyensúlyának következményeire hi* vatkozva nem akar megfelelő hiteleket bocsátani a már évek ó*a megígért státuszrendezés céljaira. A Kommunista Párt követeli.

hogy szállítsak le a hadi hiteleket és az így megtakarított összeg segítségével oldják meg « kérdést.

A vita során egy részletkén* désben a kprmáuyt 351 szavazattal 2Q1 elleuében leszavazták. A kormány azonnal felvetette a bizalom kérdését. E kérdésben a nemzetgyűlés

szombaton szava?.

Sikeresen folyt ie az elesz texUifliuoKásek sztrájkja

Az olasz Textilipari Szak- szervezet titkársága közli, hogy a textilmunkások 24 órás általános sztrájkja sikeresen folyt le. A sztrájkban országszerte az üzemek dolgo zóinak 90—100 százaléka vett részt.-